Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
1920-10-01 / 225. szám
A Budapesti Közlöny 1920 október 1. valamint az évi részletes előirányzatok elkészítése tekintetében az 1. §-ban említett számvevőségek az 1897: XX. t.-c. 87. §-ában, valamint a jelen törvény 6—8. §-aiban foglaltakhoz képest továbbra is az illetékes minisztériumok, illetve az igazgató hatóságoknak vannak alárendelve, ellenben úgy az előzetes, mint az utólagos számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működnek és a működésükért csak a pénzügyminiszternek felelősek. 3. §. Az 1897: XX. t.-c. 88., 89. és 90. §-ai akkér módosíttatnak, hogy a jelen törvény 1. §-ában említett számvevőségek tisztviselőinek, ideértve a számvevőségi igazgatókat is, személyes ügyeire nézve, nevezetesen azoknak kinevezése, előléptetése, áthelyezése (szolgálati csere), szabadságolása, fizetési előlegek engedélyezése, pénzbeli segélyezése és jutalmazása és bármily egyéb javadalmazása (óradíjak stb.), továbbá fegyelmi ügye, a szolgálat alól való felfüggesztése, ideiglenes vagy végleges nyugalmazása és a szolgálatból való elbocsátása , illetve végkielégítése tekintetében a pénzügyminiszter határoz. Az egyes minisztériumok számvevőségi igazgatói az idevonatkozó előterjesztéseiket közvetlenül a pénzügyminiszterhez teszik meg. Az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával megbízott, valamint az utalványozási joggal felruházott hatóságok és hivatalok mellé rendelt számvevőségek főnöke a vezetésére bízott tisztviselők személyes ügyeiben az illető miniszteri számvevőség igazgatójához tesz előterjesztést, aki ezeket az előterjesztéseket saját véleményével együtt a pénzügyminiszterhez köteles küldeni. A számvevőségek személyi járandóságai utalványozása tekintetében a pénzügyminiszter különeges rendelkezéseket léptethet életbe, a dologi kiadásokat ellenban a 6. §. keretein belül az illető miniszter, illetve az illető utalványozási joggal felruházott hatóság utalványozza. 4. §• Fegyelmi vétségek eseteiben a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére nézve továbbra is irányadók 1897: XX. t.-c. 91. §-ában foglaltak azzal a kiegészítéssel, hogy a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot az 1. §-ban említett számvevőségek tisztviselőire nézve a pénzügyminiszter is elrendelheti. Az 1897 : XX t.-c. 92. §. 1. pontja akkép módosul, hogy az ott megjelölt fegyelmi ügyekben a pénzügyminisztérium kebelében alakított fegyelmi bizottság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Az 1897 : XX. t.-c. 93. §-a akkép módosul, hogy az elsőfokú fegyelmi hatóság határozatai és ítéletei fölött másod- és utolsó fokban a pénzügyminiszter dönt. Úgy az első, mint a másodfokú fegyelmi bizottságba a fegyelmi ügyben érdekelt miniszter tagul két-két tisztviselőt küldhet ki. 5. §• A számvevőségek hivatására és hatáskörére nézve továbbra is irányadók az 1897: XX. t.-c. 95. §-ában foglalt rendelkezések azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes miniszteri számvevőséségek és az állami vagyon és jövedelmek kezelésének igazgatásával, valamint az utalványozási joggal felruházott hatóságok és hivatalok mellé rendelt számvevőségek a pénzügyminiszterhez is kötelesek jelentést tenni oly ügyekről, melyekre nézve a pénzügyminiszter által véleményadásra felhivatnak, vagy saját kezdeményezésükre, valahányszor azt a számviteli szolgálat érdekében szükségesnek vélik. 6. §• Az 1897: XX. t.-c. 20. §-a hatályon kívül helyeztetik és helyébe a következő rendelkezés lép: Az állami költségvetésben engedélyezett hiteleket a pénzügyminiszter bocsátja a pénzügyi viszonyokhoz képest az illető minisztereknek (a legfőbb állami számvevőszék elnökének), illetőleg az utalványozási joggal általa felruházott hatóságoknak rendelkezésére. A miniszterek (a legfőbb állami számvevőszék elnöke) és az utalványozási joggal felruházott hatóságok csakis az ily módon rendelkezésükre bocsátott, vagy a hitelfelosztás során nekik engedélyezett hitelrészletek erejéig utalványozhatnak az állami pénztáraknál kiadásokat. 7. §. Az 1897 : XX. t.-c. 16. §-ának harmadik bekezdése hatályon kívül helyeztetik és helyébe a következő rendelkezés lép: Ha azonban a kiadás elodázhatatlan vagy oly időben merül fel, midőn az országgyűlés együttnemléte miatt a pót- vagy rendkívüli hitel ki nem eszközölhető, az ily költséghez szükséges fdezetet a minisztertanács előzetes beleegyezésével csakis a pénzügyminiszter bocsáthatja rendelkezésére, mely esetben a pót- vagy rendkvüli hitel kérésének szüksége elesik és ezekre a kiadásokra nézve a kormány a zárszámadások tárgyalása alkalmával nyerhet felmentést. 8. §. Az 1897: XX. t.-c. 98. §-a hatályon kivül helyeztetik és helyébe a következő rendelkezés lép: Ha az utalvány a költségvetési hitellel, illetőleg a pénzügyminiszter által a jelen törvény 6. §-a szerint rendelkezésre bocsátott hitelösszeggel szemben túlkiadást vagy előirányzat nélküli kiadást foglalna magában, vagy ha az utalvány a fennálló szabályokba ütköznék, köteles a számvevőség a fel- és ellenjegyzés mellőzésével a minisztert, illetőleg az igazgató hatóság főnökét ezen körülményre figyelmeztetni. Ha a miniszter az általa szándékolt vagy az alája rendelt igazgató hatóság részéről tervezett kiadást a számvevőség figyelmeztetése dacára szükségesnek tartja,amennyiben a költségvetésileg engedélyezett hitel egy része még rendelkezésre áll, újabb hitelrészlet engedélyezése végett, egyébként pedig az 1897 : XX. t.