Budapesti Közlöny, 1921. szeptember (55. évfolyam, 194-218. szám)
1921-09-01 / 194. szám
Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szrm. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. NEMZETI CASINO TULAJDONA Budapest, 1921, 194. SZÚH. Csütörtök, szeptember 1 HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóári 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtákés jég fő az esetleg megküldendő lappéldány ás a Hivatalos Értekeitő óra. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magásihirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva be,'» engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 3 oldal terjedelemig S kor. ‹ ‹ » 16 ‹ · 6 ‹ ‹ ‹ * további 8 oldalanként 3 › A Hivatalos Értesítő ára 4 * HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi külügyminiszter a minisztertanács folyó évi augusztus hó 20-án tartott ülésében történt hozzájárulása alapján dr. Kuhl Lajos vármegyei tiszteletbeli főjegyzőt a külügyminisztérium létszámába miniszteri segédtitkárrá nevezte ki. A magyar királyi külügyminiszter a minisztertanács folyó évi augusztus hó 20-án tartott ülésében történt hozzájárulása alapján Ilergád Frigyes és Orgován Mihály számvevőségi díjnokokat a külügyminiszteri számvevőséghez ideiglenes minőségű miniszteri számtisztekké kinevezte. A magyar királyi külügyminiszter a minisztertanács folyó évi augusztus hó 20-án tartott ülésében történt hozzájárulása alapján Szűes Margit pénzügyminiszteri kezelőnőt a külügyminisztérium létszámába kezelőnővé kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Vitézi Rend folyó évi augusztus hó 21-én lefolyt avató ünnepélyéről a Népnevelő filmipari Részvénytársaság megbízásából készült filmfelvételeknek az ország összes mozgófényképüzemeiben való kötelező lejátszatását elrendelte. A m. kir. pénzügyminiszter 075/?. a. számi rendeleti az osztrák-magyar banknak a szerb horvátszlovén megszállás alól jelenleg felszabadult területeken forgalomban levő bankjegyeinek magyar államjegyekre való kicserélésére kitűzött határidő meghosszabbítása tárgyában. A m. kir. minisztériumnak a szerb-horvátszlovén megszállás alól felszabadult területeken foganatosítandó bankjegykicserélésről szóló 0.610. 1921. M. E. számú rendelete 3. §-ának a) pontja alapján a következőket rendelem: 1. §. Az osztrák-magyar banknak a szerbhorvát-szlovén megszállás alól jelenleg felszabadult területeken forgalomban levő 10.000, 1000 és 100 koronáról szóló magyar felülbélyegzéste, valamint felülbélyegzetten és u. n. első jugoszláv felülbélyegzésű bankjegyeinek kicserélésére a 4.116/1921. P. M. számú rendeletem (1. a Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus 20-án megjelent 185. számát) 2. és 3. §-ában megállapított határidőt — az ottan részletezett módozatok mellett — 1921. évi szeptember he 6-ig bezárólag meghosszabbítom. 2. §. Az említett rendeletem 3. §-ában feltüntetett bankjegyek törvényes fizetési eszközjellegüket névértékük 70 (hetven) százaléka erejéig 1921. szeptember hó 6-ig bezárólag megtartják. 3. §. A szerb-horvát-szlovén megszállás alól jelenleg felszabadult területeken levő pénzjegyforgalom szabályozása tárgyában kiadott 4.116. 1921. P. M. számú rendeletem egyébként változatlanul érvényben marad. 4. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921 augusztus 31-én. A miniszter helyett: Dr. Schóber Bála s. k., államtitkár. Hibaigazítás. A Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus 31-én megjelent 193. számában közzétett és a vámoknak más törvényes fizetési eszközökben mint aranyban történő fizetésénél az arany valóságos értékarányának megfelelően alapul veendő felpénzszázalék közzététele tárgyában kiadott 1921. évi 3.922/P. M. számú rendelet 1. §-ában említett felpénz-százalék tollhiba folytán 6.900 helyett tévesen 6.000-nek íratott Az idézett rendelet 1. §-ának első bekezdésében körülírt áruk után járó vámnak, valamint az 1. §. második bekezdésében említett mérlegpénznek más törvényes fizetési eszközökben, mint aranyban történő fizetésénél tehát nem 6.000, hanem 5.900 százalék fejpénzt kell számítani, illetve fizetni. Helyesbítés: Az 1921. évi XXXIV. t.-c. 15. §-ában a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalanyozás mellett gyakorolható szeszfőzésre vonatkozólag foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 193. számában közzétett pénzügyminiszteri rendeletnek a helyes száma 117.500. A szóban levő rendelet második bekezdésének ötödik sorában előforduló »alakult« szó »álló« szóval pótlandó. A rendelet harmadik bekezdésének kilencedik sorában előforduló »köteles« szó »kötelesek« szóval pótlandó. A rendelet 2. a) pontjának második sorában előforduló »nagyközségek« szó »hegyközségek" szóval pótlandó. A rendelet 4 pont második bekezdésének ötödik sorában előforduló »főzőkészült« szó »főzőkészülék« szóra helyesbítendő. A rendelet 10. pont harmadik bekezdésének második sorában előforduló »kivitelével« szó »kivételével« szóra helyesbítendő. A rendelet 11. pont második bekezdésének második sorában előforduló »főzésekre« szó »főzéseknél« szóval pótlandó. A m. kir. igazságügyminiszternek 44.200. [1921. II. számi reiünetete a munkásbiztositási bíráskodás körébe tartozó ügyekben követendő eljárásról. A munkásbiztositási bíráskodás körébe tartozó ügyekben követendő eljárás tárgyában az 1921: XXXI. t.