Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)

1920-08-01 / 175. szám

2 jogosult fél az erdőbirtokos által követelt vagy a bíróság által megállapított összeget az erdő­­birtokost érhető kár fedezésére letétbe helyezi. A határidő meghosszabbítása esetében a bí­róság egyúttal megfelelő méltányos rendelkezé­seket tesz azoknak a jogügyleteknek tekinteté­ben is, amelyeket az erdőbirtokos annak remé­nyében kötött, hogy erdeje a kikötött idő letel­tével felszabadul. Ilyen esetben a határidő meghosszabbítása kérdésében tartott tárgyalásra az említett jogügyletek szerint jogosult felet is meg kell idézni. A vegyes bíróság alakulására és eljárására és határozatai elleni felebbvitelre a 3.920/1920. M. E számú rendelet s a jelen rendelet vonat­kozó szabályai nyernek megfelelő alkalmazást. A jelen §. alapján előterjesztett kérelem a célszerűséghez képest együttesen tárgyalható le az ellenfél által a 3.920/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a vagy 7. §-a és a jelen rendelet 1. §-a alapján előterjesztett kérelemmel is. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A netán szükségesnek mutatkozó részletes szabá­lyokat a felmerülő szükséghez képest a föld­­mivelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter egyetértve rendelettel állapíthatja meg. Budapest, 1920. évi julius hó 28. napján. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 6.211 1820. E E. száma rendelete a lakásrendeletek újabb kiegészítéséről. A m. kir. minisztérium a lakásügy szabályo­zása tárgyában kiadott rendeleteknek (1.552/1920. M. E., 3.530/1920. M. E. és 5.114/1920. M. E. számú rendelet; 1. a Budapesti Közlöny 1920. évi 42., 100. és 144. számait) kiegészítéséül a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a követ­kezőket rendeli: • A hatósági igénybevételre és az igénybevételi eljárásra vonatkozó rendelkezések kiegészítése. 1. §■ A lakásügyi hatóság az üresen álló vagy megüresedő, valamint az egyébként igénybe vehető lakásokba és lakásrészekbe elsősorban a hajlék­talanokat köteles elhelyezni. Hajléktalanoknak kell tekinteni a megszállott területekről mene­kült és más oly egyéneket és családtagjaikat, akik mint áthelyezett közszolgálati alkalmazot­tak, lakásra szoruló katonai egyének vagy hadi­fogságból visszatértek vasúti kocsikban (vagyo­­nokban) vagy lakásnak nem tekinthető más ideig­lenes helységben tartózkodnak, továbbá akik jogszabály vagy hatósági határozat folytán vagy egyéb okból önhibájukon kívül váltak hajlékta­lanokká. A lakásügyi hatóság az említett egyé­nek sorába tartozó hajléktalanok közül csupán azok elhelyezéséről gondoskodik, akik alkalma­zásuknál, foglalkozásuknál vagy általában élet­viszonyaiknál fogva az illető helységhez vannak kötve. Ha a lakásigénylő a részére kiutalt lakást vagy lakásrészt kellő indok nélkül visszautasítja, vagy azt elfoglalni vonakodik, más lakás vagy lakásrész iránt támasztott újabb igényét csak más igénylő hiányában lehet figyelembe venni. Mindaddig, amíg az első bekezdés alá eső egyének lakásigénye kielégítve nincsen, a ház­­tulajdonosnak azt a jogát, minélfogva az igénybe vett vagy általában a felmondás vagy egyéb módon megüresedő helyiség bérlőjének kijelölé­sére nézve javaslatot tehet (1.552/1920. M. E. számú rendelet 18. §. 6. és utolsóelőtti bekez­dése, 20. §. 3., 21. §. 3.); a lakásügyi hatóság csak annyiban veszi tekintetbe, amennyiben bér­lőül olyan egyént jelöl meg, aki az első bekez­désben megjelölt egyének körébe tartozik. A lakásügyi hatóság avégből, hogy az első be­kezdés körébe tartozó személyek minél nagyobb számban elhelyezhetők legyenek­ az igénylőket életviszonyaik és családi körülményeik méltá­nyos figyelembevételével, de egyúttal tekintettel a rendelkezésre álló lakások és lakásrészek szá­mára, a lakások lehető gazdaságos kihasználá­sával, az igénylők lakásis^ek a legszüksé-,, gesebb lakórészekre korlátozásával és egész lakás igénybevétele esetében a szükséghez képest közös konyha használatának engedélyezésével köteles elhelyezni. 2. §. Igénybevételi ügyekben Budapesten és a buda­pesti államrendőrség működési területéhez tar­tozó környékbeli községekben a budapesti köz­ponti lakáshivatali elnök kiküldöttjének hatás­köre csupán annak megállapítására terjed ki, váljon a szóban levő lakás, lakásrész (szoba) vagy egyéb helyiség az érvényben álló jogsza­bályok szerint igénybevehető-e, valamint arra, hogy a helyiség igénybevételéért folyamodó egyénnek, illetőleg egyéneknek van-e igazolt lakásszüksége. A bérlő személyének kijelölése tárgyában a lakáshivatal elnöke vagy az általa e célból alakított elnöki tanács végérvényesen határoz. A budapesti központi lakáshivatal elnökének kiküldöttje által igénybevételi ügyekben hozott határozat elleni panaszt annak közlésétől szá­mítandó három nap alatt két példányban kell a központi lakáshivatalnál benyújtani. A lakás­hivatal a panasz beérkeztéről az érdekelt feleket az iratokból megállapítható címükre elküldendő ajánlott levélben értesíti azzal, hogy jogukban áll a panaszbeadványt beérkeztétől számított 8 nap alatt az elnök által e célra kijelölt helyiségben megtekinteni. A panaszt annak be­érkeztétől számított 8 nap eltelte előtt elintézni nem szabad. Az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 28. §-ának 2. bekezdése akként módosítta­tik, hogy a budapesti központi lakáshivatal elnökének ki­küldöttje által igénybevételi ügyekben hozott határozat elleni panaszt minden esetben az elnök által alakított lakbérleti panaszbizottság intézi el. E §. rendelkezései a jelen rendelet életbelépte előtt folyamatba tett ügyekben is alkalmazást nyernek. Nyári lakások igénybevétele hajléktalanok ideigle­nes elhelyezésére. 3. §. Hajléktalanok (1. §. első bekezdése) ideiglenes elhelyezése céljából, amennyiben elhelyezésükről a lakásínség miatt más igénybevehető alkalmas helyiség hiányában megfelelően gondoskodni nem lehet, Budapesten és másutt is, ahol erre alkalmas nyári lakások vannak, 1920. októ­ber hó 1. napjától kezdődő hatálylyal igénybe lehet venni azokat a nyári lakásokat is, ame­lyeket tulajdonosuk kizárólag nyári tartózkodás céljából maga szokott használni, feltéve, hogy a tulajdonosnak állandó lakása is van. Az igénybevételt a tulajdonos jogos érdekei­nek lehető kímélésével kell foganatosítani. Ehhez képest kivételesen, méltánylást érdemlő okból az igénybevétel hatálybalépését 1920. évi október hó 15. napjáig el lehet halasztani; továbbá az igénybevétel csak a hajléktalan és családja részére legszükségesebb lakásrészekre és mellék­­helyiségekre terjeszthető ki s a nyári lakásnak egy vagy több e célra alkalmas helyiségét a tulajdonos rendelkezése alatt kell hagyni avégből, hogy az igénybevett lakásrészekben levő bútorait és egyéb ingóságait elhelyezhesse és lehetővé kell tenni azt is, hogy a nyári lakáshoz tartozó kert és szellő gondozását zavartalanul végezhesse. Ha a nyári lakás tulajdonosa állandó lakásába az 1. bekezdésben említett időpont előtt vissza­költözött, az igénybevételt a nyári lakás meg­­üresedésétől kezdődő hatálylyal lehet elrendelni. A nyári lakásban igénybevétel útján elhelye­zett egyén a nyári lakásból kiköltözni köteles, mihelyt a lakásügyi hatóság részére állandó elhelyezése végett más lakást jelöl ki. A dohányárusítás céljára szolgáló üzlethelyisé­gekre vonatkozó kivételes intézkedések: 4. §• Budapesten, továbbá a törvényhatósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácsú városok területén levő azoknak az üzlethelyiségeknek, valamint az esetleg hozzájuk tartozó raktár­­helyiségeknek, illetőleg ezek egy részének bér­letét (albérletét), amelyeket 1920. évi július hó 1. napjáig kizárólagos dohányáruda céljára hátulkk­ö­ül használtak, ájjászat vany az említett helyiségek használatát más részére egészen vagy részben átengedni általában tilos. A kizárólagos dohányáruda engedélyesének sze­mélyében bármi okból bekövetkező változás esetében az említett helyiségekre nézve hatósági igénybevételnek van helye, amelynél a lakásügyi hatóság új bérlőül csak azt a személyt jelöl­heti ki, akit az illetékes m. kir. pénzügyigazga­tóság javaslatba hoz. Arra nézve, hogy mely dohányárudákat kell kizárólagos dohányárudáknak tekinteni, az érvény­ben álló jogszabályok irányadók. Aki az 1. bekezdésben foglalt tilalmat meg­szegi, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, amelynek büntetése hat hónapig terjedhető elzárás és kétezer koronáig terjedhető pénzbün­tetés. Az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 38. §-ának 3—6. bekezdéseiben foglalt rendel­kezések itt is irányadók. A béremelésre vonatkozó rendelkezések kiegészí­tése és a felemelt bér fizetésének módja bérvita esetében. 5. §. Az olyan kislakások bérének emelése vagy megszabása tekintetében, amelyeknek bérét a bérbeadó 1917. évi november hó 1. napja után a 4.180/1917. M. E. számú (a Budapesti Köz­löny 1917. évi november h­ó 3. napján megjelent 254. számában kihirdetett) rendeletnek 4. §-a alapján a lakáshivataltól nyert engedély alapján emelte, a béremelés alapjául (3.530/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a) nem az 1917. évi no­vember hó 1. napján fizetett bérösszeget, hanem azt a tiszta bérösszeget kell tekinteni, amelyre a bérbeadó a bért a lakáshivatal engedélyével felemelte. 6. §. " A lakbérmegállapítási ügyekben Budapesten és környékén követendő eljárás szabályozása tár­gyában 5.114/1920. M. E. szám alatt kiadott rendelet 6. §-a akként módosul, hogy a bérbe­adó a lakáshivatal határozata ellen az idézett §-ban megállapított korlátozás nélkül élhet pa­­naszszal. Ez a rendelkezés a jelen rendelet életbelépte előtt folyamatba tett, de határozattal még be nem fejezett ügyekben is irányadó. 7. §. Ha a lakásügyi hatóság a béremelés jogos­sága vagy összege tekintetében támadt vitás kérdésben addig az időpontig, amelytől kezdve a lakásügyi rendeletek értelmében a megenge­dett béremelés hatályba lép, jogerős határozatot még nem hozott, a bérlő a bérfizetésre meg­szabott időben csak az eddigi bért tartozik megfizetni és a felemelt bér vitás részét bírói letétbe sem köteles helyezni; a béremelés tekin­tetében támadt vitás kérdés jogerős elintézése után azonban a bérlő a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt kö­teles az eddig fizetett és a jogerősen meg­állapított felemelt bérösszeg esedékessé vált részlete között mutatkozó különbözetet a bér­nemfizetésre megszabott jogkövetkezmények ter­hével megfizetni. .Tíáz felügy­elők díjazása. 8. §. A házmesterpénznek az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 22. §-a értelmében a tiszta ház­bér 6%-ban megszabott összegét bérfelemelés esetében nem a felemelt, hanem az eddigi bér­összeg után kell számítani. Egyebekben az 1.552/1920. M. E. számú rendeletnek a ház­­felügyelők és segéd­ház­felügyelőkre vonatkozó rendelkezései érintetlenül maradnak. Vegyes rendelkezések: 9 §• A lakásügyek miniszteri biztosa a helyi ható­ság indokolt előterjesztésére vagy meghallgatása után hivatalból is, amennyiben a helyi viszo­nyok kívánják, a hatósági igénybevétel tekinte­tében az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 16. §-ának 7. pontjában Budapestre vonatkozólag megállapított rendelkezést, továbbá az idézett­­ rendelet 37. ,§-ának 1. és 3. pontjában Gyönttyös Budapesti Közlöny 1920 augusztus 1.

Next