Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
4 ’.........T*------------- _ ......................... kell nyújtani a nyugdíjintézet(nyugdíjalap) alapszabályainak egy hiteles példányát. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése miatt 10.000 héig terjedhető bírság kiszabásának van helye. 5. §. Az 1926. évi január 15. napja után bejelentett jogügyleteket a jelen törvényben megállapított illetékmentesség akkor sem illeti meg, ha a jogügylet még az 1. §-ban megállapított határidőben jött létre. 6. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bízatnak meg. II törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonegyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) 1921. ÉVI XIII. TÖRVÉNYCIKK a hadiváltságkzék (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák segítésére fordítandó hadiváltságot tartozik fizetni: az 1186-«512.§9.évek valamelyikében született minden magyar fenn állampolgár, aki az 1911—1918. évi világháborúban bármi okból a harcvonalon katonai vagy személyes hadiszolgálatot nem teljesített. Hogy a hadiváltság szempontjából milyen ka tonai szolgálatot kell harcvonalon teljesített szolgálatnak minősíteni, azt a végrehajtási utasítás szabályozza. 2. §. A hadiváltság alól mentesek a következő 1—5. pontban felsoroltak: 1. Azok, akik bár a harcvonalon katonai szolgálatot nem teljesítettek, de az 1914—1918. évi világháborúban hadifogságba kerültek, harceszközök közvetlen vagy közvetett behatása által a hadiakért sereg körletén belül megsebesültek, hadiszolgálat alatt szerzett betegség vagy hadibaleset következtében rokkantakká váltak, avagy az úgynevezett tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenységük következtében megsebesültek, vagy ellenforradalmi baleset következtében rokkantakká váltak. 2. A háborúban elesettek családtagjai a következő esetekben : a) az az apa, akinek legalább egy fia elesett; b) az az após, akinek fiai nincsenek, ha a vele közös háztartásiján élt, egyetlen veje elesett; c) az az egyetlen fiú, akinek atyja elesett; d) az az egyetlen vő, akinek a vele közös ház-tartásban élt apósa elesett, ha az apósnak fiai nem voltak; e) az a testvér, akinek minden fiútestvére elesett ; f) az a vő, akinek a vele és apósával együtt közös háztartásban élt valamennyi sógora elesett. Az elesettekkel egy tekintet alá esnek a hadiszolgálat alatt szerzett betegség következtében vagy a hadifogságban elhaltak és a háborúban eltűntek is, avagy az úgynevezett tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenységük következtében elestek vagy kivégeztettek. 3. Az az apa, akinek legalább három fia a harcvonalon teljesített katonai szolgálatot. 4. A világháború tartama alatt katonai egyének ápolására tényleg szolgált járványkórházak, járványos betegekkel is foglalkozó megfigyelőállomások, egyéb hasonló egészségügyi intézetek és hadifogolytáborok egészségügyi személyzete (orvosai, ápolói és lelkészei). 5. A vagyontalan keresetképtelenek. 3. §. 1. A hadiváltságnak egyszers mindenkorra fizetendő összegét a hadiváltságkötelezettre az 1919. évre kivetett jövedelmi és vagyoni adó alapján a következő összegekben kell megállamársai, a) ha katonai beosztása, pap, illetőleg papnövendék volta, a hadiforgalomban részes vasúti és hajózási szolgálata, külföldi internáltsága, avagy az 1915. évi II. törvény 1. §-ának második bekezdésében foglaltak értelmében népfelkelői kötelezettségének megszűnése következtében nem teljesített harcvonalon szolgálatot, a jövedelmi adónak félszeres és a vagyoni adónak ötszörös összegében ; b) ha a katonai szolgálatra alkalmatlan volt, a jövedelmi adónak egyszeres és a vagyoni adónak tízszeres összegében ; c) ha a katonai szolgálattól fölmentetett, a jövedelmi adónak háromszoros és a vagyoni adónak húszszoros összegében; d) ha a külföldön tartózkodott ég internálva nem volt, a jövedelmi adónak négyszeres és a vagyoni adónak harmincszoros összegében. Ha a hadváltságköteles nem önálló adózó, avagy önálló adózó ugyan, de a háború bármely szakában a családfővel közös