Budapesti Közlöny, 1921. június (55. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
IMI június 1. Budapesti Közlöny , lényegében pedig tartozás, úgy nem esik vagyonváltság alá. Ez a rendelkezés azonban csakis az óvadékul adott betétekre alkalmazható. Az óvadékul szolgáló folyószámlakövetelések és letétek ej esetben is vagyonváltságkötelesek. A betétek vagyonváltság kötelezettségét nem módosítja az a körülmény, hogy a betétként elhelyezett összegekről a betevő betéti könyvet kap-e vagy pénztárjegyet vagy bármily más okmányt. A vagyonváltság beszolgáltatására kötes vállalatok. 2. §. Nem minden betét, folyószámlakövetelés és letét esik a jelen fejezet alapján vagyonváltság alá, hanem csakis azok, amelyek Magyarország) területén lévő oly vállalatnál helyeztettek el, amelyeket a T. 1. §-a felsorol. Ily vállalatok a Magyarország területén lévő pénzintézetek és általában minden olyan cég, amely a cégjegyzék tanúsága szerint bankügyletekkel foglalkozik, valamint külföldi ily vállalatoknak Magyarországon lévő fiókjai. A magyar pénzintézeteknek és egyéb banékügyletekkel foglalkozó cégeknek külföldön lévő fiókjainál elhelyezett betétek, folyószámlakövetelések és letétek nem esnek a jelen fejezetben említett vagyonváltság alá. A váltságbeszolgáltatási kötelezettségre nézve jelentőséggel nem bír, hogy az előző bekezdésben említett vállalat egyéni vagy pedig társas cég-e, valamint az sem, hogy milyen kereskedelmi társasági formában működik. A döntő az, hogy az illető vállalat pénzintézet-e, illetőleg bankügyletekkel foglalkozó cég-e? Minden pénzintézet — tekintet nélkül kereskedelmi és jogi formájára — a jelen fejezet rendelkezése alá esik Ide tartoznak tehát nemcsak a részvénytársasági és szövetkezeti formában alakult pénzintézetek, hanem egyéb pénzintézetek is, így pl. a községi takarékpénztárak. A T. 1. §-ában a pénzintézet kifejezés után zárójelben foglaltrészvénytársaság, szövetkezeti megjelölés nem kimerítő és minden mást kizáró, hanem csak megvilágító kifejezés ; a törvényes rendelkezés súlypontja a pénzintézet szón van. A köztudat és a gazdasági élet gyakorlati felfogása szerint pénzintézetnek tekintendő minden vállalatra a jelen fejezetet kell alkalmazni annál is inkább, mert a T. jogi alakulásukra és gazdasági szervezésükre tekintet nélkül még az olyan cégekre is megállapítja a vagyonváltságkötelezettséget, amelyek habár pénzintézeteknek nem is tekinthetők, de a pénzintézetekhez hasonlóan bankügyletekkel foglalkoznak. A bankügyletekkel való állandó és tartós foglalkozás nem kívántatik meg, elég ha a cégjegyzék azt tünteti fel, hogy az illető cég egyáltalában bankügyletekkel foglalkozik. Nem szükséges tehát, hogy a bankügyletekkel való foglalkozás fő üzletág legyen, így pl. ha egy terménykereskedő cég a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel is foglalkozik, úgy a nála elhelyezett betétek után a jelen fejezet értelmében kell leróni a vagyonváltságot. Ha ellenben egy gőzmalomnál van a készpénzletét elhelyezve és a gőzmalom a cégjegyzés szerint bankügyletekkel nem foglalkozik, úgy a letét után nem kell a jelen fejezet szerint járó vagyonváltságot leróni Mindenesetre bankcégeknek kell tekinteni a magánbankokat és azokat a cégeket, amelyek betét-, folyószámla- és letétügyletekkel rendszeresen foglalkoznak. A T. 1. §-a a bankügyletekkel való foglalkozás közelebbi megjelöléséül a csekkről szóló 1908. évi LYNL t.-c. 2. §-ára is hivatkozik, amely oly cégekről szól, amelyek a külön törvénynyel elismert alapszabályaik vagy a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkoznak. Ennélfogva a külön törvénynyel elismert alapszabályok alapján bankügyletekkel foglalkozó cégek is a jelen fejezet rendelkezései alá esnek. A m. kir. postatakarékpénztár és az Osztrák- Magyar Bank egyéb pénzintézetekkel azonos elbírálás alá esik, tehát az ezeknél elhelyezett betétek, folyószámlakövetelések és letétek is vagyon válsáigkötelesek. Az Osztrák-Magyar Bank girószámlájára elhelyezett összegek a folyószámlakövetelésekkel egy tekintet alá esnek. A m. kir. postatakarékpénztár tekintetében a T. 1. §-án kívül a T. 3. §-ában is kifejezésre jut ez. A T. 3. §-a ugyanis félreértések eloszlatása végett kimondja, hogy az 1885. évi IX. t.-c. 24. §-ának első és második bekezdése a vagyonváltság tekintetében nem alkalmazható. Az 1885. évi IX. t.