-c. 16. §-ában, illetőleg a jelen törvény 7. §-ában foglaltakhoz képest a pénzügyminiszterhez fordul. Az utalványrendeletek fel- és ellenjegyzését teljesítő tisztviselők felelősek a hitelek meg nem engedett túllépéséből, valamint azok helytelen felhasználásából eredő károkért, amennyiben azok a nyilvántartások hibás vezetése, a hitelhiány bejelentésének, illetve az ellenjegyzés megtagadásának elmulasztása vagy a fennálló törvények, utasítások és szabályok rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásából keletkeznének. 9. §• A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az ellenszámlázások tekintetében, valamint a naplóbírálatot illetőleg a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértőleg az 1897. évi XX. t.-c. 106., 107. és 127. §-aiban foglalt rendelkezésektől eltérő egyszerűsítéseket életbeléptethessen. 10.§. Az államadósság kezelésének egyszerűbbé tétele szempontjából az 1881 : XXXIII. t.-c.-fiek az elveszett és az elévülés határidején belül be nem váltott szelvények értékének bírói meghagyásra való kifizetését tárgyaló 32., 33. és 34. §-ai a magyar államadósságokra vonatkozólag hatályon kívül helyeztetnek; továbbá az 1897 : XX. t.-c. 118. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a névre szóló vagy bizonyos célra lekötött államadóssági kötvények kamata a fél nyugtája nélkül postatakarékpénztári befizetési lapon vagy postautalvány alapján is kifizethető, amely esetben a befizetési lap vagy postavevény szolgál a kifizetett kamatok okmányolására. 11. §• Állami bevételeket, illetőleg állami pénzeket pénzintézeteknél csak a pénzügyminiszter helyezhet el, illetőleg ily módon való elhelyezését és kezelését csak ő engedheti meg. 12. §: A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az egyes minisztériumok kebelében működő és házi (kézi) pénztárak szervezetét és szolgálati szabályzatát az illetékes miniszter meghallgatásával és a legfőbb állami számvevőszék elnökének hozzájárulásával egységesen állapíthassa meg s addig is azok forgalmát a kisebb kiadásokra szoríthassa. 13. §. Az összes állami és államigazgatás alatt álló alapok vagyonának kezelése és afeletti rendelkezés csakis a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történhet. Ez a rendelkezés a legfőbb állami számvevőszéknek az 1870 : XVIII. t.-c. 17. §-ában meghatározott ellenőrzési jogát nem érinti. ) 14. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az állami számvitelről szóló 1897: XX. tc. végrehajtása tárgyában kiadott utasítást a jelen törvényben foglaltakra való tekintettel és a számvevőségi szolgálat egyszerűsítése szempontjából a legfőbb állami számvevőszékkel egyetértőleg megfelelően módosítsa. 15. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszadik évi szeptember hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k. Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) A magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére dr. Preszly Elemér ügyvéd, volt országgyűlési képviselőt Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye, dr. Szabó Sándor volt nemzetgyűlési képviselőt Csongrád vármegye, végül dr. Temesváry Géza főispánt csongrádvármegyei főispáni állásától való egyidejű felmentése mellett Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispánjává véglegesen kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 22. napján. Horthy s. k. Ferdinándy s. k. A Kormányzó Uri Főméltósága folyó évi szeptember hó 19-én kelt magas elhatározásával Don Luis Garabolli, az Uruguay Köztársaság Budapestre kinevezendő követe részére az agrément-t megadta. A magyar királyi kormány Hunkár Béla Veszprém vármegye és dr. Preszly Elemér Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kormánybiztosát ettől a tisztségétől, buzgó szolgálatainak elismerése mellett felmentette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pavetits Manó czeglédi állami polg. fiúiskolai helyettes igazgatót megbízta ugyanezen iskola igazgatói teendőinek ellátásával. Schlesinger Mária kecskédi születésű és oroszlányi illetőségű, budapesti lakos, fogtechnikus családi nevének kiSebes* névre kért átváltoztatása az 1920. évi 62.001/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. i m. kir. földmivelésügyi minisztérium 108.053 N. B. I. 1920. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Az 1895. évi XLVI. t.-c. alapján működő vegykísérleti, vegyvizsgáló állomás és intézetek által végzett vizsgálatok után megállapítandó díjaknak folyó évi 90.240/IX. B. I. számú rendeletemmel életbeléptetett jegyzése 1920. évi október hó 1-től kezdődőleg a m. kir. Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Állomás által végzendő vizsgálatokra nézve is érvényes. Budapest, 1920. Szeptember 17-én. A miniszter helyett: Szomjas Lajos s. k, államtitkár.