Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

1920-10-01 / 225. szám

A Budapesti Közlöny 1920 október 1. valamint az évi részletes előirányzatok elkészí­tése tekintetében az 1. §-ban említett számvevő­ségek az 1897: XX. t.-c. 87. §-ában, valamint a jelen törvény 6—8. §-aiban foglaltakhoz képest továbbra is az illetékes minisztériumok, illetve az igazgató hatóságoknak vannak alárendelve, ellenben úgy az előzetes, mint az utólagos szám­viteli ellenőrzés tekintetében önállóan működnek és a működésükért csak a pénzügyminiszternek felelősek. 3. §. Az 1897: XX. t.-c. 88., 89. és 90. §-ai akkér módosíttatnak, hogy a jelen törvény 1. §-ában említett számvevőségek tisztviselőinek, ideértve a számvevőségi igazgatókat is, személyes ügyeire nézve, nevezetesen azoknak kinevezése, előlép­tetése, áthelyezése (szolgálati csere), szabad­ságolása, fizetési előlegek engedélyezése, pénzbeli segélyezése és jutalmazása és bármily egyéb javadalmazása (óradíjak stb.), továbbá fegyelmi ügye, a szolgálat alól való felfüggesztése, ideig­lenes vagy végleges nyugalmazása és a szolgá­latból való elbocsátása , illetve végkielégítése tekintetében a pénzügyminiszter határoz. Az egyes minisztériumok számvevőségi igaz­gatói az idevonatkozó előterjesztéseiket köz­vetlenül a pénzügyminiszterhez teszik meg. Az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával megbízott, valamint az utalványo­zási joggal felruházott hatóságok és hivatalok mellé rendelt számvevőségek főnöke a vezetésére bízott tisztviselők személyes ügyeiben az illető miniszteri számvevőség igazgatójához tesz elő­terjesztést, aki ezeket az előterjesztéseket saját véleményével együtt a pénzügyminiszterhez köteles küldeni. A számvevőségek személyi járandóságai utal­ványozása tekintetében a pénzügyminiszter külön­­eges rendelkezéseket léptethet életbe, a dologi kiadásokat ellenban a 6. §. keretein belül az illető miniszter, illetve az illető utalványozási joggal felruházott hatóság utalványozza. 4. §• Fegyelmi vétségek eseteiben a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére nézve továbbra is irányadók 1897: XX. t.-c. 91. §-ában foglal­tak azzal a kiegészítéssel, hogy a fegyelmi el­járást megelőző vizsgálatot az 1. §-ban említett számvevőségek tisztviselőire nézve a pénzügy­­miniszter is elrendelheti. Az 1897 : XX t.-c. 92. §. 1. pontja akkép módosul, hogy az ott megjelölt fegyelmi ügyek­ben a pénzügyminisztérium kebelében alakított fegyelmi bizottság gyakorolja a fegyelmi ható­ságot. Az 1897 : XX. t.-c. 93. §-a akkép módosul, hogy az elsőfokú fegyelmi hatóság határozatai és ítéletei fölött másod- és utolsó fokban a pénz­ügyminiszter dönt. Úgy az első­, mint a másodfokú fegyelmi bizottságba a fegyelmi ügyben érdekelt minisz­ter tagul két-két tisztviselőt küldhet ki. 5. §• A számvevőségek hivatására és hatáskörére nézve továbbra is irányadók az 1897: XX. t.-c. 95. §-ában foglalt rendelkezések azzal a kiegé­szítéssel, hogy az egyes miniszteri számvevősé­­ségek és az állami vagyon és jövedelmek keze­lésének igazgatásával, valamint az utalványozási joggal felruházott hatóságok és hivatalok mellé rendelt számvevőségek a pénzügyminiszterhez is kötelesek jelentést tenni oly ügyekről, melyekre nézve a pénzügyminiszter által véleményadásra felhivatnak, vagy saját kezdeményezésükre, vala­hányszor azt a számviteli szolgálat érdekében szükségesnek vélik. 6. §• Az 1897: XX. t.-c. 20. §-a hatályon kívül helyeztetik és helyébe a következő rendelke­zés lép: Az állami költségvetésben engedélyezett hite­leket a pénzügyminiszter bocsátja a pénzügyi viszo­nyokhoz képest az illető minisztereknek (a legfőbb állami számvevőszék elnökének), illetőleg az utalványozási joggal általa felruházott hatósá­goknak rendelkezésére. A miniszterek (a legfőbb állami számvevő­­szék elnöke) és az utalványozási joggal felruhá­zott hatóságok csakis az ily módon rendelkezé­sükre bocsátott, vagy a hitelfelosztás során nekik engedélyezett hitelrészletek erejéig utalványoz­hatnak az állami pénztáraknál kiadásokat. 7. §. Az 1897 : XX. t.-c. 16. §-ának harmadik bekezdése hatályon kívül helyeztetik és helyébe a következő rendelkezés lép: Ha azonban a kiadás elodázhatatlan vagy oly időben merül fel, midőn az országgyűlés együtt­­nemléte miatt a pót- vagy rendkívüli hitel ki nem eszközölhető, az ily költséghez szükséges fdezetet a minisztertanács előzetes beleegye­zésével csakis a pénzügyminiszter bocsáthatja rendelkezésére, mely esetben a pót- vagy rend­­k­vüli hitel kérésének szüksége elesik és ezekre a kiadásokra nézve a kormány a zárszámadások tárgyalása alkalmával nyerhet felmentést. 8. §. Az 1897: XX. t.-c. 98. §-a hatályon kivül helyeztetik és helyébe a következő rendelkezés lép: Ha az utalvány a költségvetési hitellel, ille­tőleg a pénzügyminiszter által a jelen törvény 6. §-a szerint rendelkezésre bocsátott hitelösszeg­gel szemben túlkiadást vagy előirányzat nélküli kiadást foglalna magában, vagy ha az utalvány a fennálló szabályokba ütköznék, köteles a számvevőség a fel- és ellenjegyzés mellőzésével a minisztert, illetőleg az igazgató hatóság főnökét ezen körülményre figyelmeztetni. Ha a miniszter az általa szándékolt vagy az alája rendelt igazgató hatóság részéről tervezett ki­adást a számvevőség figyelmeztetése dacára szükségesnek tartja,­amennyiben a költségvetési­­leg engedélyezett hitel egy része még rendel­kezésre áll, újabb hitelrészlet engedélyezése végett, egyébként pedig az 1897 : XX. t.