Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)

1920-07-15 / 160. szám

2­ 2. Ha azoknak a feleknek valamelyike, akik­nek házasságát az 1. pontban megjelölt hatá­rozattal felbontották, 1919. évi augusztus hó 20. napjáig új házasságot kötött, minthogy a 4.038/1919. M. E. számú rendelet 4. §-a értel­mében az uj házasság megkötésével a korábbi házasság megszűnt, a korábbi házasságról szóló anyakönyvben az utólagos bejegyzések rovatában fel kell jegyezni a következőket: »Ez a házasság a férj­e feleség­­észéről 1919. évi augusztus........a kötött uj házasság megkötésével a 4.038/1919. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében megszűnt.« Ha azonban az uj házasságot a bíróság ér­vénytelennek (semmisnek) nyilvánította, az előbbi bekezdésben irt feljegyzést hivatalból vagy bárki kérelmére törölni kell. 3. Az 1. és 2. pontban említett törlésre az 1904: XXXVI. t.-c. 18. §-aiban és az Anya­könyvi Utasítás Hatodik Részében foglalt ren­delkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 4. Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzé­sek és kiigazítások jegyzékeinek (A. U. 74. §-a) gondos átvizsgálásával megállapítja, hogy a házassági anyakönyvbe be van-e jegyezve oly határozat, amelylyel a házasságot a rendes bíróságok működésének szünetelése alatt (1. pont) felbontották. Ha ily bejegyzés van, az anyakönyvvezető tárgyalást tart, amelyre a házastársakat meg­idézi s meghallgatja őket arra, hogy kötött-e valamelyikük 1919. évi augusztus hó 20. nap­jáig új házasságot, s ha kötött, hogy azt az uj házasságot nem nyilvánította-e a bíróság sem­misnek. Ha a házastársak valamelyike nem a házas­ságot nyilvántartó anyakönyvvezető kerületében­­ lakik, meghallgatását a lakhely szerint illetékes anyakönyvvezető is teljesítheti. A házasságot nyilvántartó anyakönyvvezető a tárgyalásról készített jegyzőkönyv, a féltől be­mutatott okiratok és a kiigazítási tervezet csatolásával a kiigazítás iránt előterjesztést tesz. 5. A felbontó határozat, vagy a korábbi­­ házasság megszűnése anyakönyvi bejegyzésének­­ törlését bárki akár a házasságot nyilvántartó,­­akár a kérelmezőnek lakhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, akár az eljárásra illetékes anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságnál szó­val vagy írásban kérheti. Hű kérelem előterjesztése esetében az anya­könyvvezető az A. U. 153. §-a szerint és a 4. pontban foglaltak szem előtt tartásával jár el. Ha a házasságot nyilvántartó anyakönyvve­zető a törlés iránt az eljárást hivatalból vagy másnak kérelmére már folyamatba tette, erről a kérelmezőt értesíti, ha pedig a törlés iránt az eljá­rás még nincs folyamatba téve, az írásbeli ké­relmet, vagy a szóbeli kérelemről készített jegyző­könyvet kellő előkészítés után az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatósághoz felterjeszti. 6. Az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság, a törlés iránt megindított ügyekben az A. U. 154—159. és 161. §-aiban foglalt szabályok sze­­­rint jár el. A kérelmezőt érdekelt félnek kell tekinteni ,­­vele a határozatot közölni kell. Felhívom urat’ e körrende­letemet (csal: az alispánoknak) az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságokkal miheztartás és ellenőrzés végett, s (valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének) az állami anyakönyvvezetőkkel további meg­felelő eljárás végett közölje és annak pontos végrehajtását a felügyeleti vizsgálatok keretében a maga részéről is ellenőrizze. Végül felhívom, hogy a közrendeletemnek hatósága területén leendő széleskörű közhírré tétele iránt alkalmas módon intézkedjék. Budapest, 1920. évi junius hó 23-án, a miniszter helyett: dr. Schreiber s. k., h. államtitkár. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a budapesti izr. alapítványi főgimnázium I. és a budapesti izr. alapítványi leánygimnázium I. osztályainak a nyilvánossági jogot a folyó 1919/20. tanévre megadta. Budapesti Közlöny 1920 julius 15. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 49.108/20. 1920. sz. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tilalma­zásáról szóló 1908. évi XLVII. t.-c. végrehajtása tárgyában a magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur hivatali elődje által 1908. évi december hó 30-án 112.000. szám alatt kiadott rendelet 97. §-a értelmében, a Budapesten szervezett állandó borvizsgáló szak­értő bizottsághoz a magyar királyi földmivelés­ügyi miniszter úr hivatali elődje által 1918. évi június hó 3-án 78.610/1918. szám alatt ki­adott rendelet alapján kinevezett Hubert Henrik pozsonyi lakos pezsgőgyárost és Abeles Zsigmondi budapesti lakos, bornagykereskedőt eddig viselt tagsági tiszte alól felmentette s egyidejűleg ta­gokul kinevezte, illetőleg eddig is viselt tagsági tisztében megerősitette. Bélatiny Arthur pezsgőborgyáros, dr. Ferentzy József, a »Hangya« ipar részvénytársaság aligaz­gatója, Glück Frigyes vendéglős és fogadótulaj­donos, Jálics Ferenc földbirtokos és ifj. Falu­­gyay Ferenc bornagykereskedő, budapesti lako­sokat. Ugyancsak a kereskedelemügyi magyar ki­rályi miniszter a titkári teendők ellátásával a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottság­nál ifjú dr. Kétly Károly báró miniszteri osztály­­tanácsost bízta meg. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter úr pedig kinevezte a budapesti állandó borvizs­gáló szakértő bizottságba elnökül. Dr. Drucker Jenő királyi tanácsos, a magyar szőlősgazdák országos egyesületének igazgatóját, úgyszintén tagokul kinevezte, illetőleg eddig is viselt tagsági tisztében megerősítette: Forster Elek gyulakeszi földbirtokost, Gráf Ferencet, a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezete« borászati osztályának vezetőjét, Matta Árpád vaáli földbirtokost, Pettenkoffer Sándor szőlé­szeti és borászati főfelügyelőt és báró Waldbott Ödön tolcsvai földbirtokost. Budapest, 1920. julius hó 8-án. Dr. Emich s. k. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi julius hó 6-án 54 048/1920. szám alatt kelt rende­letével a Nyíregyházavidéki Kisvasutak részvény­­társaságnak a vasútja nyíregyháza—dombrádi fővonalából Nyíregyháza város belterületén ki­­ágazólag Nyirpazony, Nyirtura, Sényő, Nyírtét, Ibrány, Kamocsatháza, Laskod, Petneháza és Nyírkárász községek érintésével, Gyulaháza köz­ségig vezetendő keskenynyomtávolságú, gőz- vagy motorüzemű, saját üzletkezelésben tartandó köz­forgalmú gazdasági vasútvonalra az 1906. évi május hó 23-án 6.188. szám alatt kelt rende­lettel kiadott és legutóbb az 1918. évi március hó 30-án 24.468. szám alatt kelt rendelettel meg­hosszabbított előmunkálati engedély érvényét az elől jelzett rendelet keltétől számítandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1929. évi 58.263/20. számú rendelete a békéscsabai állami mértékhitelesítő hivatal működésének további intézkedésig való megszün­tetése és a hódmezővásárhelyi állami mérték­­hitelesítő hivatali időszakos kirendeltségnek állami mértékhitelesítő hivatallá való átszervezése iránt. A mértékek és mérőeszközök hitelesítése és az ennek fejében fizetendő díjak tárgyában 1912. évi december hó 31-én 15.035. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 9. §-át ezen­nel akként módosítom, hogy a békéscsabai állami mértékhitelesítő hivatal működését további intéz­kedésig megszüntetem, a hódmezővásárhelyi állami mértékhitelesítő hivatali kirendeltséget pedig ál­lami mértékhitelesítő hivatallá szervezem át. Ezenkívül az állami mértékhitelesítő hivatalok székhelyének és működési körének megállapítása tárgyában 1908. évi október hó 23-án 80.806. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendeletet akként módosítom, hogy Hódmező­vásárhely thjf. város területét a szegedi állami mértékhitelesítő hivatal hatásköri területéből kiveszem s a hódmezővásárhelyi állami, mérték­hitelesítő hivatal hatásköri területét Hódmező­v­­ásárhely thjf. város és Békés vármegye terü­­letére kiterjedő hatáskörrel állapítom meg. E rendeletem azonnal hatályba lép s annak hatályba léptével az 1913. évi február hó 19-én 9.883. szám alatt kiadott kereskedelemügyi mi­niszteri rendelet érvényét veszti. Budapest, 1920. julius hó 8-án. Dr. Emich Gusztáv s. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. A kereskedelemügyi miniszter 1919. évi 82.595. 1.919—20. szám alatt kelt rendeletével a Her­­czegfalva község részére a hivatali előde által 1911. évi október hó 20-án 73.730/1911. IV. 3. szám alatt kiadott és évenként a március hónap 15-ét és október hónap 1-ét magában foglaló hét hétfői napjára eső országos kirakó- és állat­vásár tartására vonatkozó »Vásártartási Enge­dély«-, valamint a Pátka község részére hiva­tali előde által az 1908. évi junius hó 29-én 51.130/1908. IV. 3. szám alatt kelt rendelettel kiadott és később 1913. évi szeptember hó 5-én 64.013/1913. IV. 3. szám alatt kelt rendelettel kiegészített, a nevezett községben évenként május 12., julius 20. és november 18-ikát maguk­ban foglaló hetek csütörtöki napjára eső orszá­gos kirakó- és állatvásárok tartására vonatkozó »Vásártartási Engedély«-t visszavonta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 55.897/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Kassa-Oderbergi vasút buda­pesti bel. cég az 1918/1919. üzletévekre vonat­kozó évi rendes közgyűlését 1920. évi decem­ber hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 57.457/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Váczi Hengermalom rész­vénytársaság váczi bef. cég az 1918/1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi október hó 31-ig el­halaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 57.844/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Bácskai Halászati részvénytáraság buda­pesti hel. cég az 1918/1919. üzletévekre vonat­kozó évi rendes közgyűlését 1920. évi decem­ber 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 57.898/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Budapesti Szénsavgyár r.-t. budapesti bej. cég az 1918/1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920 szeptember 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 57.984/1920. K. M. 20. sz. a. kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Szécsényi Népbank részvénytársaság balassa­gyarmati bef. cég az 1919. üzletévre vonatkozó ári rendes közgyűlését 1920. augusztus 31-ig elhalaszthassa. A magyar királyi közélelmezési miniszter 43.865/1920. III. 1­. számú rendelete mindennemű kávénak (pörkölt kávé, gyöngykávé, hadikávé) és malátakávénak belföldi forgalom­ban szállítási igazolványkényszer alól való fel­oldása tárgyában. Az 5.571/1918. M. E. számú kormányrendelet 1. §-ának utolsó bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a szállítási igazolvány kötelezettséget mindennemű kávéra (pörkölt kávé, gyöngykávé, hadikávé stb.) és malátakávéra vonatkozólag bel­földi forgalomban ezennel megszüntetem. Fentiekhez képest jövőben a kávé és maláta­kávé belföldi forgalomban teljesen szabadon szál­lítható.

Next