Budapesti Közlöny, 1921. március (55. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
Budapest, 1921. 48. szám. Szombat, március 5 Szerkesztőség: VII. kérőjét, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: ▼II., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület* Telefon: József 13—91. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. » »»16» » 6* « » » további 8 oldalanként 3 » HIVATALOS RÉSZ. A kormányzó ur 0 Főméltósága az 1921. évi január hó 29-én kelt magas elhatározásával a magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére dr. Varga Lajos rendőr tanácsost rendőrfőtanácsossá a VI. fizetési osztályba kinevezni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminiszter a budapesti egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságban megüresedett elnökhelyettesi állásra az 1913. évi Lili. t.-c. 19. §-a alapján dr. Tury Sándor kir. kúriai tanácselnököt, a vizsgálóbizottság tagját, az e kinevezés folytán megüresedett bizottsági tagsági helyre pedig dr. Simay Gyula budapesti kir. ítélőtáblái tanácselnököt az 1922. évi december hó 31-ig terjedő időtartamra kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári m. kir. Ferencz József tudományegyetem orvostudományi karán dr. Lechner Károly ny. r. tanárnak az 1920/21. tanévre a kar dékánjává és dr. Davida Leó ny. r. tanárnak a kar prodékánjává történt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette és nevezetteket tisztségeikben az 1920/21. tanév tartamára megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a pozsonyi m. kir. Erzsébet tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán dr. Gyomlay Gyula ny. rendes tanárnak az 1920/21. tanév tartamára prodékánná történt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen tisztségében az 1920/21. tanév tartamára megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Nährer Mátyás kőszegi államilag segélyezett községi polgári iskolai igazgatót igazgatói állásában végleg megerősítette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Fogl János tapolczai állami polgári fiúiskolai megbízott igazgatót igazgatói állásában végleg megerősítette. _______ A magyar királyi belügyminiszter Debreczen szabad királyi városban 1921. évben létesített rendkívüli községi közigazgatási tanfolyam igazgatójává Fákozdy Sándor Hajdú vármegye alispánját nevezte ki. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Harmat János jogszigorló kaposvári lakost a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségben díjas joggyakornokká kinevezte. Dr. Eosenstein Egon nagykikindai születésű, budapesti lakos, m. kir. járásbirósági joggyakornok családi nevének »Jbp« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 80.979/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 1.120/1921. M. E. számú rendelete a pénzintézeteknél elhelyezett egyes zárt letétek felnyitása tárgyában. A háborús és a forradalmi események, valamint a fenyegető idegen megszállás következtében természetes és jogi személyek az ország belsejében levő pénzintézeteknél lepecsételt csomagokban különböző értékeket helyeztek letétbe. Minthogy a rendelkezésre jogosultak az ilyen zárt letétben levő készpénzük és értékpapírjaik tekintetében intézkedni a közbejött események folytán esetleg nem képesek és így számos esetben hátrányt szenvedhetnek, a m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Abban az esetben, ha valamely pénzintézetnél letétben levő zárt (lepecsételt) csomag (úgynevezett zárt letét) felett oly valaki jogosult rendelkezni, akinek lakóhelye ismeretlen, vagy akivel érintkezni postai vagy távirati uton nem lehet, a pénzintézet a zárt letét őrzési helyére nézve illetékes kir. járásbíróságnál kérheti ennek a zárt letétnek a felnyitását oly célból, hogy az abban levő készpénz és értékpapírok a jövőben megfelelő bankszerű kezelésben részesüljenek. 2. §. A pénzintézet a járásbírósághoz intézett kérvényben felsorolja azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy a zárt letét felnyitása a rendelkezésre jogosult érdekében áll. A kérelem felett a járásbíróság a körülmények pontos mérlegelése után indokolt végzéssel határoz. Határozathozatal előtt szükség esetében további adatok szolgáltatását kívánhatja. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha azonban a rendelkezésre jogosult fél a letét felnyitását elrendelő határozat foganatosítása előtt azzal ellenkező utasítást ad a pénzintézetnek, a határozatot nem szabad végrehajtani. 