Budapesti Közlöny, 1921. február (55. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

Budapest, 1921 Kedd, február 1. 25. szám. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-úűt 54. száza. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 11—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 21­40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára. Az iktatandó hrdetmények díja előlegesen küldendő be. Magán­hirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kosr ‹ »·16» * 6» » » · további 8 oldalanként 3 » HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Ur 0 Főméltósága elrendelni méltóztatott: Matkovcsik Károly komárom­ujvárosi felszá­moló volt cs. és kir. hadtestfegyvertári őrnagy műszaki tüzértisztnek 35 évi ténylegesen betöl­tött szolgálati idő teljesítése után a nyugállo­mányba való helyezését. A m. kir. minisztérium az 1870. évi X. t.-c-11. §-a alapján dr. Zielinski Szilárd műegyetemi nyilvános rendes tanárt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé kinevezte. A kereskedelemügyi m­. kir. miniszter dr. Moóri König Jenő miniszteri osztálytanácsost a szénelosztó kormánybiztos helyettesi állása alól saját kérelmére odaadó és eredményes tevékenységének teljes elismerése mellett fel­mentette. A m. kir. pénzügyminiszter Nagy Kálmán volt adóügyi biztos, budapesti lakost és Tóth Géza volt adóügyi biztos, pénzügyi díjnokot a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, továbbá Nagy Kálmán volt adóügyi biztos, pénzügyi díjnokot a nyíregyházi m. kir. pénzügyigaz­­gatósághoz és Vida József volt adóügyi biztos, pénzügyi díjnokot a szombathelyi m. kir. pénz­­ügyigazgatósághoz a X. fizetési osztályba ideig­lenes minőségű állami végrehajtókká kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Jroskó Jóssa irodasegédtisztnői címmel felru­házott napidíjas gépirónőt kir. közalapítványi irodatisztnővé kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Nelferich Henrik napidíjas segédtisztet kir. közalapítványi altisztté kinevezte. A debreczeni kir. törvényszék elnöke köz­hírré teszi, hogy a debreczeni kir. ítélőtábla elnöke az esküdtbiróságról szóló 1897. évi XXXIII. t.-c. 2. §-a alapján az 1921. év tar­tamára a debreczeni kir. törvényszéknél szer­vezett esküdtbiróság elnökévé Nagy Kálmán ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót, helyettes elnökévé pedig ugyanazon időre Újfalussy József kir. törvény­­széki birót jelölte ki. A m. kir. minisztériumnak 760/1921.1. 2. számú rendelete az ásványszén kiaknázásának jogáért és a vele kapcsolatos használati jogokért a földtulajdonos részére járó ellenszolgáltatásokról. A m. kir. minisztérium az 1912:LXIII. t.-c. 16. §-a, az 1914 :L. t.-c. 14. §-a s az 1920 :YI. t.-c. 1. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha a földtulajdonos az ingatlanában található ásványszén (feketeszén, barnaszén,­­ lignit) kiaknázásának jogát másnak engedte át­­ és ennek fejében a kiaknázott vagy az értéke­sített szén mennyisége után igazodó, évenként vagy más időszakonként visszatérő pénzbeli ellenszolgáltatást (haszonbért, díjat, terragium­t stb.) kötött ki, a földtulajdonost a jelen ren­delet erejénél fogva ellenszolgáltatásként 1921. évi január hó 1. napjától kezdődően — aszerint, amint a szerződés megállapodása szól — a kitermelt vagy az értékesített szénmennyiség árának ll/s%-a illeti meg, amennyiben a felek szerződési megállapodása szerint ellenszolgálta­tásként csak ennél kisebb összeg járna. A szén árát az országos átlagárak­­szerint kell számí­tásba venni, amelyeket az Árvizsgáló Bizottság meghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter egyetértőleg a kőszénre és a barnaszénre külön-külön megállapít. Ez a §. nem érinti a földtulajdonos részére járó pénzbeli ellenszolgáltatáson felül esetleg ki­kötött természetbeli ellenszolgáltatások pontos teljesítését. De az előbbi bekezdés értelmében 11/2°/a-ra felemelt pénzbeli ellenszolgáltatás (haszonbér, díj, terrárium stb.) összegébe be kell tudni a földtulajdonos részére szerződése értelmében járó természetbeli ellenszolgáltatás­nak a mindenkori termelési költségek alapján számított értékét, levonva belőle a természetbeli ellenszolgáltatásért esetleg fizetendő ellenértéket (árt). Az l1/s°/6-os pénzbeli ellenszolgáltatás kiszámításánál a kitermelt vagy az értékesített szénmennyiséghez a földtulajdonos részére ter­mészetben járó szén mennyiségét is hozzá kell számítani. 2.. §. Ha az ásványszén kiaknázás fejében a földtulajdonosnak járó pénzbeli ellenszolgáltatás nem az 1. §-ban meghatározott módon, hanem a kiaknázott, illetőleg az értékesített szén meny­­nyiségétől függetlenül több meghatározott évre kiterjedő használat után egy összegben vagy idő­szakonként fizetendő határozott összegekben van megszabva és az ebből az ellenszolgáltatásból egy évre eső összeg az 1. §. 