Budapesti Közlöny, 1921. február (55. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
Budapest, 1921 Kedd, február 1. 25. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-úűt 54. száza. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 11—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2140 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára. Az iktatandó hrdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kosr ‹ »·16» * 6» » » · további 8 oldalanként 3 » HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Ur 0 Főméltósága elrendelni méltóztatott: Matkovcsik Károly komáromujvárosi felszámoló volt cs. és kir. hadtestfegyvertári őrnagy műszaki tüzértisztnek 35 évi ténylegesen betöltött szolgálati idő teljesítése után a nyugállományba való helyezését. A m. kir. minisztérium az 1870. évi X. t.-c-11. §-a alapján dr. Zielinski Szilárd műegyetemi nyilvános rendes tanárt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé kinevezte. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr. Moóri König Jenő miniszteri osztálytanácsost a szénelosztó kormánybiztos helyettesi állása alól saját kérelmére odaadó és eredményes tevékenységének teljes elismerése mellett felmentette. A m. kir. pénzügyminiszter Nagy Kálmán volt adóügyi biztos, budapesti lakost és Tóth Géza volt adóügyi biztos, pénzügyi díjnokot a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, továbbá Nagy Kálmán volt adóügyi biztos, pénzügyi díjnokot a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatósághoz és Vida József volt adóügyi biztos, pénzügyi díjnokot a szombathelyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű állami végrehajtókká kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Jroskó Jóssa irodasegédtisztnői címmel felruházott napidíjas gépirónőt kir. közalapítványi irodatisztnővé kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Nelferich Henrik napidíjas segédtisztet kir. közalapítványi altisztté kinevezte. A debreczeni kir. törvényszék elnöke közhírré teszi, hogy a debreczeni kir. ítélőtábla elnöke az esküdtbiróságról szóló 1897. évi XXXIII. t.-c. 2. §-a alapján az 1921. év tartamára a debreczeni kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Nagy Kálmán ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót, helyettes elnökévé pedig ugyanazon időre Újfalussy József kir. törvényszéki birót jelölte ki. A m. kir. minisztériumnak 760/1921.1. 2. számú rendelete az ásványszén kiaknázásának jogáért és a vele kapcsolatos használati jogokért a földtulajdonos részére járó ellenszolgáltatásokról. A m. kir. minisztérium az 1912:LXIII. t.-c. 16. §-a, az 1914 :L. t.-c. 14. §-a s az 1920 :YI. t.-c. 1. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha a földtulajdonos az ingatlanában található ásványszén (feketeszén, barnaszén, lignit) kiaknázásának jogát másnak engedte át és ennek fejében a kiaknázott vagy az értékesített szén mennyisége után igazodó, évenként vagy más időszakonként visszatérő pénzbeli ellenszolgáltatást (haszonbért, díjat, terragiumt stb.) kötött ki, a földtulajdonost a jelen rendelet erejénél fogva ellenszolgáltatásként 1921. évi január hó 1. napjától kezdődően — aszerint, amint a szerződés megállapodása szól — a kitermelt vagy az értékesített szénmennyiség árának ll/s%-a illeti meg, amennyiben a felek szerződési megállapodása szerint ellenszolgáltatásként csak ennél kisebb összeg járna. A szén árát az országos átlagárakszerint kell számításba venni, amelyeket az Árvizsgáló Bizottság meghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter egyetértőleg a kőszénre és a barnaszénre külön-külön megállapít. Ez a §. nem érinti a földtulajdonos részére járó pénzbeli ellenszolgáltatáson felül esetleg kikötött természetbeli ellenszolgáltatások pontos teljesítését. De az előbbi bekezdés értelmében 11/2°/a-ra felemelt pénzbeli ellenszolgáltatás (haszonbér, díj, terrárium stb.) összegébe be kell tudni a földtulajdonos részére szerződése értelmében járó természetbeli ellenszolgáltatásnak a mindenkori termelési költségek alapján számított értékét, levonva belőle a természetbeli ellenszolgáltatásért esetleg fizetendő ellenértéket (árt). Az l1/s°/6-os pénzbeli ellenszolgáltatás kiszámításánál a kitermelt vagy az értékesített szénmennyiséghez a földtulajdonos részére természetben járó szén mennyiségét is hozzá kell számítani. 2.. §. Ha az ásványszén kiaknázás fejében a földtulajdonosnak járó pénzbeli ellenszolgáltatás nem az 1. §-ban meghatározott módon, hanem a kiaknázott, illetőleg az értékesített szén menynyiségétől függetlenül több meghatározott évre kiterjedő használat után egy összegben vagy időszakonként fizetendő határozott összegekben van megszabva és az ebből az ellenszolgáltatásból egy évre eső összeg az 1. §. 1. bekezdése szerint fizetendő évi ellenszolgáltatásnál kevesebb, a földtulajdonos az ásványszén kiaknázására jogosult féltől követelheti a kikötött ellenszolgáltatásból az illető évre eső összegnek az 1. §. értelmében — kétség esetén az értékesített szén mennyisége után számított — megfelelő kiegészítését. Ilyen követelésnek azonban csak azokra az összegekre nézve van helye, amelyek a kikötött ellenszolgáltatásból az 1921. évi január hó 1. napját követő időre esnek. Azt, hogy a földtulajdonos a jelent. alapján követelést támaszt, annak az évnek utolsó napjától számított 60 napon belül kell az ellenszolgáltatásra köteles féllel közölni, amelyre a kikötött ellenszolgáltatásnak kiegészítésre szoruló részlete esik. 3. §. Ha a földtulajdonos az ásványszénkiaknázási jogon felül az ennek gyakorlásához szükséges ingatlanok vagy berendezések (például: rakodó, bányavasút, kötélpálya, munkástelep, raktártelep stb) használatát is átengedte, az ezért a használatért kikötött évi ellenszolgáltatás (díj, bér, haszonbér) a földtulajdonost az ásványszénkiaknázási jogért a jelen rendelet szerint járó díjon felül illeti meg. Amennyiben az előbbi bekezdésben említett használatért a megállapodás szerint járó évi ellenszolgáltatás (díj, bér, haszonbér) a változott viszonyok, különösen pedig a pénz vásárló erejében beállott eltolódásoknak többé nem felelne meg s ennek következtében az ásványszénkiaknázásra jogosult fél aránytalan vagyoni előnyhöz jutna, a földtulajdonos az említett ellenszolgáltatásnak (díjnak, bérnek, haszonbérnek) 1921. évi január hó 1. napjától aránylagos felemelését követelheti. Ilyen követelésnek azonban csak az illető év utolsó napját követő 61 napon belül van helye. 4. §. Az ásványszénkiaknázási jog átengedésért a jelen rendelet életbelépése után kikötött olyan ellenszolgáltatás, amely az 1. §. 1. bekezdésében említett mértéket meghaladja, a szén hatósági árának megállapításánál termelési költségként az 1. §. 1. bekezdésében említett mértéken túl számításba nem vehető s arra az időre nézve, amelyre a szén ára hatóságilag van megállapítva, bírói után nem érvényesíthető. Ha az ásványszénkiaknázási jogért a jelen rendelet életbelépése előtt létrejött szerződésben van olyan pénzbeli ellenszolgáltatás kikötve, amely az 1. §. 1. bekezdésében említett mértéket meghaladja, ez a többlet sem vehető 1921. évi január hó 1. napjától kezdve a szén hatósági árának megállapításánál termelési költségként számításba. A kereskedelemügyi miniszter azonban a pénzügyminiszterrel egyetértve fontos közgazdasági érdekből a szerződés szerint járó magasabb ellenszolgáltatásnak egészen vagy részben való számításba vételét a jelen bekezdés eseteiben is kivételesen megengedheti. 5. §. Amennyiben a bányavállalkozó az ásványszénkiaknázási jogért a pénzbeli ellenszolgáltatáson felül járó természetbeli ellenszolgáltatást hatósági rendelkezés folytán nem teljesítheti, az elmaradó természetbeli ellenszolgáltatás helyett azt a különbözetet köteles megtéríteni, amely egyfelől az ellenszolgáltatás tárgyának hatóságilag megállapított ára közt, másfelől a földtulajdonos által szerződés szerint fizetendő ellenérték között jelentkezik. Ha azonban a természetbeli ellenszolgáltatás elmaradása a vállalkozó hibájának vagy mulasztásának róható fel, a szolgáltatás elmaradásáért teljes kártérítéssel tartozik. 6. §. Az ásványszénkiaknázási jogért a jelen rendelet értelmében a földtulajdonos részéről követelhető többlet akkor is csak azt a földtulajdonost (javadalmast, hitbizományi birtokost, a haszonélvezőt) illeti, aki az ásványszénkiaknázási jogot az 1. vagy 2. §-nak megfelelően átengedte, ha az ásványszénkiaknázásra jelenleg jogosult az ásványszénkiaknázási jogot nem közvetlenül a földtulajdonostól, hanem átruházás utján akár közvetve akár közvetlenül olyan harmadik személytől szerezte, akinek azt a földtulajdonos szintén említett módon engedte át. Az 1871 . Lil. t.-c. 84. §-ának 2. bekezdése esetében a földtulajdonos alatt az ott említett volt földesurat kell érteni. Ha pedig a földtulajdonos az ásványszénkiaknázási jogot nem az 1. vagy 2. §-nak megfelelően, hanem örökáron, osztályegyesség útján vagy más hasonló módon engedte át, akkor a jelen rendelet szerint a földtulajdonost illető jogokat az igényelheti, aki a most jelzett módon általa megszerzett ásványszénkiaknázási jogot az 1. vagy 2. §-nak megfelelően másnak engedte át. 7. §: Ha a felek másként nem állapodtak meg, a jelen rendelet alkalmazásában a termelési év alatt a naptári évet kell érteni. 8. §. A jelen rendelet során felmerülő viták elintézése a törvényszéknél az 5.440/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 153. számában kihirdetett) rendelet, illetőleg a 8.480/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 229. számában kihirdetett) rendelet megfelelő alkalmazásával alakuló és eljáró vegyes bíróságoktól kérhető. A felebbvitelre is az említett 5.440/1920. M. E. számú rendelet irányadó. Gazdasági szakértők helyett azonban bányászati szakértőket kell megnevezni. Az előbbi bekezdésben említett 5.440/1920. M. E. számú rendelet 18. §-a II. pontjának 4. bekezdése értelmében az Ítélőtáblánál alakuló vegyes tanácsba az Országos Magyar Földbérlő Egyesület helyett a pénzügyminiszter vagy megbízásából a Széntermelési Kormánybiztos nevez meg szakértőt. Egyes számára a korona.