Budapesti Közlöny, 1921. március (55. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

Budapest, 1921. 48. szám. Szombat, március 5 Szerkesztőség: VII. kérőjét, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: ▼II., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület* Telefon: József 13—91. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. » »»16» » 6* « » » további 8 oldalanként 3 » HIVATALOS RÉSZ. A kormányzó ur 0 Főmélt­ósága az 1921. évi január hó 29-én kelt magas elhatározásával a magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére dr. Varga Lajos rendőr tanácsost rendőrfőtaná­csossá a VI. fizetési osztályba kinevezni mél­­tóztatott. A m. kir. igazságügyminiszter a budapesti egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságban megüresedett elnökhelyettesi állásra az 1913. évi Lili. t.-c. 19. §-a alapján dr. Tury Sándor kir. kúriai tanácselnököt, a vizsgálóbizottság tag­ját, az e kinevezés folytán megüresedett bizott­sági tagsági helyre pedig dr. Simay Gyula buda­pesti kir. ítélőtáblái tanácselnököt az 1922. évi december hó 31-ig terjedő időtartamra kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári m. kir. Ferencz József tudomány­­egyetem orvostudományi karán dr. Lechner Károly ny. r. tanárnak az 1920/21. tanévre a kar dékánjává és dr. Davida Leó ny. r. tanár­nak a kar prodékánjává történt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette és nevezetteket tisztségeikben az 1920/21. tanév tartamára meg­erősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi m. kir. Erzsébet tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán dr. Gyomlay Gyula ny. rendes tanárnak az 1920/21. tanév tartamára prodékánná történt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen tisztségében az 1920/21. tanév tartamára megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Nährer Mátyás kőszegi államilag segélyezett községi polgári iskolai igazgatót igazgatói állásá­ban végleg megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Fogl János tapolczai állami polgári fiúiskolai megbízott igazgatót igazgatói állásában végleg megerősítette. _______ A magyar királyi belügyminiszter Debreczen szabad királyi városban 1921. évben létesített rendkívüli községi közigazgatási tanfolyam igaz­gatójává Fákozdy Sándor Hajdú vármegye alispánját nevezte ki. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Harmat János jogszigorló kaposvári lakost a pécsi kir. ítélő­tábla kerületébe ideiglenes minőségben díjas joggyakornokká kinevezte. Dr. Eosenstein Egon nagykikindai szüle­tésű, budapesti lakos, m. kir. járásbirósági jog­gyakornok családi nevének »Jbp« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 80.979/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 1.120/1921. M. E. számú rendelete a pénzintézeteknél elhelyezett egyes zárt letétek felnyitása tárgyában. A háborús és a forradalmi események, vala­mint a fenyegető idegen megszállás következté­ben természetes és jogi személyek az ország belsejében levő pénzintézeteknél lepecsételt cso­magokban különböző értékeket helyeztek letétbe. Minthogy a rendelkezésre jogosultak az ilyen zárt letétben levő készpénzük és értékpapírjaik tekintetében intézkedni a közbejött események folytán esetleg nem képesek és így számos eset­ben hátrányt szenvedhetnek, a m. kir. minisz­térium a háború esetére szóló kivételes intéz­kedésekről alkotott törvényes rendelkezések alap­ján a következőket rendeli: 1. §. Abban az esetben, ha valamely pénz­intézetnél letétben levő zárt (lepecsételt) csomag (úgynevezett zárt letét) felett oly valaki jogosult rendelkezni, akinek lakóhelye ismeretlen, vagy akivel érintkezni postai vagy távirati uton nem lehet, a pénzintézet a zárt letét őrzési helyére nézve illetékes kir. járásbíróságnál kér­heti ennek a zárt letétnek a felnyitását oly célból, hogy az abban levő készpénz és érték­papírok a jövőben megfelelő bankszerű keze­lésben részesüljenek. 2. §. A pénzintézet a járásbírósághoz intézett kérvényben felsorolja azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy a zárt letét felnyitása a rendelkezésre jogosult érdekében áll. A kérelem felett a járásbíróság a körülmé­nyek pontos mérlegelése után indokolt végzéssel határoz. Határozathozatal előtt szükség esetében további adatok szolgáltatását kívánhatja. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha azonban a rendelkezésre jogosult fél a letét felnyitását elrendelő határozat foganatosítása előtt azzal ellenkező utasítást ad a pénzintézet­nek, a határozatot nem szabad végrehajtani. 3. §. Ha a járásbíróság a letét felnyitását elrendeli, a helyszínen a foganatosítására a járás­bíróság ítélőbírót, önálló működési körrel fel­ruházott jegyzői vagy a letét őrzési helyén mű­ködő kir. közjegyzők közül kiküldöttet rendel. A letétből (csomagból) csakis az ottlevő kész­pénzt és értékpapírokat (ideértve a váltókat is) kell kivenni, minden egyéb ingóságot a csomagba vissza kell helyezni, a csomagot újból le kell zárni és a kiküldött hivatalos pecsétjével el kell látni. A zárt letétből kivett készpénzt és érték­papírokat a pénzintézet a rendelkezésre jogosult nevére természetben elkülönítetten őrzött külön boritokban letétbe venni és ezt a letétet a ren­des kereskedő gondosságával úgy köteles kezelni, amint az más nyílt letétek kezelésénél szokásos. 4. §. A kiküldött eljárásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek az eljárás menetén felül tar­talmaznia kell a felbontott letét (csomag) pon­tos megjelölését esetleges ismertető jeleivel együtt, továbbá lezárásának módját, a lezárásra netalán használt pecsétek állapotát, a csomagból kivett készpénznek és értékpapíroknak részletes jegyzékét (leltárát) és a csomagba visszahelyezett ingó­ságok megjelölését. A jegyzőkönyv a járás­­bíróság iratai között marad és arról a felek másolatot vehetnek. 5. §. Az eljárás költsége a letevő felet terheli és azt a kérelmező pénzintézet köteles előle­gezni. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásához esetleg szükséges szabályo­kat az igazságügyminiszter a pénzügyminiszter­rel egyetértve rendelettel állapítja meg. Budapest, 1921 február 25. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye közönségéhez intézett rende­letével Kalocsa nagyközségnek rendezett tanácsú várossá átalakulását az 1886 : XII. t.-c. 150. és 151. §-ai alapján megengedte. Egyes imm­ára 3 korona A m. kir. belügyminiszter 11.213/XII. 1921-B. I. számú körrendeleté. A nemzeti érzés és a keresztény erkölcs szol­gálatában az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt vértanú halált haltak megkülönböztetett meg­jelölése a halotti anyakönyvben. Az úgynevezett tanácsköztársaság uralma megcsúfolása volt a nemzeti érzésnek, üldözése a keresztény erkölcsnek, eltiprása mindazoknak, akik a szent eszmék szolgálatában szót mertek emelni vagy szembe mertek szállni a hatalom bitorlóival s törvénytelen rendelteiknek bátran ellene­­szegültek. Ezrekre megy azoknak a száma, akik a nem­zeti ügy és a keresztény erkölcs szolgálatában nyílt harcban estek el a becsület mezején, vagy orgyilkos kéztől véreztek el, vagy a Duna hullá­maiban leltek erőszakos halált, vagy a bitón végezték életüket. A magasztos eszmék e nemes vértanúinak halála okául az állami anyakönyvben »kivégzés golyóval«, »bírói kivégzés«, »lövéstől eredő sebe­sülés« stb. van bejegyezve. Ma még élénk emlékezetünkben élnek a vörös rémuralom borzalmai, ma még tudjuk, milyen elemekből toboroztatak azok a »bíróságok­«, amelyek mocsoktalan becsületességű emberek, a társadalmi és állami rend védelmezői fölött ítél­keztek; ma még tudjuk, hogy az elítéltek nem gonosztevők, hanem vértanúk voltak, vértanúi a becsületes meggyőződésnek és a magyar hazánk szeretetének. De egy-két évtized múlva, amikor az emlé­kezés már elhomályosult, a köztudat veszített élénkségéből, — a nemzeti érzés a keresztény erkölcs derék vértanúi a közönséges gonosz­tevők szégyenbélyegével fognak szerepelni a maradandó és nyilvános jellegű, közokiratnak­ tekintendő halotti anyakönyvekben s csak a legközelebbi hozzátartozójuk lelkében fog élni tisztán, szeplőtlenül hősi önfeláldozásuk emléke. A mai nemzedékre, de különösen az illetékes hivatalos tényezőkre hárul a feladat, hogy azok­nak a vértanuknak homlokáról, akiknek hősi bátorsága, önzetlen ,önfeláldozása előkészítette a felforgató, véres kezű proletárdiktatúra megdőlé­sét, az állami rendhez, a jog és erkölcs uralmá­hoz, a közbiztonsághoz való visszatérést, le­töröljék a gyalázat bélyegét s emléküket tisztán, megérdemelt fényben adják át az utókor hálás kegyeletének. Ha ezt nem tennék, méltán illet­hetné őket a legrutább hálátlanság vádja. Evégből szükségesnek tartom, hogy a hallotti anyakönyvben egyrészt az­ említett vértanúk emlékét sértő minden adat töröltessék, másrészt feljegyeztessék, hogy az illető a nemzeti ügy és a keresztény erkölcs védelmében vesztette életét. Elrendelem tehát, hogy azokra az egyénekre vonatkozólag, akik nyilvánvalóan a nemzeti ügy és a keresztény erkölcs szolgálatában szenved­tek vértanúhalált, azokban az esetekben, ami­dőn halotti anyakönyve a halál okául az Anya­könyvi Utasítás H­ mellékletének II. fejezete XXL pontjában említett »bírói kivégzés«, vagy más olyan halálnem van feltüntetve, amely alkal­mas a jogszerű halálraitélés látszatát kelteni, ez a feljegyzés töröltessék s helyébe ugyane melléklet II. fejezetének XX. pontjában fel­soroltak közül az esetre illő halálok jegyeztes­sék fel; másrészt ennek kapcsán a szóban levő magasztos eszmék védelmében elpusztult vala­mennyi áldozatra nézve oly megkülönböztetett megjelölés vetessék fel, amely hősi önfeláldozá­sukat az utókor előtt hirdeti és tanúsítja. E megkülönböztetett megjelölések a követ­kezők :

Next