Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)
1920-08-01 / 175. szám
2 jogosult fél az erdőbirtokos által követelt vagy a bíróság által megállapított összeget az erdőbirtokost érhető kár fedezésére letétbe helyezi. A határidő meghosszabbítása esetében a bíróság egyúttal megfelelő méltányos rendelkezéseket tesz azoknak a jogügyleteknek tekintetében is, amelyeket az erdőbirtokos annak reményében kötött, hogy erdeje a kikötött idő leteltével felszabadul. Ilyen esetben a határidő meghosszabbítása kérdésében tartott tárgyalásra az említett jogügyletek szerint jogosult felet is meg kell idézni. A vegyes bíróság alakulására és eljárására és határozatai elleni felebbvitelre a 3.920/1920. M. E számú rendelet s a jelen rendelet vonatkozó szabályai nyernek megfelelő alkalmazást. A jelen §. alapján előterjesztett kérelem a célszerűséghez képest együttesen tárgyalható le az ellenfél által a 3.920/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a vagy 7. §-a és a jelen rendelet 1. §-a alapján előterjesztett kérelemmel is. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A netán szükségesnek mutatkozó részletes szabályokat a felmerülő szükséghez képest a földmivelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter egyetértve rendelettel állapíthatja meg. Budapest, 1920. évi julius hó 28. napján. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 6.211 1820. E E. száma rendelete a lakásrendeletek újabb kiegészítéséről. A m. kir. minisztérium a lakásügy szabályozása tárgyában kiadott rendeleteknek (1.552/1920. M. E., 3.530/1920. M. E. és 5.114/1920. M. E. számú rendelet; 1. a Budapesti Közlöny 1920. évi 42., 100. és 144. számait) kiegészítéséül a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: • A hatósági igénybevételre és az igénybevételi eljárásra vonatkozó rendelkezések kiegészítése. 1. §■ A lakásügyi hatóság az üresen álló vagy megüresedő, valamint az egyébként igénybe vehető lakásokba és lakásrészekbe elsősorban a hajléktalanokat köteles elhelyezni. Hajléktalanoknak kell tekinteni a megszállott területekről menekült és más oly egyéneket és családtagjaikat, akik mint áthelyezett közszolgálati alkalmazottak, lakásra szoruló katonai egyének vagy hadifogságból visszatértek vasúti kocsikban (vagyonokban) vagy lakásnak nem tekinthető más ideiglenes helységben tartózkodnak, továbbá akik jogszabály vagy hatósági határozat folytán vagy egyéb okból önhibájukon kívül váltak hajléktalanokká. A lakásügyi hatóság az említett egyének sorába tartozó hajléktalanok közül csupán azok elhelyezéséről gondoskodik, akik alkalmazásuknál, foglalkozásuknál vagy általában életviszonyaiknál fogva az illető helységhez vannak kötve. Ha a lakásigénylő a részére kiutalt lakást vagy lakásrészt kellő indok nélkül visszautasítja, vagy azt elfoglalni vonakodik, más lakás vagy lakásrész iránt támasztott újabb igényét csak más igénylő hiányában lehet figyelembe venni. Mindaddig, amíg az első bekezdés alá eső egyének lakásigénye kielégítve nincsen, a háztulajdonosnak azt a jogát, minélfogva az igénybe vett vagy általában a felmondás vagy egyéb módon megüresedő helyiség bérlőjének kijelölésére nézve javaslatot tehet (1.552/1920. M. E. számú rendelet 18. §. 6. és utolsóelőtti bekezdése, 20. §. 3., 21. §. 3.); a lakásügyi hatóság csak annyiban veszi tekintetbe, amennyiben bérlőül olyan egyént jelöl meg, aki az első bekezdésben megjelölt egyének körébe tartozik. A lakásügyi hatóság avégből, hogy az első bekezdés körébe tartozó személyek minél nagyobb számban elhelyezhetők legyenek az igénylőket életviszonyaik és családi körülményeik méltányos figyelembevételével, de egyúttal tekintettel a rendelkezésre álló lakások és lakásrészek számára, a lakások lehető gazdaságos kihasználásával, az igénylők lakásis^ek a legszüksé-,, gesebb lakórészekre korlátozásával és egész lakás igénybevétele esetében a szükséghez képest közös konyha használatának engedélyezésével köteles elhelyezni. 