Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)
1920-07-01 / 148. szám
2 4. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, aki e tekintben az érdekelt miniszterekkel egyetértve jár el. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszadik évi junius hó huszonegyedik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Simonyi-Semadam Sándor s k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) 1920. ÉVI XIV. TÖRVÉNYCIKK az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1920. évi julius hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: _ 1. §• A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a magyar szent korona országaiban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg fennálló vagy ezután hozandó — törvényeket, azok időközben bekövetkezhető módosításainak figyelembe vételével az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat a következő szakaszban meghatározott módon fedezhesse. 2. §. A kiadásokra nézve az államháztartásnak 1920. év február—június végéig való viteléről szóló 1920 : IV. t.-c. rendelkezései irányadók; felhatalmaztatik azonban a kormány, hogy oly kiadásokat is fedezhessen a jelen törvény hatályának tartama alatt, melyek a vonatkozó külön törvények, vagy törvényes intézkedések alapján fedezendők." Az 1920 : IV. t.-c. 4. §-ának rendelkezései a jelen törvény hatálya alatt is érvényesek. A jelen törvénnyel adott felhatalmazás alapján szedett bevételek és teljesített kiadások az 1920/21. évre megalkotandó költségvetés keretébe lesznek beillesztendők. 3. §. Ez a törvény 1920. évi július hó 1-én lép életbe és annak hatálya az 1920/21. évre megalkotandó állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszűnik. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszadik évi junius hó huszonkilencedik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Simonyi-Semadam Sándor s. k. m. kir. miniszterelnök. (P. H.) A Kormányzó Ur Főméltósága folyó évi unius hó 6-án kelt magas elhatározásával Ivánka Oszkárnak, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete igazgatósági tagjának az intézet folyó évi április hó 29-én tartott rendes közgyűlésén az intézet alelnökévé történt megválasztását megerősíteni méltóztatott. Budapesti Közlöny 1920 julius 1. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Ziegler Géza budapesti építőmestert az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság alelnökévé, Dávid Károly építőmestert és Orbán Ferenc műépítész, felső építőipariskolai tanárt ugyanezen bizottság tagjaivá kinevezte. Dr. Weiszberg Jenő kővágói születésű, miskolczi illetőségű, ugyanottani lakos, gyakorló orvos családi nevének „Tiboldi névre kért átváltoztatása az 1920. évi 34.403/IX. b. számú belügyminiszterirendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 4.824/1920. M. E. számú rendelete a külföldi fizetési eszközökkel való kereskedésről és forgalomról és a külfölddel való forgalom korlátozásáról szóló 2.013/1918. M. E. és 171/1919. M. E. számú kormányrendeletek hatályon kílül helyezése tárgyában kibocsátott 770/1929. M. E. számú kormányrendelet 5. §-ának módosításáról. 1. §. A külföldi fizetési eszközökkel való kereskedésről és forgalomról és a külfölddel való forgalom korlátozásáról szóló 2.013/1918. M. E. és 171/1919. M. E. számú kormányrendeletek hatályon kívül helyezése tárgyában kibocsátott 770. 1920. M. E. számú kormányrendelet (lásd a Budapesti Közlönynek 1920 január 27-én megjelent számában) 5. §-a a következőképen módot juttatik: A felek által beszolgáltatott tényleges külföldi fizetési eszköz (valuta) korona ellenértéke a beszolgáltatás napján, a felek által rendelkezésre bocsátott külföldi kifizetések és devizák korona ellenértéke pedig a rendelkezésre bocsátást közlő külföldi értesítés beérkezése napján a budapesti tőzsdén jegyzett pénzárfolyamon számoltatik el a felek javára, amennyiben a beszolgáltatás napján, illetve a külföldi értesítés beérkezése napján a budapesti tőzsdei forgalom szünetel, úgy az elszámolásra nézve a beszolgáltatást, illetve a külföldi értesítés beérkezését megelőző utolsó tőzsdei jegyzés az irányadó. Az ekkér kiszámított koronaellenérték a külföldi fizetési eszköz beszolgáltatása napját, illetőleg a külföldi kifizetés vagy deviza rendelkezésre bocsátását közlő külföldi értesítés beérkezése napját követő köznapon fizettetik ki a félnek. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920 junius hó. Dr. Simonyi-Semadam Sándor s. k. m. kir. miniszterelnök. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a kőszegi ág. h. ev. leánygimnázium V., VI. és VII. osztályainak a nyilvánossági jogot a folyó 1919/1920. tanévre megadta. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a debreczeni ref. leánygimnázium V—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot és az érettségivizsgálat tartásának jogát a folyó 1919/1920. tanévre megadta. Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 104.403/V. 1920. szám. Valamennyi tanker. kir. főigazgatóságnak és a budapesti tanárképző-intézeti gyakorló főgimnázium igazgatóságának. Évtizedes tapasztalatok szerint a középiskolába (gimnáziumba és reáliskolába) tódulók száma évről-évre rohamosan növekszik. Ez az egészségtelen jelenség különösen két irányban érezteti káros hatását. Egyrészt módfelett megduzzasztja az osztályok létszámát, lehetetlenné teszi az eredményes nevelő és oktató munkát, mindinkább lesülyeszti a középiskola szintáját és akadályozza kitűzött céljának elérésében. Másrészt nagy mértékben szaporítja a szellemi proletariátus számát, olyan elemekkel, akik gyakorlati életpályákon sokkal jobban boldogulnak, ha idején ide tereltetnek, míg a tudományos pályán a nagy verseny és saját tehetségtelenségük miatt nem tudnak elhelyezkedni s könnyen a nemzeti élet fejlődésére káros és veszedelmes irányzatok zsákmányaivá lehetnek. Az ország gazdasági megújhodásának nem kisebb fontosságú érdeke is parancsolja, hogy a szülők szakítsanak végre azzal a régi előítélettel, amelynek következtében utódaiknak boldogulását , csak az u. n. lateiner pályákon vélték biztosíthatni s részben ennek a hagyományos előitéletnek tulajdonítható, hogy hazánkban művelt, szakképzett és erkölcsileg is megbízható, erős iparos és kereskedő osztályok nem alakulhattak ki. E káros állapotoknak orvoslása immár tovább el nem odázható. Addig is, míg ez a mélyreható szociális és gazdasági kérdés összes vonatkozásaiban a törvényhozás előtt tárgyalható lesz, szükséges, hogy elsősorban a középiskolába való szertelen tódulásnak eleje vézessék. Ennélfogva a középiskola I. osztályába való felvételt mindkét nembeli ifjúságnál a jövő tanévtől kezdve következőképen kívánom szabályozni: 1. Minden tanuló, aki az elemi iskola negyedik osztályát elvégezte, a törvényes életkort elérte s a gimnázium vagy reáliskola vagy leány középiskola első osztályába beiratkozni akar, felvételi vizsgálatot tenni tartozik. 2. A felvételi vizsgálat célja annak megállapítása, vájjon a tanuló az értelmi fejlettség azon fokán áll-e, mely a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez és sikeres folytatásához szükséges. 3. Evégből minden középiskolában külön vizsgáló bizottságok alakíttatnak, melynek tagjait az igazgató javaslatára a tanker. kir. főigazgató jelöli ki, aki a vizsgálatok szabályszerű lefolyásának ellenőrzésére biztosokat küldhet. Szükség esetén egy intézetnél két vagy több bizottság is alakítható. 4. A felvételi vizsgálat írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgálat tárgya egy magyar nyelvi olvasmány szövegének leírása tollbamondás után. A szóbeli vizsgálat tárgya: " , / a) magyar nyelvből: valamely, a vizsgálaton olvasott, rövidebb olvasmány tartalmának előadása s az olvasmány szövegében előforduló legegyszerűbb nyelvtani jelenségeknek felismerése; b) a számtanból: a négy alapművelet egész számokkal 1000-ig, az egyszeregy biztos tudása s a fejszámolásban való ügyesség és gyorsaság puhatolása. Jeles írásbeli vizsgálat alapján a bizottság a tanulót a szóbeli vizsgálat alól felmentheti, viszont az olyan tanulót, akinek szellemi fejletlensége írásbeli dolgozatából is kétségtelenül kitűnik, a szóbeli vizsgálat mellőzésével elutasíthatja. 5. A felvételi vizsgálatra július hó 1-én és 2-án, azonkívül legkésőbb augusztus hó 25-én és 26-án lehet jelentkezni. A felvételi vizsgálatok minden tankerületben egyszerre augusztus hó végén tartatnak. Idejüket a főigazgató tűzi ki s gondoskodik arról, hogy a szülők a vizsgálatok napjáról idejekorán értesüljenek. Kivétel a folyó tanévben csak azokkal történhetik, akik a Gyermekvédő Liga közvetítésével a nyárra valamely külföldi államba küldettek, akkor, ha a gyermekek összessége később érkeznék haza. 6. Sikertelen felvételi vizsgálat csak egy év múlva ismételhető meg. A 7. A vizsgálat eredménye a tanuló elemi iskolai bizonyítványára és iskolai kiskönyvecskéjébe rávezetendő. 8. E vizsgálatokon, zavartalan lefolyásuk biztosítása végett, csak a bizottság, illetőleg a tanári kar tagjai lehetnek jelen. " 9. A felvételi vizsgálat díja 12 K, mely a négy vizsgázó tanár, igazgató és tanker, főigazgató vagy helyettese között arányosan osztandó fel................................................. Felhívom a főigazgatóságot, hogy jelen rendeletem végrehajtásában a legnagyobb gonddal és körültekintéssel járjon el s tapasztalatairól statisztikai adatokkal felszerelt jelentést tegyen. Budapest, 1920. évi junius hó 10-én. Haller s. k.