Budapesti Közlöny, 1921. szeptember (55. évfolyam, 194-218. szám)

1921-09-01 / 194. szám

2­­ 10. §. Ha kiskorú, továbbá gyámság vagy gondnokság alatt álló vagy jogszerű okból gyám­ság vagy gondnokság alá helyezendő fél érde­kének védelme kívánatossá teszi, a bíróság a vonatkozó körülmények tüzetes megjelölésével megkeresi a gyámhatóságot, hogy a tiszti ügyészt a megfelelő eljárásra utasítsa. (1877 : XX. t.-c. 179. §. utolsó bek ) ll/§. Az 1921 : XXXI. t.-c. 11. §. 1. pont­jában és 15. §. 3. és 4. pontjában megjelölt perekben pertársaknak kell tekinteni és hiva­talból perbe kell idézni azokat, akik az igénylő­vel együtt ugyanegy jogalapon (megbetegedés, baleset) igényjogosultak lehetnek. 12. §: Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §-ának 1., 2. és 3. pontjában és 15. §-ának 3. és 4. pontjá­ban megjelölt perekben a felek akár ügyvéddel, akár más meghatalmazottal képviseltethetik magukat. A bíróság azonban kizárja a képvise­letből azt, aki anélkül, hogy ügyvéd volna, a felek képviseletét bíróságok vagy közigazgatási hatóságok előtt üzletszerűen folytatja. Az első bekezdésben megjelölt perekben az igénylő helyett vele együtt élő házastársa, lemenő vagy felmenő ágon rokona, testvére, végül bárki, aki vele közös vagy ugyanegy háztartásban él, meghatalmazás nélkül is eljárhat, ha saját sze­mélyére nézve perbeli cselekvőképessége van. Ez a rendelkezés az állandó járadékra irányuló perekre nem vonatkozik. A Munkásbiztosítási Belsőbíróság előtt a felek az első bekezdésben említett perekben is csak személyesen vagy ügyvéd által képviselve járhatnak el. A Pp. 94. §-ának második bekezdése és 95. §-a nem nyer alkalmazást. 13. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §-ában megjelölt esetekben a per a pénztár határozata ellen irányuló fellebbezéssel, a 12., 13. és 15. §-ban megjelölt esetekben pedig keresetlevéllel indul meg. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §-ában megjelölt esetekben is keresetnek van helye, ha a pénztár a határozat meghozatalával elfogadható indok nélkül késlekedik. A fellebbezéssel induló perekben is az első­­bírósági eljárás szabályai nyernek megfelelelő alkalmazást.­­ 14. §. A jelen rendelet 13. §-a második be­kezdésének esetében a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a határozat meghozatalára nézve forog-e fenn késedelem és hogy késedelem ese­tében a pénztár elfogadható okkal tudja-e azt indokolni. Ha a pénztár a határozat meghozatalával elfogadható ok nélkül késlekedik, a bíróság a határozat meghozatalára a pénztárnak határ­időt tűz ki. E határidő indokolt esetben meg­hosszabbítható. A határidő eredménytelen letel­tével a bíróság a pert a közvetlen kereset alapján tárgyalja. Ha a pénztár határozatát a közvetlen kere­settel folyamatba tett pert érdemleges tárgya­lásának befejezése előtt meghozta, ezt az eljá­rást meg kell szüntetni. 15. §: A pénztár határozata ellen irányuló fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt egy példányban annál a pénz­tárnál kell írásban vagy szóval előterjeszteni, amely a határozatot hozta. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyekben a törvény a fellebbezés előterjesztésére más határidőt állapít meg. (1907 : XIX. t.-c. 89—90.§.) Az elkésett fellebbezést a biró (elnök) uta­sítja vissza. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §-ában megjelölt igény tárgyában hozott pénztári határozat ellen irányuló fellebbezés beadására megszabott határ­idő elmulasztása miatt igazolásnak van helye, amelyet a fellebbezéssel együtt a pénztárnál kell előterjeszteni. A pénztár a fellebbezést az ügyre vonatkozó minden irattal együtt, a fellebbezésre tett észre­vételei kíséretében nyolc nap alatt a bírósághoz felterjeszteni köteles. 16. §. A keresetlevelet (közvetlen keresetet) írásban vagy szóval bármely munkásbiztosítási bíróságnál elő lehet terjeszteni. Az ügyben eljárásra nem illetékes munkás­­biztosítási bíróság a nála előterjesztett kereset­­levelet három nap alatt az illetékes munkás­biztosítási birósághoz teszi át. 17. §. Az 1921 : XXXI. t.-c. 11. §. 1., 2. és 3. pontjában és 15. §. 