Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
2 a ) a nemzetgyülés által saját kebeléből kiküldött három és l) a m. l.ir. legfőbb állami számvevőszék által kiküldött két tagból. Elnökét a bizottság saját kebeléből maga választja :'£v • ■ Megállapításait a bizottság jegyzőkönyvbe foglalja, amely a jegyintézet zárszámadásával a nemzetgyűlés elé terjesztendő. .. " 118. §. A jegyintézet cégének jegyzéséhez három aláírás szükséges, melyek közül az egyiket az elnöknek vagy alelnöknek, a másikat a tanács egy tagjának, a harmadikat egy igazgatónak kell teljesítenie. VI. A egyes őszt álvok és egyes telepek ügykörében az első bekezdés szabályaitól eltérő aláírásnak is van helye., Az intézeti tanács határozza meg, hogy mely személyek mily terjedelemben és mily alakbanteljesíthetik ezeket az aláírásokat. A tanács e tárgyú rendelkezései az illető hivatalos helyiségekben kifüggesztendők. Ig. 19. §. A jegyintézet az állam számára bizományi üzleteket végezhet. Az ily bizományi üzletvitelből az állam terhére mutatkozó egyenleg hónapközben a megállapodáshoz képest, a minden hónap végével fennmaradó egyenleg pedig legkésőbb a következő hó 7. napjáig a m. kir. állampénztár által készpénzben kiegyenlítendő. » •» A jegyintézet az állam számlájára pénzt átvesz és az állam követelése erejéig fizetéseket teljesít. * -r • ••* '•-*«. •••... . Más üzleteket az állam részére csak úgy teljesíthet, ha azzal hitelezés nincsen összekötve. Ez a tilalom nem terjed ki azoknak a váltóknak a leszámítolására vagy a kölcsön üzletben kézizálogul való elfogadására, amelyek az adók és jövedékek terén törvényileg szabályozott hitelezések révén jutottak a kincstár birtokába. Ezek a váltók leszámítolhatók, illetőleg kézizálogul elfogadhatók, ha egyébkép az üzleti határozmányoknak megfelelő kellékekkel el vannak látva. 20. §: Az államai jegyintézet a jelzálogétel kivételével mindazoknak az üzleteknek folytatására jogosult, amelyeket az osztrák-magyar bank alapszabályai szerint folytatott. Ebbéli ténykedésénél az állami legyintéseire azok a határozatok, amelyek az Osztrák-magyar bank alapszabályainak VIII. címében a bank üzleteire vonatkozó jogok és kötelességek tekintetében meg voltak állapítva, megfelelően alkalmazandók.’ . 21. §. A kamatláb nagyságát korlátozó törvényes rendelkezések az állami jegyintézetre nem nyernek alkalmazást. 22. §. Az állami jegyintézet és fióktelepei elleni perzárólag a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe és illetékességéhez tartozik. Ugyanez előtt a bíróság előtt indíthatja meg az állami jegyintézet vagy fióktelepe perét akkor is, ha ez a bíróság egyébként nem is bírna hatáskörrel vagy illetékességgel. . . Az előbbi bekezdés nem nyer alkalmazást, ha más törvény, az illetékességet kizárólagosan állapítja meg, vagy ha a jegyintézet a féllel írásban megállapodott, hogy más bíróság legyen illetékes. 23. §. Az állami jegyintézet könyveinek, illetőleg a könyvekből vett és az intézet cégével szabályszerűen aláírt kivonatoknak olyan bizonyító erejük van, mint a közokiratoknak. Olyan nyugtáknak, elismervényeknek, utalványoknak, utasításoknak és egyéb barátoknak, amelyeket a felek az intézet részére állítanak, az 1911. évi I. t.-c. 317. §-ában meghatározott bizonyító erejük van akkor is, ha ez o iratok az említett §-ban megkívánt kellékeket nev ii tartalmazzák; 24. §. Az intézet részére kiállított kötelezvény vagy kötelezettséget megállapító más nyilatkozat, ha bíróság vagy közjegyző hitelesítette, végrehajtható okirat. A végrehajtás elrendelésére az okiratban megjelölt bíróság, ily megjelölés hiányában pedig a budapesti kir. törvényszék illetékes. Aki az állami jegyintézetnél letett pénzekre vagy értékekre vagy a jegyintézetnél felveendő követelésekre letiltást, zálogolást vagy végrehajtást kieszközölni kíván, köteles ez iránt az illetékes bírósághoz fordulni, amely ilyen biztosítási vagy végrehajtási intézkedést mindig csak az állami jegyintézetet megillető jogok épentartásával rendelhet el és erről a jegyintézetet közvetlenül értesíteni tartozik. Mindezekben az esetekben azonban jogában áll a jegyintézetnek a pénzeket vagy az illető követelésbeli összeget a tulajdonos vagy a követelésre jogosult személy költségén bírói kézhez letenni. Ha a