Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)
1920-08-01 / 175. szám
1920 augusztus 1. Budapesti Közlöny A honoris causa doktori oklevél nem adományozható, ha két kari tag ellene szavaz vagy a szavazástól tartózkodik. 4. §. Aki az 1. §-ban körülírt feltételek mellett a közgazdaságtudományi doktori oklevelet elnyerni óhajtja, ez iránt a dékánhoz írásos kérvényt nyújt be a szóbeli szigorlat tárgyainak pontos megjelölésével. A folyamodványhoz mellékelni kell: 1. rövid életrajzot, 2. végbizonyítványt, 3. a közgazdaságtudományi oklevelet, 4. doktori értekezést (fűzve és lapszámozva), 5. írásbeli kijelentést arról, hogy a mellékelt értekezést, amelynek címét az iratban meg kell nevezni, a jelölt maga készítette, megnevezésével annak, aki dolgozatában esetleg segítette, végül annak kijelentését, hogy az értekezés be volt-e már nyújtva valamely más vizsgához és az esetben hol. A mellékelt iratok a kar levéltárában maradnak, célszerű ezért a mellékleteket másolatban csatolni. 5. §. Doktori szigorlat a közgazdaságtudományi karon előadott tudományszakok közül egy fő- és két melléktárgyból teendő. A tárgyakat a kar jóváhagyásával a szigorló választja, úgy azonban, hogy az egyik melléktárgy a főtárgy tudományos művelésére szükséges tudományszak legyen. Főtárgynak az tekintendő, amelynek köréből a jelölt a doktori értekezést választotta. A közgazdaságtudományi karon szigorlati tárgyakul a következők választhatók: 1. AxgfM^mTr'llllgld'ialW^hnólógiai’^.»Gazdasági és politikai földrajz, 3. Növénytermesztéstan, 4. Állattenyésztéstan, 5. Mezőgazdasági üzemtan és becsléstan, 6. Magángazdaságtan, 7. Mezőgazdasági ipar, 8. Kereskedelmi és politikai számtan, 9. Gazdaságtörténet, 10. Közgazdaságtan és közgazdasági politika statisztikával, 11. Agrárpolitika, 12. Szövetkezeti politika, 13. Iparpolitika és ipari üzemtan, 14. Kereskedelmi politika, 15. Közlekedési ügy és közlekedési politika, 16. Szociális politika, 17. Mezőgazdasági igazgatási jog, 18.Alkotmány- és igazgatástan, 19. Nemzetközi jog. Második melléktárgyul minden csoportban a filozófia is választható abban a vonatkozásában, mely a gazdaságtársadalmi jelenségek összefüggéseit világítja meg s a gazdasági élet alapjelenségeinek és törvényeinek bölcseleti magyarázatát tartalmazza. 6 § A szigorlat alapja a doktori értekezés. Doktori értekezésül csak olyan dolgozat fogadható el, amely tudományos szempontból figyelemreméltó s a jelöltnek alapos tárgyismeretéről, a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásában való jártasságáról és önálló tudományos gondolkodásáról tanúskodik. 7. §. Ha a folyamodó okmányai rendben vannak, a kari dékán az értekezést megbírálás végett két bírálónak adja ki. 8. §. A bírálók az értekezésnek tudományos értékéről írásbeli véleményes jelentést terjesztenek a kar elé, mely ezek alapján határoz az elfogadás vagy el nem fogadás iránt. 9. §• Ha a kar az értekezést visszautasítja, a jelölt csak egy év múlva nyújthat be újra doktori értekezést. 10. §: Az értekezés elfogadása után a kar a jelöltet szóbeli szigorlatra bocsátja. 11. §• A szóbeli szigorlat nyilvános. Elnöke a kar dékánja, akadályoztatása esetén a prodékán. Mint bírálók és vizsgálók az illető szakok nyilvános, rendes vagy rendkívüli tanárai működnek. Ha valamely szaknak két vagy több rendes tanáravan, akkor ezek váltakozva működnek. E szabály alól csak kivételes és indokolt esetekben lehet eltérés. 