Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-09 / 75. szám

r­o­ r Önként értetik, hogy ha az államkincstár­­ érdekei megkívánják, úgy a pénzügyőri közegek­­ az ellenőrzést a jelen §. 1. bekezdésében előírt­­időn kívül is bármikor gyakorolni kötelesek. A pénzügyigazgatóságok különös gondot kö­telesek fordítani arra, hogy a pénzügyőrség, ellenőrzési kötelezettsége gyakorlása közben, egy­részt az államkincstár érdekeit minden tekin­tetben megvédje, adó­eltitkolásoknak vagy egyéb­­ jövedéki kihágásoknak elejét vegye, avagy ha ilyenek mégis előfordulnának, azokat felderítse,­ másrészt azonban kellő körültekintéssel járjon el s az ellenőrzést feltétlenül oly módon gya­korolja, hogy ez semmi körülmények között se fajuljon át, egyes adózó felek zaklatásává. Ezt a célt elérendő, a pénzügyigazgatóságok kötele­sek gondoskodni arról is, hogy úgy a pénz­ügyőri közegek, mint pedig a községi elöl­járóságok a termelőknek a szükséges felvilágo­sításokat mindenkor megadják és útbaigazítá­sokkal ellássák. 7. §. Az 1921. évi IVT. t.-c 5. §-a értelmé­ben az 1918. évi I. t.-c.19. §-ának 4. pontja akként módosul, hogy a pénzügyminiszter fel­­hatalmaztatik, hogy elemi csapások esetén, vagy ha a­ termett bor értéke a termelési költségeket sem fedezi, az adót elengedhesse. Az adó elengedése teljes vagy részleges lehet. Adóelengedésnek a következő elemi csapások esetében lehet helye: a) a szőlőtetű (phylloxera vastetrix), a szőlő­moly (cochylis ambiguella), a szőlőslonca (tor­­trix pilleriana), a bagolypille rovarok, valamint a fakórothadás, a peronospora (plasmopary viti­­cola) nevű penészek, ide nem értve a liszthar­matot, ha a kár nem csak szórványosan egyes tőkéken, hanem a szőlőbirtokoknak valamely területrészén állapíttatik meg; b) a fagy, e­ más egyéb, esetről-esetre felmerülő elemi csapás esetében, amennyiben annak az adó elen­gedésére igényt nyújtó minőségét az adókötele­sek bejelentése vagy a pénzügyigazgatóság fel­­terjesztése alapján a pénzügyminiszter, a föld­­művelésügyi miniszterrel egyetértőleg kimondja. Az elemi kár bejelentése a községek (váro­sok), valamint a pénzügyigazgatóság teendői, továbbá a becslés határidejének kitűzése, a becs­léshez való kiküldés, a kárfelvételi jegyzék szer­kesztése, a kárbecslő bizottság szervezete, gaz­dasági szakértő alkalmazása és költségei, végül a bizottsági eljárás tekintetében a közadók kezelésére nézve érvényben levő törvények és szabályok hivatalos összeállítása (1913. évi 50.000. számú pénzügyminiszteri rendelet) 98—112. §-aiban foglalt rendelkezések nyernek értelem­szerű alkalmazást. Az idézett rendelet §-aihoz tartozó mintákat (nyomtatványokat) a bortermelési adó elengedé­sére vonatkozó esetekben is fel kell használni, mindazonáltal megfelelő értelemszerű helyesbítés­sel, amihez képest ezekben a mintákban (nyom­tatványokban) mindazokat a hasábokat, amelyek­nek felirata a bortermelési adót nem érintő megállapításokra vonatkozik (pl. kataszteri tiszta jövedelem, évi földadó, stb.) nem kell kitölteni. Az adóelengedés, illetőleg mérve tekintetében minden egyes esetben a pénzügyminiszter dönt­ Ehhez képest a pénzügyigazgatóság *— amennyi­ben a fél a kárbejelentést a káresettől számí­tott 8 napon belül adta be — a fentiek szerint az eljárást lefolytatja és annak befejezte után az összes iratokat javaslatával együtt döntés végett a pénzügyminiszterhez felterjeszti.