Budapesti Közlöny, 1921. október (55. évfolyam, 219-244. szám)
1921-10-14 / 230. szám
2 10. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép életbe. A jelen rendelet életbelépésével az 1.882/1921. M. E. rendeletnek az önkéntes és önként továbbfizető tagságra vonatkozó rendelkezései, valamint a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 4. §-ának első és második bekezdésében foglalt rendelkezések hatályukat vesztik. A rendelet végrehajtásával a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter bizatik meg. Budapest, 1921. évi szeptember hó 30-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A magyar királyi belügyminiszter 39.767. 1921. száma remesete az Esztergom vármegyei dorogi választókerületben megtartandó időközi nemzetgyűlési választás napjáról. Az Esztergom vármegyei dorogi választókerületben elhalálozás következtében szükségessé vált időközi választás napját — az 1920: I. t.-cikkel jóváhagyott 5.988/1919. M. E. számú kormányrendelet 74. §-a értelmében — folyó 1921. évi november hó 6. napjára tűzöm ki. Budapest, 1921. évi október hó 13. napján. Gróf Ráday Gedeon s. k., m. kir. belügyminiszter. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1921. évi 168.924/VII. b. sz. rendere a felső kereskedelmi iskolai magán- és érettségi vizsgálati díjak felemelése tárgyában. A felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatóságának, valamennyi felső kereskedelmi iskola fenntartójának, valamennyi felső kereskedelmi iskola igazgatóságának. Tekintettel a pénz értékének újabban beállott csökkenésére, a múlt évi 51.405. II/b. számú rendeletemnek a magán- és érettségi vizsgálati díjak megállapítására vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezem és a magán-, valamint az érettségi vizsgálatok díjait valamennyi hazai felső kereskedelmi iskolára nézve a következőképen állapítom meg: 1. Az 1921/22. iskolai év decemberi terminusától kezdődően a magánvizsgálat díja évfolyamonként 750 K s ugyancsak 750 K a különbözeti vizsgálat díja is. Javító vizsgálatra utasított magántanulók tárgyanként 40—40 K-t fizetnek. 2. Ugyancsak a jelzett időponttól kezdődően az érettségi vizsgálat díja rendes tanulókra nézve 150 K, magántanulókra nézve 300 K, 300 K a különbözeti érettségi vizsgálat díja is. A magán- és érettségi vizsgálati díjak felosztására nézve az 1920. évi 151.970. VI/b. sz. rendeletem intézkedései továbbra is irányadók. Budapest, 1921. évi október hó 8-án. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 73.623/1921. E. I. számú rendelete az »Ipari Békéltető Bizottság«szervezeti és eljá- rási szabályainak megállapítása tárgyában. A vállalatoknak és üzemeknek az úgynevezett tanácsköztársaság idejében történt »köztulajdonbavétele« folytán előállott tényleges helyzet rendezése tárgyában 1.360/1921. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1921. évi február hó 27-án megjelent 47. számában kihirdetett) rendelet 16. §-ának 4. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §. Az ipari békéltető bizottság elnökén és elnökhelyettesein kívül tizenhét tagból áll. Az elnököt, az elnökhelyetteseket és a bizottság tagjait a kereskedelemügyi m. kir. miniszter nevezi ki. Mégpedig az elnököt, az elnökhelyetteseket és négy tagot a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a kereskedelemügyi minisztériumban és a pénzügyminisztériumban alkalmazott tisztviselők sorából, két-két tagot a Pénzintézeti Központ, a Takarékpénztárak és bankok egyesülete, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete, három tagot a Barcss-szövetség és négy BudAPESTi Közlöny 1921 október 14 tagot a Gyáriparosok Országos Szövetsége által kijelölt szakemberek közül. Tagjai továbbá a bizottságnak a kereskedelem- ügyi minisztérium gyáripari (XVI.) szakosztályának előadói, akik egyszersmind az ipari békéltető bizottság előtt tárgyalandó ügyek szakelőadóiként működnek, a határozathozatalnál azonban szavazati joguk nincs. A bizottság jegyzőit a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a minisztérium személyzeti létszámához tartozó tisztviselők sorából jelöli ki. 2. §. A bizottság elnökből és négy tagból álló tanácsban határoz. A tanács elnöke a bizottság elnöke vagy elnökhelyettese, esetleg az elnök vagy az elnökhelyettes által a bizottságnak az elnökléssel megbízott tagja. A tanács négy tagja közül kettőt a kereskelemügyi minisztériumban, illetve a pénzügyminisztériumban alkalmazott tisztviselők közül kinevezett tagok sorából, kettőt pedig az érdekeltségek kijelölése alapján kinevezett tagok sorából kell meghívni. A tanács a felek egyező kérelmére elnökből és két tagból is alakulhat. Ebben az esetben az egyik tagot a köztisztviselők, a másik tagot az érdekeltségek kijelölése alapján kinevezett tagok sorából kell meghívni. 3. p. A békéltető tárgyalást az elnök tűzi ki. Ő jelöli ki az ügy előadóját és idézi meg a feleket. Az elnök hívja meg a tárgyalásra a tanács tagjait, mégpedig az érdekeltségek által kijelölt bizottsági tagokat az ügyek természetének megfelelően szakmák szerint. Gondoskodik a tárgyaláson való megjelenésben akadályozott tagok pótlásáról. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. A bizottság tárgyalásairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnökön és jegyzőn kívül a bizottságnak a tárgyaláson résztvett valamennyi tagja aláírja. A bizottság határozatait az elnök írja alá. 4. §. Ha a békéltető tárgyalásra szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg a felek mindegyike, erről jegyzőkönyvet kell felvenni; amenynyiben kétszeri idézésre sem jelennének meg a megidézett felek, meg kell állapítani, hogy a békéltető eljárás sikerre nem vezetett s egyúttal az iratokat az 1360/1921. M .E. számú rendelet 19. §-ának 2. bekezdése értelmében meg kell küldeni az illetékes bíróságnak. 5. §. Az ipari békéltető bizottság véghatározatának meghozatalát elhalaszthatja addig, amíg a félnek az eljárás, alapjául szolgáló követelésével vagy tartozásával összefüggő oly követelése, illetve tartozása tárgyában, amely az úgynevezett népköztársaság és az úgynevezett tanácsköztársaság idejében létrejött közszállítási és közmunkaszerződések tárgyában 1.370/1921. M. E.szám alatt kibocsátott rendelet hatálya alá esik, döntés nincsen. 6. §. Az 1.370/1921. M. E. számú rendelet 3. §-ára figyelemmel mind az ipari békéltető bizottság, mind a véleményező bizottság egymásnak kölcsönösen megadni kötelesek mindazokat a felvilágosításokat és rendelkezésre tartoznak bocsátani mindazokat az adatokat, amelyeket egyik bizottság a másiktól kér. 7. A kérelmező fél köteles a békéltető eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg, illetve ha a kérelmet már előterjesztette volna, a jelen rendelet kihirdetésétől számított 15 nap alatt a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium házi pénztáránál a követelés tőkeösszege 1/2°/6-ának (egyfél %) megfelelő öszszeget eljárási költség címén befizetni, a költség kiszámításánál minden megkezdett ezer korona teljes egésznek veendő. A kérelem tárgyalása csak az eljárási költség befizetésének igazolása után tűzhető ki. Amennyiben a tárgyalás során a felek valamelyike részéről az ügy érdekében helyszíni szemle, könyvvizsgálat, esetleg leltár felvétele kivántatnék, az ezzel járó költség a kérelmező fél által viselendő. E külön ejárás költségeit a bizottság által megállapítandó összegben a fél még az eljárás megkezdése előtt köteles a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium házi pénztáránál letétbe helyezni. A bizottság elnökének, elnökhelyettesének, tagjainak, valamint jegyzőinek az eljárási költség címén befolyó összegekből a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ülésenként jelenléti díjat enge- - délyez. A maradvány az államkincstárt illeti. 