Budapesti Közlöny, 1921. október (55. évfolyam, 219-244. szám)

1921-10-14 / 230. szám

2­ 10. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe. A jelen rendelet életbelépésével az 1.882/1921. M. E. rendeletnek az önkéntes és önként tovább­fizető tagságra vonatkozó rendelkezései, valamint a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 4. §-ának első és második bekezdésében foglalt rendelke­zések hatályukat vesztik. A rendelet végrehajtásával a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter bizatik meg. Budapest, 1921. évi szeptember hó 30-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A magyar királyi belügyminiszter 39.767. 1921. száma remesete az Esztergom vármegyei dorogi választókerületben megtartandó időközi nemzetgyűlési választás napjáról. Az Esztergom vármegyei dorogi választó­kerületben elhalálozás következtében szükségessé vált időközi választás napját — az 1920: I. t.-cikkel jóváhagyott 5.988/1919. M. E. számú kormányrendelet 74. §-a értelmében — folyó 1921. évi november hó 6. napjára tűzöm ki. Budapest, 1921. évi október hó 13. napján. Gróf Ráday Gedeon s. k., m. kir. belügyminiszter. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1921. évi 168.924/VII. b. sz. rendere a felső kereskedelmi iskolai magán- és érettségi vizsgálati díjak felemelése tárgyában. A felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatósá­gának, valamennyi felső kereskedelmi iskola fenntartójának, valamennyi felső kereskedelmi iskola igazgatóságának. Tekintettel a pénz értékének újabban beállott csökkenésére, a múlt évi 51.405. II/b. számú rendeletemnek a magán- és érettségi vizsgálati díjak megállapítására vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezem és a magán-, valamint az érettségi vizsgálatok díjait valamennyi hazai felső kereskedelmi iskolára nézve a következő­­képen állapítom meg: 1. Az 1921/22. iskolai év decemberi terminu­sától kezdődően a magánvizsgálat díja évfolya­monként 750 K s ugyancsak 750 K a külön­bözeti vizsgálat díja is. Javító vizsgálatra uta­sított magántanulók tárgyanként 40—40 K-t fizetnek. 2. Ugyancsak a jelzett időponttól kezdődően az érettségi vizsgálat díja rendes tanulókra nézve 150 K, magántanulókra nézve 300 K, 300 K a különbözeti érettségi vizsgálat díja is. A magán- és érettségi vizsgálati díjak fel­osztására nézve az 1920. évi 151.970. VI/b. sz. rendeletem intézkedései továbbra is irányadók. Budapest, 1921. évi október hó 8-án. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 73.623/1921. E. I. számú rendelete az »Ipari Békéltető Bizottság«­szervezeti és eljá-­ rási szabályainak megállapítása tárgyában. A vállalatoknak és üzemeknek az úgyneve­zett tanácsköztársaság idejében történt »köz­­tulajdonbavétele« folytán előállott tényleges hely­zet rendezése tárgyában 1.360/1921. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1921. évi február hó 27-án megjelent 47. számában kihirdetett) rendelet 16. §-ának 4. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az ipari békéltető bizottság elnökén és elnökhelyettesein kívül tizenhét tagból áll. Az elnököt, az elnökhelyetteseket és a bizottság tag­jait a kereskedelemügyi m. kir. miniszter nevezi ki. Még­pedig az elnököt, az elnökhelyetteseket és négy tagot a pénzügyminiszterrel egyetértő­­leg a kereskedelemügyi minisztériumban és a pénzügyminisztériumban alkalmazott tisztviselők sorából, két-két tagot a Pénzintézeti Központ, a Takarékpénztárak és bankok egyesülete, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egye­sülete, három tagot a Barcss-szövetség és négy BudAPESTi Közlöny 1921 október 14 tagot a Gyáriparosok Országos Szövetsége által kijelölt szakemberek közül. Tagjai továbbá a bizottságnak a kereskedelem-­­ ügyi minisztérium gyáripari (XVI.) szakosztályá­nak előadói, akik egyszersmind az ipari békél­tető bizottság előtt