1. bekezdése szerint fizetendő évi ellenszolgáltatásnál kevesebb, a földtulajdonos az ásványszén kiaknázására jogo­sult féltől követelheti a kikötött ellenszolgál­tatásból az illető évre eső összegnek az 1. §. értelmében — kétség esetén az értékesített szén mennyisége után számított — megfelelő kiegé­szítését. Ilyen követelésnek azonban csak azokra az összegekre nézve van helye, amelyek a kikötött ellenszolgáltatásból az 1921. évi január hó 1. napját követő időre esnek. Azt, hogy a föld­­tulajdonos a jelen­t. alapján követelést támaszt, annak az évnek utolsó napjától számított 60 napon belül kell az ellenszolgáltatásra köteles féllel közölni, amelyre a kikötött ellenszolgál­tatásnak kiegészítésre szoruló részlete esik. 3. §. Ha a földtulajdonos az ásványszénkiakná­­zási jogon felül az ennek gyakorlásához szük­séges ingatlanok vagy berendezések (például: rakodó, bányavasút, kötélpálya, munkástelep, raktártelep stb) használatát is átengedte, az ezért a használatért kikötött évi ellenszolgálta­tás (díj, bér, haszonbér) a földtulajdonost az ásványszénkiaknázási jogért a jelen rendelet szerint járó díjon felül illeti meg. Amennyiben az előbbi bekezdésben említett használatért a megállapodás szerint járó évi ellenszolgáltatás (díj, bér, haszonbér) a válto­zott viszonyok, különösen pedig a pénz vásárló erejében beállott eltolódásoknak többé nem felelne meg s ennek következtében az ásvány­­szénkiaknázásra jogosult fél aránytalan vagyoni előnyhöz jutna, a földtulajdonos az említett ellenszolgáltatásnak (díjnak, bérnek, haszonbér­nek) 1921. évi január hó 1. napjától arány­­lagos felemelését követelheti. Ilyen követelésnek azonban csak az illető év utolsó napját követő 61­ napon belül van helye. 4. §. Az ásványszénkiaknázási jog átengedés­ért a jelen rendelet életbelépése után kikötött olyan ellenszolgáltatás, amely az 1. §. 1. bekez­désében említett mértéket meghaladja, a szén hatósági árának megállapításánál termelési költ­ségként az 1. §. 1. bekezdésében említett mér­téken túl számításba nem vehető s arra az időre nézve, amelyre a szén ára hatóságilag van meg­állapítva, bírói után nem érvényesíthető. Ha az ásványszénkiaknázási jogért a jelen rendelet életbelépése előtt létrejött szerződésben van olyan pénzbeli ellenszolgáltatás kikötve, amely az 1. §. 1. bekezdésében említett mérté­ket meghaladja, ez a többlet sem vehető 1921. évi január hó 1. napjától kezdve a szén ható­sági árának megállapításánál termelési költség­ként számításba. A kereskedelemügyi miniszter azonban a pénzügyminiszterrel egyetértve fontos közgazdasági érdekből a szerződés szerint járó magasabb ellenszolgáltatásnak egészen vagy részben való számításba vételét a jelen bekez­dés eseteiben is kivételesen megengedheti. 5. §. Amennyiben a bányavállalkozó az ásványszénkiaknázási jogért a pénzbeli ellenszol­gáltatáson felül járó természetbeli ellenszolgál­tatást hatósági rendelkezés folytán nem telje­sítheti, az elmaradó természetbeli ellenszolgál­tatás helyett azt a különbözetet köteles meg­téríteni, amely egyfelől az ellenszolgáltatás tár­gyának hatóságilag megállapított ára közt, másfelől a földtulajdonos által szerződés sze­rint fizetendő ellenérték között jelentkezik. Ha azonban a természetbeli ellenszolgáltatás elma­radása a vállalkozó hibájának vagy mulasztá­sának róható fel, a szolgáltatás elmaradásáért teljes kártérítéssel tartozik. 6. §. Az ásványszénkiaknázási jogért a jelen rendelet értelmében a földtulajdonos részéről követelhető többlet akkor is csak azt a föld­­tulajdonost (javadalmast, hitbizományi birtokost, a haszonélvezőt) illeti, aki az ásványszénkiakná­zási jogot az 1. vagy 2. §-nak megfelelően át­engedte, ha az ásványszénkiaknázásra jelenleg jogosult az ásványszénkiaknázási jogot nem köz­vetlenül a földtulajdonostól, hanem átruházás utján akár közvetve akár közvetlenül olyan har­madik személytől szerezte, akinek azt a föld­­tulajdonos szintén említett módon engedte át. Az 1871 . Lil­. t.-c. 84. §-ának 2. bekezdése esetében a földtulajdonos alatt az ott említett volt földesurat kell érteni. Ha pedig a föld­­tulajdonos az ásványszénkiaknázási jogot nem az 1. vagy 2. §-nak megfelelően, hanem örök­áron, osztályegyesség útján vagy más hasonló módon engedte át, akkor a jelen rendelet sze­rint a földtulajdonost illető jogokat az igényel­heti, aki a most jelzett módon általa megszer­zett ásványszénkiaknázási jogot az 1. vagy 2. §-nak megfelelően másnak engedte át. 7. §: Ha a felek másként nem állapodtak meg, a jelen rendelet alkalmazásában a terme­lési év alatt a naptári évet kell érteni. 8. §. A jelen rendelet során felmerülő viták elintézése a törvényszéknél az 5.440/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 153. számá­ban kihirdetett) rendelet, illetőleg a 8.480/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 229. számában kihirdetett) rendelet megfelelő alkalma­zásával alakuló és eljáró vegyes bíróságoktól kér­hető. A felebbvitelre is az említett 5.440/1920. M. E. számú rendelet irányadó. Gazdasági szak­értők helyett azonban bányászati szakértőket kell megnevezni. Az előbbi bekezdésben említett 5.440/1920. M. E. számú rendelet 18. §-a II. pontjának 4. bekezdése értelmében az Ítélőtáblánál alakuló vegyes tanácsba az Országos Magyar Földbérlő Egyesület helyett a pénzügyminiszter vagy meg­bízásából a Széntermelési Kormánybiztos nevez meg szakértőt. Egyes szám­ára a korona.­

Next