Budapesti Közlöny, 1921. február (55. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

4 Hirdetmények. Hirdít­vény. Cg. 3205/19. sz. A budapesti kir. keres­kedelmi és váltótörvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a Magyar Játékkártyagyár részvény­társaság Piatnik Nándor és fiai részvénytársaság 1920. évi április .hó 24. napján tartott közgyűlése 4500 drb egyenként 400 korona névértékű társulati részvény egész részvényállaga bevonása mellett az alaptőkének 1800000 koronával való leszállítását határozván el, ehhez a törvényszék engedélyét kéri. Ennek folytán nevezett részvénytársaság hitelezőinek meghallgatására a K. T. 209. §-a értelmében határnapul 1921. évi február hó 11. napjának­­délelőtt 10 órája dr. Tóth Miklós tanácselnök törvényszéki hivatalos helységébe (V., Alkotmány­ utca 14. II. em. 41. sz.) oly hozzáadás­sal tű­zetik ki azzal, miszerint a meg nem jelenő, hitelezők az alaptőke leszállításába beleegyezőknek fognak tekintetni. Egyszersmind értesittetnek a hitelezők, miszerint érdekeiknek képviseletére dr. Schöffer Aladár ügyvéd lett ügygondnokul hivatalból kirendelve. Budapest, 1921 január 10. A budapesti kir. törvényszék. 1217 3—2 Közszolgálati alkalmazottak beszerzési csoportjainak felszámoló bizottsága Budapest, Szerecsen-utca 52. sz. Hirdetmény. A m­. kir. pénzügyminisztérium az 1920. évi november hó 30. napján kelt 7092. számú ren­deletével a közélelmezési minister csoport felszámolá­sát elrendelvén, felhívom mindazokat, akiknek nevezett csoporttal szemben bárminemű követelésük van, hogy igénybejelentésüket a vonatkozó iratok (okmányok, számlák stb.) csatolása mellett írásban a felszámoló bizottság alulírott elnökénél (Budapest, I. ker., Vár, pénzügyminisztérium) a jelen hirdetménynek a Buda­pesti Közlönyben történt közzétételét számított 30 napon belül annál is inkább jelentsék be, mert a felszámoló­­bizottság ezen határidő lejárta után a felszámolást a rendelkezésre bocsátott adatok alapján azonnal foganatosítani fogja és a felszámolásnál csakis a bejelentett, valamint a csoport vezetősége által kimu­tatott tartozások megtérítése iránt intézkedik. Buda­pest, 1921. évi január hó 10-én. Kölbig Ferenc, min. 6. tanácsos, a felszámoló bizottság elnöke. 1229 1—1 Hirdetmény. Pk. 4518/3. 1920. szám. A kir. járás­bíróság az 1894 : XVI. t.-c. 115. §-a alapján felhívja mindazokat, akik Kiskunfélegyháza városban 1014. évi szeptember hó 2. napján végrendelet és tudvalevő tör­vényes örökösök hátrahagyása nélkül elhalt Róczi János volt kiskunfélegyházai lakosnak a Mikunfélegyháza­ m. kir. adóhivatal által 1920. évi november hó 2. nap­ján 95. t. a. bevételezett és a bírói letétenyilvántartási napié 87/1920—1921. 1. sz. alatt bevételezett 1685 korona 70 fillér készpénzre öröklési igényt tartanak, hogy a hirdetmény kifüggesztése — a Budapesti Köz­lönyben közzététele — napját követő naptól számított egy évi határidő alatt ennél a kir. járásbíróságnál jelentkezzenek vagy igényeiket jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbiróság a hagyatékot az 1894 : XVI. t­e. 116. §-ának második bekezdése értel­mében a m­. kir. államkincstárnak fogja átadni. Kis­kunfélegyháza, 1921. évi január hó 12. napján. A kis­­kunfélegyházai kir. járásbíróság. 1270 1—1 Hirdetmény. 2863/1920. kig. sz. A nyomozás folya­mán beigazolást nyert azon körülmény, hogy Hajmásy Lajos 1 drb sárga hóka heréit lováról szóló marha­levele elveszett és az elveszés bejelentésétől számí­tott egy hónap eltelt, az 1888. évi VII. t.-c.-ben kiadott 40000. sz. F. M. K. 29. §-a alapján engedély adatik arra, hogy Hajmásy Lajos fent leírt lováról marhalevél másodját árl­ttassák ki. Győr, 1921 január 14. Győr, szab. kir. város kir. elöljárósága. *163­1—1 halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig beje­lentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kér­désében határozni. Az állítólag eltűntre vonatkozó adatok a követ­kezők: Holeska András nős Sodor Annával, 1881. évben született Holeska János és Kurdics Juda szülők­től, földmives, 4 gyermek atyja, katonai szolgálatra 1915 március 15-én vonult be a 4. honvéd gyalogezred­hez. Legutóbb 1915 július 15-én irt, tábori postaszáma 350. szám, azóta semmi hir. Berettyóújfalu, 1920 szep­tember hó 13. napján. A berettyóújfalui kir. járás­bíróság. 