Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: . Vili Rákóczi-út 54. sz. Athenacara-épü­let. Telefon: József 13—91. /J? ^..­0 f . Budapest, 1921. 97. szám. Csütörtök, május 5. H­IVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva«10°/« engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélküli Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. » »»16» » 6» » » » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ..................... 4 » HIVATALOS KÉSZ. 1921. ÉVI XIV. TÖRVÉNYCIKK* a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi május hó 5. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: Az osztrák-magyar bank szabadalmának meg­szűnése és a bank által kibocsátott jegyeknek a trianoni békeszerződés szerint szükséges kicseré­lése folytán avégből, hogy a rendes pénzforgalom fennakadást ne szenvedjen, addig is, míg a magyar nemzeti jegybank felállítása iránt az intézkedések megtehetők lesznek, a következők rendeltetnek :­ ­ FEJEZET. Államjegyek. 1. §. Pénzjegyek kibocsátását a törvényhozás­­további intézkedéséig az állam kizárólag magának tartja fenn. I 2.­§. Az Osztrák-magyar bank jegyforgalmának az a része­, amely a békeszerződés szerint Magyar­­ország­­jegyforgalmának meg fog felelni, ugyanoly bérértékű, koronára szóló államjegyekkel "cseré­lendő ki. E szempontból az említett jegyforga­­lomhoz számít az az összeg is, amely az Osztrák­­magyar bank üzleteinek átvételéből folyólag vál­lalt kötelezettségek kiegyenlítésére szükséges. Ezenkívül államjegyek kibocsáthatók: a) a m. tk­r. postatakarékpénztár aláírását viselő álamjegyek fokozatos kicserélésére;­­ h) az úgynevezett tanácsköztársaság szervei által kibocsátott és még forgalomban levő 1 és B koronás bankjegyutánzatok bevonása végett . cégei , ’­ e) a jelen törvény értelmében létesítendő állami fegyintézetnek törvényszerű üzletei alapján. . A jelen §. második bekezdésének c) pontja alap­pá, kibocsátandó államjegyek összege kétmilliárd koronát nem haladhat meg. A minisztérium fel van hatalmazva, hogy ezt az összeget, amennyi­ben azt a vagyonváltságok lerovása vagy a ter­més értékesítésének pénzügyi lebonyolítása szük­ségessé teszi, az állami jegyintéző indokolt javas­lata alapján időlegesen felemelhesse. ! M- Az államjegyek az állam függő adósságát alkotják és az azokon kifejezett tartozásért az állam vagyona és jövedelme szavatol, 1 é. §. Az államjegyeket, amelyek a forgalom igényeihez alkalmazkodó címletbeosztásban bo­csáthatók ki, a koronaértékben teljesíthető min­­den olyan fizetésnél, amelyet jogszabály, szerző­dés vagy más jogügylet alapján nem kell élc­­pénzben teljesíteni, mindenki és így minden köz­­pénztár is teljes névértékükben elfogadni köteles. 1­5. §. Forgalomban levőknek tekintetnek azok az államjegyek, amelyek a jegyintézet által kibo­ Csíttattak és a jegyintézet pénztáraihoz vissza nem kerültek.­­ Az államjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonása alkalmával a pénzügyminiszter meg-­­lasítja azokat a határidőket, amelyekben a be­­kívánt államjegyek beváltás vagy kicserélés vé­gett bemutatandók. • Az államjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott s nyilvánosan kihirdetett határidő lejárta után 6 év múlva az állam­i* bekivánt- állam­jegyeket többé sem be nem váltja, sen­ki­ nem.Cserti. A bekivánt, de az utolsó határ­naptól számított hat év alatt beváltásra vagy kicserélésre nem került államjegyek forgalomban levőknek többé nem tekintendők. 