8. §. Az ipari békéltető bizottság elé utalt ügyek kezeléséről és azoknak a tárgyalásra előkészítéséről a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium (XVI. szakosztálya) gondoskodik A békéltető eljárás megindítása iránt benyújtott kérvények és az eljárás során benyújtandó egyéb beadványok, valamint mellékleteik a közigazgatási beadványokra, illetve mellékletekre érvényes bélyegilleték alá esnek. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe Budapest, 1921. évi október hó 10-én. Kegyeshalmy e. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 82.417/11. 1921. számú rendelete. Egyre sűrűbben merülnek fel a panaszok amiatt, hogy a sütőiparosok a 2.040/1916. M. E. számú rendeletnek az éjjeli munka eltiltására vonatkozó rendelkezéseit nem tartják meg és ezzel ebben az iparban nemcsak a kívánatos rendet és az egyenlő versenyviszonyokat bontják meg, hanem azokat az érdekeket is veszélyeztetik, amelyeket az éjjeli munka eltiltása szolgálni hivatva van. Ezeket a visszaéléseket csak azáltal lehet megszüntetni, ha az említett tilalom megtartásának ellenőrzésére hivatott hatóságok a legéberebb figyelemmel ügyelnek arra, hogy az érdekeltek a tiltó rendelkezéseket megtartsák és ha a rendelet ellen vétők késedelem nélkül elveszik a kihágás súlyosságához mért büntetésüket. Felhívom ennélfogva az összes illetékes hatóságokat, hogy az említett tilalom megtartását állandóan a legszigorúbban ellenőrizzék. Az ipartörvényben megállapított iparügyi kihágások elbírálására illetékes hatóságokat mint rendőri büntető bíróságokat pedig felhívom, hogy a rendelet ellen vétőkkel szemben a kihágási eljárást mindenkor késedelem nélkül folytassák le és őket az összes körülmények kellő mérlegelése mellett oly büntetéssel és pedig az idézett rendelet 4. §-a értelmében oly elzárással és pénzbüntetéssel sújtsák, amely alkalmas arra, hogy őket hasonló kihágások elkövetésétől visszatartsa. Minthogy pedig az idézett rendelet 4. §-a értelmében az, aki a rendeletben megállapított tilalmat megszegi,, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és megfelelően büntetendő, vagyis az idézett rendelet nem éri be azzal, hogy csak az az iparos legyen büntetendő, aki a tilalom ellenére éjjel munkát végez vagy végeztet, hanem mindazoknak megbüntetését előírja, akik a tilalom ellenére munkát végeznek, felhívom az iparhatóságokat, hogy minden egyes esetben vizsgálják meg azt is, hogy az éjjeli munka tilalmának megszegésében az iparoson kívül nem vettek-e mások is részt, nevezetesen nem vettek-e részt az iparos alkalmazottai (segédei, munkásai) is és igenlő esetben az utóbbiak ellen is indítsa meg a szabályszerű kihágási eljárást. Végül figyelmeztetem a II. fokú iparhatóságokat, hogy az idézett rendelet 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a munkaidő kezdetét reggeli öt órában állapíthatják meg. Ebben az esetben azonban a munkát délutáni öt órakor be kell fejezni. Budapest, 1921. évi október hó 10-én. Hegyeshalmy s. k. kereskedelemügyi m. kir. miniszter. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 82.417. IX. 1921. száma rendelet©. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Az éjjeli munkának a sütőiparban eltiltásáról szóló 2.040/1916. M. E. számú rendelet szigorú érvényesitése tárgyában a fenti szám alatt egyidejűleg kiadott rendeletemet azzal a felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy azt tudomás és megfelelő eljárás végett a hatásköre területén működő összes első- és másodfokú iparhatóságokkal, valamint az ellenőrzésre hivatott hatóságokkal haladéktalanul közölje. Budapest, 1921. évi október hó 10-én. Kegyeshalmy s. k. 87.268/XII. 1921. szám. Hirdetmény. A hajóstiszti tanfolyam 1921/22-ik (27-ik) tanéve folyó évi december hó 12-én, hétfőn nyílik meg. .