Budapesti Közlöny, 1921. augusztus (55. évfolyam, 170-193. szám)

1921-08-02 / 170. szám

A hivatásos havidíjasok és hivatásos altisztek, illetőleg az előző bekezdésben említett vég­­kielégítés összegének a megállapításánál azok a hivatásos altisztek is családosoknak tekintendők, akik velük egy háztartásban lakó vagyontalan és keresetképtelen szülei­ket, nagyszüleiket vagy szülöttei testvérü­ket tartják el. "Az átmeneti viszony tartamát a rangosz­tályba nem sorolt hivatásos havidíjasoknál és hivtásos altiszteknél meghosszabbítani nem lehet. 16. §. A 2. §. utolsó bekezdésének, továbbá a 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. §-ok rendelkezései a rangosztályba nem sorolt hi­vatásos havidíjasokra és hivatásos altisz­tekre értelemszerűen alkalmazandók. Hivatásos altiszteknél az e törvény alap­ján megállapítandó végkielégítések szem­pontjából a nyugdíjba beszámítható java­dalmazás alatt az 1875. évi LI. t.-c. érvényes­ségének tartamára a havizsold értendő. A 2. §. utolsó bekezdésének és az 5. §. 3. pontjának rendelkezéseit az 1875. évi LI. t.-c. érvényességének tartama alatt értelem­szerűen azokra a hivatásos altisztekre kell alkalmazni, akik 30 évi valóságos (effektív) szolgálati évvel rendelkeznek, illetve ezt a szolgálati időt az átmeneti viszonyban el­érik.­­ A 11. §., illetve 15. §. értelmében végkielé­­gített hivatásos altisztek azonban az altiszti szolgálati jutalomdíj végkielégítésre igényt nem tarthatnak. 17. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a honvédelmi mi­niszter bizatik meg, aki az érdekelt minisz­terekkel egyetértőleg jár el. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Gödöllőn, ezerkilencszázhuszon­­egyedik évi julius hó huszonnyolcadik napján. • Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a lipótmezei m. kir. állami elmegyógyintézetnél megüresedett másodorvosi állásra dr. Follmann Jánost két év tartamára kinevezte, megállapított elnevezés helyett: »Az 1921. XXXIV. törvénycikk 2. §-a alapján engedélye­zett rendkívüli segélyek« elnevezést kell hasz­nálni.« Budapest, 1921. évi julius hó 31-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 5.900/1921. M. E. számú rendelete a közszolgálatban álló tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak (nyugdíjasoknak, özvegyeknek és szülötten árváknak) rendkívüli segélyben való részesítése tárgyában. Az 1921/22. költségvetési év augusztus 1-jétől december végéig viselendő közterhekről és fede­zendő állami kiadásokról szóló 1921 : XXXIV. törvénycikk 2. §-ában nyert felhatalmazás alap­ján a m. kir. minisztérium a közszolgálatban álló tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak (nyugdíjasoknak, özvegyeknek és szülötten árvák­nak) rendkívüli segélyben való részesítése tár­gyában 1921. évi április hó 1-én kiadott 2.500/M. E. számú rendeletnek (közzététetett a Budapesti Közlönynek 1921. évi 78. számában) a hatályát három hónappal, vagyis az 1921. évnek július, augusztus és szeptember hónap­jaira meghosszabbítja. Eszerint az idézett rendeletben említett tiszt­viselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülöttek árvák) az ugyanott meg­állapított feltételek és módozatok mellett az 1921. évnek julius, augusztus és szeptember hónapjaiban is részesittetnek az ugyanott meg­állapított összegű rendkívüli segélyben. Az 1921. évi julius, augusztus és szeptember hónapokra szóló rendkívüli segély címén kifize­tett összegeket is az idézett rendelet 17. §-ában előirt módon kell elszámolni azzal az eltéréssel azonban, hogy az idézett szakasz a) pontjában A m. kir. kir­gyminissísrnek 61.692/11. 1921. E. M. számú körrendelete a különböző forgalmi vállalatok alkalmazottainak útlevélkényszer alól való mentesítéséről. A különböző forgalmi vállalatok alkalmazottai­nak útlevélkényszer alól való mentesítési kedvezmé­nyének megvonása tárgyában 1921 évi 45.440. B. M. szám alatt kelt rendeletemet olykép módosí­tom, miszerint megengedem, hogy az 19511. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a m. kir. Állam­vasutak, a szabadalmazott Déli Vaspálya Tár­saság, a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút r.­t., a m. kir. Folyam- és Tengerhajózási r.­t., az Első Dunagőzhajózási Társaság, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság, valamint ezeken kívül még a Bayerischer Lloyd hajósvállalat alkalmazottai, midőn szolgálati ügyben Ausztriába az ország határát akár kifelé, akár befelé át­lépik, az útlevélkényszer alól mentesítve, magu­kat az arcképpel ellátott »arcképes vasúti igazolványnyal«, illetve az említett négy hajós­vállalat alkalmazottai ezek helyett az illető személyleírását tartalmazó »bérlevonó könyv­vel«, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság és a Bayerischer Lloyd azon alkalmazottai­­nál pedig, kik bérlevonó könyvvel nem rendel­keznek, a társaság üzletvezetősége által kiállí­tott, valamint a m. kir. révfőkapitányság által látamozott arcképes