Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
1920-11-21 / 268. szám
Szerkesztőség: VII. kerület, Ilákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: YIL, Ilakóczi-írt 54. Athenaeum-épület* Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért K SO f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1 50 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabőliség és az esteg megküldendő lappéldány ára, egyenkint a K. Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Marján hirdetések: Egy hatodhasábos, nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 10 00 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10 e 76 engedmény. WT?, "• • V-- ■ ’ '■' V' V. -( u Budapest, 1920. 268. szám. Vasárnap, november 21. KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: Egész évre ....... ^*0 korona* Félévre................. ISO korona. Negyedévre .................. korona-Egyes szám ára 3 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a minisztérium felhatalmazása alapján tett előterjesztésére dr. Szomjas Lajos államtitkárt a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920. évi XXIX. t.-c. 1. §-a értelmében alakítandó földbirtokrendező bizottság elnökévé kinevezem. Budapest, 1920. évi november hó 12. napján. Horthy a k. Szabó István a. k. A halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920. évi XXIX. t.-c. 1. §-a értelmében alakítandó földbirtokrendező bizottságba: 1. a m. kir. kúria elnöke tagokul Zsíros Kálmán és dr. Pap István kir. kúriai bírákat, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke tagokul Dullya László és dr. Gyurkovich László közigazgatási itélőbirákat; 2. a m. kir. földmivelésügyi miniszter szakértőkül Demján Gyulát, Ivády Bélát és Szilassy Zoltánt, a m. kir. kisgazdaügyi miniszter szakértőül Meskó Pált; 3. a m. kir. belügyminiszter képviselőjéül Tersztyánszky Kálmán helyettes államtitkárt, a rv. kir. földmivelésügyi miniszter dr. Mattyazovszky Miklós miniszteri tanácsost, a m. kir. igazságügy miniszter dr. Börösök Andor miniszteri tanácsost, a m. kir. pénzügyminiszter Baross Gábor miniszteri osztálytanácsost; 4. a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége képviselőjéül dr. Pap Gézát, az Országos Központi Hitelszövetkezet képviselőjéül dr. Horánsztey Dezsőt jelölte ki. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 72.960/1920. szám alatt kelt rendeletével a a Zalavárr megyei törvényhatósági árvizsgáló bizottság elnökévé Mayer István nyug. főszolgabírót nevezte ki._____ A szegedi kir. ítélőtábla elnöke dr. László Gábor szegedi kir. törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában véglegesítette. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke dr. Molnár József szegedi kir. törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában véglegesítette. Dr. Grigorescu György gyulai születésű, kassai ületőségű, kaposvári lakos, államrendőrségi kapitány családi nevének »Gergely” névre kért átváltoztatása az 1920. évi 75.508/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. _____ delet 2. és 4. §-ának, valamint a 890. M. E. 1920. rendelet 2. §-ának módosításával a következőket rendeli: Az autonóm vámtarifa 26. tarifaszáma alá tartozó zab, a 29. tarifaszámból a moharosba ojrok jei vitelét, valamint behozatalt*« pénzügymanszter a földmivelélmi miniszterrelegyetértőkig az érdekelt tárcák meghallgatása után engedélyezi. Budapest, 1920 november 20. Gráf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 9.862/1920. M. E. száma rendelete a lőfegyverek, lőszerek és robbantóanyagok tartásáról, árusításáról és vásárlásáról. A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján következőket rendeli: I. Engedély szüksége általában. 1. §• Lőfegyvert (vadász-, céllövő és egyéb lőfegyvert, pisztolyt), továbbá lőszereket és robbantóanyagokat csak az tarthat, viselhet, vásárolhat vagy árusíthat, aki arra az illetékes rendőrhatóságoktól (2., 11. és 14. )/engedélyt kapott. Ezek az engedélyek személyre (cégre) szólnak, azokat tehát másra átruházni vagy másnak átengedni nem szabad. A tényleges szolgálatban álló katonai, csendőri, rendőri, pénzügyőri személyeknek és a letartóztató intézetek őrszemélyzetének kivételével ilyen engedélyekre van szükségük a fegyverviselésre jogosult közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá a szolgálatban álló felesketett erdőtiszteknek, erdőőröknek, vadőröknek, halászati, hegy-, mezővagy egyéb őröknek a szolgálati felszerelésükhöz tartozó vagy a hivatásuk teljesítéséhez szükséges lőfegyverek és lőszerek tartására is; az erre vonatkozó engedély azonban ezektől csak az egyes személy megbízhatatlansága okából tagadható meg vagy vonható vissza. Szolgálati felszereléshez nem tartozó vagy hivatás teljesítéséhez nem szükséges lőfegyvert a katonák, csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök és a letartóztatási intézeti őrök is csak rendőrhatósági engedély mellett tarthatnak vagy viselhetnek. * II Lőfegyverek tartásának, viselésének vagy vásárlásának engedélyezése. 2. §. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására az engedélyt kizárólag a lakóhely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság és pedig kis- és nagyközségekben a járási főszolgabíró, illetőleg a m. kir. államrendőrség működése területén a főszolgabíróval egyetértve az államrendőrségi kapitányság (kirendeltség) vezetője, városokban a m. kir. államrendőrkapitányság vezetője, Budapesten a rendőrfőkapitány adja meg. Az engedélyező hatóság az engedélyt bármikor visszavonhatja. Ha azonban az engedélyt a II. fokú hatóság adta meg, köteles az I. fokú hatóság az engedély visszavonásáról a I. fokú hatósághoz haladéktalanul indokolt jelentést tenni, amely a visszavonás kérdésében dönt; a " visszavonást elrendelő határozat azonban a II. fokú hatóság döntése előtt is végrehajtható. Az engedélyt megtagadó vagy visszavonó első- fokú" határozat ellen felebbezésnek van helye. A 3. §. Lőfegyver tartására, viselésére és vásárlására külön-külön engedély szükséges, de a két előbbi engedély egy okiratban is összefoglalható. A fegyvertartásra vonatkozó engedély alapján az engedélyes a lőfegyvert, ha arra egyébként jogosult, rendeltetésszerűen (vadászatra, céllövésre stb.) használhatja. A fegyverviselési engedély feltételezi a fegyvertartási engedélyt. A vásárlási engedély alapján beszerzett fegyver tartására külön engedély szükséges. (10. §.) / 4. §. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására csak az kaphat engedélyt, aki: a) legalább 10 év óta magyar állampolgár; b) teljeskörú, vagy 18. életévét betöltött olyan kiskorú, akinek törvényes képviselője (atya, gyám) az e §-ban felsorolt kellékeknek megfelel és a kiskorúért a felelősséget írásban magára vállalja; c) feddhetlen előéletű és hazafiasság szempontjából sem esik vagy esett kifogás alá; d) nem szenved olyan testi vagy elmebeli fogyatkozásban, amely őt,a lőfegyverek kezelésére megbízhatatlanná tenné. Megtagadhatja az illetékes rendőrhatóság az engedély megadását e kellékek megléte esetében is, ha a fegyvertartást viselés vagy vásárlást a kérelmező személyénél vagy foglalkozásánál fogva indokolatlannak találja, vagy ha a kérelmező személyét a kért engedély szempontjából nem tartja eléggé megbízhatónak. Külföldiek részére az engedély csak a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával adható meg. Az, akinek lőfegyvertartási vagy vásárlási engedélye nincs, vadászjegyet nem kaphat, sem községi vadászterületet nem haszonbérelhet. 5. §• A lőfegyver tartására vagy viselésére vonatkozó engedélyben a lőfegyver minőségét, gyári eredetét és számát, továbbá mindazokat az adatokat és ismertető jeleket részletesen és pontosan fel kell sorolni, amelyekből a lőfegyver azonossága vagyis az kétségtelenül megállapítható, hogy az engedély az illető fegyver tartására vagy viselésére vonatkozik. Mindenki csak azt a lőfegyvert használhatja vagy viselheti, amelynek tartására, viselésére vagy vásárlására engedélyt kapott. Az azonban, aki lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására engedélyt kapott, kivételesen használhat vagy viselhet olyan lőfegyvert is, amelynek tartására vagy viselésére más kapott engedélyt; ilyen esetben azonban azt, hogy a kérdéses lőfegyver tartására vagy viselésére ki kapott engedélyt és hogy az idegen lőfegyver használatát vagy viselését milyen körülmény tette szükségessé, igazolni köteles. 6. §: Fegyvertartási vagy fegyverviselési engedély csak olyan lőfegyverre állítható ki, amelynek a kérelmező jogos tulajdonosa vagy jogos birtokosa. A kiállított engedély hatályát veszti, ha a tulajdonjog vagy birtoklás jogszerűtlensége bebizonyult. Ha a kérvényező tulajdonosi vagy jogos birtokosi minőségének beigazolását körül tudva valótlan adatokat használt vagy lényeges adatokat megtévesztés céljából elhallgatott, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, őt e rendelet 22. §-a alapján kihágásért kell megbüntetni és a kérdéses fegyvert tőle el kell kobozni. A m. kir. minisztériumnak 1920. évi 9.860. számú rendelete az 5.510. M. Z. 1319., valamint a 8.790. M. E. 1920. számú rendeletek részben vájár módosításáról. A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján az 5.510, M. E. 1919. ren