12. §: A jelölt a szóbeli szigorlatnak minden egyes tárgyából a tudományos vizsgálódás fő eredményeinek alapos ismeretét tartozik igazolni, a főtárgyból ezenfelül a szakirodalomnak beható ismeretét és a tudományos kutatás módszereinek önálló alkalmazásában való jártasságát is. 13. §. A szóbeli szigorlat két óráig tart, amelyből egy óra a főtárgyra, egy óra a két melléktárgyra fordítandó. A főtárgyat mindig az a tanár kérdezi, aki az értekezésnek bírálója volt. 14. §. Ha a szigorlat a bizottságot kielégíti, az eredmény megjelölésére a következő jegyek haszálandók: summa cum laude, cum laude, inte. 15. §. Ha a jelölt a választott tárgyak közül egyből nem felelt meg, ez esetben hat hónap múlva tehet az összes tárgyakból újra szóbeli szigorlatot. Ha az ismétlő szigorlat sem elégíti ki a bizottságot, a jelölt egy év múlva még egyszer és utoljára ismételheti a szigorlatot. 16. §: A szóbeli szigorlat letétele után az értekezést a jelöltnek ki kell nyomtatni s legkésőbb hat hónap alatt a kar által meghatározott példányszámban a kar dékáni hivatalában át kell adni. Az avatás a nyomtatásban megjelent értekezésnek benyújtása után történik. 17. §. A jelölt a közgazdaságtudományi doktori cím viselésére csak az ünnepélyes avatás és a doktori diploma átvétele után jogosult. 18. §. A doktori szigorlat díja 500 korona, amelynek összege a jelentkezés alkalmával egy összegben fizetendő. A szigorlat megismétlése egy éven belül díjmentes, azontúl az egész díj újra fizetendő. Az avatás díja 100 korona. A m. kir. honvédelmi miniszter 422. Bk. ev. E. 1920. számú rendelete. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, illeték ügyeit intéző katonai rokkant-ellátási hivatal Budapest központjába, az V. ker., Fálk Miksa utca 9. szám alatt levő laktanyába költözött és működését ismét megkezdte. Az ellátási ügyek elintézésének gyorsítása érdekében illetékes helyről köztik a következőket: Azok a vidéki hadirokkantak, kik csak időlegesen lettek ellátva és a nyugilletmények odaítélésének ideje lejárt vagy lejárathoz közeleg — nehogy nyugdíj nélkül maradjanak — mielőbbi felülvizsgáltatásuk végett forduljanak a lakhelyük szerint illetékes nyilvántartó tiszthez, vagy ha ez még nem volna kinevezve, a legközelebbi vármegyei katonai parancsnoksághoz. Azok a rokkantak, kik illetményeiket nem kapják rendesen, panaszukat adják elő az elöljáróságnál, mely azt hivatalos levelezőlapon minden panaszosra nézve külön-külön a katonai rokkantellátási hivatal (röviden: R. E. H.) 4. osztályának tudtul adja. Ezen levelezőlapon a rokkant I. P. (számfejtési lap) száma okvetlenül közlendő. Azok, akik még illetményt egyáltalán nem kaptak, bár felülvizsgálatuk már legalább 2 hó előtt megtörtént, panaszukkal forduljanak az elöljárósághoz, mely erről jegyzőkönyvet vesz fel és igazolási záradékkal ellátva a K. E. H. 1. osztályához beküldi. Azoknak az özvegyeknek (árváknak) az ügye, akikről az ellátási kimutatás és az ahhoz tartozó iratok az elöljáróság által annak idején Bécsbe vagy Budapestre már régebben fel lettek terjesztve, de részükre a nyugdíj még kiutalva nem lett, minden özvegyre (árvára) nézve különkülön a bécsi m. kir. katonai missziónál, illetve Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár közhírré teszi, hogy 1920. évi julius hó 31-én 1.397.837.000 — korona (+ 120.000.000 K) értékű postatakarékpénztári jegy volt forgalomban. Budapest, 1920. évi julius hó 31-én. Magyar királyi postatakarékpénztár. 