Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-07 / 98. szám

LV/ Budapest) 1921. 98. szám. Szombat, május 7. HIVATALOS Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyu­gtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi­ út 54. sz. Athenaema-épület. Telefon: József 13—91. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. Telefon: József 20­20 A Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‡ » · 16 ‹ · 6» » » * további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára .................... 4 a LAP. HIVATALOS RÉSZ. A minisztertanács a pénzügyminiszter javas­latára az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján létesített magyar királyi jegyintézet tanácsának tagjaivá három évi időtartamra Heinrich Aladárt, az Osztrák-magyar bank helyettes alkormányzóját, dr. Dom­ony Móric miniszteri tanácsost, az Osztrák-magyar bank főtanácsosát, Elischer Viktort, az Osztrák-magyar bank volt központi felügyelőjét, az Osztrák-magyar bank főtanácsosát, Josipovich Géza belső titkos tanácsos, nyug­­minisztert, az Osztrák-magyar bank főtaná­csosát, Pranger Józsefet, az Osztrák-magyar bank volt vezértitkárát, az Osztrák-magyar bank főta­nácsosát, Bernáth Istvánt, az Országos Gazdaszövetség elnökét, dr. Chorin Ferencet, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét, dr. Egry Aurél udvari tanácsost, a Pénz­intézeti Központ jogtanácsosát, Schmidt József belső titkos tanácsost, a Pénz­intézeti Központ elnökét, dr. Schober Béla államtitkárt, gróf Somssich Lászlót, az Országos Magyar Gazdaegyesület elnökét és dr. Teleszky János belső titkos tanácsos, nyug. pénzügyminisztert nevezte ki. Dr. Krausz István tápióbicskei születésű és illetőségű, budapesti lakos, orvos családi nevé­nek »Kaszás« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 28.831/VII. fő. számú belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett. Macska István törtekiszületésű, izsáki illető­ségű, ugyanottani lakos, földmives saját, valamint János, Rozália és Julianna nevű kiskorú gyer­mekei családi nevének »Magyar« névre kért át­változtatása az 1921. évi 30.035/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 66.545/1921. K. M. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Hazai bánya- és vegyipari r.-t budapesti bef. cég az 1918. és 1919. üzlet­évekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyű­lését 1921. évi július hó 31-ig elhalaszthassa. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter 18.583/V. a. 1921. számú kör­-----—rendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének székhelyeikől. A 25.187/1919. N. M. M., továbbá a 2.229. 1920. N. M. M. sz. körrendeleteim kiegészítése­képen felhívom urat, utasítsa a tör­vényhatósága területén levő köz- és nyilvános­­sági jellegű kórházak vezetőit, hogy a jövőben a m. kir. állami gyermekmenhelyekről ezen kór­házakba beutalt beteg csecsemőket és gyerme­keket, eltekintve a fent emlitett rendeletekben foglalt felvételi feltételektől — amig szabad férőhelyeik vannak — minden körülmények között azonnal helyezzék el. Ugyanis az állami gyermekmenhelyek kötelé­kében való gondozásra az 1898. évi XXI. t-c. értelmében a hatóságilag történt elhagyottá nyil­vánítás ad igényt. Az elhagyottság pedig csak abban az esetben állapítható meg, ha a gyer­meknek az 1898. évi XXI. t.-c. 7. §-ában felsorolt fizetni köteles és képes hozzátartozói nincsenek vagyis az elhagyottá nyilvánítás feltételei és azok a feltételek, amelyeknek alapján a kórházi ápo­lási költségek az országos betegápolási alap, ille­tőleg az államkincstár terhére felszámíthatók, ugyanazok. Ennélfogva az állami gyermekmen­­helyekből beutalt beteg csecsemők és gyermekek után felmerült ápolási díjak a beutaló gyermek­­menhely felvételi utalványa alapján, amelyben a gyermek neve, törzsalapszáma és az elhagyott­­ságot kimondó hatósági intézkedés számának fel kell tüntetve lennie, a vagyoni viszonyok igazo­lását célzó külön nyomozás megejtése nélkül az 1898. évi XXI. t.-c. rendelkezéseinek értelmében az országos betegápolási alap, illetve az állam­­kincstár terhére számítandók fel. Ezen rendelkezésem a fent említett körrende­­leteknek a felvételre kerülő más betegekre vonat­kozó intézkedéseit nem érinti. Budapest, 1921. évi április hó 28-án. Dr. Bemolák s. k. hatóságot, hogy jelen rendeletem tartalmáról a hatósága területén lakó összes orvosokat, állat­orvosokat és gyógyszertárkezelőket értesítse, ez utóbbiakat annak pontos betartására utasítsa és közegeivel a rendelet pontos betartását szigo­rúan ellenőriztesse. A gyógyszerárszabás egy példányát a rende­let 1. pontja értelmében a gyógyszertárak meg­szerezni és megőrizni kötelesek A tiszti főorvosok a gyógyszertárak megvizsgálása alkalmával erről meggyőződést szerezni tartoznak. Az árszabás a Budapesti Gyógyszerésztestület titkára hiva­­tától (VJLII, Aggteleki­ utca 8.) szerezhető be- JBudapest, 1921. évi április hó 30. Dr. Bernolák s. k. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszternek 18.606/1921. V/c. N. M. M. számú körrendelete az uj magyar gyógyszerárszabás tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényható­ságnak. A gyógyszerek, kötőszerek és a gyógyszerek kiszolgáltatásához szükséges edényzet kereske­delmi árainak változása­ egy új hivatalos gyógy­­szerárszabás kibocsátását teszi szükségessé. Ennélfogva az Országos Közegészségügyi Tanácsnak az 1876. évi XIV. t.-c. 170. §-ának 6. pontjában foglaltak alapján elkészített erre vonatkozó javaslata folytán az 1920. évi 23.234. N. M. M. számú körrendeletét és az ezzel kiadott Gyógyszerszabványt, valamint a szesz és cukor felhasználásával készülő gyógyszerek árának módosítása tárgyában kiadott 1921. évi 14.306 N. M. M. számú körrendeletét hatályon kívül helyezem és a I. 1921. évi május hó 1. napjától kezdve az alább közölt gyógyszer­árszabást léptetem életbe. Ugyanezen javaslat értelmében ezen időponttól kezdődőleg a gyógy­szerárakhoz ezideig engedélyezett felár felszámí­tását megszüntetem. A gyógyszerek árának módosítása folytán megváltozik az 1898. évi 99.000 B. M. számú körrendelettel kiadott Szabályzat II. mellékle­tében felsorolt vényminták ára is. Az árszabás végén tehát — miheztartás végett — a vény­minták új árai is fel vannak tüntetve. Minthogy szükségesnek tartom, hogy a gyógy­szerárszabás elején található és a gyógyszerek kiszolgáltatására vonatkozó rendeltemet nem­csak a gyógyszerészek, hanem úgy a közhiva­talban lévő, mint a magánorvosok is ismerjék és ahhoz alkalmazkodjanak, felhívom a törvény­ Népjóléti és munkaügyi minisztérium 18.606/1921. V/c. N. M. M. szám. Rendelet az uj magyar »Gyógyszerárszabás« tárgyában. Jelen új gyógy­szer árszabás 1921. évi május bó 1-én lép életbe s arra nézve a következő határozatok állapíttatnak meg: 1. Minden gyógyszerész kivétel nélkül, vala­mint minden orvos, sebész és állatorvos, ki a fennálló rendeletek alapján házigyógyszertár tartására jogosítva van, úgyszintén azon házi gyógyszertárak, melyek közönségüknek a gyógy­szereket pénzért szolgáltatják ki, 1921. évi má­jus hó 1-től fogva a vények árának megszabá­sánál tartoznak ezen árszabáshoz s az alábbi rendelkezésekhez szorosan alkalmazkodni és ennek egy hivatalos példányát beszerezni és tartani 2. Azon szerek, melyek a gyógyszerkönyvben és jelen árszabásban f­el vagy 'H’-el vannak jelezve, nemkülönben minden hasonló hatású szer is csak gyógy­gyakorlatra jogosított orvos, sebész vagy állatorvos által szabályszerűleg ki­állított vényre adhatók ki. 3. A gyógyszerek mennyiségre és minőségre nézve szigorúan az orvosi vény szerint készíten­dők el s az orvosi vényen rendelt gyógyszer helyett más gyógyszert vagy egyebet kiszolgál­tatni tilos. A kiállítás, ha a vényen azon megjegyzés foglaltatik: »fiat expeditio simplex«, csakis az edények, tartályok és borítékok legolcsóbb téte­leinek felszámításával teljesítendő. 4. Tilos oly vények elkészítése, melyeknek rendelési módjából az orvossal fennálló titok­­szerű egyetértésre lehetne következtetni, milyen például: »secundum meam praescriptionem« s több efféle. 5. Minden vényre, mely szerint valamely gyógy­szer elkészíttetett és kiadatott, az ár­számok­kal olvashatókig és áttételenként (egyenként) feljegy­zendő. Minden egyes vénytétel legkevesebb öt fillérbe számíttassák; ha azonban több filléren felül még fillértört is jön számításba, akkor ez, ha fél filléren alul van, elhagyandó, fél fillér pedig vagy ezen felüli tört egy egész fillérbe számít­ható fel. Ki a vény árát kiszámítja, felelősség terhe alatt köteles azt neve sajátkezű aláírásával ma a gyógyszertár jelvényével ellátni. A használati utasítást (signatura) pedig a gyógyszert készítő, egyén látja el a kelettel s neve aláírásával szin­tén felelősség terhe alatt. 6. A vényeknek a megszabott áron alul adása meg van engedve; ily esetben a leszállított árnak úgymint a rendesnek, fel kell a vényre jegyez­tetnie, magától értetvén, hogy a leszállított áron Egyes szám­ára 6 korona.

Next