-c. 24. §-ának első és második bekezdése azt a »Magyarország,«, »belföld« fogalmát 1. az U. 3. tartalmazza, hogy a m. kir. postatakarékpénztárnál elhelyezett takarékbetétek adó- és illetékmentesek és a m. kir. postatakarékpénztárnál elhelyezett betéteknek csak a kamatozó 2.000 %-át meghaladó része foglalható le és csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog. A fentiekből azonban következik, hogy a vagyonváltság alól való mentesítés céljából az 1885. évi IX. t.-c. 24. §-ára hivatkozni nem lehet és nem lehet a vagyonváltság tekintetében abból előnyt igényelni, hogy az egyébként vagyonváltságköteles követelés a m. kir. postatakarékpénztárral vagy az Osztrák-Magyar Bankkal szemben áll fenn. Magyarország, belföld, külföld. 3. §. Az előző §-ban említett Magyarország alatt, valamint általában az U.-ban használt »Magyarország«, illetőleg »belföld« kifejezés alatt a tényleg magyar közigazgatás alatt álló területet kell érteni, hacsak az U. másként nem rendelkezik. Magyarországhoz tartozónak kell tekinteni a magyar közigazgatás alatt álló Nyugatmagyarországot. Nem tekinthető egyelőre Magyarországhoz tartozónak pL Pécs, Baranya, Baja, noha e területek a Trianonban 1320. évi június 4-én kötött békeszerződés szerint Magyarországhoz tartoznak, hacsak az U. másként nem rendelkezik. Ha ezek vagy egyéb területek tényleg magyar igazgatás alá jutnak, úgy természetesen reájuk is ki fog terjedni a T. hatálya és annak e területeken való életbeléptetéséről és végrehajtásáról az Országos Pénzügyi Tanács meghallgatásával külön rendeletben fogok intézkedni. Magyarországhoz tartozónak nem lehet tekinteni a Trianonban kötött békeszerződéssel Magyarországtól elválasztott és tényleg idegen igazgatás alatt álló területeket. Külföldnek kell tekinteni a tényleg magyar igazgatás alatt álló területektől eltekintve minden más területet. (T. 50. §.) A fordulónap. 4. §. A fordulónap 1920 december hó 19-ike. Mindazok a betétek, folyószámlakövetelések és letétek, amelyek ezen a napon voltak elhelyezve valamely vagyonváltság beszolgáltatására kötelezett pénzintézetnél vagy bankcégnél, vagyonváltság alá kerülnek. Az 1920 december 19-ike után elhelyezett összegek ellenben nem esnek váltság alá. A vagyonváltság álá való mentesség esetei. 5. §. A vagyonváltság alól való mentesség eseteit a T. 2. §-a tüzetesen felsorolja és azokat a jelen §. a—n) pontjai ismertetik. E felsorolást az általános jogmagyarázati elvekből folyólag megszorítólag kell értelmezni. A vagyonváltság alól való mentesség feltételeinek fennforgását hivatalból csak akkor észleli a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), ha e feltételek fennforgása előtte minden kétséget kizárólag ismeretes. Nyomozást azonban azoknak megállapítása végett a kivetés során nem folytat és ez okból a kivetést késleltetnie nem szabad, mert az érdekelteknek módjában áll a mentesség feltételeinek fennforgását a jogorvoslat során is igazolni A legparancsolóbb államérdek ugyanis azt kívánja, hogy a kivetés minél gyorsabban történjék meg. a) Nem vonható vagyonváltság alá a betét, folyószámlakövetelés és letét akkor, ha megállapítható, hogy az valamely záloglevélkölcsönből, illetőleg községi kölcsönből oly módon származik, hogy a kölcsön már folyósított, azonban még fel nem vett részét a kölcsönt felvevő javára a kölcsönnyújtó vállalatnál jóváírták. Ha azonban a kölcsönt kérő a kölcsönösszeget már felvette és azt a kölcsönt nyújtó vagy pedig más pénzintézetnél (bankcégnél)) elhelyezte, mentességre igénye nincsen. b) Ha valamely betét, folyószámlakövetelés és letét olykép keletkezik, hogy azt közszolgálati alkalmazottak szükségleti cikkek beszerzésére adták össze és csupán a beszerzés tényleges megtörténtéig helyezték el a pénzintézetnél (bankcégnél) akkor váltság alá nem vonható. Mentesek továbbá a közszolgálati alkalmazottak és a magánalkalmazottak beszerzési csoportjainak ily célból és ily módon elhelyezett összeget. A magánalkalmazottakat a mentesség csakis beszerzési csoport alakjában illeti meg. A mentesség csakis akkor áll fenn, ha az illető követelés a forduló napon a közszolgálati alkalmazottak, illetőleg a közszolgálati vagy magánalkalmazottak beszerzési csoportjának tulajdonában van. A mentességnek akkor is helye van, ha betűkre, jeligére, keresztnévre