5 a B. E. H. 3. osztályánál — az annak idején történt beküldésre vonatkozó adatok feltüntetése mellett — szintén hivatalos levelezőlapon sürgetendő az elöljáróságok által. Az említett missziónak szóló levelezőlapok gyűjtve egy megcímzett borítékba teendők és szintén a B. E. H. 3. osztályához küldendők, mely azt futárpostával továbbítja. Azok az özvegyek (árvák), akik illetékeiket egy idő óta nem kapják meg, panaszukkal ugyancsak elöljáróságukhoz forduljanak, mely az illetmények további folyósítását, ha a panaszos az ellátását azelőtt valamely állampénztártól (adóhivataltól) kapta, úgy annál ha pedig posta útján kapta, úgy az E. H. 5. osztályánál szorgalmazza. Az özvegy neve és leánykori neve feltétlenül s amennyiben rendelkezésre áll, a számfejtési I. P. lapszáma vagy a fizetési könyv száma közlendő. Ha az állampénztár, mely az illetményeket fizette, a demarkacionális vonalon kívül esik, úgy a kifizetéseknek a legközelebbi adóhivatalhoz (állampénztárhoz) való sürgős átutalása az elöljáróság által közvetlenül a pénzügyminiszter úrtól kérendő. A vagyontalan hadiözvegyeknek (árváknak) havi illetékeiket minden körülmények között meg kell kapniok, mivel az elöljáróságok az 1916. évi 20.000 számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében fel vannak hatalmazva arra, hogy ezek részére az ellátás folyósításáig havonként illetményeiknek megfelelő előleget adjanak. A hadifoglyok családjai a 480.000. számú utasítás alapján — reászorultság esetén — hadisegélyben részesíttetnek. Azok hátramaradottjairól, akikről már több mint egy éve semmi hír sincs és hadisegélyben nem részesülnek, az elöljáróság által az ellátási kimutatás a K. E. H. 3. osztályának beküldendő. Egyetlen igényjogosult ellátandónak sincs oka nyugtalanságra, mert jogos és törvényes illetményeit mindenki a törvényben és rendeletekben meghatározott időponttól visszamenőleg kapja meg. Mindennemű ellátási illetmény kifizetése csakis az igényjogosult lakhelyéhez tartozó postahivatalnál (özvegyeknél esetleg az illetékes állampénztárnál) történhetik, miért is készpénzfizetés egyik hivataltól vagy hatóságtól sem igényelhető. Budapest, 1920 julius hó 29-én. 3—2 A m. kir. honvédelmi minisztérium. 94,200/1920. IX. sz. Pályázati hirdetmény. A somogyturi Kunffy Károly gazdasági ösztöndíj alapítvány kamataiból két 500—500 koronás földmivesiskolai ösztöndíjra a folyó 1919— 1920. tanévre ezennel pályázatot hirdetek. Ezen ösztöndíjakra oly magyarországi illetőségű és tolnavármegyei születésű ifjak pályázhatnak, akik a somogyszentimrei m. kir. földmivesiskolába vagy már felvétettek, vagy akiknek ezen tanintézet szabályzata értelmében előterjesztett felvételi kérelme tárgyalás alatt áll. Tolna vármegyei pályázók hiányában másodsorban Somogy vármegyei születésű ifjak bírnak igényjogosultsággal. A pusztafáczánkerti és kapnádi uradalmakban alkalmazottak gyermekei előnyben részesülnek. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket hozzám címezve 1920. évi augusztus het6ig a somogyszentimrei m. kir. földmivesiskola igazgatóságánál nyújthatják be. Jelzett határidőn túl benyújtott kérvények figyelembe nem vétetnek. Magyar királyi földmivelésügyi 3—3 miniszter. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN.