Budapesti Közlöny, 1921. augusztus (55. évfolyam, 170-193. szám)
1921-08-02 / 170. szám
A hivatásos havidíjasok és hivatásos altisztek, illetőleg az előző bekezdésben említett végkielégítés összegének a megállapításánál azok a hivatásos altisztek is családosoknak tekintendők, akik velük egy háztartásban lakó vagyontalan és keresetképtelen szüleiket, nagyszüleiket vagy szülöttei testvérüket tartják el. "Az átmeneti viszony tartamát a rangosztályba nem sorolt hivatásos havidíjasoknál és hivtásos altiszteknél meghosszabbítani nem lehet. 16. §. A 2. §. utolsó bekezdésének, továbbá a 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. §-ok rendelkezései a rangosztályba nem sorolt hivatásos havidíjasokra és hivatásos altisztekre értelemszerűen alkalmazandók. Hivatásos altiszteknél az e törvény alapján megállapítandó végkielégítések szempontjából a nyugdíjba beszámítható javadalmazás alatt az 1875. évi LI. t.-c. érvényességének tartamára a havizsold értendő. A 2. §. utolsó bekezdésének és az 5. §. 3. pontjának rendelkezéseit az 1875. évi LI. t.-c. érvényességének tartama alatt értelemszerűen azokra a hivatásos altisztekre kell alkalmazni, akik 30 évi valóságos (effektív) szolgálati évvel rendelkeznek, illetve ezt a szolgálati időt az átmeneti viszonyban elérik. A 11. §., illetve 15. §. értelmében végkielégített hivatásos altisztek azonban az altiszti szolgálati jutalomdíj végkielégítésre igényt nem tarthatnak. 17. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg jár el. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Gödöllőn, ezerkilencszázhuszonegyedik évi julius hó huszonnyolcadik napján. • Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a lipótmezei m. kir. állami elmegyógyintézetnél megüresedett másodorvosi állásra dr. Follmann Jánost két év tartamára kinevezte, megállapított elnevezés helyett: »Az 1921. XXXIV. törvénycikk 2. §-a alapján engedélyezett rendkívüli segélyek« elnevezést kell használni.« Budapest, 1921. évi julius hó 31-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 5.900/1921. M. E. számú rendelete a közszolgálatban álló tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak (nyugdíjasoknak, özvegyeknek és szülötten árváknak) rendkívüli segélyben való részesítése tárgyában. Az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-jétől december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921 : XXXIV. törvénycikk 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium a közszolgálatban álló tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak (nyugdíjasoknak, özvegyeknek és szülötten árváknak) rendkívüli segélyben való részesítése tárgyában 1921. évi április hó 1-én kiadott 2.500/M. E. számú rendeletnek (közzététetett a Budapesti Közlönynek 1921. évi 78. számában) a hatályát három hónappal, vagyis az 1921. évnek július, augusztus és szeptember hónapjaira meghosszabbítja. Eszerint az idézett rendeletben említett tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülöttek árvák) az ugyanott megállapított feltételek és módozatok mellett az 1921. évnek julius, augusztus és szeptember hónapjaiban is részesittetnek az ugyanott megállapított összegű rendkívüli segélyben. Az 1921. évi julius, augusztus és szeptember hónapokra szóló rendkívüli segély címén kifizetett összegeket is az idézett rendelet 17. §-ában előirt módon kell elszámolni azzal az eltéréssel azonban, hogy az idézett szakasz a) pontjában A m. kir. kirgyminissísrnek 61.692/11. 1921. E. M. számú körrendelete a különböző forgalmi vállalatok alkalmazottainak útlevélkényszer alól való mentesítéséről. A különböző forgalmi vállalatok alkalmazottainak útlevélkényszer alól való mentesítési kedvezményének megvonása tárgyában 1921 évi 45.440. B. M. szám alatt kelt rendeletemet olykép módosítom, miszerint megengedem, hogy az 19511. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a m. kir. Államvasutak, a szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság, a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút r.t., a m. kir. Folyam- és Tengerhajózási r.t., az Első Dunagőzhajózási Társaság, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság, valamint ezeken kívül még a Bayerischer Lloyd hajósvállalat alkalmazottai, midőn szolgálati ügyben Ausztriába az ország határát akár kifelé, akár befelé átlépik, az útlevélkényszer alól mentesítve, magukat az arcképpel ellátott »arcképes vasúti igazolványnyal«, illetve az említett négy hajósvállalat alkalmazottai ezek helyett az illető személyleírását tartalmazó »bérlevonó könyvvel«, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság és a Bayerischer Lloyd azon alkalmazottainál pedig, kik bérlevonó könyvvel nem rendelkeznek, a társaság üzletvezetősége által kiállított, valamint a m. kir. révfőkapitányság által látamozott arcképes