Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

8. §. A hadi váltsá­got és a pénzbírságot — e katonai vonatkozású kérdések tisztázása után, amelyeknek elbírálása a katonai parancsnokságok és végső fokon a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik —elsőfokon Budapesten az adófelügyelő, másutt a pénzügyigazgatóság állapítja meg. Az elsőfokú határozat ellen, kézbesítésétől szá­mítva, 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához.­­ A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságai­­­nak határozata ellen mind az államkincstár kép-­­ viselője, mind pedig a hadiváltságköteles panas­-­­ szal fordulhat a m­. tz­r. közigazgatási bírósághoz.­­ 9.­­ §. A hadiváltságot két egyenlő részletben­­ kell fizetni. Az első részlet az elsőfokú kivetésre vonatkozó értesítés kézbesítésétől számított há­rom­­hónapon belül, a második részlet pedig az értesítéstől számított hat hónap múlva esedékes. Méltánylást érdemlő kivételes esetekben fize­tési halasztásnak van helye, amelyet Budapesten az adófelügyelő, másutt a pénzügyigazgatóság legfeljebb félévre terjedő időre adhat. A fizetési halasztás ügyében az elsőfokú határo­zat kézbesítésétől számított 15 nap alatt felleb­bezésnek van helye a pénzügyminiszterhez, aki féléven túl terjedő időre is engedélyezhet fizetési halasztást. 10. §: A hadiváltság és a pénzbírság biztosítása, behajtása és a késedelmi kamat fizetésének köte­lezettsége tekintetében a közadók kezelésére vo­natkozó törvényeket és szabályokat kell megfele­lően alkalmazni, azzal a hozzáadással, hogy akitől a hadiváltság behajthatatlannak mutatkozik, a­­ megfelelő pénzbeli értékű közmunka végzésére kötelezhető. • A törvényhozás felhatalmazza a pénzügyminisz­tert, hogy a hadiváltság egyenértékeként végzendő közmunkák miként való teljesítését a kereske­delmi miniszterrel egyetértően szabályozza. 11. §. A hadiváltság fejében befolyó összegek­ből az állami költségvetésben a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a hadiárvák segítségére beállí­tandó kiadások fedezetére szolgáló alapot kell léte­síteni. Ennek az alaknak és kamatjainak felhasz­nálásáról az állami költségvetésben kell rendel­kezni. A hadiváltság után állami és helyhatósági adó vagy pótadó ki nem vethető. A hadiváltságot a nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok kereseti adójának és hadin­yere­­ségadójának­ (nyereségtöbbletadójának), úgyszin­tén egyéb vállalatok és haszonhajtó foglalkozások III. osztályú kereseti adójának,­ illetve bánya­­adójának kivetésénél az üzleti eredményből le­vonni nem lehet. 12. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a pénzügyi és honvédelmi miniszterek hajtják végre az érdekelt miniszterekkel egyet­­értőleg. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­egyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Hankiss János áll. főreáliskolai r. és egye­temi magántanárt a debreczeni középiskolai tanárvizsgáló bizottságnál a francia nyelvre és irodalomra az 1919/20. tanévtől számítandó öt évi időszak tartamára vizsgáló bizottsági taggá kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Huszár Andoriné alapítványi hölgy, miniszteri megha­talmazottat a selyemtenyésztés fejlesztése érde­kében kifejtett munkásságának elismerése mel­lett a Szekszárdi Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség vezetése alól felmentette s a fel­ügyelőség vezetésével ideiglenesen Eszterhay Jenő miniszteri tanácsost bízta meg. Weisz Nándor (Ferdinánd) debreczeni szü­letésű és illetőségű, budapesti lakos, könyvkötő­segéd saját, valamint Margit és Nándor nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Fehér* névre Budapest* Közlöny kért átváltoztatása az 1920. évi 80 443/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Cseh János bátori születésű, hevesaranyosi illetőségű és lakos, földmives saját, valamint Antal, Gábor és Margit nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Bárdosi hévre kért átváltozta­tása az 1921 évi 8.007/VIII. számú belügy­miniszteri rendelettel megenged­tetett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1920. évi május hó 29-én kelt 28.726. számú rendeletének Blah Szelinka orvostanhallgatónak a magyar egyetemekről való kizárására vonat­kozó részét a budapesti kir. magyar tudomány­egyetemi tanács újabb javaslata alapján hatályon kívül helyezte. A m. k kir. pénzügyminiszternek a keres­kedelemügyi m. kir. miniszterrel egyet­értőig kiadott 1921. évi 23.773. számú rendeleter­e—........ az adóellenőrzési célokra alkalmazható szesz­­mérőgépek vizsgálati díja, a vizsgálatot tanúsító igazolványok másodlatának kiállítása és a szesz­­mérőgépek hivatalos zár alá vétele tárgyában. Az adóellenőrzési célokra alkalmazható szesz­­mérőgépek vizsgálati díja, a vizsgálatot tanúsító igazolvány másodlatának kiállítása és a vizsgá­lat alá vett szeszmérőgépek hivatalos zár alá vétele tárgyában a kereskedelemügyi miniszter­rel egyetértően a következőket rendelem: 1. A szeszmérőgépek vizsgálati díját 1920. évi december hó 1-től számítandó hatálylyal a kö­vetkezőképen állapítom meg: A szeszmérőgép teljes vizsgálati díja a hozzá­tartozó összes segédkészülékekkel együtt 100 K a külön vizsgálatra bemutatott maxi­mál hőmérő vizsgálati díja................ 20 K a külön vizsgálatra bemutatott szám­láló készülék vizsgálati díja ............ 15 K 2. A szeszmérőgépek vizsgálatáról az e tekin­tetben érvényben levő szabályok szerint vizsgá­lati igazolványt kell kiállítani. Amennyiben ez az igazolvány elvesz vagy más módon megsemmisül, arról másodlat kiál­lítása kérelmezhető. A másodlat kiállítása iránt a kellően felbélyegzett kérvényt az illetékes m. kir. pénzügy igazgatóságnál kell benyújtani és egyidejűleg a pénzügy-igazgatóságnál benyújtott kérvényre hivatkozással a másodlat kiállítási díja fejében a m. kir. központi mértékügyi inté­zet házi pénztárába 20 azaz húsz koronát kell beküldeni. A pénzügyigazgatóság a nála benyújtott kér­vény alapján megállapítja, hogy a kérdéses szesz­­mérőgépre vonatkozó vizsgálati igazolvány a szeszmérőgép használatbavételekor rendelkezésre állott-e, továbbá hogy szeszmérőgép azóta sza­kadatlanul hivatalos zár alatt volt-e, végül hogy szeszmérőgép vizsgálati igazolványa mikor és mily módon veszett el, illetve semmisült meg. A meg­állapítás eredményét a pénzügy­ igazgatóság a kér­vényre rávezeti és az ekképen záradékolt kér­vényt a m. kir. központi mértékügyi intézetnek megküldi. A m. kir. központi mértékügyi intézet az igazolvány másodlatát a rendelkezésre álló adatok alapján kiállítja, arra az illetékes m. kir. pénz­­ügyigazgatóságnak a kérvényben foglalt nyilat­kozatát, valamint e nyilatkozat keltét és számát rávezeti és az igazolványra ásod­­atot a félhet leendő kézbesítés végett az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnak megküldi. 3. A szeszmérőgépet a m. kir. mértékügyi intézet közegei által a megvizsgálást tanúsító bélyeggel történt ellátása után a megvizsgálás­nál közreműködő pénzügyi közeg a gépszekrény fedélzárán, valamint a szekrény ajtócskáin alkal­mazott ólomzárak útján hivatalos zár alá veszi. A szeszmérőgép vizsgálati igazolványának szö­vegében azt is fel kell tüntetni, hogy a meg­vizsgálásnál közreműködő pénzügyi közeg a gép­­szekrény fedélzárának, valamint a szekrény ajtócskáinak zár alá helyezésénél milyen jelű ólompecsételőt használt. Egyébként az adóellenőrzési célokra alkal­mazható szeszmérőgépek leírására és azoknak alkalmazására vonatkozólag érvényben levő sza­bályok továbbra is érvényben maradnak. .leien­­­ereidez azonnal életbelép. .Budapest, 1921. évi március hó 2t1-án. M. kir. pénzügyminiszter. Hirdetmény. Értékpapír forgalmi adónak ■ készpénzben való lerovása. Az 1900. évi XI. t.