Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

2 .............. .. .. ...........­ állami­­anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-c. 41. §-ában megszabott kellékekre — álta­lában minden oly elismerés alapján bejegyezték, amelyet az atya az élőszóval közhatóság előtt, vagy b) közokiratban vagy hitelesített magánok­iratban tett; továbbá bejegyezték azon az ala­pon is, hogy c) az atyával szemben az atyaságot vagy tar­tási kötelezettséget bírói ítélet alapján állapí­tották meg, vagy d) az atya magát bíróság vagy más hatóság előtt kötött egyezségben kötelezte a tartásra, vagy e) vele szemben az atyaságot külön hatósági eljárással állapították meg. A magyar kormány által a törvénykezés ideig­lenes szabályozásáról 4.038/1919. M. E. szám alatt kibocsátott és az 1920:1. t.-c. 10. §-ában érvényesnek elismert (a Belügyi Közlöny 1919-iki évfolyamának 1204. lapján közölt) rendelet 6. §-a értelmében a fentebb a) és b) pontban meg­jelölt alapon történt bejegyzéseket joghatásukban olyanoknak kell tekinteni, mintha azokat az 1894 : XXXIII. t.-c. (A. T.) 41. §-a alapján jegyezték volna be, mihez képest ily bejegyzések törlésének nincs helye. A fentebb c—c) pontokban megjelölt alapon történt bejegyzések törlését az idézett 4.038/1919. M. E. számú rendelet 6. §-ának 2. bekezdése, vala­mint a m. kir. belügyminiszternek 74.595/1919. B. M. számú (a Belügyi Közlöny 1919-iki év­folyamának 1332. lapján megjelent) körrendelete — amelynek érvényességét az 1920:1. t.-c. 10. §-a szintén elismerte — már elrendelte ugyan, azonban ez a belügyminiszteri körrendelet a természetes atya nevének csak az anyakönyvi lap szélén, illetőleg az anyakönyv 9. vagy 10. rovatában foganatosított bejegyzése törléséről intézkedett, ellenben nem intézkedett azokról az esetekről, amikor a természetes atyára vonatkozó adatokat, az atyának a születés bejelentése alkalmá­val kijelentett elismerése és az anyának ugyan­akkor történt hozzájárulása alapján, az anyakönyv 5—7. rovataiba úgy jegyezték be, mintha a gyermek törvényes házasságból származott volna, továbbá nem intézkedett azokról az esetekről sem, amikor a természetes atya nevének bejegy­zésével kapcsolatban vagy a bejegyzés után az úgynevezett forradalmi kormányzótanács rende­letére utalva, a gyermek törvényes származását jegyezték fel. Ennélfogva elrendelem, hogy a természetes atyára vonatkozólag a gyermek születési anya­könyvének 5—7. rovataiba bejegyzett adatokat, valamint a gyermek törvényes származására vonatkozó említett bejegyzést hivatalból vagy bárki kérelmére szintén törölni kell és ezzel kapcsolatban az A. T. 41. §-a szerint az anya­könyvbe feljegyezhető atyai elismerést az anya­könyv »Utólagos bejegyzések. Kiigazítások« ro­vatába be kell jegyezni. Ezeket a szabályellenes bejegyzéseket arról lehet megismerni, hogy a bejegyzést m­ind a természetes atya, mind az anya aláírták. Az eljárásra nézve mind a törlés, mind az utólagos bejegyzés tekintetében a 74.595/1919. B. M. számú rendeletben foglalt rendelkezések irányadók. 2. Házasságfelbontó határozatok feljegyzésének törlése. Ezeknek a feljegyzéseknek törléséről a fentebb idézett 4.038/1919. M. E. számú rendelet 2., 4. és 18. §-ai alapján a 35.831/1920. B. M. számú belügyminiszteri körrendelet (megjelent a Belügyi Közlöny 192­0-iki évfolyamának 956. és 1058. lapján) már intézkedett.­­3. A vallásnak, a gyermek vallására létrejött megegyezésnek, az özvegyi s az elvált minőség­nek bejegyzése. A vallást (1904: XXXVI. t.-c. 9. §-ának 3. és 4. pontjai, 10. §-ának 2. pontja, 11. §-ának 3. pontja, Anyakönyvi Utasítás (A. U.) 56. §-a, ■83—93. §-ai, 94. §-ának utolsó bekezdése és­­ 110. §-ának 3-ik bekezdése), továbbá a házasulók­­közt gyermekeik vallására nézve házasságuk megkötése előtt létrejött megegyezést (1894. évi XXXII. t.-c., 1895 . XLIII. t.-c., Házas­sági Utasítás (H U.) 75. §-a), végül az »özvegy«, »(özv.)« és »elvált« szavakat (A. U. 55. fj­ ának 6. B) és 6. C) pontjai) nem jegyezték be. Elrendelem, hogy a vallás, valamint az özvegy, »özv.« és »elvált« szavak bejegyzésének pótlása végett a kiigazítási eljárást az A. V. Hatodik Részében előírt szabályok szerint hivatalból vagy bárki kérelmére folyamatba kell tenni. Tekintve a kiigazításra szoruló bejegyzések nagy számát, megengedem, hogy a kiigazítási eljárásnak hivatalból folyamatba tétele esetében az anyakönyvvezető az idecsatolt 1. mellékleten levő mintának megfelelő nyomtatványon, a 2., 3. és 4. mellékleteken levő példák szerint anya­könyvenként külön-külön, az illető anyakönyv­ben levő, kiigazításra szoruló valamennyi esetet magában foglaló kiigazítási tervezetet készítsen és azt két példányban az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatósághoz felterjessze. Elrendelem továbbá, hogy amennyiben a be­jegyzés és a beszerzett bizonyítékok összehason­lításából az tűnnék ki, hogy a bejegyzés az A. U. 151. §-ában foglaltakra tekintettel, egyéb­ként is kiigazításra szorul, a kiigazítási eljárást ezekre a kiigazítást igénylő adatokra is egy­idejűleg ki kell terjeszteni. A kérelemről készített jegyzőkönyvhöz vagy a kérvényhez (A. U. 153. §-a), illetőleg az elő­terjesztéshez (A. U. 158. §-a) a kiigazíttatni kért bejegyzés hivatalból kiállítandó szó szerinti kivonatán és a kiigazítási tervezeten felül csatolni kell a bejegyzés idejében fennállott tényállás igazolására alkalmas minden bizonyí­tékot. Nevezetesen: a születési anyakönyvet érintő esetekben: a szülők (törvénytelen gyermeknél az anya) szüle­tési bizonyítványát, vagy a szülők közt a házas­ság megkötése előtt, illetőleg a magyar kormány 6.822/1919. M. E. számú (a Belügyi Közlöny 1920-iki évfolyamának 5. lapján megjelent) ren­deletének c) pontjában megjelölt idő alatt gyermekeik vallása iránt létrejött megegyezésre vonatkozó közokiratot, illetőleg hatósági jegyző­könyvet, vagy a vallási áttérést (átlépést, be­lépést­ igazoló bizonyítványt, a kilépést igazoló hatósági jegyzőkönyvet vagy mindezek helyett a szülők házassági anyakönyvi kivonatát; talált­­ általában oly gyermeknél, akinek szülője isme­retlen, a vallási hovatartozás az A. U. 92. §-a szerint kell igazolni; az anya volt házastársának halotti anyakönyvi kivonatát, illetőleg a korábbi házasság felbontására vonatkozó jogerős bírói ítéletet; a házassági anyakönyvet érintő esetekben: a házastársak születési bizonyítványait vagy az áttérést (átlépést, belépést) igazoló bizonyítványt, a kilépést igazoló hatósági jegyzőkönyvet, a h­ázastársak közt gyermekeik vallására nézve házasságuk megkötése előtt, illetőleg a magyar kormány 6.122/1919. M. E. számú rendeletének c) pontjában megjelölt idő alatt létrejött meg­egyezésre vonatkozó közokiratot, illetőleg ható­sági jegyzőkönyvet, a házastársak vagy ezek egyike korábbi házastársának halotti anyakönyvi kivonatát, illetőleg a korábbi házasság felbon­tására vonatkozó jogerős bírói ítéletet; ezek az iratok a házassági iratgyű­jteményben rendszerint megvannak; a halotti anyakönyvet érintő esetekben: az elhalt egyén születési bizonyítványát vagy a maga, illetőleg szüleinek áttérését (átlépését, belépését) igazoló bizonyítványt, kilépését iga­zoló hatósági jegyzőkönyvet vagy az elhaltnak szülei közt a házasság megkötése előtt, illetőleg a magyar kormány 6.822/1919. M. E. számú Rendeletének c) pontjában megjelölt idő alatt gyermekeik vallása iránt létrejött megegyezésre vonatkozó közokiratot, illetőleg hatósági jegyző­könyvet vagy az elhaltnak házasság­kötésére vonatkozó anyakönyvi kivonatot; az elhalt nő volt házastársának halotti anyakönyvi kivona­tát, illetőleg az elhalt egyén házasságának fel­bontására vonatkozó jogerős bírói ítéletet. A mellékletek külső lapján az illető anya­könyvi bejegyzés év és folyószámát fel kell tüntetni (pl. 26/1919, szül. 7/1919. ház., 18/1919. hat.). Az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság a kiigazítási tervezet adatait gondosan összehason­­­lítja a bizonyítékokkal s azokban az esetekben,­­­amelyekben a tényállást teljesen tisztázottnak találja, a kiigazítást elrendeli, még­pedig úgy, hogy a kiigazítási tervezet hátlapján, levő véghatározati szöveget iktatószámmal, kerettel és pecséttel ellátja és aláírja; ha pedig a fel­ügyelő hatóság a bizonyítékokból a kiigazítási tervezet 2. rovatában foglalt javaslattól eltérő tényállást állapít meg, a 2. rovatban levő szö­veget harántvonallal áthúzza s az elrendelt kiigazítás szövegét a 3. rovatba beírja; ha végül a felügyelő hatóság a tényállást nem látja tisz­tázottnak, tárgyalást tart (A. U. 154. §-a), ezt a körülményt a kiigazítási tervezet 5. rovatába feljegyzi, a 2. rovatban levő szöveget haránt­vonallal áthúzza s az ekként tárgyalás alá vett jegyekben esetről-esetre külön határoz. A felügyelő hatóság a kiigazítási tervezet és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozott határozatát az érdekelt felek előtt kihirdeti vagy velük kivonat alakjában írásban közli (A. I. 157. §-a) s a határozat jogerőre emelkedése után a kiigazítási tervezet egyik példányát, a terve­zet hátlapján levő jogerősségi záradék kitöltése után, az anyakönyvvezetőnek foganatosítás végett visszaküldi (A. U. 159. §-a), előbb azonban a tervezet 2. rovatában haránt­vonallal való át­húzással törli azokat az ügyeket, amelyekben felebbezés érkezett be s ezt a tervezet 5. rova­tában feljegyzi. A szükséges nyomtatványokat a törvényható­ság első tisztviselőjének együttes megrendelésére innen fogom megküldeni. Evégből az anyakönyvvezetők már most vegyék számba a kiigazítást igénylő eseteket s a számba­vétel eredményéhez képest a legszigorúbb taka­rékosság szem előtt tartásával jelentsék be a szükségletet a törvényhatóság első tisztviselő­jének. Tájékozásul megjegyzem, hogy egy-egy kül­yen 34, egy-egy keliven 48 kiigazítást igénylő be­jegyzés részére vannak vízszintes rovatok. Ha tehát mind a három anyakönyvben vannak ki­igazításra szoruló bejegyzések, feltétlenül szük­ség lesz három külivre. Ha pedig az ilyen be­jegyzések száma anyakönyvenként a 34-et meg­haladja, de nem több, mint 34 + 48 + 82, ezen­felül szükség lesz egy belivre is, 82-nél több, de nem több mint 82­­+­ 48 + 130 bejegyzés esetében két belivre stb. 4. A foglalkozás bejegyzésének kiigazítása. A foglalkozást csak általános megjelöléssel jegyezték be, például a fővárosi alkalmazottjai írtak »fővárosi fogalmazó«, »fővárosi altiszt« helyett, »bírósági alkalmazott«-at »törvényszéki bíró«, »kúriai bíró«, járásbírósági irodatiszt« helyett, »vörös katona«-t stb. Elrendelem, hogy ezeknek az adatoknak ki­igazítása iránt az érdekelt fél kérelmére az el­járást az Anyakönyvi Utasítás Hatodik Részében előírt szabályok szerint folyamatba kell tenni. Ha azonban a most említett adatok oly be­jegyzéseknél fordulnak elő, amelyeket az előbbi pontok szerint különben is hivatalból kell ki­igazítani, a foglalkozás megjelölésének kiigazítása az eset körülményei szerint a megfelelő kiigazítási tervezetbe is felvehető. 5. A házasulok születési helyének bejegyzése. Egyes esetekben a házassági anyakönyvekbe a házasulok születési helyét is bejegyezték. Bár az 1904 : XXXVI. t.-c. 10. §-ának 2. pontja és a H. U. 74. §-ának 3. pontja a születési hely bejegyzését nem rendeli el, mindazonáltal az ilyen bejegyzést nem szabad törölni. A jövőre nézve pedig elrendelem, hogy e rendelet közzé­tételétől kezdve a házasulok születési helyét a házasulok születési anyakönyve alapján ponto­san, még­pedig a helynév után zárójelben a vármegye vagy külföldieknél az ország és a tartomány (A. U. 54. §-a) feltüntetésével az anyakönyvbe szintén be kell jegyezni. Ennek megfelelően elrendelem, hogy a H. U. 74. §-ának 3. pontjában (Anyakönyvvezetők Kézi­könyve 402. lap) az első sorban »születési« szó után »helyét valamint« szavakat, a 3. pont 3. bekezdésében »A születési« szavak után »helye és« szavakat, a * alatti megjegyzés második sorában »születési* szó után »helye valamint« szavakat, végül az A. U. 53. §-ához (Kézi­könyv 105. lap) * alatti megjegyzés második sorában »születési« szó, után »helye valamint« szavakat kell mint az Állami Anyakönyvvezetők Hivatalos Kézikönyvének 31. sz. pótlékát be­vezetni. „ Felhívom —­— urat, hogy e kör* polgármester rendeletemet (csak az alispánoknak) az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságokkal miheztartás és ellenőrzés végett s (valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének) az állami anyakönyvvezetőkkel miheztartás végett közölje és pontos végrehajtását a felügyeleti vizsgálatok keretében maga is ellenőrizze. Egyúttal felhivom, hogy hatósága területén e körrendeletemnek —■ az 6. pont kivételével — széleskörű közhírré tétele iránt alkalmas módon intézkedjék.­­ Budapest, 1921. évi április hó 28-án. [ Gróf Ráday Gedeon s. k. Budapesti Közlöny 1921 május 8. V*»11­­ ..............­..................... ..... ■ — '■*»

Next