3. §. Ha a járásbíróság a letét felnyitását elrendeli, a helyszínen a foganatosítására a járásbíróság ítélőbírót, önálló működési körrel felruházott jegyzői vagy a letét őrzési helyén működő kir. közjegyzők közül kiküldöttet rendel. A letétből (csomagból) csakis az ottlevő készpénzt és értékpapírokat (ideértve a váltókat is) kell kivenni, minden egyéb ingóságot a csomagba vissza kell helyezni, a csomagot újból le kell zárni és a kiküldött hivatalos pecsétjével el kell látni. A zárt letétből kivett készpénzt és értékpapírokat a pénzintézet a rendelkezésre jogosult nevére természetben elkülönítetten őrzött külön boritokban letétbe venni és ezt a letétet a rendes kereskedő gondosságával úgy köteles kezelni, amint az más nyílt letétek kezelésénél szokásos. 4. §. A kiküldött eljárásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek az eljárás menetén felül tartalmaznia kell a felbontott letét (csomag) pontos megjelölését esetleges ismertető jeleivel együtt, továbbá lezárásának módját, a lezárásra netalán használt pecsétek állapotát, a csomagból kivett készpénznek és értékpapíroknak részletes jegyzékét (leltárát) és a csomagba visszahelyezett ingóságok megjelölését. A jegyzőkönyv a járásbíróság iratai között marad és arról a felek másolatot vehetnek. 5. §. Az eljárás költsége a letevő felet terheli és azt a kérelmező pénzintézet köteles előlegezni. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásához esetleg szükséges szabályokat az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Budapest, 1921 február 25. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye közönségéhez intézett rendeletével Kalocsa nagyközségnek rendezett tanácsú várossá átalakulását az 1886 : XII. t.-c. 150. és 151. §-ai alapján megengedte. Egyes immára 3 korona A m. kir. belügyminiszter 11.213/XII. 1921-B. I. számú körrendeleté. A nemzeti érzés és a keresztény erkölcs szolgálatában az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt vértanú halált haltak megkülönböztetett megjelölése a halotti anyakönyvben. Az úgynevezett tanácsköztársaság uralma megcsúfolása volt a nemzeti érzésnek, üldözése a keresztény erkölcsnek, eltiprása mindazoknak, akik a szent eszmék szolgálatában szót mertek emelni vagy szembe mertek szállni a hatalom bitorlóival s törvénytelen rendelteiknek bátran elleneszegültek. Ezrekre megy azoknak a száma, akik a nemzeti ügy és a keresztény erkölcs szolgálatában nyílt harcban estek el a becsület mezején, vagy orgyilkos kéztől véreztek el, vagy a Duna hullámaiban leltek erőszakos halált, vagy a bitón végezték életüket. A magasztos eszmék e nemes vértanúinak halála okául az állami anyakönyvben »kivégzés golyóval«, »bírói kivégzés«, »lövéstől eredő sebesülés« stb. van bejegyezve. Ma még élénk emlékezetünkben élnek a vörös rémuralom borzalmai, ma még tudjuk, milyen elemekből toboroztatak azok a »bíróságok«, amelyek mocsoktalan becsületességű emberek, a társadalmi és állami rend védelmezői fölött ítélkeztek; ma még tudjuk, hogy az elítéltek nem gonosztevők, hanem vértanúk voltak, vértanúi a becsületes meggyőződésnek és a magyar hazánk szeretetének. De egy-két évtized múlva, amikor az emlékezés már elhomályosult, a köztudat veszített élénkségéből, — a nemzeti érzés a keresztény erkölcs derék vértanúi a közönséges gonosztevők szégyenbélyegével fognak szerepelni a maradandó és nyilvános jellegű, közokiratnak tekintendő halotti anyakönyvekben s csak a legközelebbi hozzátartozójuk lelkében fog élni tisztán, szeplőtlenül hősi önfeláldozásuk emléke. A mai nemzedékre, de különösen az illetékes hivatalos tényezőkre hárul a feladat, hogy azoknak a vértanuknak homlokáról, akiknek hősi bátorsága, önzetlen ,önfeláldozása előkészítette a felforgató, véres kezű proletárdiktatúra megdőlését, az állami rendhez, a jog és erkölcs uralmához, a közbiztonsághoz való visszatérést, letöröljék a gyalázat bélyegét s emléküket tisztán, megérdemelt fényben adják át az utókor hálás kegyeletének. Ha ezt nem tennék, méltán illethetné őket a legrutább hálátlanság vádja. Evégből szükségesnek tartom, hogy a hallotti anyakönyvben egyrészt az említett vértanúk emlékét sértő minden adat töröltessék, másrészt feljegyeztessék, hogy az illető a nemzeti ügy és a keresztény erkölcs védelmében vesztette életét. Elrendelem tehát, hogy azokra az egyénekre vonatkozólag, akik nyilvánvalóan a nemzeti ügy és a keresztény erkölcs szolgálatában szenvedtek vértanúhalált, azokban az esetekben, amidőn halotti anyakönyve a halál okául az Anyakönyvi Utasítás H mellékletének II. fejezete XXL pontjában említett »bírói kivégzés«, vagy más olyan halálnem van feltüntetve, amely alkalmas a jogszerű halálraitélés látszatát kelteni, ez a feljegyzés töröltessék s helyébe ugyane melléklet II. fejezetének XX. pontjában felsoroltak közül az esetre illő halálok jegyeztessék fel; másrészt ennek kapcsán a szóban levő magasztos eszmék védelmében elpusztult valamennyi áldozatra nézve oly megkülönböztetett megjelölés vetessék fel, amely hősi önfeláldozásukat az utókor előtt hirdeti és tanúsítja. E megkülönböztetett megjelölések a következők :