Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
1921 május 5. Budapest Közlöny pontja szerint kibocsátható államjegyek összegébe: 35. §. Az államjegyek előállítási és kezelési költségei, ideértve az állami jegyintézet évi kiadásainak az üzleti bevételeket esetleg meghaladó részét, az állami költségvetésben az államadósságok fejezeténél irányzandók elő és számolandók el. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az e.címen eddig előállott és a megfelelő költségvetési hitel engedélyezéséig még felmerülő költségeket előirányzat nélkül kiadásként számolhassa el. A pénzügyminiszternek az államjegyek előállítására vonatkozólag eddig tett intézkedései jóváhagyatnak. Az állami jegyintézet üzleti fölöslege az államadósságok bevételei között irányozandó elő és számolandó el. 36. §. A pénzügyminiszter utasíttatik, hogy mihelyt a gazdasági és pénzügyi viszonyok megengedik, késedelem nélkül tegyen előterjesztést: a) az állam jegyekből álló függő adósság fokozatos megszüntetése, b) a pénzforgalom maradandó jellegű szabályozása iránt; 37. §. Ez a törvény a minisztérium által meghatározandó napon lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre. A jelen törvény végrehajtásával kapcsolatban felmerülhető magánjogi kérdéseket a minisztérium rendelettel szabályozhatja. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemlét akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezer kilencszázhuszon- Egyedik évi május hó negyedik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) is Kormányzó Ur Ő Főméltósága a tbl kir. pénzügyminiszter előterjesztésére az 1921. évi XIV. t.-c. alapján létesítendő m. kir. állami jegyintézete elnökévé dr. Popovics Sándor belső titkos tanácsos, nyug. pénzügyminisztert, alelnökévé dr. pap Elek belső titkos tanácsos, nyug. államtitkárt kirendelni méltóztatott. A magyar királyi kereskedelemügyi tiniszter előterjesztésére megengedem, hogy Szalay József miniszteri tanácsos, államvasuti igazgatónak a tényleges szolgálatból való kilépése alkalmából buzgó szolgálataiért elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1921. évi április hó 14. napján.Horthy s. k. Dr. Hegyeshalmy s. k. A m. kir. földmivelésügyi miniszter folyó évi 46.143. szám alatt kelt elhatározásával Lisznyay Damó Tihamér nyug. helyettes államtitkár, a Pestvármegyei Danavölgy lecsapoló és öntöző társulat miniszteri biztosának megbízatását 1921. évi március 20-tól számítandó további két év tartamára meghosszabbította. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter az 1908 : XLVII. t.-c. 63. §-a alapján Balassagyarmat székhelylyel Nógrád vármegye területén gyakorlandó borvizsgálati teendők ellátásával dr. Baitner Ferenc gazdasági akadémiai rendes tanárt ideiglenesen megbízta. Ezen ideiglenes megbízatás Sztdhló Bertalan szőlészeti és borászati felügyelőnek az 52.594/1920. VIII. F. JB szám alatt adott megbízatásának hatályát nem érinti. Spitzár János budapesti születésű és ugyanottani lakos, m. kir. posta- és távirdái számvizsgáló saját, valamint Ilona nevű kiskorú gyermeke családi nevének a"Sólyom« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 5.256/VIII. számú belügymi mniiszteri rendelettel megengedtetett. Kira Mihály hódmezővásárhelyi születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, mészárossegéd családi nevének »Hódi« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 22.384/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. , Pljesovszky Mihály szarvasi születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, droguista gyakornok családi nevének »Pusztai« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 22.385/VIII. számú bel-ügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Krautsieder János ujbaroki születésű és illetőségű, kispesti lakos, valamint Ede, Olga és János nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Kertész« névre kért átváltoztatása a fe 1921. évi ad. 23.786/VIIL számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztérium 3.176/1921. I. E. száma rendelet© a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. tc. életbeléptetése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1921. évi XIV. t.-c. 37. §-ában nyert felhatalmazás alapján a követezőket rendeli: A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. t.-c., a törvény 1. §-ának kivételével, az 1921. évi május hó 5. napján lép életbe. A törvénycikk 1. §-a életbelépésének napját külön rendelet fogja megállapítani. Budapest, 1921. évi május hó 5. napján. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. pénzügyminiszter 2.234 1921. F. 1. számú rendelete a 10 000, 5.000, 1.000, 500 és 169 koronáról szóló államjegyek forgalombahozataláról. A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. t.