Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

1921 január 1. Budapesti Közlöny mélyzeti ügyosztályának vezetőjénél (főpostaépület II. emelet 20.) jelentkezzék, mert ellenkező esetben oly elbánás alá kerül, mintha állásáról önként mondott volna le. Budapest, 1920. évi december hó 26. napján. A Budapest székesfővárosi m. kir. posta- és távirda­­igazgatóság. *2032­3—3 Felhívás: 61904/1920. I. sz. Rom­feld Izsák fehér­­gyarmati állampénztári főtiszt, aki állomáshelyét enge­dély nélkül elhagyta és ezidőszerint ismeretlen helyen — állítólag­­Komárnéban— tartózkodik, felhívom, hogy hivatalos uton a nyíregyházi pénzügyigazgatóságnál, jelen felhívás harmadszori közzététel­étől számított 15 napon belül, szolgálattételre annál is inkább jelent­kezzék, mert ellenesetben oly elbánás alá fog vétetni, mintha szolgálatáról önként lemondott volna. Nyíregy­­hláza, 1920. évi december hó 14-én. Rimaszombathy Géza, pénzügyigazgató h. *2031 3—2 Felhívás. Felhívjuk az érdekelteket, hogy a »Postás ■Szakszervezet* elleni követeléseiket a felszámoló bi­zottságnál (VI., Szerecsen-utca 7—9. II. em. 14. ajtó) 15 nap alatt írásban jelentsék be. Későbbi bejelenté­sek figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1920 decem­ber hó 29. napján. A Postás Szakszervezet Felszámoló Bizottsága. ____________*2033 3—2 Felhívás: 4600/1920. szám. A szolnoki kir. törvény­szék dr. Túri Kálmán szolnoki ügyvéd által képviselt Gyenes József jászberényi (Csillag-u. 7. sz. méntelepi) lakos folyamodó k­érelme folytán az 1894. évi XXXI. t.-o. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeret­len helyen tartózkodó Ezterházy Mária volt jászberényi lakost, hogy férjével Gyenes Józseffel az 1911. évi október hó 17. napján a nagykaposi állami anyakönyv­vezető előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság­i házasság felbon­tása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével dr. Kőrössy Lajos ügyvéd szolnoki lakos, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Szolnok, 1920. évi december hó 16. napján. A szolnoki királyi törvény­iszék. 12535 2—2­­ . , ---------------. ------------------ . ~----------­ Hirdetmények* Hirdetmény. Pk. 5542/1920. sz. A kir. járásbíróság ■az 1894: XVI. t.-e. 115. §-a alapján felhívja mind­azokat, akik Nagykanizsa városban 1920. évi november hó 19. napján végrendelet és tudvalevő törvényes örö­kösök hátrahagyása nélkül elhalt özv. Simon Györgyné Horváth Mária nagykanizsai lakosnak a hagyatéki lel­tár szerint ingatlan hagyatékára öröklési igényt tarta­nak, hogy e hirdetmény kifüggesztése — a Budapesti Közlönyben közzététele — napját követő naptól számított egy évi határidő alatt ennél a királyi járásbíróság­nál jelentkezzenek vagy igényeiket jelentsék be, mert «ellenkező esetben a kir. járásbíróság a hagyatékot az 1894: XVI t.-c. 116. §-ának második bekezdése értel­mében a m. kir. államkincstárnak fogja átadni. Nagy­kanizsa, 1920. évi november hó 20-án. A nagykanizsai kir. járásbíróság. 12555­­—1 Zárlat. P. VI. 14527/2. 1920. sz. A pestvidéki kir. törvényszék közhírré teszi, hogy özv. Kamrás Im­réné szül. Huszár Eszter kiskunlaczházi­ lakos ellen, ennek a kiskunlaczházi 1889. sz. tkv. betétben A. I. 1. 23. 4. 5. sor, +. 1. 2. sorszámok, a kiskunlaczházai 1521. sz. tkvi betétben A -­- 1. sor, a kiskunlaczházi 1745. sz. tkvi betétben A + 1—4. I. 1—3. sorszámok, a kis­­kunlaczházi 907. tkvi letétben A. I. 1—3. sorszámok, a kiskunlaczházi 3503. tkvi betétben A. I. 1. 2. sor, a kiskunlaczházi 225. tkvi betétben I. 1/3. sorszám alatt alperes 1/21 részben, a kiskunlaczházi 1885. tkvi betétben A. 1. 1—2., II. 1—3., III. 1-2. -1- 1—10. sor­számok, a kiskunlaczházi"' 2852. sz. tkvi betétben A. I. 1—2., II. 7. 8., IV. 1. 6., VI. 1—3., VI. 1—2., VIII. 1—5., IX. 1—3., + 1—4. 6. 7. sorszámok alatt felvett ingatlan vagyonára a zárlatot az 1885. VI. t.-c. 5. §-a alapján elrendelte. Budapest, 1920. évi december hó 18. napján. A pestvidéki kir. törvényszék mint polgári bíróság. 12537 1—1 Zárlat: 2914/1920. sz. A keszthelyi kir. járásbíróság a Keszthelyi takarékpénztár r.