6. §: Az államjegyek összkibocsátását a nemze­­­­gyűlés ellenőrzi. Evégből őrködik fölött, hogy a forgalomban levő államjegyek a törvény által megállapított alapoknak megfelelő névértékben és a törvény által megengedett korláton belül bo­csáttattak ki. A nemzetgyűlés ezt az ellenőrzést saját kebelé­ből választott bizottság útján gyakorolja. A bizottság a nemzetgyűlés megbízatásának lejárta vagy a nemzetgyűlés feloszlatása után is új bizottság kiküldéséig működik. A bizottság öt rendes és két póttagból áll. A bizottság, amely elnökét és előadóját tagjai közül maga választja és ügyrendjét is maga álla­pítja meg, a szükséghez képest, de legalább is ha­vonta egyszer tart ülést. Megállapításait jelentés alakjában terjeszti a nemzetgyűlés elé. A jelen­tés, beterjesztés után, a hivatalos lapban közzé­teendő. Határozathozatalra legalább három tag jelen­léte szükséges. _ , Azokat az adatokat, iratokat, számadásokat és kimutatásokat, amelyekre kötelességének tel­jesítése végett a bizottságnak szüksége van, a pénzügyminiszter bocsátja rendelkezésre. 7. §. Az államjegyeket nem lehet bíróilag meg­semmisíteni és a jegyintézetnél, ha annak tulaj­donát alkotják, végrehajtás útján nem lehet lefog­lalni. H­u TI. FEJEZET. Állami jegyi­­tézet.­­ 8. §. A pénzforgalom fenntartása, annak szabályo­zása, a fizetések kiegyenlítésének m megkönnyítése, a mezőgazdasági, kereskedelmi, nagy- és kisipari hiteligények kielégítése, az állami fizetési szolgálat ellátása végett addig is.Máig jegybank létesíthető lesz, Budapest székhelylvel, közhivatali jelleggel a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt működő, ön­álló jogi személyiséggel fölruházott m. ldr. állami jegyintézek léttesíttetik. Mindazok a jogok, amelyek a kereskedelmi tör­vény vagy más jogszabály bejegyzett kereskedőnek biztosít, az állami jegyintézetet is megilletik. Az ál­lami jegyintézet és fióktelepei bejegyzésének a ke­reskedelmi cégjegyzékben nincs helye. 9. §. Az állami jegyintézet jogosítva van a gazda­sági és pénzforgalmi szempontokból fontosabb he­lyeken fióktelepeket vagy mellékhelyeket létesí­teni és azokon üzleti működését az általa a szükség­hez képest megállapítható terjedelemben folytatni. 10. §. Az állami jegyintézet szervei: a) az elnök és az alelnök, b) az intézeti tanács, c) az igazgatók, tisztviselők és más intézeti alkal­mazottak. 11. §. Az elnököt és alelnököt a pénzügyminiszter javaslatára az államfő nevezi ki vagy rendeli ki. Működésük megkezdése alkalmával esküt tesz­nek, hogy ama feladatok teljesítését, amelyek a jegyintézetre a jelen törvény rendelkezéseihez ké­pest hárulnak, elő fogják mozdítani, a jegyintézet hű, buzgó és figyelmes vezetésére törekedni fognak és az üzleti titkot, még működésük megszűnte után is megőrzik. Az elnök az esküt az államfő előtt, az alelnök pedig a pénzügyminiszter előtt teszi le. Az elnök és az alelnök szolgálati illetményeiket a jegyn­ntézet terhére kapják. 12. §: Az elnök vezeti a tanács tárgyalásait. A tanács határozatai az ő jóváhagyását igénylik, hogy végrehajthatók ilyenek. Minden határozat jóváhagyottnak tekintendő, amelytől az elnök jóvá­hagyását annak az ülésnek a vége előtt kifejezetten meg nem tagadta, amelyben a határozat létrejött. A jegyintézet egész üzletvitele az elnök felügye­lete alatt ál. Ugyancsak az elnök felügyelete és jóváhagyása mellett hajtatnak végre az intézeti tanács határozatai. Az elnök hatáskörét személyzeti ügyekben a jegyintézet tanácsa által megállapítandó ügyrend szabja meg, mely a pénzügyminiszter jóváhagyására szorul. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök elnöki hatáskörrel helyettesíti. 13. §. A jegyintézeti tanács az elnökön és az al­­elnökön kívül tizenkét tagból áll. E tagokat a pénz­ügyminiszter javaslatára a minisztertanács nevezi ki. Működésük három évre terjed. Lejárat után újból kinevezhetők. Működésük megkezdése előtt az elnök kezébe esküt tesznek, hogy ama feladatok teljesítését, amelyek a jegyintézetre a jelen törvény rendelke­zéseihez képest hárulnak, elő fogják mozdítani, a jegyintézet hű, buzgó és figyelmes vezetésére töre­kedni fognak és az üzleti titkot még működésük megszűnte után is megőrzik.­­ Tiszteletdíjukat, amelyet a jegyintézet terhére kapnak, a pénzügyminiszter állapítja meg. Szolgálati utazásaik alkalmával megfelelő napi­­díjra és költségmegtéríttésre van igényük.­­ A jegyintézet igazgatói a tanács ülésében a hatás­körükbe tartozó ügyekre vonatkozólag előadókként működnek. 14. §: Az intézeti tanács egyes ügycsoportok in­tézésére vagy előkészítésére saját kebeléből bizott­ságot alakíthat. A tanács és bizottságai üléseit, amelyeket az elnök hív egybe, az elnök vezeti. A tanács — az elnököt és az alelnököt is bele­értve — hét tag jelenlétében határozatképes. Határozatait a jelenlévők általános szótöbbségé­vel hozza; az elnök csak szavazategyenlőség ese­tében szavaz és szavazata döntő. A tanács tárgyalásairól jegyzőkönyv vezetendő, amelynek a jelenlevők neveit és a hozott határo­zatokat tartalmaznia kell. A tárgyalási jegyzőkönyvek az elnök és az előadó­igazgató által aláírandók és megőrzendők. 16. §. A tanács a jegy­intézet törvényes képvise­lője, mihez képest a tanács képviseli a jegyintéze­­tet bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyek irányában. Ő állapítja meg a kamatlábat a váltóleszám­íto­­lás­i és kölcsönüzlet számára, úgyszintén­ mind e két üzletágban az egyéni hiteleket, vagyis azt a végső határt, amelyen belül az egyes cégek­ és személyek a jegyintézetnél ennek a két üzletág­nak mindegyikében hitelt vehetnek igénybe. Ugyancsak a tanács állapítja meg az általános üzleti feltételeket és bocsátja ki az utasításokat. Az összes üzletágakra nézve úgy az intézet,­­mint a fióktelepek és mellékhelyek székhelyei részére azonos szabályok állapítandók meg. A tanács nevezi ki az igazgatókat, állapítja meg ezeknek ügykörét és illetményeit. Az igazgatók kinevezése és illetményeik megállapítása a pénz­ügyminiszter jóváhagyását igényli. A tanács állapítja meg az összes alkalmazottakra nézve a szolgálati szabályzatot, ő gyakorolja az­ intézeti alkalmazottak fölött a fegyelmi hatóságot.-" A szolgálati szabályzat és a fegyelmi eljárási sza­bályzat a pénzügym­iniszter jóváhagyását igényli-16. §. Az elnök, az alelnök és az intézeti tanács többi tagjai felelősek azon határozatokért, ame­lyekhez szavazatukkal járultak, valamint saját­ hatáskörükben az üzletnek hű, gondos és a szabá­lyoknak megfelelő vezetéséért. 17. §. A jegyintézet évi zárszámadásait szám-j adásvizsgáló­ bizottság vizsgálja meg. A bizottság áll: Egyes szám­ára 3 korona.

Next