igazolványnyal, továbbá mindegyik ezen okmányokon kivitt még az alkal­mazó társaság igazgatósága által külön e célra kiállított és alább leírt mintájú »kiküldetési rendelet«-tel igazolhassák. A kiküldetési rendelet kiállításával egyidejű­leg köteles azonban a magyar királyi állam­vasutak, a Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság és a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút Részvény­társaság igazgatósága a vezetésem alatt álló minisztérium nyomozóosztályát a m. királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság, az Első Dunagőzhajózási Társaság, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság és a Bayerischer Lloyd pedig a magyar királyi révfőkapitányságot (II. ker. Ybl Miklós­ tér 8. szám) kiállításáról és a kiküldetési rendelet érvényességének tartamáról az illető kiküldött nevének és állásának, vala­mint egyéb személyi adatainak és személyleírá­­sának, továbbá a kiküldetési rendelet számának megjelölése mellett értesíteni. Ezenkívül kötele­sek az említett forgalmi vállalatok minden hónap végén a vezetésem alatt álló minisztérium kiván­dorlási főosztályának bejelenteni, hogy mely alkalmazott részére (a név és állás megjelölése mellett) és mennyi időre és mily szám alatt állítottak ki kiküldetési rendeletet. Tájékozásul megjegyzem, hogy a szóban forgó kiküldetési rendelet 215 mm. szélességű, 170 mm. magasságú és 4 oldalra terjed, melynek első oldala lila szkr.n alnyomattal van ellátva, melyen felül sötétebb színnel a szent korona, alatta pedig a vasúti vállalatokat jelképező jellegzetes szárnyas kerék van. A kiküldetési rendelet első oldalán a követ­kező adatokat tartalmazza: (a forgalmi vállalat neve) Forgalmi főnökség: (szám) Kiküldetési rendelet vonalon, vonalakon, állomásra ........................... céljából hivatalos minőségben, szolgálatban utazik. Személyazonosságát igazoló arcképes igazolvány Szám:................... Jelen rendelet érvényes 19.............hó ...-ig, ....................... 192...........................hó ...­11. A közvetlen szolgálati A felsőbbség vezető­jének sajátkezű alá­­jának sajátkezű alá­írása és pecsétje (be- irása, lyegző lenyomata). igazgató, üzletvezető. A kiküldetési rendelet 2. oldalán ugyanezen adatok német szövegben is közölve vannak, a 3. és 4. oldal pedig a beutazási engedélyek (vízumok) és egyéb bejegyzések eszközlésére szolgál. A kiküldetési rendeletek számozását minden egyes fenti forgalmú vállalat maga kezdi el és pedig a M. kir. Államvasutak A. 000,001, a Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság B. 000,001, a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút R. T. D. 000,001, a M. kir. Folyam- és Tengerhajó­zási R. T. D. 000,001, az Első Dunagőzhajó­zási Társaság E. 000,001, a Délnémet Duna­gőzhajózási Társaság F. 000,001, a Bayerischer Lloyd pedig G. 000,001 számmal. Budapest, 1921. évi julius hó 16-án. A miniszter rendeletéből? Ács Géza s. k., miniszteri tanácsos. Budapesti Közlöny 1921 augusztus 2. A földmivelésügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg a Phylaxia Szérumtermelő Részvénytársaságnak (Budapest, X., Szállás­ utca 3. sz.) 79.069/1921. szám alatt megengedte, hogy az általa termelt lépfene­­ellenes szérumot és ojtóanyagot (vaccinát) for­galomba hozhassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.423/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Sas és Bauer papírkeres­kedelmi r.-t. budapesti bej. cég az 1920. csonka üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.660/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott ren­­deletleletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Hőlak—Trencséntepliczi helyi érdekű villamos vasút r.-t. budapesti bef. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes köz­gyűlését 1921. évi október hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 75.862/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Tököli Kertészet részvénytársaság budapesti bel. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését folyó 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 76.564/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Salgótarjáni palackgyár r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi augusztus hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 78.391/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy az Unió bányászati és ipari r.­t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 78.542/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 289/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Magyar Sprinckler tűzvédelmi gyár r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi októ­ber hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 78 038/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete ala­pján meg­engedte, hogy a Patria szabadalom értékesítő r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi december hó 31-ig elhalaszthassa.

Next