Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)

1920-08-01 / 175. szám

1920 augusztus 1. Budapesti Közlöny A honoris causa doktori oklevél nem ado­mányozható, ha két kari tag ellene szavaz vagy a szavazástól tartózkodik. 4. §. Aki az 1. §-ban­ körülírt feltételek mellett a közgazdaságtudományi doktori oklevelet elnyerni óhajtja, ez iránt a dékánhoz írásos kérvényt nyújt be a szóbeli szigorlat tárgyainak pontos megjelölésével. A folyamodványhoz mellékelni kell: 1. rövid életrajzot, 2. végbizonyítványt, 3. a közgazdaságtudományi oklevelet, 4. doktori értekezést (fűzve és lapszámozva), 5. írásbeli kijelentést arról, hogy a mellékelt értekezést, amelynek címét az iratban meg kell nevezni, a jelölt maga készítette, megnevezésével annak, aki dolgozatában esetleg segítette, végül annak kijelentését, hogy az értekezés be volt-e már nyújtva valamely más vizsgához és az eset­ben hol. A mellékelt iratok a kar levéltárában ma­radnak, célszerű ezért a mellékleteket másolat­ban csatolni. 5. §. Doktori szigorlat a közgazdaságtudományi karon előadott tudományszakok közül egy fő- és két melléktárgyból teendő. A tárgyakat a kar jóváhagyásával a szigorló választja, úgy azon­ban, hogy az egyik melléktárgy a főtárgy tudo­mányos művelésére szükséges tudományszak legyen. Főtárgynak az tekintendő, amelynek köréből a jelölt a doktori értekezést választotta. A közgazdaságtudományi karon szigorlati tárgyakul a következők választhatók: 1. AxgfM^mTr'llllgld'ialW^hnólógiai’­^.»Gaz­dasági és politikai földrajz, 3. Növénytermesztés­tan, 4. Állattenyésztéstan, 5. Mezőgazdasági üzemtan és becsléstan, 6. Magángazdaságtan, 7. Mezőgazdasági ipar, 8. Kereskedelmi és poli­tikai számtan, 9. Gazdaságtörténet, 10. Köz­­gazdaságtan és közgazdasági politika statisztiká­val, 11. Agrárpolitika, 12. Szövetkezeti politika, 13. Iparpolitika és ipari üzemtan, 14. Keres­kedelmi politika, 15. Közlekedési ügy és közle­kedési politika, 16. Szociális politika, 17. Mező­­gazdasági igazgatási jog, 18.­­Alkotmány- és igazgatástan, 19. Nemzetközi jog. Második melléktárgyul minden csoportban a filozófia is választható abban a vonatkozásában, mely a gazdaságtársadalmi jelenségek összefüg­géseit világítja meg s a gazdasági élet alapjelen­ségeinek és törvényeinek bölcseleti magyarázatát tartalmazza. 6­ § A szigorlat alapja a doktori értekezés. Dok­tori értekezésül csak olyan dolgozat fogadható el, amely tudományos szempontból figyelemre­méltó s a jelöltnek alapos tárgyismeretéről, a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásá­ban való jártasságáról és önálló tudományos gondolkodásáról tanúskodik. 7. §. Ha a folyamodó okmányai rendben vannak, a kari dékán az értekezést megbírálás végett két bírálónak adja ki. 8. §. A bírálók az értekezésnek tudományos érté­kéről írásbeli véleményes jelentést terjesztenek a kar elé, mely ezek alapján határoz az elfo­gadás vagy el nem­ fogadás iránt. 9. §• Ha a kar az értekezést visszautasítja, a jelölt csak egy év múlva nyújthat be újra doktori érte­kezést. 10. §: Az értekezés elfogadása után a kar a jelöltet szóbeli szigorlatra bocsátja. 11. §• A szóbeli szigorlat nyilvános. Elnöke a kar dékánja, akadályoztatása esetén a prodékán. Mint bírálók és vizsgálók az illető szakok nyil­vános, rendes vagy rendkívüli tanárai működnek. Ha valamely szaknak két vagy több rendes t­anára­­van, akkor ezek váltakozva működnek. E sza­bály alól csak kivételes és indokolt esetekben lehet eltérés. 