Budapesti Közlöny, 1921. november (55. évfolyam, 245-270. szám)

1921-11-01 / 245. szám

1921 november 1. , , I. ____ Budapesti Közlöny A m. kir. pénzügy­miniszter 5.166/1921. F. I. számú rendelete az Osztrák-magyar bank magyar felü­lbélyegzésű­ 200, 100, 50 és 25 koronáról szóló jegyeinek folytatólagos kicserélése tárgyában. Az Osztrák-magyar bank magyar felülbélyeg-­­ arésa 100 koronáról szóló jegyeinek 50%-os le­vonással töténő kicserélésére a 4.684/1921. P. M.­­ számú rend­eletemmel (1. a Budapesti Közlöny folyó évi szeptember 30-án megjelent 218. szá­mát) kitűzött határidő, továbbá az Osztrák­magyar bank felü­lbélyegzésű­ 200, 50 és 25 koronáról szóló jegyeinek 25%-os levonással történő kicserélésére a 4.954/1921. P. M. számú rendeletemmel (1. a Budapesti Közlöny folyó évi október hó 15-én megjelent 231. számát) kitűzött határidő folyó évi október hó 31-én lejárván, a pénzforgalom ideiglenes szabályozá­sáról­ szóló 1921. évi XIV. t.-c. 30. §-ának e) 1b d) pontjában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: , 1. §. Az Osztrák-magyar bank magyar felül­­bélyegzésű, 100 koronáról szóló jegyeit folyó évi november hó 1-től folyó évi november hó 15-ig bezárólag az ezen b­ankjegyek átvételére egyedül kötelezett helyek: a m. kir. állami jegy­intézet budapesti főintézete és vidéki fiókinté­zetei, valamint a m. kir. állam­pénztárak már csak 75 (hetvenöt) %-os levonással, vagyis 25 szorona névértékben kötelesek fizetéskép elfo­gadni vagy államjegyekre kicserélni, illetve más értékfokozatú jegyekre felcserélni. Az említett határidő leteltével, vagyis folyó évi november hó 15-én túl az említett bank­jegyek sem a m. kir. állami­ jegyintézet, sem a m. kir. állam­pénztárak által fizetéskép el nem fogadhatók­, sem államjegyekre többé kicseréltetni nem fognak 2. §. Az osztrák-magyar bank magyar felül­­bélyegzésű 200, 50 és 25 koronáról szóló jegyeit folyó évi november hó 1-től folyó évi november ■hó 15-ig bezárólag az ezen bankjegyek átvéte­lére egyedül kötelezett helyek: a magy. kir. állami jegyintézet budapesti főintézete és vidéki fiókintézetei, valamint a magy. kir. állampénz­­tárak már csak 50 (ötven) %-os levonással, vagyis a 200 koronást 100 korona, az 50 koro­nást 25 korona, a 25 koronást pedig 12 korona 50 fillér névértékben kötelesek . fizetéskép elfo­gadni vagy államjegyekre kicserélni, illetve más értékfokozatú jegyekre felcserélni.­­ 3. §. A beszolgáltató fél nem követelheti azt, hogy neki ugyanolyan címletbeosztásban adas­sanak ki államjegyek, mint amilyen címlet­­beosztásban bankjegyeket ő beszolgáltat. 4. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi október hó 29-én. Walkó Lajos s. k. államtitkár. 3 korona 50 fillér, a 10 koronást pedig 1 korona 75 fillér értékben kötelesek fizetéskép elfogadni, illetőleg törvényes magyar fizetési eszközökre kicserélni. Az­­­mlített határidő leteltével, vagyis folyó évi november 15-én túl az említett­ bankjegyek sem a m. kir. állami jegyintézet pécsi fiókinté­zete, sem a m. kir. állampénztárak által fizetés­kép el nem fogadhatók, sem törvényes magyar fizetési eszközökre többé kicseréltetni nem fognak. 2. §: Az osztrák-magyar banknak a szerb­­horvát-szlovén megszállás alól felszabadult terü­leteken forgalomban levő u. n. első jugoszláv felülbélyegzésű 1 és 2 koronás jegyeinek magyar törvényes fizetési eszközökre való kicserélését ezennel elrendelem. Az említett bankjegyeket ennélfogva folyó évi november hó 1-től november hó 30-ig be­zárólag a m. kir. állami­­jegyintézet pécsi fiók­intézete és a felszabadult területeken székelő m. kir. állampénztárak 30 (harminc) °/c-os­ levonással fogják magyar törvényes fizetési eszközökre kicserélni, vagyis a 2 koronás bank­jegyet 1 korona 40 fillér, az 1 koronás bank­jegyet pedig 70 fillér értékben. Ezen határidő leteltéig e bankjegyeket névértékük 70 (hetven) százalékával a szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult területeken mindenki fizetéskép elfogadni tartozik. 