Budapesti Közlöny, 1921. március (55. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

1921. március 5. Budapesti Közlöny s. .................................. A magyar királyi pénzügyminiszter 6. 25.958. számú rendelete a kiviteli illetékről szóló 1920 : XIII. t.-c. végrehajtása iránt tett intézkedések módosítása tárgyában. Az 1920. évi Xvi. t.-c. 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján, egyetértve az érdekelt miniszter urakkal, az 1920. évi július hó 1-én 274. F. M. szám alatt a Budapesti Közlöny 1920. évi 149. számában kiadott rendeletben foglaltak módosításaképen elrendelem a következőket : 1. §. A kiviteli illeték alá eső áruknak az idézett rendelet 1. §-ban foglalt jegyzékében a vámtarifa 83. 1. sz. alá eső nyers, sózott, továbbá nyers, száraz marhabőr kivitele alkalmával az idézett rendelettel megállapított kg.-kénti 20, illetve 30 koronás kiviteli illeték helyett a kivitelre kerülő áru mindenkori értéke öt (5) százalékának megfelelő kiviteli illeték fizetendő. Borjúbőrre nézve továbbra is eddigi 20, illetve 30 %-as tétel marad érvényben. 2. §. Jelen rendelet közzététele napján lép életbe olykép, hogy az előző szakaszban megjelölt árukat tartalmazó küldemények kiviteli vámkezelése alkalmával a most megállapított százalékos kiviteli illeték csak az esetben szedendő, ha a vezetésem alatt álló m. kir. pénzügyminisztérium a vonatkozó kiviteli engedélyen megjelölte a bérnek kiviteli illeték kiszabásának alapjául szolgáló értékét. Ellenkező esetben továbbra is a 274/1920. P. M. számú rendeletben megállapított kiviteli illeték fizetendő. Jelen rendelet a bekezdésében idézett 274/ 1920. P. M. számú rendelet többi rendelkezéseit nem érinti. Budapest, 1921. évi március hó 1-én. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. Mr. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. évi 30.557. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek illetékkiszabás szempontjából koronaértékre történő átszámításáról. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. Ichr. k központi díj- és illeték- felszabási hivatalhoz és az összes m. Ichr. állampénztárakhoz. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában nyertfelhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1921. évi február havában nyílt meg, az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a következő szakaszban meghatározott kulcsok szerint számítandók át koronaértékre. 2. §. Angol font: 1 font................................. . 2.010 K 1 . Bolgár bankjegy: 100 leva............................ = 615 » ’ „■ Dollár: 1 dollár............................. = 515 » Francia bankjegy: 100 frank ..................... = 3.730 » Lengyel márka: 100 márka...................... =» 65 » Német birodalmi vagy egyenértékű bankjegy: 100 márka....................... .* 880 » Olasz bankjegy: 100 líra............................. . 1.910 » Osztrák korona: 100 korona .................... 77 » Papirrubel: 100 Romanov rubel....... — 235 » Román bankjegy: 100 lei ............................. .* 690 » Cseh korona: 100 cseh korona ............ = 670 * Svájci bankjegy: 100 frank..................«.... = 8.330 » Szerb bankjegy: 100 koronadinár ............ = 1.385 » 19° frankdinár ................ = 1.385 » 3. §. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál — tekintettel arra, hogy a közpénztáraknál idegen pénznemekben jelenleg fizetések nem történnek, a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a ■budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik -ez az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. . Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatározása kérendő ki Budapest, 1921. évi március hó 3-án. A miniszter helyett: Vértesy s. k., államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter az országos vaskereskedelmi és vasipari szövetség bemutatott alapszabályait az 1921. évi 52.393. XXI. szám alatt kelt rendeletével az 1884: XVII. t.-c. 150. §-a alapján jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 56.697/1921. 20. K. M. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Brassói Cellulose gyár r.-t. budapesti bej. cég az 1919/20. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi április hó 30-ig elhalaszthassa A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 57.123/1921. X. M. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Erdélyi Enterraelő r.-t. budapesti ber. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlést 1921. évi április hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Wienben az »Uj Harcos« kiadóvállalat kiadásában megjelent »Álom is, valóság is« című kommunista sajtóterméktől a postai szállítás jogát megvonta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Rózsa Ede volt közoktatásügyi népbiztossági osztályvezetőt és gyógypedagógiai szakfelügyelőt az úgynevezett tanácsköztársaság alatt tanúsított magatartása miatt állásvesztésre ítélte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Fenyő György volt budapesti IX. ker. Mesterutcai közs. felső kereskedelmi iskolai harmadik évfolyambeli tanulót, aki 1900. évi december hó 27-én Balatonmogyoródon született és izraelita vallású, az úgynevezett proletárdiktatúra ideje alatt tanúsított magatartása miatt az ország összes felső kereskedelmi iskolájából kizárta. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnökének 2.560/1921. O. E. Á. B. számú rendelete a tehéntej legmagasabb árának újból való megállapítása tárgyában. A teljes tehéntej legmagasabb árának újból való megállapítása tárgyában a következőket rendelem: % 1. §. A teljes tehéntej legmagasabb ára literenként a következő: 1. Kis- és nagyközségeiben: a) a termelő és másfelől a tejszövetkezet, tejkereskedő, tejgyüjtő és feldolgozó telep közötti viszonylatban ......................................... 4"— X b) a termelő, tejszövetkezet, tejkereskedő, tejgyüjtő és feldolgozó telep és másfelől a fogyasztó között való viszonylatban, nyílt edényből kimérve ...................................................... 5’— XII. Városokban, ahol a tej kezelését szakszerűen, rendesen felszerelt üzemekben végzik és az elosztást hatósági ellenőrzés alatt látják el: a) a termelő és másfelől a tejüzem, tejszövetkezet, tejkereskedő között való viszonylatban, a termelő helyen átvéve.......................... 450 X b) a termelő és másfelől a tejüzem, tejszövetkezet, tejkereskedő között való viszonylatban, szabályszerűen kezelve és hűtve, a termelő vasúti feladó állomásra szállítva ......... 5'— X c) a termelő, tejüzem, tejszövetkezet, tejkereskedő és másfelől a fogyasztó között való viszonylatban, kicsinyben, kimérve vagy a fogyasztónak házhoz szállítva ................ 6'~ K 111. Budapesti viszonylatban: a) a termelő és másfelől a tejüzem, tejszövetkezet, tejkereskedő stb. között való viszonylatban, a termelő helyen átvéve........................ 5 50 X b) a termelő és másfelől a tejüzem, tejszövetkezet, tejkereskedő stb. között való viszonylatban, szabályszerűen kezelve és hűtve, a termelő vasúti feladó állomására szállítva...... 6'— X c) a termelő, tejüzem, tejszövetkezet, tejkereskedő és másfelől a fogyasztó közötti viszonylatban, kannatej eladásánál, zárt kannákban vagy nyílt edényből kimérve vagy zárt palackokban árusítva .................................................. 10— X 2. §. Aki az 1. §-ban megállapított legmagasabb áraknál magasabb árt követel, köt ki vagy fogad el, vagy nyereséget célzó továbbeladás végett a legmagasabb árnál magasabb áron vásárol, az az 1920. évi XV. t.-c. 1. §-ának I. pontja alá eső árdrágító visszaélés (ártúllépés) vétségét — illetőleg az idézett t.-c. 3. §-ában (az 1920 : XXVI. t.-c. 8. §-ában) felsorolt minősítő körülmények fenforgása esetében árdrágító visszaélés bűntettét — követi el és az 1920 : XV. t.-c.-ben, illetőleg az 1920. évi XXVI. t.-c.-ben meghatározott büntetések alá esik. 3. §. Az 1. §.-ban országosan megállapított legmagasabb áraktól eltérő árakat a törvényhatósági árvizsgáló bizottságok vagy helyi hatóságok az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság külön kikérendő kifejezett hozzájárulása nélkül nem állapíthatnak meg. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe, az 1. §. I. és II. címe alatt megállapított termelői árak (I. a) pont és II. a), b) pontok) azonban visszamenőleg 1921. évi március hó 1. napjától kezdődőleg, az 1. §. III. címe alatt megállapított termelői árak (III. (a)b) pontok) pedig visszamenőleg 1921., évi február hó 1. napjától kezdődőleg érvényesek. Az említett napokkal ez a rendelet lép a 7.890/1920. és 11.880/1920. O. X. Á. B. számú rendeletek helyébe (1. a Budapesti Közlönynek 1920. évi május hó 20. napján és augusztus hó II. napján megjelent 114. és 183. számában). , Budapest, 1921. évi március hó 1-én. Dr. Biber Gyula s. k., az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke. Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár közhirré teszi, hogy 1921. évi február hó 28-án 1.414.337.000— korona (+ —*— X) értékű postatakarékpénztári pénzjegy volt forgalomban. Budapest, 1921. évi február hó 28-án. Magyar királyi postatakarékpénztár. s NEM HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter özv. Szalkay Sándorné úrnőnek és családjának őszinte köszönetét nyilvánította, amiért a szegény tanulóknak 31.000 X értékben 62 pár cipőt adományoztak. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth Geiza Newyorkban élő iparművésznek azért az áldozatkészségéért, hogy az Orsz. m. kir. iparművészeti iskola kebelében fentartott diákasztal és internátus segélyezésére háromezer koronát adományozott, köszönetét fejezte ki. A siketnémák debreczeni intézete javára a Debreczeni Általános Forgalmi Bank 2000 X-t, a Gazdasági Bank 500 X-t, id. Kardos László debreczeni nagykereskedő 500 X-t, Uhrin Károly békéscsabai ág. ev. isk. igazgató 367 X-t, Gyulavári község elöljárósága 600 X-t és Tiszakürt község elöljárósága 200 X-t adományozott. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezetteknek ezen adományokért elismerő köszönetét fejezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Artes részvénytársaságnak azért az áldozatkészségéért, hogy Nadler Róbert festőművész »Tromsói este« című művét az Orsz. M. Szépművészeti Múzeum részére ajándékul megvásárolta, köszönetét fejezte ki.