12. §: A jelölt a szóbeli szigorlatnak minden egyes tárgyából a tudományos vizsgálódás fő eredmé­nyeinek alapos ismeretét tartozik igazolni, a főtárgyból ezenfelül a szakirodalomnak beható ismeretét és a tudományos kutatás módszerei­nek önálló alkalmazásában való jártasságát is. 13. §. A szóbeli szigorlat két óráig tart, amelyből egy óra a főtárgyra, egy óra a két melléktárgyra fordítandó. A főtárgyat mindig az a tanár kér­dezi, aki az értekezésnek bírálója volt. 14. §. Ha a szigorlat a bizottságot kielégíti, az ered­mény megjelölésére a következő jegyek haszá­­landók: summa cum laude, cum laude, inte. 15. §. Ha a jelölt a választott tárgyak közül egy­ből nem felelt meg, ez esetben hat hón­ap múlva tehet az összes tárgyakból újra szóbeli szigor­latot. Ha az ismétlő szigorlat sem elégíti ki a bizottságot, a jelölt egy év múlva még egyszer és utoljára ismételheti a szigorlatot. 16. §: A szóbeli szigorlat letétele után az érteke­zést a jelöltnek ki kell nyomtatni s legkésőbb hat hónap alatt a kar által meghatározott pél­dányszámban a kar dékáni hivatalában át kell adni. Az avatás a nyomtatásban megjelent érteke­zésnek benyújtása után történik. 17. §. A jelölt a közgazdaságtudományi doktori cím viselésére csak az ünnepélyes avatás és a dok­tori diploma átvétele után jogosult. 18. §. A doktori szigorlat díja 500 korona, amely­nek összege a jelentkezés alkalmával egy összeg­ben fizetendő. A szigorlat megismétlése egy éven belül díjmentes, azontúl az egész díj újra fizetendő. Az avatás díja 100 korona. A m. kir. honvédelmi miniszter 422. Bk. ev­. E. 1920. számú rendelete. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, illeték ügyeit intéző katonai rokkant-ellátási hi­vatal Budapest központjába, az V. ker., Fálk Miksa­ utca 9. szám alatt levő laktanyába köl­tözött és működését ismét megkezdte. Az ellátási ügyek elintézésének gyorsítása érdekében illetékes helyről köztik a következőket: Azok a vidéki hadirokkantak, kik csak idő­legesen lettek ellátva és a nyugilletmények oda­ítélésének ideje lejárt vagy lejárathoz közeleg — nehogy nyugdíj nélkül maradjanak — mielőbbi felülvizsgáltatásuk végett forduljanak a lak­helyük szerint illetékes nyilvántartó tiszthez, vagy ha ez még nem volna kinevezve, a leg­közelebbi vármegyei katonai parancsnoksághoz. Azok a rokkantak, kik illetményeiket nem kapják rendesen, panaszukat adják elő az elöl­járóságnál, mely azt hivatalos levelezőlapon minden panaszosra nézve külön-külön a katonai rokkantellátási hivatal (röviden: R. E. H.) 4. osztályának tudtul adja. Ezen levelezőlapon a rokkant I. P. (számfejtési lap) száma okvetlenül közlendő. Azok, akik még illetményt egyáltalán nem kaptak, bár felülvizsgálatuk már legalább 2 hó előtt megtörtént, panaszukkal forduljanak az elöljárósághoz, mely erről jegyzőkönyvet vesz fel és igazolási záradékkal ellátva a K. E. H. 1. osztályához beküldi. Azoknak az özvegyeknek (árváknak) az ügye, akikről az ellátási kimutatás és az ahhoz tar­tozó iratok az elöljáróság által annak idején Bécsbe vagy Budapestre már régebben fel lettek terjesztve, de részükre a nyugdíj még kiutalva nem lett, minden özvegyre (árvára) nézve külön­­kü­lön a bécsi m. kir. katonai missziónál, illetve Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár köz­hírré teszi, hogy 1920. évi julius hó 31-én 1.397.837.000 — korona (+ 120.000.000 K) ér­tékű postatakarékpénztári jegy volt forgalomban. Budapest, 1920. évi julius hó 31-én. Magyar királyi postatakarékpénztár. 5 a B. E. H. 3. osztályánál — az annak idején történt beküldésre vonatkozó adatok feltüntetése mellett — szintén hivatalos levelezőlapon sür­getendő az elöljáróságok által. Az említett missziónak szóló levelezőlapok gyűjtve egy meg­címzett borítékba teendők és szintén a B. E. H. 3. osztályához küldendők, mely azt futárpostá­val továbbítja. Azok az özvegyek (árvák), akik illetékeiket egy idő óta nem kapják meg, panaszukkal ugyancsak elöljáróságukhoz forduljanak, mely az illetmények további folyósítását, ha a panaszos az ellátását azelőtt valamely állam­­pénztártól (adóhivataltól) kapta, úgy annál ha pedig posta útján kapta, úgy a­z E. H. 5. osztályánál szorgalmazza. Az özvegy neve és leánykori neve feltétlenül s amennyiben rendel­kezésre áll, a számfejtési I. P. lapszáma vagy a fizetési könyv száma közlendő. Ha az állampénztár, mely az illetményeket fizette, a demarkacionális vonalon kívül esik, úgy a kifizetéseknek a legközelebbi adóhivatal­hoz (állampénztárhoz) való sürgős átutalása az elöljáróság által közvetlenül a pénzügyminiszter úrtól kérendő. A vagyontalan hadiözvegyeknek (árváknak) havi illetékeiket minden körülmények között meg kell kapniok, mivel az elöljáróságok az 1916. évi 20.000 számú pénzügyminiszteri ren­delet értelmében fel vannak hatalmazva arra, hogy ezek részére az ellátás folyósításáig havon­ként illetményeiknek megfelelő előleget adjanak. A hadifoglyok családjai a 480.000. számú utasítás alapján — reászorultság esetén — hadi­­segélyben részesíttetnek. Azok hátramaradottjairól, akikről már több mint egy éve semmi hír sincs és hadisegélyben nem részesülnek, az elöljáróság által az ellátási kimutatás a K. E. H. 3. osztályának beküldendő. Egyetlen igényjogosult ellátandónak sincs oka nyugtalanságra, mert jogos és­ törvényes illet­ményeit mindenki a törvényben és rendeletek­­ben meghatározott időponttól visszamenőleg kapja meg. Mindennemű ellátási illetmény kifizetése csakis az igényjogosult lakhelyéhez tartozó posta­­hivatalnál (özvegyeknél esetleg az illetékes állam­­pénztárnál) történhetik, miért is készpénzfizetés egyik hivataltól vagy hatóságtól sem igényel­hető. Budapest, 1920 julius hó 29-én. 3—2 A m. kir. honvédelmi minisztérium. 94,200/1920. IX. sz. Pályázati hirdetmény. A somogyturi Kunffy Károly gazdasági ösz­töndíj alapítvány kamataiból két 500—500 ko­ronás földmi­vesiskolai ösztöndíjra a folyó 1919— 1920. tanévre ezennel pályázatot hirdetek. Ezen ösztöndíjakra oly magyarországi illető­ségű és tolnavármegyei születésű ifjak pályáz­hatnak, akik a somogyszentimrei m. kir. föld­­mivesiskolába vagy már felvétettek, vagy akik­nek ezen tanintézet szabályzata értelmében elő­terjesztett felvételi kérelme tárgyalás alatt áll. Tolna vármegyei pályázók hiányában másod­sorban Somogy vármegyei születésű ifjak bírnak igényjogosultsággal. A pusztafáczánkerti és kap­­nádi uradalmakban alkalmazottak gyermekei előnyben részesülnek. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket hozzám címezve 1920. évi augusztus he­t6­ig a somogyszentimrei m. kir. földmives­­iskola igazgatóságánál nyújthatják be. Jelzett határidőn túl benyújtott kérvények figyelembe nem vétetnek. Magyar királyi földmivelésügyi 3—3 miniszter. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN.

Next