Budapesti Közlöny, 1921. február (55. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

2 Budapest Közlöny 1921 február 1.­ A jelen rendelet alá tartozó ügyek rendes bírói útra nem vihetők. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtása során netán szüksé­gesnek mutatkozó részletes szabályokat a fel­merülő szükséghez képest az igazságügyminisz­ter az érdekelt miniszterekkel egyetértve ren­delettel állapítja meg. Budapest, 1921. évi január hó 30. napján. / Gróf Teleki Fái e. k. kl kir miniszterelnök. a­­. Mr. minisztériumnak 770/1921. M.E. szám­ú rendelet« a gyógyfü­rdővállalatok a hozzájuk tartozó ingat­lanok, továbbá közfürdők, ásványvízforrások vagy ásványvizet szolgáltató más telepek tekintetében fennálló vételi jogokról és bérletekről. A m. kir. minisztérium az 1912:LXII. t.-c. 16. §-ában,­az 1914 :L. t.-c. 14. §-ában s az 1920:I. t.-c. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha gyógyfürdővállalatra, ahhoz tartozó vagy annak céljára szolgáló ingatlanra 1919. évi december hó 31. napja előtt létrejött szer­ződésben vételi jogot akképen kötöttek ki, hogy a fizetendő vételárt a felek határozott összeg­ben előre megállapították és a vételi jog érvé­nyesítésére jogosult fél ezzel a jogával élni kíván, a gyógyfürdővállalat vagy az ingatlan átenge­désére kötelezett fél az előre meghatározott vételár megfelelő felemelését követelheti, ameny­­nyiben az a vételi jog érvényesítése idejében jelentékenyen alacsonyabb a forgalmi árnál A vételár felemelése iránt a kérelmet attól a naptól számított két hónap alatt kell a jelen rendelet szerint illetékes bíróságnál (4. §.) elő­terjeszteni, amelyen a vételi jogát érvényesíteni kívánó fél a gyógyfürdővállalat vagy az ingat­lan átengedésére kötelezett felet arról értesíti, hogy vételi jogával élni kiván. 9. §: Az 1. §-ban említett gyógyfürdővállalat vagy ingatlan átengedésére kötelezett fél mind­addig, míg arról nem értesül, hogy ellenfele vételi jogával élni kíván, ellenfelét nyilatkozat tételére hívhatja fel arra nézve, hogy a vételi jog gyakorlása esetében hajlandó lesz-e azt a magasabb vételárat megfizetni, amelyet a bíró­ság a jelen rendelet alapján előterjeszthető kére­lem alapján esetleg megállapít. Ha a vételi jog gyakorlására jogosult fél a felhívás vételétől számított két hónap alatt nem közli a felhívó féllel, hogy a bíróság által esetleg megállapí­tandó magasabb vételár megfizetésére is kész, őt vételi jogától elállottnak kell tekinteni. A felhívás s arra a válasz megadása kb­. járás­­bíróság útján is történhetik. A jelen §-ban említett elállásnak jogi követ­kezményei ugyanazok, mint általában a törvényes elállási jog gyakorlásának következmények 3. §. Ha a gyógyfürdővállalatot vagy hozzá­tartozó ingatlant 1919. évi december hó 31. napja előtt kötött szerződéssel bérbe vagy haszonbérbe adták és a kikötött bér vagy haszonbér a meg­változott gazdasági viszonyokhoz, különösen a pénz értékében beállott eltolódáshoz mérten aránytalanul kicsiny és a bérlőt vagy a haszon­bérlőt a rendes polgári haszonnál lényegesen magasabb jövedelemhez juttatja, a bérbeadó vagy a haszonbérbeadó a bérösszeg megfelelő felemelését kérheti. A bérösszeg felemelése iránt a kérelmet leg­később a bérleti év első felének eltelte előtt kell előterjeszteni. Ha a jelen rendelet életbe­lépése napján a bérleti év első fele már eltelt vagy abból csak két hónapnál nem hosszabb idő van hátra, a kérelmet a jelen rendelet életbelépésétől számított két hónapon belül még elő lehet terjeszteni. A béremelés csak a kére­lem előterjesztése idejében folyó bérleti évre és ezenfelül esetleg még az ezt követő bérleti évre szólhat. Ha azonban a bérbeadó vagy a haszon­bérbeadó kimutatja, hogy a bérlő vagy haszon­bérlő a jelen rendelet életbelépte előtt lejárt legutóbbi bérleti évben az aránytalanul kicsiny bér vagy haszonbér mellett rendkívüli jövede­lemhez jutott, a bérbeadónak vagy a haszon­­bérbeadónak a jelen rendelet életbelépésétől számított két hónapon belül előterjeszthető kérelmére a bíróság a bérösszeget az emlí­tett legutóbb lejárt bérleti évre nézve is méltányosan felemelheti, feltéve, hogy ez a bérlő vagy a haszonbérlő üzlete rendes menetének megzavarása nélkül lehetséges. 