Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
ro r Önként értetik, hogy ha az államkincstár érdekei megkívánják, úgy a pénzügyőri közegek az ellenőrzést a jelen §. 1. bekezdésében előírtidőn kívül is bármikor gyakorolni kötelesek. A pénzügyigazgatóságok különös gondot kötelesek fordítani arra, hogy a pénzügyőrség, ellenőrzési kötelezettsége gyakorlása közben, egyrészt az államkincstár érdekeit minden tekintetben megvédje, adóeltitkolásoknak vagy egyéb jövedéki kihágásoknak elejét vegye, avagy ha ilyenek mégis előfordulnának, azokat felderítse, másrészt azonban kellő körültekintéssel járjon el s az ellenőrzést feltétlenül oly módon gyakorolja, hogy ez semmi körülmények között se fajuljon át, egyes adózó felek zaklatásává. Ezt a célt elérendő, a pénzügyigazgatóságok kötelesek gondoskodni arról is, hogy úgy a pénzügyőri közegek, mint pedig a községi elöljáróságok a termelőknek a szükséges felvilágosításokat mindenkor megadják és útbaigazításokkal ellássák. 7. §. Az 1921. évi IVT. t.-c 5. §-a értelmében az 1918. évi I. t.-c.19. §-ának 4. pontja akként módosul, hogy a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy elemi csapások esetén, vagy ha a termett bor értéke a termelési költségeket sem fedezi, az adót elengedhesse. Az adó elengedése teljes vagy részleges lehet. Adóelengedésnek a következő elemi csapások esetében lehet helye: a) a szőlőtetű (phylloxera vastetrix), a szőlőmoly (cochylis ambiguella), a szőlőslonca (tortrix pilleriana), a bagolypille rovarok, valamint a fakórothadás, a peronospora (plasmopary viticola) nevű penészek, ide nem értve a lisztharmatot, ha a kár nem csak szórványosan egyes tőkéken, hanem a szőlőbirtokoknak valamely területrészén állapíttatik meg; b) a fagy, e más egyéb, esetről-esetre felmerülő elemi csapás esetében, amennyiben annak az adó elengedésére igényt nyújtó minőségét az adókötelesek bejelentése vagy a pénzügyigazgatóság felterjesztése alapján a pénzügyminiszter, a földművelésügyi miniszterrel egyetértőleg kimondja. Az elemi kár bejelentése a községek (városok), valamint a pénzügyigazgatóság teendői, továbbá a becslés határidejének kitűzése, a becsléshez való kiküldés, a kárfelvételi jegyzék szerkesztése, a kárbecslő bizottság szervezete, gazdasági szakértő alkalmazása és költségei, végül a bizottsági eljárás tekintetében a közadók kezelésére nézve érvényben levő törvények és szabályok hivatalos összeállítása (1913. évi 50.000. számú pénzügyminiszteri rendelet) 98—112. §-aiban foglalt rendelkezések nyernek értelemszerű alkalmazást. Az idézett rendelet §-aihoz tartozó mintákat (nyomtatványokat) a bortermelési adó elengedésére vonatkozó esetekben is fel kell használni, mindazonáltal megfelelő értelemszerű helyesbítéssel, amihez képest ezekben a mintákban (nyomtatványokban) mindazokat a hasábokat, amelyeknek felirata a bortermelési adót nem érintő megállapításokra vonatkozik (pl. kataszteri tiszta jövedelem, évi földadó, stb.) nem kell kitölteni. Az adóelengedés, illetőleg mérve tekintetében minden egyes esetben a pénzügyminiszter dönt Ehhez képest a pénzügyigazgatóság *— amennyiben a fél a kárbejelentést a káresettől számított 8 napon belül adta be — a fentiek szerint az eljárást lefolytatja és annak befejezte után az összes iratokat javaslatával együtt döntés végett a pénzügyminiszterhez felterjeszti. Azt a bormennyiséget, amely után a járó adót a pénzügyminiszter elengedi, a szemleivben, a vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet számára való hivatkozás mellett, kiadásba’ kel helyezni. Arra az esetre, ha a szőlőbirtokos , bortermelő azon a címen kéri az adó elengedését, hogy a termett bor értéke a termelési költségeket nem fedezi, a következő rendelkezések irányadók: Az adóelengedés iránti kérelmet legkésőbb minden év november bő 30-ik napjáig kell az illetékes pénzügyigazgatósághoz benyújtani. A pénzügyigazgatóság az ezen időponton túl beadott kérvényeket hivatalból visszautasítja. A kellő időben beadott kérvények alapján a pénzügyigazgatóság a szükséges nyomozást, a földadó nyilvántartási biztos és szükség esetében gazdasági szakértő (így pl. vármegyei gazdasági, illetve szőlészeti egyesület) bevonásával megejti és eljárása eredményét javaslatával együtt a pénzügyminiszterhez felterjeszti, aki a kérelem felett dönt. . . . Azt a bormennyiséget, amely után a járó adót a pénzügyminiszter elengedi, a szemleivben, a pénzügyminiszteri rendelet számára való hivatkozás mellett kiadásba kell helyezni 8. §. Az 1921. évi április hó 7. napján a belföldön készletben levő bormennyiségek, tekintet nélkül arra, hogy melyik évből származnak — az alábbi kivételekkel — ht.-ként 700 bortermelési pótadó alá esnek. A bortermelési pótadó teljes összegében az államot illeti. Nem esik bortermelési pótadó alá: 1. Egyének, cégek és jogi személyek birtokában levő és összesen 1 hL-t meg nem haladó bormennyiség. Ha azonban a készlet 1. bl.-t meghalad, úgy az teljes mennyiségében vonandó bortermelési pótadó alá. A készlet megállapításánál a V* litert meg nem haladó mennyiségeket figyelmen kívül kell hagyni, a */ litert meghaladókat pedig 1 literre kell kikerekíteni. 2. A bortermelők birtokában levő az a bormennyiség, amely után a termelő az 1921. évi április hó 7. napjáig a bortermelési adót még meg nem fizette, az ilyen borkészlet után, az 1918. évi L t.-c. 4. §-ában megállapított esedékesség időpontjában, az 1921. évi VI. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében megállapított adótétel fizetendő. 9. §. Az 1921. évi VI. t.-c. 6. §-a értelmében bortermelési pótadó alá eső borkészletek birtokosai készletüket az alábbi rendelkezések szerint bejelenteni és a járó bortermelési pótadót lefizetni kötelesek. Ehhez képest mindazok az egyének, jogi személyek és cégek, akiknek a birtokában vagy őrizetében levő borkészlet az 1921. évi április hó. 7. napján összesen 1 hé-t meghalad, kötelesek akár saját, akár idegen helyiségben őrzött készletüket, a készlet tárolási helyének pontos megjelölése mellett, az annak megőrzési helyére illetékes pénzügyőri szakasznál két példányban a mellékelt minta szerinti űrlapon az 1921. évi április hó 30. napjáig bejelenti. A bejelentésre szolgáló űrlapok az önköltségi ár megtérítése ellenében a készlet megőrzési helyére illetékes pénzügyőri szakasznál szerezhetők be. Az 1921. évi VI. t.-c. 6. §-a értelmében bortermelési pótadó alá nem eső készleteket pótadóztatás végett nem kell bejelenteni. Azokat a bortermelési pótadó alá eső bormennyiségeket, amelyek az 1921. évi április hó 30. napján szállítás alatt állanak és még be nem jelentették, illetve bortermelési pótadó alá nem vonattak, az átvevő köteles a rendeltetési helyre érkezésük után legkésőbb 48 óra alatt bejelenteni. A vasúti és gőzhajózási vállalatok azokat a borküldeményeket, amelyeket belföldi címzett részére az 1921. évi április hó 7. napja előtt fuvarozás végett átvettek, azonban ez utóbb említett időpontig le nem szállítottak, a küldeménynek a rendeltetési helyre való beérkezte után azonnal a rendeltetési hely állomására illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni kötelesek. Ennek a bejelentésnek a feladó, valamint a címzett nevét, továbbá a küldemény mennyiségének megjelölését magában kell foglalnia. A pénzügyigazgatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a borkészletek birtokosai a fentiekben részletezett bejelentési kötelezettségük teljesítésére mindenütt a szokásos módon (dobszó, falragasz stb. útján) legkésőbb 1921 április hó .20. napjáig külön is felhívassanak azzal, hogy a bejelentés elhalasztása az 1921. évi VI. t.-c. 3. §-ában megállapított büntetést vonja maga után. 10. §. A bejelentés átvételére illetékes pénzügyőri közeg (9. §, 2. bekezdése) köteles mindenekelőtt a bejelentés teljességét vizsgálat tárgyává tenni, majd a készletet az alábbi rendelkezésekhez képest haladéktalanul megállapítani. A pénzügyőri közeg köteles a leletet, továbbá a bortermelési pótadó címén fizetendő összeget, valamint azt az állampénztárt, amelynél a fizetés teljesítendő, a bejelentés mindkét példányában feltüntetni. A pénzügyőri szakaszok az átvett bejelentésekről előjegyzést kötelesek vezetni és pedig minden egyes állampénztárra vonatkozólag külön-külön füzetben. Ebbe az előjegyzésbe a fél nevét és az előírt bortermelési pótadó összegét fel kell tüntetni. Az előjegyzés tételszámát a bejelentés mindkét példányára rá kell vezetni. A bejelentés egyik példányát a félnek vissza kell adni, a másik példányát pedig annak az állampénztárnak kell megküldeni, amelynél a fizetés teljesítendő. Az előjegyzés a készlet megállapítása után az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság útján a pénzügyminiszteri számvevőség fogyasztási adóügyi csoportjához küldendő be. A fél a bortermelési pótadót az »Elintézés«ben megjelölt állampénztárnál 15 nap alatt lefizetni köteles. Az állampénztárak a bortermelési pótadó befizetését ellenőrizni és a befizetett összegeket az erre a célra felfektetendő Budapesti Közlöny 1921 április 9. Melléklet a 16.000/1921. számú pénzügyminiszteri rendelethez. .......................................pénzügyigazgatóság. ...........................pénzügyőri szakasz. Bejelentés: Alulírott......................................................................... (név és foglalkozás) ..................................................................................utcában .......................... összeirási -------------- - . ------/, 7------- . szám alatt lakó fél birtokában levő bortermelési pótadó alá eső borkészletekről. (A fél aláírása.) -------• Mindig tegzes készlet tüntetendő k. Elintézés. 1. Benyujtatott 1921. év ............................... hó .......... . 2. 1921. év ........................hó.........a megejtett hivatalos vizsgálat eredménye. .................... litert kitevő összes bormennyiség után..................... .........., azaz ................................................ korona........ . bortermelési pótadó jár, mely összeg a ........................................ m. kir. állampénztárnál legkésőbb 15 nap alatt befizetendő. , 1921. .................................'hó .......n. • « *» 1 « I . 1« • I • • » » I . . . t . . •ttlll.lOHIiMlKtMiH *»**«»• (Jról aláírása.) (A pénzügyőri közeg aláírása.) • Amennyiben a bejelentő fél termelő és birtokában oly bormennyiség is van, amely után a bortermelési adót a törvény életbeléptéig még meg nem fizette s igy az pótadó alá nem esik, ezt a körülményt a Jegyzet rovatban az ilyen bor mennyiségének pontos megjelölése mellett fel kell tüntetni 1921............................... hú ............n. Folyó tótelsz. Megjelölése azoknak a helyiségeknek, melyekben a bejelentési kötelezettség alá eső készlet el van helyezve A tartályok neme A bor mennyisége literekben* . ) ' Jegyzet ■. ' • ■ ® 1 ■*« *-eö ·0 ISI EK “ A raktározási eely megjelölése A tartályok neme A tényleg előtalált borkészlet mennyisége literekben Jegyzet* • *•'. ■ ' . *. • . •• ■ \ ' ' -.;• ' v ’V.