Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-09 / 75. szám

Budapest, 1921. 75. szám. Szombat, április 9. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VI. kerület, Rákóczi-út 54. szám.. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 , 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges n­yugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­sü­ls ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodh­asábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10»­, engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‡ » » 16 ‹ » .1 ¡ » s » tovább! 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ................... 4 » BUDAPEST] K 0 Z L O N Y. A m. kir. pénzügyminiszter 1921. évi 16.000. számú rendelete a bortermelési adóról szóló 1918. évi I. t-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról alkotott 1921. évi VI. t.-c. végrehajtása tárgyában. A bortermelési adóról szóló 1918. évi I. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról alkotott 1921. évi V. t.-c. végrehajtása tárgyában a következőket rendelem: 1. §. Az 1921. évi VI. t.-c. 1. §-ának rendel­kezése értelmében az idézett t.-c. életbelépési Hajtjával kezdődőleg — az 1918. évi I. t.-c. 1. §-a alá eső bormust és bor után a jelen rendelet 4. §-a szerint kedvezményes adótétel alá eső bor­mennyiség kivételével — az eddig járó hl.-ként 14 K bortermelési adó helyett, hl.-ként 84 K bortermelési adó fizetendő. Egyebekben az 1918. évi I. t.-c.-nek, valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1918. évi 1.000. számú utasításnak rendelkezései mind­azonáltal az alábbi módosításokkal, illetve ki­egészítésekkel továbbra is érvényben maradnak. 2. §. Az 1. §. 1. bekezdése szerint fizetendő bortermelési adóból az államot hitként 72 K, a bortermelési adó kezelésével megbízott köz­séget 9 K illeti, míg a fenmaradó 3 K a bor­­termelési adót nem kezelő községek javára szol­gáltatandó be és a törvényhozás által megálla­pítandó módon való felhasználás végett a bel­ügyminiszter rendelkezésére bocsátandó. Ehhez képest az 1918. évi 1.000. számú végrehaj­tási utasítás mindazokban a §-aiban, amelyekben a) az államot illető hektoliterenként­ 10 K-ról van említés téve, hektoliterenként 72 K-t, b) a községeket illető hektoliterenkénti 4 K-ról van említés téve, hektoliterenként 12 K-át, c) a kezeléssel megbízott községeknek, illetve a bortermelési adót nem kezelő községeknek jutó hektoliteren kinti 2—2 K-ról van említés téve, hektoliterenkint 9, iletve 3 K-át kell érteni és alkalmazni. A jelen §-ban foglalt rendelkezések a 4. §. szerint adózó borra önérthetőleg nem vonat­koznak. 3. §. Az 1918. évi L­­.-c. végrehajtása tár­gyában kiadott 1918. évi 1.000. számú utasítás 7. §-ában a bornak vagy bormustnak az álla­mot illető adó lefizetése nélküli vagy vissza­térítésének igénye melletti kiszállítására vonat­kozólag foglalt rendelkezések továbbra is érvény­ben maradnak, mindazonáltal azzal az eltéréssel, hogy a jelen utasítás 2. § ának rendelkezéseihez képest az államot illető adót bl.-ként 72 K-val, az adónak a községeket illető részét pedig bl.-ként 12 K-val kell számításba venni. 4. §. Az 1921. évi VI. t.-c. 2. §-a értelmében minden szőlőbirtokos bortermelő saját házi és gazdasági szükségleteinek céljaira összes termé­séből évente 3 hektoliter mustot vagy bort hektoliterenként 14 K kedvezményes adótétel mellett használhat fel. Ebből az összegből hektoliterenként 12 K az államot, 2 K pedig a kezeléssel megbízott községet illeti, míg a bor­­termelési adót nem kezelő községek ebből a kedvezményes adótételből nem részesülnek. Annak az ellenőrizhetése végett, hogy minden szőlőbirtokos bortermelőnél évente legfeljebb 3 hektoliter must vagy bor kerüljön kedvez­ményes adótétel mellett megadóztatásra, a »Szemleiv« »Jegyzet« rovatában mindenkor pontosan fel kell tüntetni azt a mennyiséget, amely után a termelő a kedvezményes adótételt fizette. A jelen §. 1. bekezdése szerint fizetendő adó esedékességére, fizetésére és kezelésére vonatko­zólag a rendes adótétel alá eső borra megálla­pított rendelkezések nyernek alkalmazást, ami­hez képest az 1918. évi I. t.-c. 11. §-ában meg­határozott adómentes leszámításra és évi levo­násra vonatkozó rendelkezések a kedvezményes adótétel mellett felhasználható mennyiségre is alkalmazást nyernek. A jelen §. 1. bekezdése szerint fizetendő adó beszedése és elszámolása tekintetében az 1918. évi 1.000. számú végrehajtási utasítás vonatkozó, ren­delkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, mind­azonáltal azzal, hogy az idézett végrehajtási utasítás 10. §-ában foglalt azok a rendelkezések, amelyek a bortermelési adót nem kezelő köz­ségeket megillető összegre vonatkoznak, a jelen §. 1. bekezdése szerint fizetendő adó elszámolásánál nem nyernek alkalmazást. Önként értetik, hogy bornak az államot illető adó lefizetése nélküli vagy visszatérítésének igénye melletti kiszállítására vonatkozó rendelkezések a kedvezményes adótétel alá eső borra nem nyernek alkalmazást, mert az ilyen bort a ter­melő kizárólag saját házi és gazdasági szükség­leteinek céljaira használhatja. 5. §. A községi elöljáróságok (hegyközségek) a termelőket az 1918. évi I. t.-c. 10. §-ában, illetve az idézett t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1918. évi 1.000. számú utasítás 2. §-ában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésére, min­den évben egy héttel a szüret megkezdése előtt, az egyes helyiségekben, tanyai központokban szokásos módon (dobszó, több mint 10.000 lakos­sal bíró helyiségekben falragasz stb. útján) külön is figyelmeztetni kötelesek azzal, hogy a bejelen­­tési kötelezettség elmulasztása az 1918­* 191**tív­ t.-c.-ben megállapított büntetést vonja maga után. A községi elöljáróságok (a hegyközségek a községi elöljáróságok útján) ennek a rendel­kezésnek mikénti teljesítése felől a területükre illetékes pénzügyigazgatóságnak minden év október hó 10-ig jelentést tenni kötelesek. A pénzügyigazgatóságok a területükön levő s bortermelési adót kezelő községek elöljáró­ságát (a hegyközségeket a községi elöljáróság útján) a fentebbi kötelezettség teljesítésére min­den év július havában külön is utasítani köte­lesek azzal, hogy a községi elöljáróság ezen kötelezettség pontos teljesítéséért fegyelmileg is felelős. 6. §. Az 1918. évi I. t.-c. 16. §-ában előírt ellenőrzést az illetékes pénzügyőri szakaszok minden évben január, április, július és október havában kötelesek teljesíteni. Kötelesek evégből a jelzett hónapok folyamán a bortermelési adót kezelő községekbe kiszállni s ott mindenekelőtt a községeknek a bortermelési adóra vonatkozó ügykezelését ellenőrizni. Ezt követőleg az egyes adózó feleknél kell a szükséghez képest az ellenőrzést megejteni. Az ellenőrzés folyamán különös figyelem fordítandó arra, vájjon az 1918. évi 1.000. sz. utasítás 2., 3. és 5. §-aiban előírt rendelkezések pontosan és lelkiismeretesen végre­hajtottak-e. A pénzügyőri biztosi kerület veze­tője a pénzügyőri szakaszok ez irányú műkö­dését felülvizsgálni köteles. Az esetleg tapasztalt hiányok pótlását a hely­színen azonnal el kell rendelni és a tett intéz­kedésekről, valamint az ellenőrzés eredményéről a pénzügyőri szakaszok a vizsgálatot követő 8 nap alatt a biztosi kerület vezetőjéhez jelen­tést kötelesek tenni, aki azt megjegyzései kísére­tében az illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz minden egyes községre vonatkozólag további 14 nap alatt felterjeszti. A pénzügyigazgatóság ezeket a jelentéseket megvizsgálja és az esetleg szükséges intézkedéseket megteszi. Egyes szám­ára 3 korona. A­ HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. külügyminiszter előterjesz­tésére kaltenbrunni Reutter Sándor kon­zuli irodafőigazgatónak az alkonzuli címet adományozom. Kelt Budapesten, 1921. évi március hó 15. napján. Horthy s. k. Grate s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság kebelében alakított felső kereskedelmi iskolai tanárvizsgáló bizottság tagjaivá az 1895. évi 44.001. sz. rendelettel kiadott felső keres­kedelmi iskolák szervezete VL részének 4. pontja értelmében az 1920/21. iskolaév kezdetétől szá­mítandó öt év tartamára kinevezte. A kereskedelmi számtanra: dr. Jucid Gyula fővárosi felső keresk. iskolai igazgatót és dr. Groschmid Lajos egyetemi nyilvános rendkívüli tanárt, a politikai számtanra: dr. Jucid Gyula fővárosi felső keresk. igazgatót és dr. Groschmid Lajos egyetemi nyilv. rendkívüli tanárt, a föld­rajzra: dr. gróf Teleki Pál egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Cholnoky Jenő egyetemi nyil­vános rendes tanárt és dr. Mike Aurél egyet. magán és polgári isk. tan.-képző főisk. r. tanárt, az áruismeretre és chemiai technológiára: dr. Doby Géza tud. egyet.­m. tanárt és dr. Tűr Mihály műegyetemi m. tanárt, a mechanikai technoló­giára : Rejti Sándor műegyetemi nyilv. r. tanárt, a kereskedelmi levelezésre és kereskedelmi isme­retekre : dr. Schack Béla felső kereskedelmi isko­lai főigazgatót és Karch Kristóf egyetemi nyil­­­vános r. tanárt, a könyvvitelre: Kar­ch Kristóf egyet nyilv. r. tanárt és Trautmann Henrik keresk. akadémiai tanárt A kereskedelemügyi m. kir. miniszter dr. Jakab László miniszteri osztálytanácsost az Egyesitett bádogos- és szerelőipar budapesti köz­pontját és a Budapesti építőlakatos és rokon­szakmák direktóriumát felszámoló bizottságok­ban viselt tiszte alól, dr. Jalsoviczky Zoltán miniszteri titkárt pedig a Bútorelosztő hivatal és az Országos lakásbiztosság zárlati osztályát felszámoló bizottságokban viselt tiszte alól — tekintettel más irányú hivatali elfoglaltságukra — eddigi buzgó szolgálataik egyidejű elismerése mellett felmentette. » Egyúttal kinevezte dr. László Gyula jogügyi tanácsost a Bútorelosztó hivatal és az Országos lakásbiztosság zárlati osztálya felszámolt bizott­ság tagjává. _______ Kiskorú E­n­y­i­h­á­z Mihály békéscsabai szü­letésű és illetőségű, ugyanottani lakos, cipész családi nevének »Könyves« névre kért átváltoz­tatása az 1921. évi 2.578/VIII. számú belügy­miniszteri rendelettel megengedtetett. ( Helyreigazítás. A Budapesti Közlöny 1921 április 7-én megjelent 73­.számában közzétett G. 39.356. sz. rendeletm­ásodik szakaszának második és harmadik bekezdése helyesen igy hangzik: 1 47. 1. sz.-ból len- és kendermag, továbbá más szám alá nem tartozó olajos magvak q-ként a telisúly után.............................................. 200 K 102/4. 1. sz.-ból növényi zsíros olajok kg-ként a teljsuly után .......................................... 2 Kg

Next