­­ Azt a bormennyiséget, amely után a járó adót a pénzügyminiszter elengedi, a szemleivben, a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet számára való hivatkozás mellett, kiadásba’ kel helyezni. Arra az esetre, ha a szőlőbirtokos , borter­melő azon a címen kéri az adó elengedését, hogy a termett bor értéke a te­r­melési költsé­geket nem fedezi, a következő rendelkezések irányadók: Az adóelengedés iránti kérelmet legkésőbb minden év november bő 30-ik napjáig kell az illetékes pénzügyigazgatósághoz benyújtani. A­­ pénzügyigazgatóság az ezen időponton túl beadott kérvényeket hivatalból visszautasítja. A kellő időben beadott kérvények alapján a pénzügyigazgatóság a szükséges nyomozást, a földadó nyilvántartási biztos és szükség esetében gazdasági szakértő (így pl. vármegyei gazdasági, illetve szőlészeti egyesület) bevonásával megejti és eljárása eredményét javaslatával együtt a pénzügyminiszterhez felterjeszti, aki a kérelem felett dönt.­­ . . . Azt a bormennyiséget, amely után a járó adót a pénzügyminiszter elengedi, a szemleivben, a pénzügyminiszteri rendelet számára való hivat­kozás mellett kiadásba kell helyezni 8. §. Az 1921. évi április hó 7. napján a bel­földön készletben levő bormennyiségek, tekintet nélkül arra, hogy melyik évből származnak — az alábbi kivételekkel — ht.-ként 70­0 bor­­termelési pótadó alá esnek. A bortermelési pótadó teljes összegében az államot illeti. Nem esik bortermelési pótadó alá: 1. Egyének, cégek és jogi személyek birtoká­ban levő és összesen 1 hL-t meg nem haladó bormennyiség. Ha azonban a készlet 1. bl.-t meghalad, úgy az teljes mennyiségében vonandó bortermelési pótadó alá. A készlet megállapítá­sánál a V* litert meg nem haladó mennyisége­ket figyelmen kívül kell hagyni, a */­ litert meghaladókat pedig 1 literre kell kikerekíteni. 2. A bortermelők birtokában levő az a bor­mennyiség, amely után a termelő az 1921. évi április hó 7. napjáig a bortermelési adót még meg nem fizette, az ilyen borkészlet után, az 1918. évi L t.-c. 4. §-ában megállapított esedé­kesség időpontjában, az 1921. évi VI. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében megállapított adótétel fizetendő. 9. §. Az 1921. évi VI. t.-c. 6. §-a értelmében bortermelési pótadó alá eső borkészletek birto­kosai készletüket az alábbi rendelkezések szerint bejelenteni és a járó bortermelési pótadót le­fizetni kötelesek. Ehhez képest mindazok az egyének, jogi sze­mélyek és cégek, akiknek a birtokában vagy őrizetében levő borkészlet az 1921. évi április hó. 7. napján összesen 1 hé-t meghalad, köte­lesek akár saját, akár idegen helyiségben őrzött készletüket, a készlet tárolási helyének pontos megjelölése mellett, az annak megőrzési helyére illetékes pénzügyőri szakasznál két példányban a mellékelt minta szerinti űrlapon az 1921. évi április hó 30. napjáig bejelenti. A bejelen­tésre szolgáló űrlapok az önköltségi ár meg­térítése ellenében a készlet megőrzési helyére illetékes pénzügyőri szakasznál szerezhetők be. Az 1921. évi VI. t.-c. 6. §-a értelmében bortermelési pótadó alá nem eső készleteket pótadóztatás végett nem kell bejelenteni. Azokat a bortermelési pótadó alá eső bor­­mennyiségeket, amelyek az 1921. évi április hó 30. napján szállítás alatt állanak és még be nem­ jelentették, illetve bortermelési pótadó alá nem vonattak, az átvevő köteles a rendeltetési helyre érkezésük után legkésőbb 48 óra alatt bejelenteni. A vasúti és gőzhajózási vállalatok azokat a borküldeményeket, amelyeket belföldi címzett részére az 1921. évi április hó 7. napja előtt fuvarozás végett átvettek, azonban ez utóbb említett időpontig le nem szállítottak, a külde­ménynek a rendeltetési helyre való beérkezte után azonnal a rendeltetési hely állomására ille­tékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni kötele­sek. Ennek a bejelentésnek a feladó, valamint a címzett nevét, továbbá a küldemény mennyiségé­nek megjelölését magában kell foglalnia. A pénzügyigazgatóságok kötelesek gondos­kodni­­ arról, hogy a borkészletek birtokosai a fentiekben részletezett bejelentési kötelezettségük teljesítésére mindenütt a szokásos módon (dob­szó, falragasz stb. útján) legkésőbb 1921 április hó .20. napjáig külön is felhívassanak azzal, hogy a bejelentés elhalasztása az 1921. évi VI. t.-c. 3. §-ában megállapított büntetést vonja maga után. 10. §. A bejelentés átvételére illetékes pénz­ügyőri közeg (9. §, 2. bekezdése) köteles min­denekelőtt a bejelentés teljességét vizsgálat tár­gyává tenni, majd a készletet az alábbi rendel­kezésekhez képest haladéktalanul megállapítani. A pénzügyőri közeg köteles a leletet, továbbá a bortermelési pótadó címén fizetendő összeget, valamint azt az állampénztárt, amelynél a fizetés teljesítendő, a bejelentés mindkét példányában feltüntetni. A pénzügyőri szakaszok az átvett bejelentésekről előjegyzést kötelesek vezetni és pedig minden egyes állampénztárra vonatkozólag külön-külön füzetben. Ebbe az előjegyzésbe a fél nevét és az előírt bortermelési pótadó összegét fel kell tüntetni. Az előjegyzés tételszámát a bejelentés mindkét példányára rá kell vezetni. A bejelentés egyik példányát a félnek vissza kell adni, a másik példányát pedig annak az állampénztárnak kell megküldeni, amelynél a fizetés teljesítendő. Az előjegyzés a készlet meg­állapítása után az illetékes m. kir. pénzügy­igazgatóság útján a pénzügyminiszteri szám­vevőség fogyasztási adóügyi csoportjához kül­dendő be. A fél a bortermelési pótadót az »Elintézés«­­ben megjelölt állampénztárnál 15 nap alatt lefizetni köteles. Az állampénztárak a borter­melési pótadó befizetését ellenőrizni és a befize­tett összegeket az erre a célra­ felfektetendő Budapesti Közlöny 1921 április 9. Melléklet a 16.000/1921. számú pénzügyminiszteri rendelethez. .......................................pénzü­gyigazgatóság. ...........................pénzügyőri szakasz. Bejelentés: Alulírott......................................................................... (név és foglalkozás) ..................................................................................utcában .......................... összeirási -------------- - . ------/, 7---­---- . szám alatt lakó fél birtokában levő bortermelési pótadó alá eső borkészletekről. (A fél aláírása.) -------• Mindig tegzes készlet tüntetendő k. Elintézés. 1. Benyujtatott 1921. év ............................... hó .......... . 2. 1921. év ........................hó.........a megejtett hivatalos vizsgálat eredménye. .................... litert­ kitevő összes bormennyiség után..................... .........., azaz ................................................ korona........ . bortermelési pótadó jár, mely összeg a ........................................ m. kir. állampénztárnál legkésőbb 15 nap alatt befizetendő. , 1921. .................................'hó .......n. • « *» 1 « I . 1« • I • • » » I . . . t­­ . . •ttlll.lOHIiMlKtMiH *»**«»• (Jról aláírása.) (A pénzügyőri közeg aláírása.) • Amennyiben a be­jelentő fél termelő és birtokában oly bormennyiség is van, amely után a bortermelési adót a törvény életbeléptéig még meg nem fizette s igy az pótadó alá nem­ esik, ezt a körülményt a Jegyzet rovatban az ilyen bor mennyi­ségének pontos megjelölése mellett fel kell tüntetni 1921............................... hú ............n. Folyó tótelsz. Megjelölése azoknak a helyi­ségeknek, melyekben a beje­lentési kötelezettség alá eső készlet el van helyezve A tartályok neme A bor mennyisége literekben* . ) ' Jegyzet ■. ' • ■ ® 1 ■*« *-eö ·0 ISI EK­ “ A raktározási e­ely megjelölése A tartályok neme A tényleg elő­­talált borkészlet mennyisége literekben Jegy­zet* • *•'. ■ ' . *. • . •• ■ \ ' ' -.;• ' v ’V.

Next