4. §. A jelen rendelet alapján előterjeszthető kérelmek s felmerülő viták elintézésére a gyógy­fürdő vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszéknél alakuló vegyes bíróság hivatott. A vegyes bíróság alakulása, eljárása, valamint a határozatai ellen beadható felebbvitel tekin­tetében is a mezőgazdasági haszonbérletekkel kapcsolatos rendelkezésekről szóló 5.440/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 153. számában kihirdetett) rendeletnek s a némely különleges ügyekben eljárásra hivatott vegyes bíróságokról szóló 8.480/1920. M. E számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 229. szá­mában kihirdetett) rendeletnek szabályait kell megfelelően alkalmazni; gazdasági szakértők helyett azonban megfelelő szakértőket s amennyi­ben vételi jogról van szó, a haszonbérbeadó helyett az átengedésre kötelezett felet, haszon­bérlő helyett pedig a vételi jog gyakorlására jogosultat kell érteni. Az előbbi bekezdésben említett 5.440/1920. M. E. számú rendelet 18. §.-a II. pontjának 4. bekezdése értelmében az ítélőtáblánál alakuló vegyes tanácsba a gazdasági szakértők sorából kikerülő tagoknak egyikét az Országos Magyar Földbérlő Egyesület helyett a népjóléti és munkaügyi miniszter nevezi meg. A jelen ren­delet 7. íj-a alapján kiadható rendelet azonban másként is rendelkezhetik. 5. §. A jelen rendelet alkalmazásában bérleti évnek a naptári évet kell tekinteni, hacsak a felek megállapításából más nem következik. 6. §. Ez a rendelet megfelelő értelemben alkalmazást nyer akkor is, ha a jelen rendelet­ben említett vételi jog, bérlet vagy haszonbérlet tárgya valamely közfürdő, ásványvízforrás, ásványvizet szolgáltató más telep, fürdőzés cél­jára szánt partrészlet vagy vízrészlet és az ügy­let a vételi jogot szerző fél, illetőleg a bérlő vagy a haszonbérlő részéről üzleti haszon szer­zésére irányul. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásához netán szükséges­nek mutatkozó részletes szabályokat az igazság­­ügyminiszter az illetékes miniszterrekkel egyet­értve a felmerülő szükséghez képest rendelettel állapíthatja meg, Budapest, 1921. évi január hó 30. napján. Gráf Teleki Fái s. k. m­. tór. miniszterelnök. A magyar királyi honvédelmi minisz­­tériumnak 33.137/L K. I­. 1920. számú rendelek Felhivatnak mindazon egyének, cégek, üzemek stb., melyek az úgynevezett tanácskormány ide­jén a hadügyi népbiztosság bécsi meghatalma­zottjával üzleti összeköttetésben állottak, hogy a honvédelmi minisztérium likvidáló hivatalánál folyó évi február hó 88-ig írásban jelentsék be, hogy említett meghatalmazott megbízásából: a) közvetve vagy közvetlenül vettek-e át áru­kat, melyek azok és jelenleg hol tároltatnak vagy hova jutottak; c) ezen áruk ellenértéke fejében valamely állami vagy más pénztárnál teljesítettek-e fize­tést, mikor, hova és mennyit; e) általában ezen összeköttetésből folyólag tartozásaik vagy követeléseik maradtak-e fenn. Azon igények, melyek a fentebbi határidőig be nem jelentetnek, nem fognak figyelembe vétetni, azok pedig, akik ezen határidőig be nem jelen­tik, hogy a tanácskormány meghatalmazottjával kötött ügyletekből kifolyólag a kir. kincstár tulajdonát képező áruk vagy a kir. kincstárt illető pénzösszegek vannak birtokukban, a bün­tető törvény rendelkezései szerint fognak felelős­ségre vonatni. M. kir. honvédelmi miniszter. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a buda­pesti ácsmesterek Budapesten az 1884. évi XVII. t.-c. 122. §-a értelmében megalakult ipartestü­letének alapszabályait az idézett törvénycikk 128. §-a alapján jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 53.032/1921. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916 évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy az »Aescalap« vazelin és koz­metikai gyár r.-t. budapesti bej. cég az 1919. és 1920. üzletévekre vonatkozó évi rendes köz­gyűlését 1921. évi június hó 30-ig elhalaszt­­hassa. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1920. évi 145.659/IX. számú sorrendelete az orsz. tanítói nyugdíj- és gyámalapból ellátást élvező tanítóknak és özvegyeknek lakbérnyugdíj­­pótlékot helyettesítő drágasági segélypótlékban való részesítése tárgyában. Valamennyi vármegyei Tár. tanfelügyelőnek, kir. tanfelügyelői kirendeltségnek, valamennyi m. kir. állampénztárnak, f­yámhivatalnak, sa­­bálnyahivatalnak, valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. A magyar királyi minisztériumnak a lakás­rendelet kiegészítéséről szóló 1920. évi 3.530. M. E. számú rendelete értelmében Budapesten az 1920. évi május hó 1-től kezdve külön pót­lékot (közüzemi pótlék) kell fizetni. A magyar királyi minisztertanács az állami nyugdíjasok és özvegyek lakbérnyugdíjpótlékának megállapítása következtében felhatalmazást adott arra, hogy az 1875. évi XXXII. t.-c., illetve az 1891. évi XLII. t.-c. alapján az orsz. tanítói nyugdíjintézet kötelékébe sorolt nyug­díjasoknak és özvegyeknek hasonló mérvű segé­lyezése iránt a pénzügyminiszterrel egyetértő­­leg intézkedhessek. Ezen felhatalmazás alapján következőképen rendelkezem: 1. Budapesten állandó lakhelylyel bíró és az orsz. tanítói nyugdíj- és gyámalap terhére állandó ellátásban részesülő mindazon nyugdíjas és özvegy, aki az 1919. évi 886. V. K. M. számú evi. rendelet alapján lakbérnyugdíj természetű drágasági segélyt kap, az 1920. évnek második lakbérnegyedétől, vagyis az 1920. évi május hó 1-től kezdve drágasági segély­pótlékban részesül. Ennek a drágasági segélypótléknak egy évre szóló összege az 1920. évi második lakbér­negyedétől kezdve a nyugdíjas, illetőleg özvegyi ellátásban részesülő által tényleg élvezett lakbér­nyugdíj és az azt kiegészítő vagy az azt he­lyettesítő lakbérnyugdíj drágasági segély egy évi összegének 20°/o*a. 2. A drágasági segélypótlékot az 1. pont­ban említett nyugdíjasoknak és ellátásban ré­szesülő özvegyeknek hivatalból, minden kü­lön kérés nélkül a m­. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter állapítja meg, aki azokat ugyancsak hivatalból az állandó ellátás kifize­tését teljesítő állampénztárnál utalványozza is. 3. Drágasági segélypótlékot ugyanott (az orsz. tanitói nyugdíj- és gyámalap naplójában) és ugyanúgy megtérítendő drágasági segély­pótlékot kell elszámolni, mint ahol és ahogyan az eredeti ellátásokat elszámolták és pedig egy erre a célra nyitandó külön rovaton. Budapest, 1921. évi január hó 29-én.. A miniszter helyett: Dr. Makay s. k. h. államtitkár. A kecskeméti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Hegedűs Dénes nagykőrösi ügyvédet az ügyvédek lajstromából elhalálozás folytán törölte s irodája részére gondnokul dr. Festhy János nagykőrösi ügyvédet rendelte ki. A kecskeméti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Szántó Gyula nagykőrösi ügyvédet az ügyvédek lajstromából mint rokkant és munka­­képtelent törölte. Irodája részére gondnokul dr. Liszany Fál nagykőrösi ügyvédet rendelte ki. A kecskeméti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Szabó Ambrus nagykőrösi ügyvé­det az ügyvédek lajstromából saját kérelmére törölte. Gondnok kirendelésének szüksége nem me­rült fel. Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár köz­hírré teszi, hogy 1921. évi január hó 31-én 1.411.212.000­— korona (+ 5.000.000— K) értékű postatakarékpénztár­ pénzjegy volt for­galomban. Budapest, 1921. évi január hó 31-én. Magyar királyi postatakarékpénztár. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN.

Next