Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)

1920-07-01 / 148. szám

4 Ltai.................. —— '■ ..................... A magyar királyi pénzügyminiszter 3.618/1920. P. M. számú rendele­te* az 1.700/1920. M. E. számú rendelet II. §-a értel­mében zár alá vett összegek államkölcsönként való igénybevétele tárgyában. 1. §. Pénzintézeteknél vagy bármely cégnél betét­könyvre, folyószámlára, pénztári jegyre vagy nem kamatozó letétként elhelyezett összegekből az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bank­jegyek felülbélyegzéséről szóló 1.700/1920. M. E. számú rendelet 11. §-a értelmében zár alá vett és 10.000 koronát meghaladó összegeket — amennyiben az eddigi rendelkezésekkel a zár alól fel nem oldottak — az idézett 11. §. 3-ik bekezdésében kapott felhatalmazás alapján állam­kölcsönként igénybe veszem azzal a korlátozás­sal azonban, hogy ha a zárolt összeg 25.000 koronát meghalad, akkor az egész összeg, ha pedig a zárolt összeg 25.000 koronát meg nem halad, akkor a zárolt összegnek csak a 10.000 koronán felüli része vétetik államkölcsönként igénybe. Ha tehát a zárolt összeg 25.000 koronánál nagyobb, akkor az egész zárolt összeg vétetik igénybe. Ha ellenben a zárolt összeg 25.000 korona vagy ennél kisebb, akkor a zárolt ösz­­szegből 10.000 korona az igénybevétel alól mentes s a zárolt összegnek csak a 10.000 ko­ronán felüli része vétetik államkölcsönként igénybe. 2. §. A pénzintézetek (cégek) kötelesei* azokról az összegekről, amelyek az 1. §. értelmében állam­kölcsön céljaira való igénybevétel alá esnek, haladék nélkül két példányban jegyzéket készí­­teni és legkésőbben az 1920. évi julius 15. nap­jáig a jegyzék egyik példányát az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnak, a másik pél­dányt pedig a Pénzintézeti Központnak, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelé­kébe tartozó szövetkezetek az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezethez megküldeni. Az államkölcsön céljaira igénybevett összegek után jogszabálynál vagy külön megállapodásnál fogva járó kamat az 1920. évi julius hó 31. napjáig bezárólag a számlatulajdonost vagy betevőt illeti. A pénzintézetek (cégek) kötelesek az 1. §. értelmében államkölcsönként igénybevett össze­geket legkésőbben az 1920. évi augusztus hó 15. napjáig a magyar királyi államkincstárnak a Pénzintézeti Központnál, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezetnél vezetett »Állami készpénzkölcsön« című számlája javára a neve­zett intézetek egyikének pénztárához beszol­gáltatni. A pénzintézet (cég) a beszolgáltatott összeg­gel a számlatulajdonost vagy betevőt az 1920. évi augusztus hó 1-ei értékkel megterheli. A m. kir. államkincstár a beszolgáltatott összegekről a számlatulajdonosok részére Pénz­tári Elismervényt fog kiállítani és az igénybe­vett összegek után az 1920. évi augusztus hó 1. napjától kezdve évi 4% kamatot fizetni. * A Pénztári Elismervények, illetve az ezek helyébe kiadandó végleges Állami Elismervények kiállítására vonatkozó szabályokat, valamint az igénybevett összegek után történő kamatfizetés közelebbi módozatait külön rendelettel fogom megállapítani. 3­ §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1920. évi junius hó 30. napján. Dr. báró Korányi Frigyes s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter a m. kir. keres­kedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a Magyar Agyugyár Részvénytársaság budapesti bejegy­zett cég részére az 1919. évi december 23-án 6.858/M. E. sz. kormányrendelet alapján 1919. évi december 30-tól kezdődőleg 6 (hat) havi időtartamra engedett fizetési halasztást az 1920. évi junius hó 24-én 5.112/M. E. szám alatt kiadott kormányrendeletben nyert felhatalmazás alapján 2­ (kettő) hónappal meghosszabbította. • Másodszori közlés. Budapesti Közlöny 1926 julius 1. 