vagy más eféle megjelöléssel helyeztettek el az ily betétek, folyószámlakövetelések vagy letétek. c) Nem vonhatók vagyonváltság alá azokat betétek, folyószámlakövetelések és letétek, amelyeket 1920. évi december hó 19-ike előtt írásban kifejezetten elfogadott megbízás (a)—a. akkreditív) folytán a pénzintézet (bankcég) harmadik személynek köteles kifizetni, vagy amelyek ily kifizetések fedezésére köttettek le, ha az erre irányuló megbízás 1920. évi december hó 19-ike előtt érkezett a pénzintézethez (bankcéghez). A T. a meghitelezésekből (akkreditív) származó követelések tekintetében biztosit mentességet a zárolás alól s igy nem alkalmazható olyan összegeknél, amelyek nem meghitelező (akkreditív) tárgyai, hanem egyszerűen harmadik személyek részére utaltattak át. Akkreditív esettel állunk szemben akkor, ha a meghitelező üzletfél egy harmadik személy részére egy meghatározott összeg erejéig hitelt nyit olyképen, hogy ez a harmadik (meghitelezett) személy ezt az összeget egészben vagy részben bizonyos fel- tételek mellett — leggyakrabban számla- vagy fuvarlevélmásodlat ellenében — igénybeveheti. d) A jogügyleti illeték fedezésére elhelyezett betétek, folyószámlakövetelések és letétek akkor mentesek a vagyonváltság alól, ha az U. 2. §-ában felsorolt vállalat valamelyikével kötött ügyletek utáni járó illetékek fedezésére szolgálnak és ha annál a pénzintézetnél (bankcégnél) helyeztettek el, amellyel a szóbanforgó ügylet köttetett. e) A pénzintézetnek más pénzintézeteknél vagy bankcégeknél elhelyezett betétei és folyószámlakövetelései vagyonváltság alól mentesek.. Ez a mentesség letétekre nem vonatkozik. A mentesség szempontjából közömbös, hogy pénzintézetnél vagy pedig bankügyletekkel foglalkozó egyéb cégnél helyezte-e el a betétet vagy folyószámlakövetelést. Ugyancsak mentesek az Osztrák-Magyar Banknak és a m. kir. postatakarékpénztárnak a betétei és folyószámlakövetelései. A Magyarországon fiókkal nem bíró külföldi pénzintézeteknek betéteit és folyószámlakövetéseit azonban ezen a címen mentesség nem illeti meg, mert a pénzintézetek által elhelyezett betéteknek és folyószámlaköveteléseknek vagyonváltság alól való mentesítésének célja a kétszeres megterhelés elkerülése. A Magyarországon fiókokkal nem bíró pénzintézeteknél elhelyezettbetétek és folyószámlakövetelések pedig nem esnek vagyonváltság alá a jelen fejezet alapján, ennélfogva reájuk nézve a kétszeres megterhelés nem forog fenn s igy az általuk elhelyezett betétekre és folyószámlakövetelésekre a mentességet a jelen pont alapján alkalmazni nem lehet, hacsak egyébként reájuk nézve a mentességnek egyéb jogcíme meg nem állapítható. A külföldi pénzintézetek belföldi fiókjait ellenben a mentesség megilleti, mivel az ezeknél elhelyezett betétek és folyószámlakövetelések váltságkötelesek. Ezeknek a fiókoknak a külföldi anyaintézete azonban mentességet nem igényelhet ezen a címen. A cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkozó cégeknek (magánbankoknak) más pénzintézetnél vagy bankcégnél elhelyezett betéteire és folyószámlaköveteléseire nézve csak a náluk (a követelésre jogosult bankcégnél) elhelyezett betétek és folyószámlakövetelések összege erejéig lehet a mentességet megállapítani. Ha tehát valamely bankcégnél 10.000.000 K betét és folyószámlakövetelés van összesen elhelyezve és e bankcég pl. a Magyar Általános Hitelbanknál 8.000.000 K betétet helyezett el, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál pedig 6,000.000 K folyószámlakövetelése van, úgy az illető bankcéget 14,000.000 K-t tévő követeléséből vagyonváltságmentesség csakis 10,000.000 K-ra nézve illeti meg, 4,000.000 K után pedig vagyonváltságköteles. E mentességet csak kérelemre lehet megállapítani, miért is a bankcég ahhoz való igényét az U. 11. §-ában említett kimutatások beterjesztésével egyidejűleg jelentse be s jelölje meg bejelentésében, hogy az U. 2. §-ában felsorolt mely pénzintézetnél és bankcégnél és mily összegben volt 1920. évi december hó 19-én betétje és folyószámlakövetelése elhelyezve és jelölje meg, hogy mennyit tesz ki a nála a fordulónapon elhelyezve volt betétek és folyószámlakövetelések összege. A bankcégek e bejelentésüket saját érdekükben lehetőleg a künn l Pénzintézet (bankcég) alatt A T. 1. §-ában felsorolt Vállalatokat kell értenie