-t. keszthelyi hel. cégnek, Nemes Soma diósjenői lakos és az Országos állat- és husforgalmi központ lebonyolítás alatt (Budapest, V. Mérleg­ u. 11. sz.) 57040 K folyószámlákétól zárolá­sának bejelentése ügyében a 7254/1920. M. E. I. 3.§-a értelmében az eljárást elrendeli s; felhívja mindazo­kat, akik a zárolt vagyonra igényt kívánnak érvényesí­teni, hogy igényüket e hirdetmény közzétételétől szá­mított 30 nap alatt a bíróságnál jelentsék be. Keszt­hely, 1920 november hó 18. napján. A keszthelyi kir. járásbíróság. 12554 1—1 Holtnaknyilvánitások. H­olt­aknyilvási VSs. 12946/1920. szám. A szegedi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Rácz Mihályné Nagy Pál Etel dorozsmai lakos részéről a 28000/1919. I. M. Szántó rendelet alapján előterj­esztott kérelem folytán sz állítólag eltűnt Rácz Mihály, ki Rácz István és Maróti Borbála közös szülőktől Dorozsm­án 1888 szep­tember 13. született, Nagy Pál Etel Máriával Dorozs­­mán 1911 november 28-án házasságot kötött, egy gyer­mek atyja, vagyontalan, földműves, utolsó lakása Dorozsmán Széchenyi­ u. 42. sz. a. volt, ki 1915 január 16-án a 46. gyalogezredhez mint közvitéz bevonult, innen az olasz harctérre került, ahonnan 1915 október hó 17-én 109 tábori postaszám alatt irt utoljára és 1915 október végén egyik ütközetben megsebesült és eltűnt és azóta magáról életjelt nem adott, volt dorozsmai lakos holtnaknyilvánulása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokot ki nem rendelt. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbonlatáról tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbonlatóról értesít­sék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, melyek­ből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellen­kező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetmény­nek a bíróság hirdető tábláján történt kifüggesztését követő naptól számított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Szeged, 1920. évi decem­ber hó 15-én. A szegedi kir. járásbiróság. 12526 1—1 Holtnaks nyilvánitás. 2225/1920. szám. A letenyei kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Mihalics Istvánná szül. Horváth Borbála potriventoi lakos részéről a 28000/1919. L­M. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelem következtében a háborúban állítólag eltűnt Mihalics István tótszentmártoni (Zala megye) lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította. Az eltűnt neve Mihalics István, születési helye Tótszentmárton, születési ideje 1889 december 15., szüleinek neve Mihalics István és Novák Anna, házas­társa Horváth Borbála, házasságából gyermek nem született, az eltűntnek foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Tótszentmárton, vagyonnal nem bírt. Az állítólag eltűnt egyén 1914 évi julius hó 28. napján Nagykanizsára a volt cs. és kir. 48. számú gyalogezredhez vonult be mint közvetéz, nyomban a szerb harctérre került, ahol állítólag a Zvornik és Csornagorod közötti ütközetben 1914 szeptember havá­ban elesett, legutolsó tábori postaszáma ismeretlen, utoljára 1914. évi augusztus hó 15. napján kelt leve­lében adott magáról értesítést. A kir. járásbiróság felhívja az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről avagy arról, hogy a fent körülírt időn túl még életben volt, tudomásuk van, hogy arról a bíróságot ennek a hir­­detmények a bíróság hirdetményi­­tábláján történt kifüggesztését követő 60 nap alatt értesítsék, egy­szersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az állítólag eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ha a fenti öt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­nyilvánítás kérdésében határozni. Letenye, 1920 decem­ber 12. A letenyei kir. járásbiróság.