­-c. és az annak végre­hajtása iránt az 1900. évi 1­ 881. P. M. szám alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján Grosa Imre banküzlet budapesti (Tőzsdepalota) cég engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet ki­adása után keletkezett értékpapirforgalmi ügy­letektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értel­mében járó értékpapirforgalmi adót a vonatkozó lajstromki­vonatainak beterjesztése mellett min­den hónap 1-ét követő 14 napon belül az ille­tékes budapesti IX. kerületi m. kir. állampénz­tárnál készpénzben fizethesse le. Budapest, 1921. évi március hó 31-én. M. kir. pénzügyminisztérium. 5 A m. kir. belügyminiszter 21.76§/d­íja. 1921. B. I. számú kölTERIUM*“ Valamennyi vármegye első tisztviselőjének, vala­mennyi m. kir. államrendőrség kerületi főkapi­tányának és a fővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányának. A mozgófényképüzemről szóló 8.454/1920. M. E. sz. rendeletben nyert felhatalMaRIS" alapján az e rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 68.800/1920. B. M. sz. rendelet kiegészítése, illetve módosításaképen a következőket ren­delem : 1. §. A 68.800/1920. B. M. számú rendelet 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: Kötelesek a mozgófényképüzemek engedélyesei: a) a m. kir. belügyminiszter által meghatá­rozandó jótékonycélokra­­ havonként egy-egy külön előadást "tartani, mely előállásokból be­folyó tiszta jövedelmet teljes összegében az ese­tenként megjelölt jótékonycélra kell fordítani; ezeken az előadásokon csakis a filmtanács által kijelölt hazafias és nemzetnevelő mozgóképek mutathatók be; b) havonta két műsor keretében az ezen mű­sorokkal megtartott minden egyes előadáson a vallás- és közoktatásügyi miniszter által e célra kijelölt és saját költségükön beszerző, fias és nemzetnevelő­s filmeket minden ellenszol­­gáltatásra való igény nélkül legalább egy héten keresztül bemutatni;­­e) helyiségeiket, felszereléseiket és személy­zetüket minden hét egy hétköznapjának dél­előttjén ifjúsági hazafias, ismeretterjesztő elő­adások céljaira a vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelkezésére bocsátani, az ezen előadások alkalmával felmerülő, szigorúan vett üzemi önköltségük (fűtés, világítás, személyzet) megtérítése ellenében; d) mindezeken kívül az engedélyes jogi sze­mélyek kötelesek minden vasarrngp­éld­űttjén 11 órától, tehát istentisztelet után — saját költségükön — hazafias irányú ismeretter­jesztő ifjúsági és munkás ingyenes ,szabad előadásokat tartani. A legutóbb említett előadások a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a belügyminiszter­rel egyetértő irányítása mellett tartandók. 2. §. A nyereségre alakult mozgófénykép­­vállalatokkal szemben a 8.454/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ában megállapított közérdekű jel­leg biztosítása végett az engedélyokiratba egyéb közérdekű, illetve közcélt szolgáló kikötések is felvehetők az engedély bontófeltételéül. 3. §. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Budapest, 1921. évi március hó 12-én. Tomcsányi s. k. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 61.270/1921. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Baróti szeszfinomitó, cognac- és likőrgyár r.-t. budapesti bej. cég az 1919/20. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi augusztus hó 31-ig elhalaszthassa. Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 80.262/1. A. 1921. szám. Engedélyokirat. A közutakról és vámokról, szóló 1890. évi I. törvénycikk 81., 86. és 90. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Gyöngyös rend. tan. város részére a jelen Engedélyokirathoz tartozó helyszínrajzban feltüntetett,a műszaki leírásban és vámtárgyki­mutatásban részletesen körülírt köz­utak, utcák és terek, valamint a helyszínrajzon.

Next