3. és 4. pontjában meg­jelölt perekben az idézés azzal a figyelmeztetés­sel történik, hogy a feleknek érdekében áll a tárgyaláson személyesen vagy képviselőik útján *• ' 'tilsan megjelenni, mert a bíróság­ a tárgya­lást akkor is megtartja, ha egyik fél sem jelen­nék meg és bármelyik fél elmaradása esetében a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fogja a tényállást megállapítani és a pert el­dönteni. A felet személyes meghallgatása végett azzal a figyelmeztetéssel is idézhetni, hogy meg nem jelenéséből a bíróság kedvezőtlen következteté­seket vonhat igényének jogosságára nézve. Hirdetményi kézbesítésnek és ügygondnok kirendelésének ezekben a perekben nincs helye. 18. §. Az 1921 : XXXI. t.-c. 11. §. 1. pont­jában és 15. §. 3. és 4. pontjában felsorolt perekben sem szükséges ülnökök közreműködése: 1. idézések kibocsátásához és tárgyaláson kívül teljesítendő egyéb bírói cselekményekhez és határozathozatalhoz; 2. ülnökök, tanuk és szakértők díjának meg­állapításához ; 3. ítélet kijavításához. (Pp. 407. §.) 19. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §. 3. pont­jában felsorolt perek közül azokban, amelyek­nek tárgya baleseti biztosítási járulék vagy díj a per minden szakában hivatalból is figyelembe veendő pergátló körülmény az, hogy az üzem a baleseti biztosításra kötelezett üzemek közé jogerősen besorozva nincs. Ez a szabály a háztartási alkalmazottak után követelt baleseti biztosítási járulékok (díjak) tárgyában folyamatba tett perekre nem vonatkozik. 20. §. Az 1921 : XXXI. t.-c. 19. §-a értelmé­ben ülnökök közreműködésével tartott tárgyalást a behívott ülnökök megjelenésének megállapí­tásával kell megkezdeni. Az ülnökök kizárására alapot nyújtó körülményeket a tárgyalást vezető bíró (elnök) hivatalból vizsgálja és állapítja meg. Az ilyen perekben a tárgyaláson az elnök ismerteti az ügy állását. A bíróság tagjait a Pp. szerint megillető kérdezési jog az ülnököket is megilleti. A tárgyalási jegyzőkönyvbe az ülnökök nevét is fel kell jegyezni. Jegyzőkönyvvezetőt lehetőleg alkalmazni kell. 21. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §. 1., 2. és 3. pontjában és 15. §. 3. és 4. pontjában felsorolt perekben a tárgyalást nem lehet meg­tartani és hivatalból el kell halasztani, ha meg nem állapítható, hogy a tárgyalásra idézendő vagy a tárgyalásról értesítendő felek az idézést vagy értesítést valamennyien megkapták. Ha azonban a bíróság azt állapítja meg, hogy a fél ismeretlen helyre távozott, a tárgyalást meg kell tartani és be is lehet fejezni, ha a bíróság a félnek jelenlétét nem tartja szükségesnek. Ha a bíróság az ismeretlen helyre távozott fél sze­mélyes megjelenését szükségesnek látja, az el­járást felfüggeszti. A tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha a szabályszerűen idézett felek egyike sem vagy egyikük nem jelent meg a tárgyaláson. A Pp. 439—444. és 460—464. §-ai ezekben a perekben nem nyernek alkalmazást. 22. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §. 1., 2. és 3. pontjában és 15. §. 3. és 4. pontjában felsorolt perekben a biróság köteles a tényállás felderítésére szükséges minden bizonyítékot hivatalból beszerezni akkor is, ha a felek vala­mely bizonyíték beszerzásét nem indítványozták ; köteles továbbá hivatalból tudakozódásokat intézni, ha ezt a tényállást felderítése végett szükségesnek látja. A bíróság megkeresésére a kórházak, klinikák és más gyógyintézetek a rendelkezésükre álló adatokat a bírósággal kö­zölni kötelesett. A tényeket és bizonyítékokat ezekben a perek­ben mindig hivatalból kell figyelembe venni. A tárgyalás előtt a bíró (elnök) megteheti az első bekezdésben megjelölt intézkedéseket. 23. §. Azok a szabályok, amelyek a tényállí­tásokra vagy az okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a bíróság előtti be­ismerésnek következményeit megállapítják, a 22. §-ban említett perekben nem alkalmazhatók. Hogy a bíróság előtti beismerésnek mennyi bizo­nyító erőt lehet tulajdonítani, a bíróság a Pp. 270. §-a szerint ítéli meg. Az alkalmazottnak elismerő és joglemondó nyilatkozatának nincs joghatálya. A tanuknak és szakértőknek esküjét a felek el nem engedhetik. A félnek eskü alatti kihall­gatását nem lehet elrendelni. Egyességnek, egyességi eskünek, valamint a felektől megállapított eskünek (Pp. 377. §.) nincs helye. A Pp. 139., 231., 269., 368—380. és 423. §-ait nem lehet alkalmazni. 