3. §. A szerb-horvát-szlovén megszállás alól felszabadult területeken levő pénz­jegy forgalom szabályozása tárgyában kiadott 4.116/1921. P. M. és 4.439/1921. P. M. számú rendeleteimnek (1. Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus 20-án megjelent 185. évi szeptember 14-án megjelent 204. számát) a jelen rendelettel nem érintett intézkedései egyébként változatlanul érvényben maradnak. 4. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921 október 29-én. Walkó Lajos s. k., államtitkár, á cs. fel­. pénzügyminiszter 5.167/1921. F. M. számú rendelet© az Osztrák-magyar banknak a szerb-horvát­­szlovén megszállás alól felszabadult területeken forgalomban levő felülbélyegzetten és u. n. első jugoszláv felülbélyegzésű jegyeinek folytatólagos kicserélése tárgyában. A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. t.-c. 30. §-a és a m. kir. minisztériumnak a szerb-horvát-szlovén meg­szállás alól felszabadult területeken foganatosí­tandó bankjegykicserélésről szóló 6.610/1921. M. E. számú rendelete 3. §-a alapján — az e tárgy- Iran legutóbb kiadott 4.955/1921. P. M. számú (1. a Budapesti Közlöny 1921. évi október hó 15-én megjelent 231. számát) rendeletemre való­­hivatkozással — folytatólag a következőket ren­delem : ■ 1. §. Az Osztrák-magyar banknak a szerb­­horvát-szlovén megszállás alól felszabadult terü­leteken forgalomban levő felülbélyegzetten és u. n. ■slső jugoszláv felülbélyegzésű 200, 50, 25, 20 és 10 koronáról szóló jegyeit az ezen bankjegyek átvételére egyedül kötelezett helyek, a m. kir. állami jegyintézet pécsi fiókintézete és a szerb­­horvát-szlovén megszállása alól felszabadult terü­leteken székelő m. kir. állampénztárak folyó évi novemmber he 1-től folyó évi november hó 15-ig bezárólag már csak 821­s% (nyolcvankettő és fél) százalékos levonással, vagyis a 200 koronást 15 korona, az 50 koronást 8 korona 75 fillér, a 25 koronást £ 20 kgroumt 5.130/1921. P. M. szám. Hirdetmény a magyar tulajdonban levő háború előtt kibo­csátott záloggal nem biztositott osztrák állam­adóssági címleteken alapuló követelések érvénye­­sithetése tárgyában. A magyar tulajdonban levő háború előtt kibocsátott záloggal nem biztosított osztrák államadóssági címletekben kifejezett követelések kizárólag a magyar kormány közbejöttével lesznek érvényesíthetők. A Jóvátételi Bizottság felszólítása folytán felhívatnak a Magyarországnak magyar köz­­igazgatás alatt álló területén lakó magyar állampolgárok és ugyanott székhelylyel bíró jogi személyek, hogy a Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén levő s a mel­lékleten felsorolt záloggal nem biztosított azokat az osztrák államadóssági címleteiket, ideértve a névre szóló vagy kötményezett címleteket is, amelyeket a Sfc. Germaini béke­­szerződés életbelépte, azaz 1920. évi julius hó 16. napja előtt szereztek meg, folyó évi novem­ber hó 2-tól folyó évi november hó 30-ig bezá­rólag terjedő határidőben 3 példányú jegyzék kíséretében vidéken valamely m. kir. állampénz­tárnál, Budapesten vagy valamely m. kir. állami pénztárnál, vagy pedig valamely alább felsorolt pénzintézetnél nyújtsák be Azok a budapesti pénzintézetek, amelyeknél a címletek benyújt­hatók, a következők: a