2. §. Igénybevételi ügyekben Budapesten és a budapesti államrendőrség működési területéhez tartozó környékbeli községekben a budapesti központi lakáshivatali elnök kiküldöttjének hatásköre csupán annak megállapítására terjed ki, váljon a szóban levő lakás, lakásrész (szoba) vagy egyéb helyiség az érvényben álló jogszabályok szerint igénybevehető-e, valamint arra, hogy a helyiség igénybevételéért folyamodó egyénnek, illetőleg egyéneknek van-e igazolt lakásszüksége. A bérlő személyének kijelölése tárgyában a lakáshivatal elnöke vagy az általa e célból alakított elnöki tanács végérvényesen határoz. A budapesti központi lakáshivatal elnökének kiküldöttje által igénybevételi ügyekben hozott határozat elleni panaszt annak közlésétől számítandó három nap alatt két példányban kell a központi lakáshivatalnál benyújtani. A lakáshivatal a panasz beérkeztéről az érdekelt feleket az iratokból megállapítható címükre elküldendő ajánlott levélben értesíti azzal, hogy jogukban áll a panaszbeadványt beérkeztétől számított 8 nap alatt az elnök által e célra kijelölt helyiségben megtekinteni. A panaszt annak beérkeztétől számított 8 nap eltelte előtt elintézni nem szabad. Az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 28. §-ának 2. bekezdése akként módosíttatik, hogy a budapesti központi lakáshivatal elnökének kiküldöttje által igénybevételi ügyekben hozott határozat elleni panaszt minden esetben az elnök által alakított lakbérleti panaszbizottság intézi el. E §. rendelkezései a jelen rendelet életbelépte előtt folyamatba tett ügyekben is alkalmazást nyernek. Nyári lakások igénybevétele hajléktalanok ideiglenes elhelyezésére. 3. §. Hajléktalanok (1. §. első bekezdése) ideiglenes elhelyezése céljából, amennyiben elhelyezésükről a lakásínség miatt más igénybevehető alkalmas helyiség hiányában megfelelően gondoskodni nem lehet, Budapesten és másutt is, ahol erre alkalmas nyári lakások vannak, 1920. október hó 1. napjától kezdődő hatálylyal igénybe lehet venni azokat a nyári lakásokat is, amelyeket tulajdonosuk kizárólag nyári tartózkodás céljából maga szokott használni, feltéve, hogy a tulajdonosnak állandó lakása is van. Az igénybevételt a tulajdonos jogos érdekeinek lehető kímélésével kell foganatosítani. Ehhez képest kivételesen, méltánylást érdemlő okból az igénybevétel hatálybalépését 1920. évi október hó 15. napjáig el lehet halasztani; továbbá az igénybevétel csak a hajléktalan és családja részére legszükségesebb lakásrészekre és mellékhelyiségekre terjeszthető ki s a nyári lakásnak egy vagy több e célra alkalmas helyiségét a tulajdonos rendelkezése alatt kell hagyni avégből, hogy az igénybevett lakásrészekben levő bútorait és egyéb ingóságait elhelyezhesse és lehetővé kell tenni azt is, hogy a nyári lakáshoz tartozó kert és szellő gondozását zavartalanul végezhesse. Ha a nyári lakás tulajdonosa állandó lakásába az 1. bekezdésben említett időpont előtt visszaköltözött, az igénybevételt a nyári lakás megüresedésétől kezdődő hatálylyal lehet elrendelni. A nyári lakásban igénybevétel útján elhelyezett egyén a nyári lakásból kiköltözni köteles, mihelyt a lakásügyi hatóság részére állandó elhelyezése végett más lakást jelöl ki. A dohányárusítás céljára szolgáló üzlethelyiségekre vonatkozó kivételes intézkedések: 4. §• Budapesten, továbbá a törvényhatósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácsú városok területén levő azoknak az üzlethelyiségeknek, valamint az esetleg hozzájuk tartozó raktárhelyiségeknek, illetőleg