Budapesti Közlöny, 1920. december (54. évfolyam, 276-300. szám)

1920-12-01 / 276. szám

1920 deczember 1. Budapesti Közlöny valamint a Dunahidakon legalább 25 q, ma­gaslati útvonalon (például Vár, Naphegy, Rózsa­domb) legalább 18 q. Téli időjárás (erős havazás, fagyott utak, nagy sár stb.) esetén az utak állapotához képest csökkenthető a raksúly vagy előfogat alkal­mazható. Ha a raksúly az előző bekezdésben meghatá­rozott súlyt a fuvaros intézkedése folytán nem éri el, csak az 1—4. §-ban meghatározott díjak­nál arányosan alacsonyabb díjak számíthatók fel. 8. §■ Terjedelmes áruk szállításánál, melyeknél nem a súly, hanem a térfogat vehető irányadóul, a kocsinak a hatóság által megállapított űrszel­vényt lehetőleg meg kell közelítenie. 9. §• A jelen rendelet szerinti díjak a székesfővá­rosban használatos rugós vagy rugó nélküli fuvaroskocsikkal való fuvarozásra vonatkoznak, melyek rakfelülete kétlovas kocsinál a 4X2 m-t, egyfogatúnál pedig a 3XT80 m-t közelíti meg, kivéve a különleges fuvarozási célt (szén, aprí­tott fa, tégla stb.) szolgáló kocsikat, melyeknél rakfelület helyett a raksúly irányadó. 10. §. Vízmentes ponyva szolgáltatásának díját a jelen rendeletben megállapított díjak nem fog­lalják magukban. 11. §■ A kocsis úgy a fel- mint a lerakodásnál magán a kocsin és annak közvetlen közelében (járdán át, a ház vagy üzlet kapujáig) minden külön díj felszámítása nélkül dolgozni, azaz a rakodásban segédkezni tartozik. Ha a fuvarozó vállalkozó a fuvarozással egybekapcsolt fel- és lerakodáshoz a kocsison kívül még munkásokat is szolgáltat, ezeknek tényleges munkaideje sze­rint általa kifizetett munkabér és ez után leg­feljebb 5—20% régióköltség, valamint legfeljebb 5—15% vállalkozó nyereség számítható fel. 12. §. Ha a fővárosban telephellyel bíró fuvaros a székesfőváros területén kívül eső fuvarozást végez, a vámvonalon kívül eltöltött idő után 20% pótdíjat számíthat fel. Ha pedig az útvonal, melyen a fuvarozás történik, nincs kövezve vagy makadá­­mozva, vagy rossz karban van, a pótdíj 30%-ra felemelhető. Vidéki (tehát a főváros területén kívül eső telephelyijel bíró) fuvaros a főváros környékén végzett fuvaroknál csak a jelen rendelet szerinti díjaknál 30°/o-kal alacsonyabb díjakat számíthat fel, ha pedig vidéki fuvaros a főváros bel­területére vállal fuvart, a jelen rendelet szerint felszámítható összes díjak 20%-kal mérsékelteb­bek s ezek a mérsékeltebb díjak is csak akkor számíthatók, ha a raksúly vagy a rakfelület az előírásnak megfelel. 13. §. A közönséges fuvaroskocsi kölcsöndíja napon­ként 80'&­K, különleges kocsikért (pl. párná­zott bútorszállító vagy nehéz gép- és kazán­­szállító kocsik) naponként 120'— K. A kocsi kölcsöndíja a telepen való átvétel napjától a telepre való visszaszállítása napjáig számítható. Vontatásért a megfelelő díjak külön fizetendők. 14. §. Olyan fuvarozó vállalkozók, akik valamely félnek állandóan, előre meghatározott számban szolgáltatnak fuvart, a jelen rendeletben meg­határozott díjakat mérsékelni tartoznak, még­pedig, ha a napi fuvarok száma tíznél kevesebb 10%-kal, ha a napi fuvarok száma tíznél több, 20%-kal. 15. §. Ha különleges körülmények a jelen rendelet­ben megállapított díjaknál magasabb díjak szá­mítását teszik indokolttá, a fuvarozó csak akkor számíthat magasabb díjat, ha megfelelő indoko­lás kíséretében esetről-esetre előterjesztett kérel­mére az Országos Központi Árvizsgáló Bizott­ság ezt engedélyezte. 16. §. A jelen rendeletben meghatározott díjaknak engedély nélkül való túllépése esetében a bün­tető eljárás az 1920 : XV. t.-c.-ben meghatáro­zott árdrágító visszaélés vétsége, illetőleg bűn­tette címén fog megindíttatni. 17. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920 november 30. Dr. Bibéry Gyula s. k., az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke. 71.629/eln. 21. a. 1920. szám. Pályázati hirdetmény. Gróf Károlyi Imre nagybirtokos által léte­sített alapítvány kamatjövedelméből 12 olyan legé­n­y­ség ál­lo­m­áni­y­bel­i magyar állampolgár fog élethossziglan évi 1000 azaz egyezer korona jutalomban részesíttetni, aki a világháborúban tanúsított bátorságáért és vitézségéért az arany vitézségi éremmel diszíttetett fel. Az alapítványi jutalomban leendő részesí­tésre elsősorban Csongrád, másodsorban Bihar, harmadsorban Zala, negyedsorban Fejér vár­megyék területén illetőséggel bírók bírnak igénynyel, más vármegyék területén illetőséggel bíró egyének csak akkor, ha ezen most fel­sorolt négy vármegyéből érdemes egyén nem találtatnék. Az illetőséghez kötött ezen feltétel mellett elsősorban a volt m. kir. népfelkelés, másodsor­ban a volt m. kir. honvédség és harmadsorban a volt közös hadsereg állományába tartozott egyének vetetnek figyelembe. Az említett feltételeknek megfelelő arany vitézségi érmes pályázók közül is előnyben részesülnek elsősorban azok, akik még úgy a nagy ezüst,­­mint a kis ezüst vitézségi éremmel, másodsorban azok, akik a nagy ezüst és har­madsorban azok, akik a kis ezüst vitézségi éremmel is fel vannak díszítve. Egyenlő minő­­sítés esetében a teljesen és félig rokkantak, a nagyobb családdal bírók és a vagyontalanok előnynyel bírnak. A alapítványi jutalomra érdemesnek talált egyén az alapítványi jutalmat — amennyiben arra egyébként érdemtelenné nem válik — élet­hossziglan megtartja. Elhalálozás esetén az ala­pítványi jutalom özvegyét­ élethossziglan, illetve esetleges újbóli férjhezmeneteléig, illetőleg akkor, ha utána özvegy nem maradt volna, kiskorú gyermekeit és pedig a fiúgyermekeket a 20-ik, a leánygyermekeket pedig a 18-ik év betöltéséig, esetleg korábbi másnemű ellátásukig megilleti. Az alapítványi jutalmak adományozásának joga a m. kir. honvédelmi minisztert illeti meg. A pályázati folyamodványokhoz melléklendők: 1. a községi illetőséget, foglalkozást, hazafias és feddhetlen előéletet, netánis rokkantságot, családi és vagyoni viszonyokat igazoló hatósági bizonyítvány, 2. az arany és egyéb vitézségi éremekkel történt feldíszítést igazoló okmány, 3. és végül annak igazolására szolgáló okmány, hogy a folyamodó a háború alatt mint népfelkelő honvéd vagy közös hadseregbeli egyén teljesí­­tett-e szolgálatot. Tényleges katonai szolgálatban állóknál az 1—3. alattiakat a felettes parancsnokság a vonatkozó katonai személyi okmányok (anya­könyvi lap stb.) csatolásával igazolja. Az ekként fölszerelt és szabályszerűen bélyeg­zett folyamodványok a tényleges katonai szol­gálatban állók részéről felettes hatóságok által szolgálati uton akként terjesztendők elém, hogy azok a folyó évi december hó 15-ig ide beérkez­zenek, nem tényleges szolgálatban állók részé­ről pedig ugyanezen időpontig közvetlenül a m. kir. honvédelmi miniszterhez nyújtandók be. Elkésetten érkezett folyamodványok figyelembe nem vétetnek.­­ Budapest, 1920. évi október hóban.