1218 1 — 1 Holtnaknyilvánítás. 2439/1920. szám. A berettyó­újfalui kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy dr. Némethy Ferenc Vármegyei ügyész, újfalui lakos kérel­mére a hadban állítólag eltűnt Kusnyarik Pál újh­ázi lakos holtnak nyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. L­M. számú rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt esetben e­őröl, tartózkodási helyéről, halálának vagy elt­­násának körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még élet­ben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a járásbíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig be­jelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderí­tett tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésé­ben határozni. Az eltűntre vonatkozó adatok a következők: Kusnyarik Pál (nős Adamcsik Máriával 1661. évben született Kusnyarik János és Ancsik Kodak Ilona Ezülöktől Békéscsabán, földmives, egy gyermeknek atyja, vagyon­talan, katonai szolgálatra 1914 július hó 17-én vonult be a 4. honvéd gyalogezredhez, legutóbb 1914 december 29-én irt Sztropkóról (Galiczia), azóta róla semmi kir. Berettyóujfalu, 1920 szeptember 13. A berettyóújfalui kir. járásbíróság. 1219 1—1 Helm­sknyllwtriktis. Pk. 2143/1920. szám. A sár­bogárdi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Kungl Antalné szül. Feth Borbála részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet értelmében előterjesztett kérelem foly­tán Kungl Antal holtnak nyilvánítása iránt az eljárást folyamatba tette és Kungl Antal részére ügygondnokul dr. Győry Béla sárbogárdi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Kungl Antal, született Herczogfalván 1885. évben, szüleinek neve Krngl Pál és Fritzstahl Anna, házastársárrak neve Feth Borbála, annak lakása Here­zogfalva, a házasságból Kringl Erzsébet, István és Borbála születtek, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Herczegfalve, hol az eltűntnek egy darab szülőföld­i része, ház és belsőség, továbbá csekély értékű ingó vagyona maradt. Krngl Antal az általános mozgósításkor vonult be a volt m. kir. 17. honvéd gyalogezredhez, katonai rend­fokozata és utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az északi harctéren 1914 szeptember hó elején állítólag nyoma veszett. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az­­eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a haltnaltnyil­­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett idén túl még életben volt, ezt az alálírt bíróságnál 1921. évi január hó 15-ig jelentse be. Ha ezen időpontig­ bejelentés nem érkezik, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holm­aknyilvánítás kérdésében határozni. Sárbogárd, 1920. évi­­ november hó 9. napján. A sárbogárdi kir. járásbíróság. 1187­1—I HsUfWksyiHánttftB, Pk. 2107/1920. szám. Az enyingi kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­­ben, ám az alább megnevezett eltűntnek állitott 1887. évi január hó 13. napján Dúg községből Torda István és Tóth Már!« S zillőktől­ származó és Enying község­ben utolsó ronda* lakóhelylyel bírt és kinek felesége Csötöri Sár*, gyermeke az 1911. évi attrusztea hó 2-án született János utónevü fiúgyermek, a volt veszprémi 31. honvéd gyalogezred kötelékében szolgált és állító­lag 1914. évi október hó 12. napján az orosz harctéren Jaroszlavnál eltűnt Torda János elszbenlétéről, tartóz­kodási helyéről vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körü­l­­ményekról, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt­­, hirdetményben jelzett időn túl még élet­ben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha ez időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. A hirdetmény a biróság tábláján 1921. évi január hó 10-én lett kifüggesztve. Enying, 1920 november 4. Az enyingi kir. járásbíróság. 1188 1—1 . HeU«arc«Flirta!198. 5215/1070. szám. A nagykanizsai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Beke­ (Király) Jánosné szül. Kis Karolin zalaújlaki lakos részéről a, 28000/1919.1. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán Beke (Király) János zalaújlaki lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és részére ilyen gondnokul dr. Dom­ján Lajos nagykanizsai ügyvédet rendelte ki. Nevezett bevonult 1914 augusztus 10-én Pozsonyba a 13. sz. munkásosztaghoz, 1915. évi március hó 22-én Pri­myslnél fogságba esett, 1918 május hó 21-én Poltawszki községben orosz fogságban eldalt. Egyúttal felhív mindenkit, hogy ám az eltűnt életben­­létéről, tartózkodási­ helyéről, halálának vagy eltűnésé­nek körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szem­pontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fentebb jelzett idős tél még életben volt, azt e hirdetménynek 5­író-­­ Ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be, mert ha ily bejelentés a megjelölt idő­pontig nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderí­tett tények alapján szóbeli tárgyalás nélkül, szükség esetén azonban az érdekeltek meghallgatása után fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nagykanizsa, 1920. évi november hó 9. napján. A nagykanizsai kir. járásbíróság. .1197­1—1 Spoltnaknyilvánitás. Pk. 5011/1920. szám. A magyar­óvári kir. járásbíróság közh­irré teszi, hogy Nusser Jánosné Jarkovits Erzsébet bezenyei lakos részéről a 28000/1919. J. M. számú rendelet 6. §-a alapján elő­terjesztett kérelem folytán az állítólag 1914. évi októ­ber hó 23-án Varsónál elesett Nusser Lőrinc és Radics Magdolna szülőktől 1885. évi május hó 4-iső napján Bezenyén született és a háború tartama alatt katonai szolgálatra 1914. évben a 13. sz. honvédgyalogezred­­hez Pozsonyba bevonult Nusser János volt bezenyei lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részébe ügygondnokul dr. Cserny Ferenc magyaróvári ügyvédet rendelte ki. A kir. járásbíróság felhívja mindazokat, akiknek az eltűnt életbűnlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmények­ből, így különösen arról lenne tudomása, hogy az el­tűnt a hirdetményben júlzett időn túl is életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróság­nak, Jóért ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. — Magyaróvár, 1820. évi dece­mber hó 12-én. A magyar­óvári kir. járásbiróság. 1196­­—­ Ilsim­aknyaviil Ms. Pk. 5595/2. 1920. sz. A gyöngyösi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Fehér Istvánné nagyrádei lakos kérelme folytán az állítólag eltűnt, hadifogságban meghalt Fehér István volt nagyrédei lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. szám rendelet értelmében az alulírott mai napon megindította. A holtnak nyilvánítandó Gyöngyöstarján községben. 1888. évi december hó 22-én született, szülei Fehér József és Vigh Erzsébet, házastársa Gulyás Krisztina nagyrédei lakos, gyermeke nincs, utoljára Nagyrédén lakott, foglalkozása földmives volt, vagyona nem volt. Katonai rendfokozata gyalogos volt, katonai szolgá­latra 1915. évi január hó 15. napján vonult be a m. kir. 10. honvéd gyalogezred 2. pótszázadához, a harctéren, a 32. honvéd gyalogezred 4. századában szolgált az orosz harctéren, tábori postaszáma eltűnése idejében 102 volt, a holtnak nyilvánítandó az 1915. év március havában orosz fogságba esett s ott Saransk községben (Penna kormányzóságban) állítólag a torkára is kiter­jedő fültődaganat folytán meghalt. A biróság a holtnak nyilvánitandó részére ügygond­nokot vagyontalanságára való tekintettel nem rendelt ki. A biróság felhir mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbontatáról, tartózkodási helyéről, halá­lának vagya eltűnésének körülményeiről, vagy a holl­­ttakny­ilvánítás szempontjából fontol, egyéb körülmé­nyekről. így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett idén túl még életben volt, azt e hirdetménynek bíróságnál történt, kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be ezen bíróságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig be­jelentés neva érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnakny­ilvánitás kérdé­sében határozni. A hirdetményt a bíróság az 1921. évi január hó 18. napján függesztette ki. Gyöngyös, 1920 október h­ó 1. A gyöngyösi kir. járásbíróság. 1199­1—1 KottáaknyílvánitÉss. Pk. 21/1921. szám. A csepregi kir. járásbíróság a nála előterjesztett helm­aknyilvá­­nítási kérelem folytán felhívja mindazokat, akiknek Kovács János répedesnemérei volt lakos életbonlatáról, tartózkodási helyéról, halálának vagy eltűnésének kö­­rülményeiről, így különösen arról volna tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben júlzott időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíró­­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­naknyilvánítás kérdésében határozni. A holtank nyilvánitandó egyén személyi adatai a következők: neve Kovács János, Kisfalud községben 1885 augusztus 31-én néhai Kovács János és néhai Németh Lídia szülőktől szü­letett, házastársa Galambos Károla, gyermektelen és vagyontalan, foglalkozása földmives, utolsó lakhalya Repereszemerc. 1914. évi augusztus elején mint közkatona a m­. kir. 18. honv. gyalogezredhez vonult be és annak első menetszáza­­d­ával a harctérre került, honnan sohasem irt s igy tábori postaszáma ismeretlen, nyomtalanul eltűnt. Csepreg, 1921. évi január 8. napján. A csepregi kir. járásbíróság. ‘ 1204­­—1 Holtanid­íjítán­ltás. H. 1819/3. 1920. szám" A nagy­­m­artoni kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Grafl Peremmé Puntigam Franciska selegdi lokos kérelmén» a világháborúval kapcsolatos események következté­ben eltűnt Grafl József után a holtnaknyilvánítási eljá­rást folyamatba tette és az silű­nt részére ügygond­nokul dr. Zöllner Béla ügyvéd, nagymartoni lakost kirendelte. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha 33 eltűnt életbonlatóról vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról, hogy­ az eltű­nt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, tudomása lenne, ezt leg­később 1921. évi február hó 15. napjáig a bíróságnak jelentse be. Ha addig az időpontig bejelentés nem érkeznék, a kir. járásbíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Az eltűntre vonatkozó adatok a következők: Crafl József Ssiogd községben 1880. évben született Grafl József és neje Putigam Franciska szülóktá, mis­ten* Holtnaknyilvánutások. Hoftnaknyilvánilir. 2256/1920. szám. Az ócsai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Mogyorósi Sándorné szül. Ölvedi Erzsébet alsónémedi lakos részéről elő­terjesztett holinaknyilvánítási kérelem folytán a 28000. 1919. I. M. számú rendelet 7. §-s alapján az eljárást megindította és az állítólag eltűnt Mogyorósi Sándor részére ügygondnokul dr. Bildhauer Károly ócsai ügy­védet rendelte le. Az eltűnt neve Mogyorósi Sándor, születési hely« Rákoskeresztúr, ,s®ulOtósí éve 1894 augusztus 18-ika, utolsó lakhelye Öcs» (Alsópakony-puszta), volt hósa,­­társának neve Olvadt Erzsébet, lakóhelye Alsónámedi, házasságából gyermek nem származott, szülei Mogyo­rósi Ferenc és Gajdos Katalin ócsai lakosok, az eltű­nt foglalkozása földműves volt, Ingó-ingatlan vagyona nincsen. Mogyorósi Sándor az eltűnése előtt katonai szol­gálatot teljesített, bevonult 1914. évi október hó 28-án Budapestre a volt cs. és kir. 32. gyalogezredhez, eltű­nésekor a 32. gyalogezred 13. századánál teljesített szolgálatot, katonai rendfokozata gyalogos volt. A m. kir. honvédelmi minisztérium 36/4. alosztályának érte­sítése szerint 1915 október 3—10. között eltűnt. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életben létéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak tényéről vagy eltűnésének körü­lményeiről, így különösen ha arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetmény­ben jelzett időn túl még életben volt, ezt az ócsai kir. járásbíróságnál 1921. évi január hó 25-ig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés sem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Ócsa, 1920. évi november hó 16. napján. Az ócsai kir. járásbiróság. _______________________1169 1—1 Holtnak nyilváníts®. 3440/1920. sz. A berettyóújfalui kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy dr. Ném­ethy Ferenc vármegyei ügyész újfalui lakos kérelmére a hadban állítólag eltűnt Holeska András njhrázi lakos holm­arcnyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. számu rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhiv mindenkit, hogy abban az eset­, hba, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, BUDAPEST ft.02LDi­lY 1921 február 1

Next