jegyintézetnél levő pénzek vagy értékek tulajdonosa csődbe vagy csődönkívüli kényszer III. FEJEZET. Átmeneti intézkedések és záróhatározatok egyezségi eljárás alá kerül vagy meghal, a tömeggondnok, a vagyonfelügyelő vagy az örökös köteles erről a jegyintézetet az illetékes hatóság útján értesíteni s a jegyintézetnek tudomására hozni, hogy ők vannak jogosítva a pénzek és értékek fölött rendelkezni. Ha ez a közlés elmarad, a jegyintézet ebből a csőd- vagy hagyatéki tömegre háruló károkért nem szavatol. A jegyintézetnél letett pénzek és értékek bíróilag igazolt harmadik személyeknek mindenkor csakis az illető okmány visszaadása ellenében szolgáltathatók ki. 25. §: Az állami jegyintézet a nála levő pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ad felvilágosítást. A jegyintézet nem köteles az általa nyújtott Intelekről felvilágosítást adni. Azt, hogy a bíróság mennyiben követelhet felvilágosítást, a fennálló jogszabályok állapítják meg-26. 11. Az állami jegyintézet által kibocsátott utalványok bírói megsemmisítésére a váltókra nézve érvényes szabályok szerinti eljárásnak van helye. Minden egyéb, a jegyintézet vagy egyik fióktelepe által kiállított oirat bírói megsemmisítésére kizárólag a budapesti kir. törvényszék illetékes. A megsemmisítési eljárás megindítása előtt, valamint a végleges megsemmisítési határozat meghozatala előtt a nevezett bíróság a jegyintézetet arra tartozik felhívni, hogy a megsemmisítést kérő fél által a megsemmisítendő okmányra nézve előadott ismertető jelek helyessége, valamint az iránt, hogy az illető okmány be nem váltatott-e, nyilatkozzék. * 27. §. Az állami jegyintézetnek saját követelései melegítése végett feltétlen elsőségi joga van a birtokában levő pénzekre, váltókra és értékpapírokra. Ez az elsőségi jog a jegyintézetet nemcsak azokra a pénzekre, váltókra és értékpapírokra nézve illeti meg, amelyek neki követelésének biztosítására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden vagyonára, melynek birtokába a jegyintézet bármikor is bármi célból jutott. Az állami jegyintézetnek jogában áll követelését bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és az adósának vagyona felett nyitott csődön tavul is, a fennebb említett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőségi jogának gyakorlásában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdonjogi igények és korábban szerzett jogok által sem gátolható meg, ha a jegyintézet az illető pénzeket, váltókat és értékpapírokat adósának vagyonaként vette át és az említett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak. 28. §. Az állami jegyintézet üzleti éve a naptári év. Első üzleti éve 1922 december 31-én ér véget. A mérleg mindenkor december 31-ére zárandó le. Felállítására a kereskedelmi törvény idevonatkozó határozatai irányadók. 29. §. Az állami jegyintézet köteles a hivatalos lapban közzétenni : a) követeléseinek és tartozásainak állását minden hó 7., 15., 23. és utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni ötödik napon, és b) a jegyintézet mérlegét és a nyereség- és veszteségszámla évi zárlatát legkésőbb az illető üzleti évet követő január végéig. A követelések és tartozások álladékába felveendő : A tartozások oldalán : a forgalomban levő államjegyek összege, a többi azonnal lejáró tartozás, a felmondáshoz kötött tartozások, a többi tartozások. A követelések oldalán: Az épületeken üzleti felszerelés, érckészlet, a külföldi piacokra szóló váltók és külföldi jegyek, az osztrák-magyar bank jegyeinek, a postatakarékpénztár jegyeinek, az 1 és 2 koronás bankjegyutánzatoknak, a leszámítolt váltóknak és a kézizálogra adott kölcsönöknek állaga, az értékpapirolatak és a többi vagyontárgyaknak állaga. A követelésekre és tartozásokra vonatkozó első közzétételnek legkésőbb az állami jegyintézet működésének megkezdését követő egy hónap eltelte után kell a jelen §. első bekezdésének aj pontjában foglalt határozatoknak megfelelően történnie. 30. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy rendeleti uton az oly, lehető rövid határidőt állapítson meg, amelynek lejártáig az osztrák-magyar banknak a jelen törvény értelmében kicserélésre kerülő jegyeit , úgyszintén a m. Mr. postatakarékpénztár aláírását viselő államjegyeket és végül az u. n. tanácsköztársaság szervei általbocsátott és még forgalomban levő 1 és 2 koronás bankjegy utánzatokat fizetés gyanánt «minden teljes névértékben változatlanul elfogadni köteles és amely határidő lejártáig ezek a fizetési eszközök államjegyek« minden levonás nélkül ki fognak cseréltetni, és további határidőt állapíthasson meg, amelynek elteltéig ezek a fizetési eszközök még minden m. Mr. állampénztárnál teljes névértékben fizetéskép elfogadandók és amely határidőben még minden levonás nélkül fognak államjegyekre kicseréltetni, és továbbá határidőket állapítson meg, amelyek alatt ezek a fizetési eszközök időszakonként emelkedő százalékos levonásokkal a m. kir. állampénztáraknál fizetéskép elfogadandók és amelyek alatt ugyanily, időszakonként emelkedő százalékos levonásokkal fognak államjegyekre kicseréltetni, végül is azt a határnapot megállapítsa, amelynek lejártával ezek a fizetési eszközök fizetéskép többi mint. állampénzáraknál sem fogadhatók el és államjegyekre többét cseréltetni nem fognak. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy ha a pénzforgalom rendje megvánja, rendeleti úton intézkedhessék aziránt, hogy az osztrákmagyar bank magyar felülbélyegzésű jegyeinek egyes kategóriáit — megállapítandó határidőn belül — államjegyekre minden levonás nélkül még az állami jegyintézet létesítése előtt az állami jegyintézet összkibocsátásának terhére kicserélhesse. A jelen törvény 6. §-ának az államjegyek összkibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó határozatai erre a lecserélésre is kterjednek. Azokkal a bankjegyekkel, amelyek birtokában az állam a lecserélési művelet folytán jut, a trianoni békeszerződés végrehajtása során az arra illetékes tényezőkkel létesítendő megállapodások szerint kell eljárni. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy erre vonatkozólag, valamint az osztrák-magyar bank magyarországi szervezetének, üzleti berendezéseinek és üzletei egy részének átvétele iránt a trianoni békeszerződés szerint illetékes tényezőkkel a szükséges megállapodásokat létesíthesse. A pénzügyminiszter végül felhatalmaztatik, hogy lehetőleg még a jelent. első bekezdésének c) pontjjában említett rendelet lebocsátása előtt rendeleti úton szabályozza az osztrák-magyar bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeknek a bank magyar felülbélyegzésű jegyeivel való teljesítését, 31. §. A jogosulatlanul pénzjegyet vagy bemutatóra szóló, nem kamatozó más oly kötelezvényt bocsátó, amely a forgalomban pénzjegyül használható, amennyiben e cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és az általa ebocsátott értékjegyek tízszeres összegéig terjedhető, de legalább is százezer korona pénzbüntetéssel büntetendő. E cselekmény miatt a bűnvádi eljárás az állami fegyintézet indítványára indítható meg; az eljárásrazárólag a budapesti Mr. büntetőtörvényszék illetékes. Behajthatatlanság esetén a pénzbüntetést fogházbüntetésre kell átváltoztatni, amelynek tartama egy évet nem haladhat meg. 32. §: A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a belföldi kereskedelmi érmék, a külföldi váltói és fizetési eszközök forgalmát az állami jegyintézet közreműködésének igénybevételével rendeleti utód szabályozhassa és rendeletének megszegését az 1916. évi IV. törvénycikk 6. §-a szerint büntetendőhágássá nyilváníthassa. 33. §. Utasíttatik a kormány, hogy az állami háztartás vitelét a szigorú takarékosság érvényesítésével és az állami bevételeknek a szükséghez képest való fokozásával akkér rendezze be, hogy az kezelési hiánynyal ne záruljon és igy a jelentörvénynek az államjegyekibocsátási alapjaira vonatkozó rendelkezései végrehajthatók legyenek. 31. §. Nem tekinthető az állam részére való közvetlen hitelezésnek s igy nem tartozik a jelen törvény 19. §-ában tilalmazott üzletek közé az állam által kibocsátott oly háromhavi lejáratú pénztárjegyeknek a benyújtó felek részére való leszámítolása, amelyek a jelen törvény hatálybaléptét megelőzően kibocsátott rövid lejáratú állami pénztárjegyek megnyitásaképen adatnak. Az ily pénztárjegyek leszámítolása utján kibocsátott államjegyek nem számíttatnak bele . a jegyintézetnek törvényszerű üzletei alapján a jelen törvény 2. §-a második bekezdésének es Budapesti Közlöny 1921 május 5.’