tárgyalandó ügyek szakelő­adóiként működnek, a határozathozatalnál azon­ban szavazati joguk nincs. A bizottság jegyzőit a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a minisztérium személyzeti létszámá­hoz tartozó tisztviselők sorából jelöli ki. 2. §. A bizottság elnökből és négy tagból álló tanácsban határoz. A tanács elnöke a bizottság elnöke vagy elnök­helyettese, esetleg az elnök vagy az elnökhelyettes­­ által a bizottságnak az elnökléssel megbízott tagja. A tanács négy tagja közül kettőt a kereske­­lemügyi minisztériumban, illetve a pénzügymi­nisztériumban alkalmazott tisztviselők közül ki­nevezett tagok sorából, kettőt pedig az érdekelt­ségek kijelölése alapján kinevezett tagok sorából kell meghívni. A tanács a felek egyező kérelmére elnökből és két tagból is alakulhat. Ebben az esetben az egyik tagot a köztisztviselők, a másik tagot az érdekeltségek kijelölése alapján kinevezett tagok sorából kell meghívni. 3. p. A békéltető tárgyalást az elnök tűzi ki. Ő jelöli ki az ügy előadóját és idézi meg a feleket. Az elnök hívja meg a tárgyalásra a tanács tagjait, még­pedig az érdekeltségek által kijelölt bizottsági tagokat az ügyek természe­tének megfelelően szakmák szerint. Gondoskodik a tárgyaláson való megjelenés­ben akadályozott tagok pótlásáról. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. A bizottság tárgyalásairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnökön és jegyzőn kívül a bizottságnak a tárgyaláson résztvett valamennyi tagja aláírja. A bizottság határozatait az elnök írja alá. 4. §. Ha a békéltető tárgyalásra szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a felek mind­egyike, erről jegyzőkönyvet kell felvenni; ameny­­nyiben kétszeri idézésre sem jelennének meg a megidézett felek, meg kell állapítani, hogy a békéltető eljárás sikerre nem vezetett s egyút­­tal az iratokat az 1­360/1921. M­ .E. számú rendelet 19. §-ának 2. bekezdése értelmében meg kell küldeni az illetékes bíróságnak. 5. §. Az ipari békéltető bizottság véghatáro­zatának meghozatalát elhalaszthatja addig, amíg a félnek az eljárás, alapjául szolgáló követelé­sével vagy tartozásával összefüggő oly követelése, illetve tartozása tárgyában, amely az úgynevezett népköztársaság és az úgynevezett tanácsköztár­saság idejében létrejött közszállítási és közmunka­szerződések tárgyában 1.370/1921. M. E­.szám alatt kibocsátott rendelet hatálya alá esik, dön­tés nincsen. 6. §. Az 1.370/1921. M. E. számú rendelet 3. §-ára figyelemmel mind az ipari békéltető bizottság, mind a véleményező bizottság egy­másnak kölcsönösen megadni kötelesek mind­azokat a felvilágosításokat és rendelkezésre tar­toznak bocsátani mindazokat az adatokat, ame­lyeket egyik bizottság a másiktól kér. 7. A kérelmező fél köteles a békéltető eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg, illetve ha a kérelmet már előter­jesztette volna, a jelen rendelet kihirdetésétől számított 15 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium házi pénztáránál a követelés tőkeösszege 1/2°/6-ának (egyfél %) megfelelő ösz­­szeget eljárási költség címén befizetni, a költség kiszámításánál minden megkezdett ezer korona teljes egésznek veendő. A kérelem tárgyalása csak az eljárási költség befizetésének igazolása után tűzhető ki. Amennyiben a tárgyalás során a felek vala­melyike részéről az ügy érdekében helyszíni szemle, könyvvizsgálat, esetleg leltár felvétele ki­­vántatnék, az ezzel járó költség a kérelmező fél által viselendő. E külön ejárás költségeit a bi­zottság által megállapítandó összegben a fél még az eljárás megkezdése előtt köteles a kereske­delemügyi m. kir. minisztérium házi pénztáránál letétbe helyezni. A bizottság elnökének, elnökhelyettesének, tag­jainak, valamint jegyzőinek az eljárási költség címén befolyó összegekből a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ülésenként jelenléti díjat enge- - délyez. A maradvány az államkincstárt illeti. 