52.361. II fő. 1920. szám. Hirdetmény A 4°/6-os m. aranyjáradék kölcsönkötvények január és julius 1-én esedékessé váló szelvényei további intézkedésig Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén koronaértékben az aranyérmék kizárásával és a Budapesti Köz­löny 1920. évi január hó 1-ei számában közzé­tett s 1919. évi december hó 30-án kelt 10.134. P. M. számú Hirdetményben foglalt korlátozá­sokkal váltatnak be. A beváltási árfolyam 1 aranyforint * 2 K 53 fillér értékarány szerint állapíttatik meg, mihez képest: a 100 aranyforintos címletek 2 aranyforintos szelvényei 5 K 06 f, az 500 aranyforintos címletek 10 arany­forin­tos szelvényei 25 K 30 f, az 1000 aranyforintos címletek 20 arany­­forintos szelvényei 50 K 60 f, a 10.000 aranyforintos címletek 200 aranyforin­tos szelvényei 506 K összegekkel fognak bevál­tatni. Budapest, 1920. évi junius hó 24-én. A m. Jár. pénzügyminisztérium. Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár köz­hírré teszi, hogy 1920. évi junius hó 30-án 1.237.837.000'— korona (+ 20.000.000 K) ér­tékű postatakarékpénztári jegy volt forgalomban. . Budapest, 1920. évi julius hó 1-én. Magyar­­­irályi postatakarékpénztár. 419.986/9. 1920. H. M. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi katonai reáliskolákban és a Ludovika Akadémiában az 1920—1921. tanév kezdetén betöltendő teljesen díjmentes állam­költséges és fizetéses helyekre. I. A helyek neme és száma: A magyar királyi katonai nevelő- és képző­intézetekben folyó év október hó 1-ével részint teljesen díjmentes államköltséges, részint fizetéses helyek fognak­­közvetlenül a polgári nevelésből belépő ifjakkal betöltetni és pedig: a) A katonai álreáliskola I. és II. évfolya­mában évfolyamonként 60., b) A katonai főreáliskolák I. évfolyamában 98 és c) A Ludovika Akadémia I. évfolyamában 20 hely. Alapítvásos helyek nem töltetnek be. A felvételt eszközlő intézetek állomáshelye csak később lesz meghatározva. A pályázók a férőhelyekhez mérten lehetőleg hozzátartozóik­nak állandó lakhelyéhez legközelebb eső intézetbe osztatnak­ be. Jelenleg a következő nevelő- és képzőintézetek állanak fenn: a) a katonai alreáliskola Kőszegen, b) a katonai főreáliskolák Budapesten, Győr­ben, Nagykanizsán és Sopronban, c) a Ludovika Akadémia Budapesten. A felsorolt intézetek magasabb évfolyamaiba férőhelyek hiányában pályázók nem vehetők fel. Budapest, 1920 junius 28. 3—2 M. kir. honvédelmi minisztérium. 62.242/III. 1920. szám. Pályázati hirdetmény. A Nemzeti Színházi Orsz. Alap tulajdonát képező és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alatt álló Nemzeti Szín­házi telek (Budapest, VIII., Rákóczi-ut 1—3. és Múzeum-körut 2. sz. 5294. és 5295. srszám; összesen 1375­60 m2) bérbeadására nyilvános pályázatot hirdetek a következő feltételek mellett: 1. A bérlet tárgyát a fentebb körülírt telek képezi, a régi épületből fenmaradt épületrésztől eltekintve. 2. A bérleti idő­tartama 1. évi augusztus hó 1-től 1922. évi augusztus hó 1-éig terjed. 3. Az ajánlattétel határideje f. évi julius hó 17-ike déli 12 óra. 4. Az ajánlatok lepecsételt borítékban a 3. pontban megadott határidőre a m­. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztérium építészeti és mű­szaki ügyosztályában (V., Báthory­ utca 12. sz. IV. em.) nyújtandók be. 5. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a) a bérleti cél tüzetes megjelölését, b) az ideiglenes beépítés műszaki leírását és vázlatterveit 1.200 léptékben, c) a megajánlott évi bérösszeg nagyságát. 6. A bérleti időtartam a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározása esetén egy évvel meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltételeit a miniszter 1922. évi február hó 1-ig állapítja meg. A bérlet 1922. év után is évről­­évre meghosszabbítható mindenkor a bérlet lejáratát megelőző február hó elsejéig a minisz­ter által megállapítandó feltételek mellett. 7. A bérlet lejártával a telek mai állapotá­ban adandó vissza a telektulajdonos Országos Alapnak. Ettől a kikötéstől csak a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszter külön engedélye mentheti fel a bérlőt. 8. A bérleti szerződéssel járó összes illetékek és költségek, valamint a bérlet tartama alatt a telken emelt épület vagy épületek adója, bizto­sítási díja, vízdíja és egyéb közüzemi díjai a bérlőt terhelik akként, hogy a bérbeadó alap a bérösszeget tisztán kapja meg. 9. A beérkezett ajánlatok közül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter szabadon dönt. Budapest, 1920 junius hó 22-én. A vallás- és közoktatásügyi 3—2 m. kir. miniszter. Pályázat. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek 1920. évi junius hó 16-án 106.797/V. szám alatt kelt rendelete alapján.) A középiskolai tanárjelöltek számára Buda­pesten felállított Báró Eötvös József Collegium­­ban a jövő tanév elejére több fizető és állami javadalmazású helyre pályázat hirdettetik. Az állami javadalmazási collegiumi tagság lakás, teljes ellátás és esetleg készpénzbeli seany élvezetével jár; a félfizető collegiumi tag lakás­os teljes ellátásért 1200, az egész fizető pedig 2400 K-t fizet tanévenként a collegium pénz­tárába. Közalkalmazottak, h­adirokkantak és hadiözvegyek gyermekei és árvái, amennyiben vagyontalanok, ez összegek egy harmadrészét fizetik tartásdíj fejében, a pénzbeli segélyért az állami javadalmazású helyre felvett collegiumi tagok az első félév eredménye alapján külön folyamodnak. A collegiumi helyekre olyan jeles tanulók vétetnek fel, akik a most végződő tanévvel feje­zik be középiskolai tanulmányaikat s a jövő tanévben lépnek az egyetemre. A sajátkezüleg irt folyamodványok a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézen­­dők s a folyó évi julius hó 15-ig a Báró Eötvös József Collegium igazgatóságához (Budapest, I., Ménesi­ út 11.) küldendők be. A folyamodványhoz mellékelendők az V., VI., VII. és V­III. osztályokról szóló évi bizonyít­ványok, az érettségi bizonyítvány vagy annak hitelesített másolata, a születési okirat, a folya­modó vagy szüleinek vagyoni állapotáról szóló hivatalos bizonyítvány, végül orvosi bizonyítvány. A folyamodványban előadandó, hogy az illető jelölt milyen középiskolai szaktárgyakat kíván választani, továbbá milyen és mily fokú nyelv­­ismeretekkel vagy pedig egyéb ismeretekkel bir. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­térium meghagyásából: Budapest, 1920. évi junius hó 18-án­. A Báró Eötvös József Collegium 3—3 igazgatósága. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN, NEMHIVATALOS RÉSZE A honvédelmi miniszter Lipóczi Sándor Kecs­kemét th. város közélelmezési hivatala tiszt­viselőjének azért, mert a Kecskemét t­. város anyagraktárában őrzött német hadseregbeli mint­egy félmillió korona értékű katonai műszaki anya­got a vörös, később pedig a megszálló román csapatok­ elöl elrejtette és a nemzeti hadsereg számára megmentette, köszönetét és legteljesebb elismerését fejezte ki.

Next