-c. 23. §-a alapján a m. kir. népjóléti miniszterrel egyetértve a következőket rendelem: 1. Polgári peres eljárás. 1. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11—13. és 15. §-ainan felsorolt perekben — amennyiben a törvény és a jelen rendelet eltérő szabályokat nem tartalmaz — a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. törvénycikknek (Pp.) és az ezt kiegészítő és módosító törvényeknek a járásbírósági ügyekben követendő szabályai nyernek alkalmazást. 2. §. A Pp. 4. §-ában említett felsőbíróság alatt munkásbiztosítási bíróságokra nézve a Munkásbiztosítási Felsőbíróságot kell érteni. 3. §. Az 1921: XXXI t.-c. 11. §. első bekezdésének 1. pontjában megjelölt kártalanítási perek, az időleges járadékra irányulók kivételével, a 4. pontban megjelöltek közül pedig azok, amelyek a pénztárnak baleseti kártalanítás megtérítése címén a munkaadó vagy megbizottja ellen emelt igényére vonatkoznak, elsőfokon a budapesti külön munkásbiztosítási biróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (1921: XXXI. t.-c. 11. §, második bekezdés.) Az 1921 : XXXI t.-c. 11. §-ában említett többi perekben, továbbá 13. §-ában felsorolt perekben kizárólagosan illetékes az a munkásbiztosítási biróság, amelynek területén az akár alperesképen, akár felperesképen perben álló pénztár székhelye van. 4. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 12. §-ában meg- jelölt perekben kizárólagosan illetékes az a munkásbiztosítási bíróság, amelynek területén az alperes pénztár székhelye van. 5. §. Az 1921: XXXL.-c. 15. §-ának eseteiben a pert az alkalmazott a szolgálat teljesítése helyének bíróságánál is megindíthatja. A Pp. 45. §-a nem nyer alkalmazást. 6. §: Az ülnököket a munkásbiztosítási perekben eljáró bíró (külön szervezett bíróság elnöke, a felsőbíróság elnöke) hívja be a tárgyalásra. A behívás elsősorban ama szakma vagy ezzel rokonszakma szerint történik, amelyhez az igénylő tartozik; ha ez nem lehetséges, a behívásra a sorjegyzékbeli sorrend irányadó, mindig figyelemmel arra, hogy az ülnökök foglalkoztatása lehetőleg egyenletes legyen. A magánegyesületi és bányabetegsegélyző pénztáraknak (társládák), valamint tagjaiknak ügyeiben lehetőleg az illető pénztár (társláda) részéről választott (kijelölt) ülnököket kell behívni. 7 §. Ha a behívott ülnök megjelenésében akadályozva van, erről a behívás kézbesítésétől számított 24 óra alatt a bíróságnak (elnöknek) jelentést tesz, megjelölve és lehetőleg bizonyítva akadályoztatása okát is. Ha a bíró (elnök) a jelentést igazoltnak látja, erről az ülnököt értesíti és más ülnököt hív be, ellenkező esetben a behívott ülnököt kérelmével elutasítja és a megjelenésre felhívja. Az ellen az ülnök ellen, aki a tárgyalóstól igazolatlanul elmarad, vagy a már megalakult tanácsból alapos ok nélkül eltávozik és ezzel a tárgyalás folytatását meghiúsítja, úgyszintén az ellen, aki a tárgyalás méltóságát és a biróság tekintélyét sértő magaviseletével a tárgyalást zavarja vagy meghiúsítja, a biró (elnök) ezer koronáig terjedhető pénzbírságot szab ki, egyszersmind pedig a tárgyalás elhalasztásának szükségessége esetében a mulasztó vagy magatartásával halasztásra okot adó ülnököt a sikertelen eljárás költségeiben is marasztalja. A jelen §. 2. és 3. bekezdésében megjelölt esetekben a bíró (elnök) végzése ellen fellebbvitelnek nincs helye. A jelen §-ban megjelölt mulasztások és szabálytalanságok ismétlése esetében alkalmazandó szabályokat a munkásbiztosítási bíróságok ülnökeiről szóló rendelet állapítja meg. 8. §. A bírósági személyek kizárására vonatkozó szabályok az ülnökök kizárására is alkalmazást nyernek. Az ülnök kizárása felől minden esetben ülnökök közreműködése nélkül kell határozni. Nem hívható be tárgyalásra az az ülnök, aki a tárgyalást vezető biróval (elnökkel) vagy a tanács valamelyik tagjával az 1891: XVII. t.-c. 4. §-ában megjelölt rokonsági vagy sógorsági viszonyban van. 9. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §. 1. pontjában és 15. §. 3. és 4. pontjában felsorolt perekben cselekvőképessége van a kiskorúaknak is, kivéve azokat, akik 14. életévüket még nem töltötték be, úgyszintén azokat is, akik az 1877: XX. t.-c. 28. §. a) és b) pontjában megjelölt fogyatkozásban szenvednek. Az idéző végzéseket és az eljárást befejező határozatot az ismert törvényes képviselővel és az árvaszékkel is közölni kell. Ezekben a perekben a törvényes képviselő és az árvaszéki ügyész is gyakorolhatja a fél jogait, ügyes számára.3. korona.