24. §. A Pp. 350. §. harmadik bekezdése az­­orvosszakértőkre nem alkalmazható. . A munkásbiztosítási perekben törvény alap­ján (1921 : XXXI. t.-c. 20.­§.) vagy az eset körülményeihez képest hivatalból alkalmazott orvosszakértők feladatait rendszerint a kir. törvényszéki orvosok látják el. Általában azt a kir. törvényszéki orvost kell meghallgatni, aki a kir. járásbíróság mint munkásbiztosítási biróság székhelyére illetékes kir. törvényszéknél működik. A kir. törvényszék székhelyén kívül levő kir. járásbíróságnál a biró (elnök)­ esetről-esetre alkalmas szakértőt nevezhet ki. A budapesti kir. munkásbiztosítási biróság­hoz az igazságügyminiszter külön orvosszak­értőket nevez ki a Budapesten lakó orvosok közül, tekintet nélkül arra, hogy törvényszéki orvosi képesítésük van-e. E kinevezés három évre szól, de megújítható. Ha nagyobb ügyforgalom több orvosszakértő kinevezését teszi szükségessé, arra kell ügyelni, hogy a belgyógyászati, sebészeti, ideg- és elme­orvosi, szemorvosi és szülész-nőorvosi szak lehe­tőleg arányosan legyen képviselve. 25. §. Nem nevezhető ki munkásbiztosítási bírósági orvosszakértővé az az orvos, sem ilyen­ként nem működhetik az a kir. törvényszéki orvos, aki az 1921: XXXI. t.-c. 27. § ában megjelölt valamely pénztárnak orvosa. Az orvos nem lehet szakértő abban a munkás­biztosítási perben, amelyben olyan fél szerepel, akinek az első segélyt nyújtotta vagy akit kezelt, továbbá nem lehet orvosszakértő az sem,­­ aki a pénztárnak a vitás kérdésben már szakvéleményt adott, végül az sem, aki a fél munkaadójával szerződéses viszonyban áll. 26. §. Az 1921 :XXXI 11. §-ának­­ pontjá­ban és 15. §. 3. és 4. pontjában felsorolt perek­ben a hivatalos orvosszakértők díjazására a kir. törvényszéki orvosoknak bűnügyekben megálla­pított díjazására vonatkozó szabályok irányadók. 27. §. Az ülnökökkel eljáró bíróság szav­azat­­többséggel határoz. A határozat meghozatalánál az ügy megvitatása után szavazás előtt a bíró­ság elnöke ismerteti az ügy állását, saját véle­­ményét előre nyilvánítja és indokolja. Egyebek­ben a határozat hozatalára az ügyviteli sza­bályok rendelkeznek. A határozatot a tárgyalás napján kell kihir­detni, a kihirdetést elhalasztani nem szabad. A határozatot az elnök írja alá. A határo­zat rendelkező részének lényegét és az esetleges különvéleményt a tanácskozási jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet az elnök és az ülnökök írnak alá. 28. §: A munkásbiztosítási perekben az Ítélet közlése teljes kiadmányának kézbesítésével tör­ténik. A teljesen írásba foglalt Ítéletben a Pp. 401. §-ában foglaltakon felül azt is jelezni kell, hogy az ítélet ellen fellebbezést milyen időn belül és hol lehet előterjeszteni. 29. §. Az 1921: XXXI. t.-c. 11. §. 1. pont­jában és a 15. §. 3. és 4. pontjában megjelölt perekben — tekintet nélkül a fellebbvitelre — végrehajthatónak kell nyilvánítani az Ítéletet: a) a Pp. 415. §. 1. pontja esetében; b) ha a végrehajtás késedelme az igény­­jogosult egészségének helyreállítását előrelátha­tólag hátráltatná; c) ha az Ítélet 50°/o-nál nagyobb munka­képességcsökkenést állapít meg és a végrehajtás késedelme az alkalmazott saját vagy hozzátar­tozóinak fenntartását veszélyeztetné és ezenfelül az 1921 : XXXI. t.-c. 11. §. 1. pontjában meg­jelölt perekben a pénztár határozata eluta­sító volt. 30. §. Az 1921 : XXXI. t.-c. 11. §. 1. és 2. pontjában megjelölt perekben az alkalmazott pervesztés esetében is csak a rosszhiszeműséggel vagy súlyos gondatlansággal okozott perköltség­ben marasztalható. Az első bekezdésben említett perekben az el­járás során felmerült költségeket (tanúk, szemé­lyesen idézett felek és szakértők költségei) a bíróság előlegezi. Ezeket a költségeket a pénz­­tár egyáltalában nem téríti meg, az alkalma­zott pedig csak az előbbi bekezdés esetében­ köteles megtéríteni. Az ügyvédi képviselet költségét az ügyvédnek saját felével szemben a bíróság hivatalból meg­állapítja akár felszámítja azokat az ügyvéd, akár nem. Az ügyvéd azonban jogosítva van díjait és kiadásait részletezve felszámítani, a felszámítás költségjegyzék becsatolásával is tör­ténhetik. Más alapon mint a munkásbiztosítási bíró­ság határozata alapján a munkásbiztosítási bíró­­ság előtt teljesített ügyvédi képviseletből költ a Budapesti Közlöny 1921 szeptember 1.

Next