8. §. Az ipari békéltető bizottság elé utalt ügyek kezeléséről és azoknak a tárgyalásra elő­készítéséről a kereskedelemügyi m. kir. minisz­térium (XVI. szakosztálya) gondoskodik­ A bé­kéltető eljárás megindítása iránt benyúj­tott kérvények és az eljárás során benyújtandó egyéb beadványok, valamint mellékleteik a köz­­igazgatási beadványokra, illetve mellékletekre érvényes bélyegilleték alá esnek. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe­ Budapest, 1921. évi október hó 10-én. Kegyeshalmy e. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 82.417/11. 1921. számú rendelete. Egyre sűrűbben merülnek fel a panaszok amiatt, hogy a sütőiparosok a 2.040/1916. M. E. számú rendeletnek az éjjeli munka eltil­tására vonatkozó rendelkezéseit nem tartják meg és ezzel ebben az iparban nemcsak a kívánatos rendet és az egyenlő versenyviszonyo­kat bontják meg, hanem azokat az érdekeket is veszélyeztetik, amelyeket az éjjeli munka eltiltása szolgálni hivatva van. Ezeket a visszaéléseket csak azáltal lehet megszüntetni, ha az említett tilalom megtartásának ellenőrzésére hivatott hatóságok a legéberebb figyelemmel ügyelnek arra, hogy az érdekeltek a tiltó rendelkezéseket megtartsák és ha a rendelet ellen vétők kése­delem nélkül elveszik a kihágás súlyosságához mért büntetésüket. Felhívom ennélfogva az összes illetékes ható­ságokat, hogy az említett tilalom megtartását állandóan a legszigorúbban ellenőrizzék. Az ipartörvényben megállapított iparügyi kihágá­sok elbírálására illetékes hatóságokat mint rendőri büntető bíróságokat pedig felhívom, hogy a rendelet ellen vétőkkel szemben a kihá­­gási eljárást mindenkor késedelem nélkül foly­tassák le és őket az összes körülmények kellő mérlegelése mellett oly büntetéssel és pedig az idézett rendelet 4. §-a értelmében oly elzárás­sal és pénzbüntetéssel sújtsák, amely alkalmas arra, hogy őket hasonló kihágások elkövetésétől visszatartsa. Minthogy pedig az idézett rendelet 4. §-a értelmében az, aki a rendeletben megállapított tilalmat megszegi,, amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és megfelelően büntetendő, vagyis az idézett rendelet nem éri be azzal, hogy csak az az iparos legyen büntetendő, aki a tilalom ellenére éjjel munkát végez vagy végeztet, hanem mind­azoknak megbüntetését előírja, akik a tilalom ellenére munkát végeznek, felhívom az iparható­ságokat, hogy minden egyes esetben vizsgálják meg azt is, hogy az éjjeli munka tilalmának meg­szegésében az iparoson kívül nem vettek-e má­sok is részt, nevezetesen nem vettek-e részt az iparos alkalmazottai (segédei, munkásai) is és igenlő esetben az utóbbiak ellen is indítsa meg a szabályszerű kihágási eljárást. Végül figyelmeztetem a II. fokú iparhatósá­gokat, hogy az idézett rendelet 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a munkaidő kezdetét reg­geli öt órában állapíthatják meg. Ebben az esetben azonban a munkát délutáni öt órakor be kell fejezni. Budapest, 1921. évi október hó 10-én. Hegyeshalmy s. k. kereskedelemügyi m. kir. miniszter. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 82.417. IX. 1921. száma rendelet©. Valamennyi vármegyei és városi törvényható­ságnak. Az éjjeli munkának a sütőiparban eltiltásá­ról szóló 2.040/1916. M. E. számú rendelet szigorú érvényesitése tárgyában a fenti­ szám alatt egyidejűleg kiadott rendeletemet azzal a felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy azt tudomás és megfelelő eljárás végett a hatásköre területén működő összes első- és másod­fokú iparhatóságokkal, valamint az ellenőrzésre hivatott hatóságokkal haladéktalanul közölje. Budapest, 1921. évi október hó 10-én. Kegyeshalmy s. k. 87.268/XII. 1921. szám. Hirdetmény. A hajóstiszti tanfolyam 1921/22-ik (27-ik) tanéve folyó évi december hó 12-én, hétfőn nyílik meg. .

Next