ezek egy részének bérletét (albérletét), amelyeket 1920. évi július hó 1. napjáig kizárólagos dohányáruda céljára hátulkköül használtak, ájjászat vany az említett helyiségek használatát más részére egészen vagy részben átengedni általában tilos. A kizárólagos dohányáruda engedélyesének személyében bármi okból bekövetkező változás esetében az említett helyiségekre nézve hatósági igénybevételnek van helye, amelynél a lakásügyi hatóság új bérlőül csak azt a személyt jelölheti ki, akit az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság javaslatba hoz. Arra nézve, hogy mely dohányárudákat kell kizárólagos dohányárudáknak tekinteni, az érvényben álló jogszabályok irányadók. Aki az 1. bekezdésben foglalt tilalmat megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, amelynek büntetése hat hónapig terjedhető elzárás és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. Az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 38. §-ának 3—6. bekezdéseiben foglalt rendelkezések itt is irányadók. A béremelésre vonatkozó rendelkezések kiegészítése és a felemelt bér fizetésének módja bérvita esetében. 5. §. Az olyan kislakások bérének emelése vagy megszabása tekintetében, amelyeknek bérét a bérbeadó 1917. évi november hó 1. napja után a 4.180/1917. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1917. évi november hó 3. napján megjelent 254. számában kihirdetett) rendeletnek 4. §-a alapján a lakáshivataltól nyert engedély alapján emelte, a béremelés alapjául (3.530/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a) nem az 1917. évi november hó 1. napján fizetett bérösszeget, hanem azt a tiszta bérösszeget kell tekinteni, amelyre a bérbeadó a bért a lakáshivatal engedélyével felemelte. 6. §. " A lakbérmegállapítási ügyekben Budapesten és környékén követendő eljárás szabályozása tárgyában 5.114/1920. M. E. szám alatt kiadott rendelet 6. §-a akként módosul, hogy a bérbeadó a lakáshivatal határozata ellen az idézett §-ban megállapított korlátozás nélkül élhet panaszszal. Ez a rendelkezés a jelen rendelet életbelépte előtt folyamatba tett, de határozattal még be nem fejezett ügyekben is irányadó. 7. §. Ha a lakásügyi hatóság a béremelés jogossága vagy összege tekintetében támadt vitás kérdésben addig az időpontig, amelytől kezdve a lakásügyi rendeletek értelmében a megengedett béremelés hatályba lép, jogerős határozatot még nem hozott, a bérlő a bérfizetésre megszabott időben csak az eddigi bért tartozik megfizetni és a felemelt bér vitás részét bírói letétbe sem köteles helyezni; a béremelés tekintetében támadt vitás kérdés jogerős elintézése után azonban a bérlő a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt köteles az eddig fizetett és a jogerősen megállapított felemelt bérösszeg esedékessé vált részlete között mutatkozó különbözetet a bérnemfizetésre megszabott jogkövetkezmények terhével megfizetni. .Tíáz felügyelők díjazása. 8. §. A házmesterpénznek az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 22. §-a értelmében a tiszta házbér 6%-ban megszabott összegét bérfelemelés esetében nem a felemelt, hanem az eddigi bérösszeg után kell számítani. Egyebekben az 1.552/1920. M. E. számú rendeletnek a házfelügyelők és segédházfelügyelőkre vonatkozó rendelkezései érintetlenül maradnak. Vegyes rendelkezések: 9 §• A lakásügyek miniszteri biztosa a helyi hatóság indokolt előterjesztésére vagy meghallgatása után hivatalból is, amennyiben a helyi viszonyok kívánják, a hatósági igénybevétel tekintetében az 1.552/1920. M. E. számú rendelet 16. §-ának 7. pontjában Budapestre vonatkozólag megállapított rendelkezést, továbbá az idézett rendelet 37. ,§-ának 1. és 3. pontjában Gyönttyös Budapesti Közlöny 1920 augusztus 1.