­­ 12527 1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 933/5.1920. sz. A sárbogárdi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Farnadi Imre baracsi lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet értelmében előterjesztett kérelem folytán Gaszler Benő holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és Gaszler Benő állítólag eltűnt részére dr. Hirsch Gyula sárbogárdi ügyvédet ügygondnoknokul kirendelte. .Az eltünt neve Gaszler­ Benő, Dunaföldváron szü­letett 1886. évben, szüleinek neve néhai Gaszler Benő és neje voltak, házastársának neve néhai Farnadi Anna, a házasságból gyermekek nem születtek. Az eltűnt foglalkozása magánzó, utolsó lakhelye Alap volt, ugyan­ott egy malma maradt. Az eltűnt egyén a volt 302. honvéd gyalogezred 2. század 410. zászlóaljánál szolgált. Eskü alatt kihallga­tott tanuk vallomása szerint 1914. évi december 11-én Galicziában a Fiornika mellett lefolyt ütközetben fej­lövés következtében hősi halált halt. A Vöröskereszt Egylet tudósító irodája szerint az eltűntről nyilvántartásában adat nincs. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyil­­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt az alálirt bíróságnál 1921. évi január hó 30-ig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Sárbogány, 1920. évi szeptember hó 14. napján. A sárbogárdi kir.. járásbiróság. 12529 1—1 Holinaknyilvánitás. 2060/1920. szám. A dombóvári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy László Jánosné szül. Havel Mária dombóvári lakos részéről a magyar igazságügyminiszternek 28000/1919. I. M. sz. rendelete alapján előterjesztett kérelem folytán László János, aki 1887-ben született Túron néhai László Sándor és Molnár Lídia szülőktől, vagyontalan napszámos, 6 éves Mária nevű gyermeknek atyja, aki 1914 július végén a kaposvári 44. gyalogezredhez bevonult s a 12. szá­zaddal a szerb harctérre s onnan augusztus végén az orosz harctérre került, utolsó levelét 1914 augusztus havában küldte haza s állítólag ugyanezen hó 14-én eltűnt, volt dombóvári lakosnak holtnak nyilvánitása iránt az eljárást folyamatba tette és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Nem­ János dombóvári ügyvédet ne­vezi ki. Felhívja a bíróság az eltüntet­és mindazokat, akik­nek az eltűnt életbenlétéról, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn belül még életben volt, tudo­másuk van, hogy a bíróságnak vagy az ügygondnoknak ezen körülményről e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt tegyenek jelentést, egyszersmind közöljék azokat az­ adatokat, melyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a biróság az eltüntet ezen ha­táridő eltelte után holtnak fogja nyilvánítani. Dom­bóvár, 1920. évi november hó 12. napján. A dombó­vári királyi járásbiróság. 12551 1 — 1 Kartn­aknyílvá­itás. Pk. XVII 181979/7. 1920. szám. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Juhász Józsefné részéről előterjesztett holtnak­­nyilvánitási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította és Juhász József állítólag eltűnt részére dr. Heinrich Elek budapesti ügyvédet (IV. ker., Kaplony­ utca 8. szám) ügygondnoko­t kirendelte. Az eltűnt neve Juhász József, vallása római katholikus, születési helye Kisteremre, születési ideje 1888. évi augusztus hó 26. napja, szüleinek neve Juhász István és Mihalek Anna, az eltűnt utolsó lak­helye Westerfu­de (Németország), utolsó belföldi lak­helye Pilisszentiván, házastársának neve H­erfinger Erzsébet, ennek lakhelye Dorog, a házasságból két gyermek született és ezek elhelyezése az anyjuknál van, az eltűnt foglalkozása bányász, az eltűntnek ingó­­ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt egyén eltűnése előtt, katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1915. évi február hó 13. napján Losonez községbe, csapattestének megjelölése (anya­­ezred, ahová eredetileg beosztották) 16. honvéd gya­logezred, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott, ka­tonai rendfokozata ötvezetű, utolsó ismert tábori posta­­száma 70, a hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, állítólag 1915. évi június hó 20-án Galíciá­ban elesett. A honvédelmi minisztérium értesítése sze­rint adat nincs. A bíróság fölhív mindenkit, hogy sz­osszban, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmények­ről, így különösen arról volna tudomása, hogy az el­tűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi kir. járásbíróságnál 1921. évi február hó 12. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nelz érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A bíróság a jelen hirdetményt a kérelmezőnek avégett adja ki, hogy azt 30 nap alatt a Budapesti Közlönyben (VII., Rákóczi­ ut 54.) saját költségén egy­szer tegye közzé, a közzétételt igazoló lappéldányt pedig sürgősen csatolja be. Budapest, 1920. évi decem­ber hó 10. napján. A budapesti központi kir. járás­bíróság. 12552 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 4026/2. 1920. szám. .A jász­berényi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Zrupkó Zakariásné Kerepesi Rozália rák­oshidai lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 1. §-a alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag Szerbiában 1915. évi november havában eltűnt Zrupkó Zakariásnak, aki az 1884 julius 27-én Jánoshidán született,­­ ottani lakos, róm. kath., napszámos, neje Kerepesi Rozália, akivel kötött házasságából gyermek nem született, szülei Zrupkó Zakariás és Turóczi Terézia, katona volt mint őrvezető a 68. gyalogezredben, holtnak nyil­vánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnok vagyontalansága miatt nem rendeltetett ki. Felhívszik mindenki, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetmény­ben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdet­ménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől szá­mított 60 nap alatt jelentse be az alálirt bíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­naknyilvánítás kérdésében határozni. Jászberény, 1920. évi december hó 10. napján. A jászberényi kir. járás­biróság. 12553 1—1 Heltnaknyilvánitás. Pk. 5618/1920. sz. A makói kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Hajnal János csanád­­alberti lakos részéről előterjesztett heltlaknyilvánitási kérelem folytán a 28000/1919., I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította és Strpka, Mihály állítólag eltűnt részére dr. Kardos Izsó makói ügyvé­det nevezte ki ügygondnokul. Az eltűnt 1914 julius hó 28-án vonult be s a volt cs. és királyi 46-ik gyalogezred 8-ik századánál mint szakaszvezető szolgált. Csakhamar az orosz harctérre vonult s ott menetelés közben 1914. évi augusztus hó 2. napján meghalt. A biróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyil­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett idén túl még életben volt, ezt a makói kir. járásbíróságnál 1921 február hó 20. nap­jáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján let­a holt­naknyilvánitás kérdésében határozni. Makó, 1920. évi december 11. A makói kir. járásbiróság. 12556 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 5617/1920. szám. A makói kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Hajnal János csanádalberti lakos részéről előterjesztett holtnak­­nyilvánítási kérelem folytán a 28000/1999. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította és Strpka János állítólag eltűnt részére dr. Dózsa Simon makói lakos ügyvédet nevezte ki ügygondnokul. Az eltűnt neve Strpka János, születési helye és ideje Pitvaros 1878. év, feleségének neve és lakása Taglóczki Erzsébet Csanádalberti, gyermekeinek neve kiskorú Strpka Erzsébet, Judit, Mária, Anna és Margit, foglalkozása földmives, utolsó állandó lakhelye Cs­anád­­alberti volt, vagyona ingatlanokból áll és pedig a csanádalberti 196. és 197. százon­­vkönyvben felvett ingatlanok ’/4 része. Az eltűnt 1915 március hó 15-én vonult be katonának és a m. kir. 1. népf­ölkelő gyalog­ezred 1. századában mint népfölkelő nyert beosztást. 1916 szeptember hó 25-én a romániai harcokban eltűnt és valószínűleg ekkor halt meg. A biróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási""helyéról, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a haltnaknyilvá­­nítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a­zür­­detményben jelzett időn túl még életben volt,­ezt a makói kir. járásbíróságnál 1921. évi február hó 20. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Makó, 1920. évi december 1ró 11. napján. A makói kir. járásbiróság, 12557 jej .

Next