háztartásban élt és jövedelmi, meg vagyoni adója alapján kisebb hadiváltság alá esnék, mintha a családfő jövedelmi és vagyoni adója vétetnék a hadiváltság kiszámításának alapjául, úgy a hadiváltságot a családfő jövedelmi és vagyoni adója alapján kell megállapítani és azt a családfő köteles megfizetni. Ha valakinek hadiváltsága a jövedelmi és a vagyoni adója alapján (3. §. L) kisebb, mint amennyi a hadmentességi díja alapján volna (3. §. II.), akkor ez utóbbi alapon kiszámított hadiváltságot kell reá kivetni. II. Ha a hadiváltságköteles, mint önálló adózó, saját személyében, illetőleg, ha mint családtag, a családfő az 1919. évre sem jövedelmi, sem vagyoni adó alá nem esik, hadiváltsága fejében az 1919. évre kiszámítandó hadmentességi díjnak : a nem harcvonalbeli katonai szolgálat, papi, illetőleg papnövekdéki minőség,, a hadiforgalomban részes vasúti és hajózási szolgálat, külföldi internatíóság, végül az 1915. évi II. törvény 1. §-ának második bekezdése értelmében a népfölkelői kötelezettség megszűnte esetében tízszeres ; b) alkalmatlanság esetében húszszoros ; c) fölmentés esetében negyvenszeres ; d) internálás nélküli külföldön való tartózkodás esetében ötvenszeres összeget tartozik fizetni. III. A katonai szolgálat alól fölmentett hadkötelesek közül azok, akik fölmentésük előtt vagy után a világháborúban nem a harcvonalon teljesítettek katonai szolgálatot, a hadiváltság szempontjából a fölmentettek közé sorolandók, tehát a jelen szakasz I. c) és II. c) pontjaiban foglalt rendelkezések alá esnek akkor, ha egyhuzamban töltött katonai szolgálatuk félévnél rövidebb volt; míg ellenben azok, akik a harcvonalon teljesítettek katonai szolgálatot, hadiváltság alá nem tarolnak ; azok pedig, akiknek egyhuzamban töltött katonai szolgálata legalább félévre terjedt, a jelen szakasz I. a) és II. a) pontjai alá vonandók. IV. Ha a háború bármely szakában közös háztartásban élt valamely család tagjai közül fölméretés vagy internálás nélküli külföldi tartózkodás következtében egynél több a hadiváltságköteles, akkor a hadiváltság összege minden e címeken váltságkötelessel szemben 50%-kal emelkedik. V. Az egy-egy hadiváltságkötelesre eső hadiváltság összege 100 %-nál kevesebb nem lehet. VI. Az 1865—1874. évek valamelyikében született fölmentettek hadiváltságát orvképen kell csökkenteni, hogy a 13. életévükben fölmentettek hadiváltsága a váltságösszeg 5%-ával, a későbbi életkorban történt felmentés esetében pedig minden év után további 5—5%-kal mérsékeltessék. VII. A jelen szakasz I—VI. pontjai alapján kiszabandó hadiváltság 15, illetőleg 30%-a levonásba veendő annak az apának hadiváltságából, kinek egy, illetőleg két fia a harcvonalon teljesített katonai szolgálatot. Ez a levonás 30, illetőleg 60%-ra emelkedik akkor, ha egy vagy mindkét fia a harcvonalon teljesített szolgálatban 100%-os rokkanttá vált. VIII. Az állami, az államvasúti, a törvényhatósági és a községi szolgálatban alkalmazottelvénekre a jelen szakasz I—VII. pontjai szerint járó hadiváltságnak csak a felét kell kivetni. 4. §. Az 1. §-ban jelzett célra hadiváltságot köteles fizetni minden vállalat, illetőleg munkaadó (részvénytársaság, szövetkezet, biztosítóintézet, betéti vagy közkereseti társaság, gazdaság, egyéni cég vagy magánvállalat stb.), amely az 1914—1918. évi világháború idején valamelyik alkalmazottjának a katonai szolgálat alól fölmentését sikerrel kérte: minden fölentett alkalmazottja után 2000 koronát. Ezt a hadiváltságot a munkaadó akkoris köteles megfizetni, ha fölmentett alkalmmúttottja nem is esik hadiváltság alá. Ugyancsak az ilyen vállalat, illetőleg munkaadó köteles fizetni minden fölmentett alkalmazottjára kirótt hadiváltságnak a felerészét, kivéve a vagyoni adóból fejlesztett hadiváltságot, amely egészben a hadi váltságkötelest terheli. Ha az alkalmazott a 2. §. alapján a hadiváltság alólmentes, a váltságösszeget azért meg kell állapítani, és az alkalmazottra különben esőrész levonásával a hadiváltságot kizárólag a vállalatra vagy munkaadóra kell kiszabni. Ha a fölmentettnek fölmentése tartama alatt több munkaadója volt, az alkalmazott személyes hadiváltságának a vállalatra eső részletét az egyes vállalatok (munkaadók) között az alkalmaztatás idejéhez mérten arányosan felkell osztani. Az egy-egy ilyen vállalatra, illetve munkaadóra eső hadiváltságok együttes összege, a vállalat, illetve a munkaadó 1919. évi adóalapjának, ha pedig az üzletév (gazdasági év) nemesik egybe a naptári évvel, az 1918/1919.és az 1919/1920. üzletévek (gazdasági évek) adóalapjai átlagának (a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adóalapjának, a III. osztályú kereseti adó alapjának, a bánya adóalapjának), illetőleg a kataszteri tiszta jövedelem ötszörös, összegének 5%-nál kevesebb és 30%-nál több nem lehet. Részben vagy egészen adómentes részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és más vállalatoknál az adóalapot az adómentesség figyelmen kívül, hagyásával kell kiszámítani. As ebben a szakaszban meghatározott hadiváltóság fizetésének kötelezettsége nem terjed ki az államra, a törvényhatóságokra és a községekre — kivéve a községek magánüzemeit, — továbbá az 1907: XIX. t.-c. alapján működő betegsegélyző- és balesetbiztosító pénztárakra és mindazokra az intézetekre és egyesületekre, amelyek nyerészkedés célzata nélkül a közjótékonyság, a közoktatás, a közművelődés vagy a nemzetvédelem célját szolgálják. Erre való tekintettel az állami, az államvasúti, a törvényhatósági és a községi szolgálat-ban, továbbá az említett intézetek és egyesületek szolgálatában alkalmazott és közérdekből felmentett egyénekre a jelen törvény 3. §-a szerint a jövedelmi adó vagy a hadmentességi, díj alapján járó hadiváltságnak csak a felét kell kivetni* 5. §. Ha a hadiváltság kiszámításának alapjául vett adók vagy adóalapok összege a jogorvoslat során változik, a hadiváltság összegét is megfelílelően helyesbíteni íveli. Ezt a helyesbítést hivatalból Budapesten az adófelügyelő, másutt a pénzügyigazgatóság végzi. A helyesbítésről hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához, amely a helyesbítés kérdésében végérvényesen határoz. 6. §. Az 1865—1899. évek valamelyikében született magyar férfi állampolgárok,—a hadiváltság alól a 2. §. szerint mentesek is — úgyszintén a 4. §. értelmében hadiváltság alá eső vállalatok ésmunkaadók, kötelesek a pénzügyminiszter által meghatározandó időben és módon a hadiváltság megállapításához szükséges adatokat bevallani. Ha a bevallás adására köteles bevallást nem adott, Budapesten az adófelügyelő, másutt pedig apénzügyigazgatóság — a jogkövetkezményekre való utalással — köteles őt bevallásának 8 nap alatt leendő beadására felhívni. 7. §: A bevallás beadására kötelezett adócsalást követ el, ha abból a célból, hogy a hadiváltság a törvényesnél kisebb összegben állapit tassák meg, avagy a hadiváltságtól meneküljön, bevallásában vagy az illetékes helyről hozzá intézett kérdésre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, avagy jogorvoslatának megokolásában tudva valótlan tényt, állít, amely a hadiváltság megrövidítésére alkalmas. Adócsalás esetében a szabadságvesztésen felül mindenkor a veszélyeztetett hadiváltság háromszoros összegét pénzbüntetés fejében ki kell szabni. Ha a veszélyeztetett hadiváltság összegét pontosan nem lehet megállapítani, a bíróság a pénzbüntetést a valószínűnek látszó összeg alapulvételével állapítja meg. Aki a bevallást az előírt határidőben be nem adja a kivetés során terhére megállapított hadiváltságnak egyszeresét, ha pedig a 6. §. szerinti hozzáintézett felhívásnak nem felel meg, a hadiváltságnak háromszorosát köteles pénzbírság fejében megfizetni. Ha azonban a hadiváltság köteles az elsőfokú határozat kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt igazolja, hogy a bevallást elháríthatatlan akadály miatt nem adhatta be, a pénzbírságot a pénzügyigazgatóság, illetve Budapesten az adófelügyelő törli. Ha a hadiváltság összege a jogorvoslat során apad vagy emelkedik, ennek megfelelően a pert, birság összegét is helyesbíteni kell, Budapesti Közlöny 1921 április 8.