-c. 16. §-ában, illetőleg a jelen törvény 7. §-ában foglaltakhoz képest a pénzügyminiszterhez fordul. Az utalványrendeletek fel- és ellenjegyzését teljesítő tisztviselők felelősek a hitelek meg nem engedett túllépéséből, valamint azok helytelen felhasználásából eredő károkért, amennyiben azok a nyilvántartások hibás vezetése, a hitel­hiány bejelentésének, illetve az ellenjegyzés meg­tagadásának elmulasztása vagy a fennálló tör­vények, utasítások és szabályok rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásából keletkeznének. 9. §• A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az ellenszámlázások tekintetében, valamint a napló­­bírálatot illetőleg a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértőleg az 1897. évi XX. t.-c. 106., 107. és 127. §-aiban foglalt rendelkezé­sektől eltérő egyszerűsítéseket életbeléptethessen. 10.­­§. Az államadósság kezelésének egyszerűbbé tétele szempont­jából az 1881 : XXXIII. t.-c.-fiek az elveszett és az elévülés határidején belül be nem váltott szelvények értékének bírói meg­hagyásra való kifizetését tárgyaló 32., 33. és 34. §-ai a magyar államadósságokra vonat­kozólag hatályon kívül helyeztetnek; továbbá az 1897 : XX. t.-c. 118. §-a azzal egészítte­­tik ki, hogy a névre szóló vagy bizonyos célra lekötött államadóssági kötvények kamata a fél nyugtája nélkül postatakarékpénztári be­fizetési lapon vagy postautalvány alapján is ki­fizethető, amely esetben a befizetési lap vagy postavevény szolgál a kifizetett kamatok okmá­nyolására. 11. §• Állami bevételeket, illetőleg állami pénzeket pénzintézeteknél csak a pénzügyminiszter helyez­het el, illetőleg ily módon való elhelyezését és kezelését csak ő engedheti meg. 12. §: A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az egyes minisztériumok kebelében működő és házi (kézi) pénztárak szervezetét és szolgálati szabály­zatát az illetékes miniszter meghallgatásával és a legfőbb állami számvevőszék elnökének hozzá­járulásával egységesen állapíthassa meg s addig is azok forgalmát a kisebb kiadásokra szorít­hassa. 13. §. Az összes állami és államigazgatás alatt álló alapok vagyonának kezelése és afeletti rendel­kezés csakis a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történhet. Ez a rendelkezés a legfőbb állami számvevőszéknek az 1870 : XVIII. t.-c. 17. §-ában meghatározott ellenőrzési jogát nem érinti. ) 14. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az állami számvitelről szóló 1897: XX. t­c. végreh­­ajtása tárgyában kiadott utasítást a jelen tör­vényben foglaltakra való tekintettel és a szám­vevőségi szolgálat egyszerűsítése szempontjából a legfőbb állami számvevőszékkel egyetértőleg megfelelően módosítsa. 15. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszadik évi szeptember hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k. Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) A magyar királyi belügyminiszter elő­terjesztésére dr. Preszly Elemér ügyvéd, volt országgyűlési képviselőt Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye, dr. Szabó Sándor volt nemzetgyűlési képviselőt Csongrád vármegye, végül dr. Temesváry Géza fő­ispánt csongrádvármegyei főispáni állásá­tól való egyidejű felmentése mellett Hód­mezővásárhely törvényhatósági joggal fel­­ruházott város főispánjává véglegesen ki­nevezem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 22. napján. Horthy s. k. Ferdinándy s. k. A Kormányzó Ur­i Főméltósága folyó évi szeptember hó 19-én kelt magas elhatározásával Don Luis Garabolli, az Uruguay Köztársaság Budapestre kinevezendő követe részére az agrément-t megadta. A magyar királyi kormány Hunkár Béla Veszprém vármegye és dr. Preszly Elemér Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kor­mánybiztosát ettől a tisztségétől, buzgó szolgá­latainak elismerése mellett felmentette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pavetits Manó czeglédi állami polg. fiúiskolai helyettes igazgatót megbízta ugyanezen iskola igazgatói teendőinek ellátásával. Schlesinger Mária kecskédi születésű és oroszlányi illetőségű, budapesti lakos, fogtechnikus családi nevének kiSebes* névre kért átváltoztatása az 1920. évi 62.001/VIII. a. számú belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. i m. kir. földmivelésü­gyi minisztérium 108.053 N­. B. I. 1920. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján működő vegykísérleti, vegyvizsgáló állomás és intézetek által végzett vizsgálatok után megállapítandó díjaknak folyó évi 90.240/IX. B. I. számú ren­­deletemmel életbeléptetett jegyzése 1920. évi október hó 1-től kezdődőleg a m. kir. Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Állomás által vég­zendő vizsgálatokra nézve is érvényes. Budapest, 1920. Szeptember 17-én. A miniszter helyett: Szomjas Lajos s. k­, államtitkár.

Next