-c. 30. §-ának 2. bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §. A m. kir. állami jegyintézet működését általam később megállapítandó időpontban fogja megkezdeni. A pénzforgalom rendjének biztosítása érdekében azonban a 10.000(Tízezer), 5.000 (Ötezer), 1.000 (Egyezer), 500 (Ötszáz) és 100 (Egyszáz) koronáról szóló államjegyeket az alábbiak szerint már most kibocsátom. Ez a kibocsátás kizárólag az osztrák-magyar bank felülbélyegzése 10.000 (tízezer) és 1.000 (egyezer) koronáról szóló jegyeinek kicserélése végett történik. A kicserélést megbízásomból Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén az osztrák-magyar bank budapesti főintézete és magyarországi fiókintézetei, egyebütt pedig az általam külön intézkedéssel kijelölendő helyek végzik. 2. §: A fent említett bankjegyek teljes névértékben minden levonás nélkül cseréltetnek ki államjegyekre. A beszolgáltató fél nem követelheti azonban azt, hogy neki ugyanolyan címletbeosztásban adassanak ki államjegyek, mint amilyen címletbeosztású bankjegyeket ő beszolgáltat. 3. §. A jelen rendelet alapján kibocsátásra kerülő államjegyek leírását a rendelet I—V. Függeléke tartalmazza. 4. §. A jelen rendeletben elrendelt kicserélés határidejét 1921. évi május hó 9. napjától kezdődőleg május hő 25. napjáig terjedően állapittam meg. (15. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi május hó 5. napján. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. kir. pénzügyminiszter. I. Függelék a 2.234/1921. P M. számú pénzügyminiszteri rendelethez. Az 1920. évi január hó 1-éről keltezett, 10.000 koronára szóló államjegyek leirása. Az 1920. évi január hó 1-éről keltezett, 10.000 koronára szóló államjegyek szélessége 214 milli.méter, magassága 145 milliméter; piros és zöld szinü gyapotszálakkal melirozott fehér vizjegynélküli papiroson Offset és typográfiai nyomásokkal vannak előállítva. Az előoldalukon van a fehér széfzetek kihagyásával az egész jegyen átterjedő világos sárgásbarna színű diszitményes rajzú alapnyomat középdiszitménynyel, fölötte a keret által befoglalt mezőkben és a keret egyes részei alatt fekvő világos ibolyaszínű díszítményes rajzúsugaras alapnyomat, középen guilloche rajzú rózsadíszítménynyel. A két alapnyomatra a főleg guilloche díszítményekből és kisebb részeiben ékítményes rajzokból álló sötét tört zöldszínü keret és annak középmezőjébe a szöveg és jobbról a »Patrona Hungáriáé« van fekete barna színben nyomva. A keret ívesen hajló felső lécének középrészén guüloche-díszítményben a koronás magyar országcímer képe látható. A keret négy sarkában egymástól eltérő alakú és nagyságú és rajzban is különböző guillocneliszitmények vannak, amelyekből az 10.000 --CS arabs számjegyek tűnnek elő. A keret fel oldali részének közepén ékítményes keretben, világos ibolya és világos sárgásbarna alapnyomatú háttérrel bíró tojásdad alaku mezőben PATRONA HUNGARAB körfelirattal megjelölt kép látható feketebarna színű nyomatban. A kép maga Magyarország védasszonya mellképben, dicsfénytől övezett fején a magyar szent koronával, vállaint Szent István palástjával és jobbkezében az ország jogarával, ii.alkarján a dicsfénytől övezett isteni kisdedet,aki jobbkezét áldásra emeli, balkezével pedig az országalmát tartja. A mellkép felülről lefelé párhuzamosan futó világos sárgásbarna vonalakkal van áttörve. A keret felső léce alatt a baloldalon »C« betű és a sorozatszám, a jobb oldalon a jegy folyószáma arabsszámjegyekben cinóber vörös színben, ezek alatt diszítményes rajz között »TÍZEZER korona«, és ez alatt »EZ AZ ÁLLAMJEGY, AMELY MAGYARORSZÁG FÜGGŐ ADÓSSÁGÁNAK RÉSZE, A TÖRVÉNY HATÁROZATAIHOZ KÉPEST MINDENKI ÁLTAL, VALAMINT MINDEN KÖZPÉZTÁRNÁL FIZETÉSKÉP TELJES NÉVÉRTÉKBEN ELFOGADANDÓ. BUDAPEST, 1920. ÉVI JANUÁR HÓ.1-ÉN. / Dr. Korányi Frigyes PÉNZÜGYMINISZTER. »AZ ÁLLAMJEGYEK UTÁNZÁSA A TÖRVÉNY SZERINT BÜNTETTETIK.« szöveg van fekete barna színben nyomva. Az államjegyek hátoldala három nyomással van kiállítva. Legalul van a szérzet kihagyásával az egész államjegyen átterjedő világos sárgásbarna színű ékítményes rajzu dessinaalapnyomat guillocherajzú középdiszitménynyel. Erre a jegy közepén levő guilloche-diszitményü rózsából és a keret egyes részei alatt fekvő diszitményekből álló második alapnyomat van világos ibolyaszinben nyomva. A két alapnyomatra a guilloche-diszitményekből álló keret és annak hossznégyzetébe foglalt mezőben fekvő szöveg van sötét tört zöldszínben nyomva. A keretnek felső és alsó lécének a közepén egymástól eltérő, a jobb- és baloldali lécben egyforma, nemkülönben a felső és alsó sarkokban egymástól szinténeltérő alakú és rajzú guilloche-díszítmények láthatók, amely utóbbiakból a 10.000-es értékszámok arabs számjegyekben tűnnek elő. A keret által befoglalt hossznégyzetmezőnek a közepén diszitményes rajzú lécben TÍZEZER KORONA fölötte ZECE Mil ZEHN TAUSEND COROANE. KRONEN, alatta pedig DESAT’ TISÍC KORÚN. JEGET XII.LAJA KPYHA. JECÍJTL THCíi'ií) KQPYHt. értéksorok olvashatók. II Függelék a 2.234/1921 P. fil. számú pénzügyminiszteri rendelethez. Az 1920. évi január hó 1-éről keltezett, 5000 koronára szóló államjegyek leirása. Az 1920. évi január hó 1-áről keltezett, 5000 koronára szóló államjegyek szélessége 205 milliméter, magassága 135 milliméter, piros- és zöldszinü gyapotszálakkal melirozott, fehér vizjegynélküli papiroson, kombinált Offset és typográfiai nyomásokkal vannak előállítva. Az első oldalukon van a fehér szélzemek kihagyásával az egész jegyenátterjedő világos .