igazolványnyal, továbbá mindegyik ezen okmányokon kivitt még az alkalmazó társaság igazgatósága által külön e célra kiállított és alább leírt mintájú »kiküldetési rendelet«-tel igazolhassák. A kiküldetési rendelet kiállításával egyidejűleg köteles azonban a magyar királyi államvasutak, a Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság és a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút Részvénytársaság igazgatósága a vezetésem alatt álló minisztérium nyomozóosztályát a m. királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság, az Első Dunagőzhajózási Társaság, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság és a Bayerischer Lloyd pedig a magyar királyi révfőkapitányságot (II. ker. Ybl Miklós tér 8. szám) kiállításáról és a kiküldetési rendelet érvényességének tartamáról az illető kiküldött nevének és állásának, valamint egyéb személyi adatainak és személyleírásának, továbbá a kiküldetési rendelet számának megjelölése mellett értesíteni. Ezenkívül kötelesek az említett forgalmi vállalatok minden hónap végén a vezetésem alatt álló minisztérium kivándorlási főosztályának bejelenteni, hogy mely alkalmazott részére (a név és állás megjelölése mellett) és mennyi időre és mily szám alatt állítottak ki kiküldetési rendeletet. Tájékozásul megjegyzem, hogy a szóban forgó kiküldetési rendelet 215 mm. szélességű, 170 mm. magasságú és 4 oldalra terjed, melynek első oldala lila szkr.n alnyomattal van ellátva, melyen felül sötétebb színnel a szent korona, alatta pedig a vasúti vállalatokat jelképező jellegzetes szárnyas kerék van. A kiküldetési rendelet első oldalán a következő adatokat tartalmazza: (a forgalmi vállalat neve) Forgalmi főnökség: (szám) Kiküldetési rendelet vonalon, vonalakon, állomásra ........................... céljából hivatalos minőségben, szolgálatban utazik. Személyazonosságát igazoló arcképes igazolvány Szám:................... Jelen rendelet érvényes 19.............hó ...-ig, ....................... 192...........................hó ...11. A közvetlen szolgálati A felsőbbség vezetőjének sajátkezű alájának sajátkezű aláírása és pecsétje (be- irása, lyegző lenyomata). igazgató, üzletvezető. A kiküldetési rendelet 2. oldalán ugyanezen adatok német szövegben is közölve vannak, a 3. és 4. oldal pedig a beutazási engedélyek (vízumok) és egyéb bejegyzések eszközlésére szolgál. A kiküldetési rendeletek számozását minden egyes fenti forgalmú vállalat maga kezdi el és pedig a M. kir. Államvasutak A. 000,001, a Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság B. 000,001, a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút R. T. D. 000,001, a M. kir. Folyam- és Tengerhajózási R. T. D. 000,001, az Első Dunagőzhajózási Társaság E. 000,001, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság F. 000,001, a Bayerischer Lloyd pedig G. 000,001 számmal. Budapest, 1921. évi julius hó 16-án. A miniszter rendeletéből? Ács Géza s. k., miniszteri tanácsos. Budapesti Közlöny 1921 augusztus 2. A földmivelésügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg a Phylaxia Szérumtermelő Részvénytársaságnak (Budapest, X., Szállás utca 3. sz.) 79.069/1921. szám alatt megengedte, hogy az általa termelt lépfeneellenes szérumot és ojtóanyagot (vaccinát) forgalomba hozhassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.423/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Sas és Bauer papírkereskedelmi r.-t. budapesti bej. cég az 1920. csonka üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.660/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletleletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Hőlak—Trencséntepliczi helyi érdekű villamos vasút r.-t. budapesti bef. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi október hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.862/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Tököli Kertészet részvénytársaság budapesti bel. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését folyó 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 76.564/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Salgótarjáni palackgyár r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi augusztus hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 78.391/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Unió bányászati és ipari r.t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 78.542/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 289/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Sprinckler tűzvédelmi gyár r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi október hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 78 038/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Patria szabadalom értékesítő r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa.