Budapesti Közlöny, 1921. szeptember (55. évfolyam, 194-218. szám)

1921-09-01 / 194. szám

Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szrm. Telefon: József­ 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. NEMZETI CASINO TULAJDONA Budapest, 1921, 194. SZÚ­H. Csütörtök, szeptember 1 HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóári 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtákés jég fő az esetleg megküldendő lappéldány ás a Hivatalos Értek­eitő óra. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magásihirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva b­e,'» engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül­­ Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 3 oldal terjedelemig S kor. ‹ ‹ » 16 ‹ · 6 ‹ ‹ ‹ * további 8 oldalanként 3 › A Hivatalos Értesítő ára 4 * HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi külügyminiszter a miniszter­­tanács folyó évi augusztus hó 20-án tartott ülésé­­ben történt hozzájárulása alapján dr. Kuhl Lajos vármegyei tiszteletbeli főjegyzőt a külügymi­nisztérium létszámába miniszteri segédtitkárrá nevezte ki. A magyar királyi külügyminiszter a miniszter­tanács folyó évi augusztus hó 20-án tartott ülésé­ben történt hozzájárulása alapján Ilergád Fri­gyes és Orgován Mihály számvevőségi díjnoko­­kat a külügyminiszteri számvevőséghez ideigle­nes minőségű miniszteri számtisztekké kinevezte. A magyar királyi külügyminiszter a miniszter­tanács folyó évi augusztus hó 20-án tartott ülé­sében történt hozzájárulása alapján Szűes Margit pénzügyminiszteri kezelőnőt a külügyminiszté­rium létszámába kezelőnővé kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Vitézi Rend folyó évi augusztus hó 21-én lefolyt avató ünnepélyéről a Népnevelő film­ipari Részvénytársaság megbízásából készült film­­felvételeknek az ország összes mozgófénykép­­üzemeiben való kötelező lejátszatását elrendelte. A m. kir. pénzügyminiszter 075/?. a. számi­ rendeleti az osztrák-magyar banknak a szerb h­orvát­­szlovén megszállás alól je­lenleg felszabadult terü­leteken forgalomban levő bankjegyeinek magyar államjegyekre való kicserélésére kitűzött határ­idő meghosszabbítása tárgyában. A m. kir. minisztériumnak a szerb-horvát­­szlovén megszállás alól felszabadult területeken foganatosítandó bankjegykicserélésről szóló 0.610. 1921. M. E. számú rendelete 3. §-ának a) pontja alapján a következőket rendelem: 1. §. Az osztrák-magyar banknak a szerb­­h­orvát-szlovén megszállás alól jelenleg felszaba­dult területeken forgalomban levő 10.000, 1000 és 100 koronáról szóló magyar felülbélyegzéste, valamint felülbélyegzetten és u. n. első jugoszláv felülbélyegzésű bankjegyeinek kicserélésére a 4.116/1921. P. M. szám­ú rendeletem (1. a Buda­pesti Közlöny 1921. évi augusztus 20-án meg­jelent 185. számát) 2. és 3. §-ában megállapí­tott határidőt — az ottan részletezett módoza­tok mellett — 1921. évi szeptember he 6-ig bezárólag meghosszabbítom. 2. §. Az említett rendeletem 3. §-ában fel­tüntetett bankjegyek törvényes fizetési eszköz­jellegüket névértékük 70 (hetven) százaléka ere­jéig 1921. szeptember h­ó 6-ig bezárólag meg­tartják. 3. §. A szerb-horvát-szlovén megszállás alól jelenleg felszabadult területeken levő pénzjegy­forgalom szabályozása tárgyában kiadott 4.116. 1921. P. M. számú rendeletem egyébként válto­zatlanul érvényben marad. 4. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921 augusztus 31-én. A miniszter helyett: Dr. Schóber Bála s. k., államtitkár. Hibaigazítás. A Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus 31-é­n megjelent 193. számában köz­zétett és a vámoknak más törvényes fizetési eszközökben mint aranyban történő fizetésénél az arany valóságos értékarányának megfelelően alapul veendő felpénzszázalék közzététele tár­gyában kiadott 1921. évi 3.922/P. M. számú rendelet 1. §-ában említett felpénz-százalék toll­­hiba folytán 6.900 helyett tévesen 6.000-nek íratott Az idézett rendelet 1. §-ának első bekezdésé­ben körülírt áruk után járó vámnak, valamint az 1. §. második bekezdésében említett mérleg­pénznek más törvényes fizetési eszközökben, mint aranyban történő fizetésénél tehát nem 6.000, hanem 5.900 százalék fejpénzt kell számítani, illetve fizetni. Helyesbítés: Az 1921. évi XXXIV. t.-c. 15. §-ában a főzőkészülék termelőképessége szerinti át­alany­ozás mellett gyakorolható szeszfőzésre vonatkozólag foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 193. számában közzétett pénzügyminiszteri rendelet­nek a helyes száma 117.500. A szóban levő rendelet második bekezdésének ötödik sorában előforduló »alakult« szó »álló« szóval pótlandó. A rendelet harmadik bekezdésének kilencedik sorában előforduló »köteles« szó »kötelesek« szóval pótlandó. A rendelet 2. a) pontjának második sorában előforduló »nagyközségek« szó »hegyközségek" szóval pótlandó. A rendelet 4­ pont második bekezdésének ötödik sorában előforduló »főzőkészült« szó »főző­készülék« szóra helyesbítendő. A rendelet 10. pont harmadik bekezdésének második sorában előforduló »kivitelével« szó »kivételével« szóra helyesbítendő. A rendelet 11. pont második bekezdésének második sorában előforduló »főzésekre« szó »főzéseknél« szóval pótlandó. A m. kir. igazságügyminiszternek 44.200. [1921. I­­I. számi reiün­etete a munkásbiztositási bíráskodás körébe tartozó ügyekben követendő eljárásról. A munkásbiztositási bíráskodás körébe tar­tozó ügyekben követendő eljárás tárgyában az 1921: XXXI. t.-c. 23. §-a alapján a m. kir. népjóléti miniszterrel egyetértve a következőket rendelem: 1. Polgári peres eljárás. 1. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11—13. és 15. §-ainan felsorolt perekben — amennyiben a tör­vény és a jelen rendelet eltérő szabályokat nem tartalmaz — a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. törvénycikknek (Pp.) és az ezt kiegészítő és módosító törvényeknek a járásbírósági ügyek­ben követendő szabályai nyernek alkalmazást. 2. §. A Pp. 4. §-ában említett felsőbíróság alatt munkásbiztosítási bíróságokra nézve a Munkásbiztosítási Felsőbíróságot kell érteni. 3. §. Az 1921: XXXI t.-c. 11. §. első be­kezdésének 1. pontjában megjelölt kártalanítási perek, az időleges járadékra irányulók kivéte­lével, a 4. pontban megjelöltek közül pedig azok, amelyek a pénztárnak baleseti kártalanítás megtérítése címén a munkaadó vagy meg­­bizottja ellen emelt igényére vonatkoznak, elsőfokon a budapesti külön munkásbiztosí­tási biróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak.­­ (1921: XXXI. t.-c. 11. §, második bekezdés.) Az 1921 : XXXI t.-c. 11. §-ában említett többi perekben, továbbá 13. §-ában felsorolt perekben kizárólagosan illetékes az a munkás­biztosítási biróság, amelynek területén az akár alperesképen, akár felperesképen perben álló pénztár székhelye van. 4. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 12. §-ában meg-­ jelölt perekben kizárólagosan illetékes az a munkásbiztosítási bíróság, amelynek területén az alperes pénztár székhelye van. 5. §. Az 1921: XXXL­­.-c. 15. §-ának eseteiben a pert az alkalmazott a szolgálat tel­jesítése helyének bíróságánál is megindíthatja. A Pp. 45. §-a nem nyer alkalmazást. 6. §: Az ülnököket a munkásbiztosítási perek­ben eljáró bíró (külön szervezett bíróság elnöke, a felsőbíróság elnöke) hívja be a tárgyalásra. A behívás elsősorban ama szakma vagy ezzel rokonszakma szerint történik, amelyhez az igénylő tartozik; ha ez nem lehetséges, a be­hívásra a sorjegyzékbeli sorrend irányadó, min­dig figyelemmel arra, hogy az ülnökök foglal­koztatása lehetőleg egyenletes legyen. A magánegyesületi és bányabetegsegélyző pénz­táraknak (társládák), valamint tag­jaiknak ügyei­ben lehetőleg az illető pénztár (társláda) részé­ről választott (kijelölt) ülnököket kell behívni. 7­ §. Ha a behívott ülnök megjelenésében aka­dályozva van, erről a behívás kézbesítésétől szá­mított 24 óra alatt a bíróságnak (elnöknek) jelen­tést tesz, megjelölve és lehetőleg bizonyítva aka­dályoztatása okát is. Ha a bíró (elnök) a jelentést igazoltnak látja, erről az ülnököt értesíti és más ülnököt hív be, ellenkező esetben a behívott ülnököt kérelmével elutasítja és a megjelenésre felhívja. Az ellen az ülnök ellen, aki a tárgyalóstól igazolatlanul elmarad, vagy a már megalakult tanácsból alapos ok nélkül eltávozik és ezzel a tárgyalás folytatását meghiúsítja, úgyszintén az ellen, aki a tárgyalás méltóságát és a biróság tekintélyét sértő magaviseletével a tárgyalást zavarja vagy meghiúsítja, a biró (elnök) ezer koronáig terjedhető pénzbírságot szab ki, egy­szersmind pedig a tárgyalás elhalasztásának szükségessége esetében a mulasztó vagy maga­tartásával halasztásra okot adó ülnököt a siker­telen eljárás költségeiben is marasztalja. A jelen §. 2. és 3. bekezdésében megjelölt esetekben a bíró (elnök) végzése ellen fellebb­­vitelnek nincs helye. A jelen §-ban megjelölt mulasztások és sza­bálytalanságok ismétlése esetében alkalmazandó­­ szabályokat a munkásbiztosítási bíróságok ülnö­­­­keiről szóló rendelet állapítja meg. 8. §. A bírósági személyek kizárására vonat­kozó szabályok az ülnökök kizárására is alkal­mazást nyernek. Az ülnök kizárása felől minden esetben ülnö­kök közreműködése nélkül kell határozni. Nem hívható be tárgyalásra az az ülnök, aki a tárgyalást vezető biróval (elnökkel) vagy a tanács valamelyik tagjával az 1891: XVII. t.-c. 4. §-ában megjelölt rokonsági vagy sógor­sági viszonyban van. 9. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §. 1. pont­jában és 15. §. 3. és 4. pontjában felsorolt perekben cselekvőképessége van a kiskorúaknak is, kivéve azokat, akik 14. életévüket még nem töltötték be, úgyszintén azokat is, akik az 1877: XX. t.-c. 28. §. a) és b) pontjában megjelölt fogyatkozásban szenvednek. Az idéző végzéseket és az eljárást befejező határozatot az ismert törvényes képviselővel és az árvaszékkel is közölni kell. Ezekben a perek­ben a törvényes képviselő és az árvaszéki ügyész is gyakorolhatja a fél jogait, ügyes szám­ára.3. korona.

Next