­­ M. kir. honvédelmi miniszter... Pályázat. A Krónk­cin Pál-féle­­ ösztöndíjalapítványnál üresedésben levő ösztöndíjra az 1920/1921. tan­évtől kezdődőleg ezennel pályázat h­irdettetik. Az ösztöndíj évi 400 koronát tesz ki és félévi utólagos részletekben fizettetik ki. Az ösztöndíjra jogosultak azon szegénysorsú, jó erkölcsű és jeles előmenetelű fiúnövendékek, akik Budapest főváros valamely gimnáziumának vagy reáliskolájának III. osztályát bevégezték, tekintet nélkül rangjukra vagy vallásukra. Egyenlő érdemességű pályázók közül a buda­pesti magyar királyi állami zálogházak alkal­mazottainak gyermekei elsőbbségben részesül­nek, ezek kérvényéhez csatolandó iratban a zálog­házak igazgatósága által igazolandó, hogy zálog­házi alkalmazottak gyermekei. Az ösztöndíjat elnyert tanuló jó viselet és előmenetel mellett az ösztöndíjat középiskolai tanulmányai befejeztéig tartja meg. Az ösztöndíjat a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter adományozza. A folyamodványok a vagyoni állapotot, tanul­mányi előmenetelt és magaviseletét tanúsító legutóbbi bizonyítvány­nyal, valamint esetleg a zálogházak igazgatóságának fentem­lített iratá­val felszerelve folyó évi december hó 31-ig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium iktatóhivatalában (Budapest, V., Hold­ utca 16.) nyújtandók be. Hiányosan felszerelt vagy elkésve beadott kérvények figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1920. évi október hó 14-én. A m. kir. ,vallás- és közoktatásügyi minisztérium.­ ­ A szegedi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Durkó Sándor békési, dr. Hoffmann Károly, dr. Mérő Samu, dr. Pataky Dániel, dr. Tury Ferenc gyulai, dr. Salacz Elemér szarvasi, dr. Pintér Miksa, dr. Vas Nándor tótkomlósi ügyvédeket a kamara »külön név­­jegyzék«-ébe, dr. Koreck Aurél apátfalvi, dr. Molnár György békéscsabai, dr. Petrovszky György, dr. Ürmössy Károly gyulai, dr. Rigó Loránd szentesi ügy­védeket a »menekült« ügyvédek névjegyzékébe felvette. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. H­IVATALOS HIRDETMÉNYEK. ____Árverések. Árverés. 22/1920. végrh. szám. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tatai kir. járásbíróság­nak 1920. évi Pk. 1823/8. számú végzése következ­tében dr. Garziny József tatai ügyvéd által képviselt néhai dr. Vilányi Károly volt szomori lakos hagyatéki ügyében a leltárban 3952, tételszám alatt felsorolt és 144976 koronára becsült következő ingóságok, u. m. lovak, ökrök, járgányos cséplőgép, triör, rosta, vető­gép, kocsi, szekér, lószerszám, különféle gazdasági föl­szerelések, bútorok, ágyneműek, ruhák és egyebek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tatai kir. járásbíróság 1920. évi Pk. 1823/8. számú végzése folytán Szomor községben leendő megtartására 1920. évi december hó 13. nap­jának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a vonni szándékozók ezeknel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107 és 108. §­ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becs­áron alul is el fognak adatni. Kelt Tatán, 1920. évi november hó 26. napján. Argay Lajos, kir. kir. végre­hajtó. 11563 1—1 Árverés. 33/1920. v. k. sz. A debreczeni kir. járás­bíróság Pk. II. 9187/2. 1920. számú végzése folytán közhírré tétetik, miszerint özvegy Jándi Ferencné ré­szére 373 korona 40 áll. perköltség erejéig 1920. évi augusztus hó 14-én biróilag lefoglalt és 4810 koronára becsült sertés és permetező s másból álló ingóságok 1920 évi december hó 6-án délelőtt 11 órakor kezdetét veendő és Debreczenben, Eötvös­ utca 14. szám alatt megtartandó nyilvános birói árverésen a legtöbbet ígé­rőnek azonnali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Megjegyezhetik, hogy az árverés mindazon foglal­tatok részére, kik már jogerős végrehajtási zálogjogot nyertek, elrendeltetik. Debreczen, 1920. évi november hó 23-án. Schulte József, birói kiküldött. .11564­1 — 1 Árverés. 1920. Pk. XI. 229655. szám. Dr. Kapus Olivér budapesti ügyvéd által képviselt Gelb Ödön ja­vára 872 korona követelés és járulékai erejéig a budapesti központi kir. járásbiróság 1920. évi 52920/2. számú végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás

Next