m. kir. állami jegyintézet, a m. kir. postatakarékpénztár, Országos Központi Hitelszövetkezet, a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egye­sület, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, az Angol-Osztrák­ Bank budapesti fióktelepe, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság, a Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár Rész­vénytársaság, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék­­pénztár, az Első Magyar Iparbank, a Hazai Bank Részvénytársaság, a »Hermes« Magyar Általános Váltóüzleti Részvénytársaság, a­Á­g-­j k isbirtokos­ok Orsjságos Földh­ife^lintéte, a Magyar Agrár- és Járadékbank Részvény­­társaság, a Magyar Általános Takarékpénztár Rész­vénytársaság, az Angol-Magyar Bank Részvénytársaság, a Magyar Földhitelintézet, a Magyar Jelzálog Hitelbank, a Magyar Kereskedelmi Hitelbank Részvény­­társaság, a Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár, a Magyar Takarékpénztárak Központi Jel­zálogbankja mint R.­T., a »Mercur« Váltóüzleti Részvénytársaság, a Nemzeti Takarékpénztár és Bank Részvény­­társaság és a Wiener Bank-Verein magyarországi fiók­telepe. Az említett jegyzékben feltüntetendő a cím­letek neme (1. a mellékleten foglalt felsorolást) a címletek száma és névértéke vagy más jellemző tulajdonsága, szelvényesedékessége, a címlethez tartozó szelvényív kezdőszelvénye és esetleg a netán hiányzó szelvények esedékessége és darab­száma, végül a tulajdonos neve és lakhelye. A címletekre, valamint a hozzájuk tartozó szel­vényutalványra, szelvényutalvány hiányában a szelvényiven levő utolsó szelvényre (névre szóló címleteknél a kamatfizetési ívre) a m. kir. állam­­pénztár vagy pénzintézet saját bélyegzőjét ráüti, a jegyzéknek két példányát visszatartja, harma­dik példányát pedig annak igazolásául, hogy a címletek őrizetbe vétettek, az állami pénztár vagy pénzintézet bélyegzőjének lenyomatával és aláírásával ellátva a félnek kiszolgáltatja. A magyar címlettulajdonosok érdeke, hogy a jelen felhívásnak eleget tegyenek s ugyanezért a magyar kormány a címletek késedelmes be­nyújtásából vagy annak elmulasztásából eredő károsodásért a felelősséget magától elhárítja. Ha Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén lakó magyar állampolgár vagy ugyanott székhelylyel bíró jogi személy ily címleteit, akár mert azok külföldön őriztetnek, akár bármely más okból benyújtani nem tudja, a címletekre vonatkozó adatokat (címletek neme, száma, névértéke vagy más jellemző tulajdonsága, szelvényesedékessége, tulajdonos neve, lakóhelye) az akadály megjelölése mellett 2 példányú jegy­zékben a m. kir. pénzügyminisztériumnál bejelent­heti. A külföldön lakó magyar állampolgárok ily címleteinek beszolgáltatása, illetőleg nyilvántar-­ tása tekintetében az illetékes külképviseleti hatóságok fognak intézkedni. A rendeletben fel nem sorolt osztrák, állam­adóssági címletek, nevezetesen a háború folya­mán kibocsátott osztrák hadikölcsönök nem esnek a jelen hirdetményben szabályozott be­nyújtási kötelezettség alá. Budapest, 1921. október hó 30. Dr. Walkó Lajos s. k., államtitkár. 3 Melléklet az 1921. évi 5.130/P. M. számú hir­detményhez. Jegyzék az egykori osztrák állam által kibocsátott zálog­gal nem biztositott államadósságokról. 1. 1868 augusztus 1-én kibocsátott 4­2%-os egyesitett bankértékre szóló járadék. (4'2 proz. einheitliche Rente in Noten vom 1. August 1868.) 2. 1868 október 1-én kibocsátott 4'2%-os egyesitett ezüstre szóló járadék. (4'2 proz. ein­heitliche Rente in Silber vom 1. Oktober 1868.) 3. 1868 julius 1-én kibocsátott 4%-os kon­vertált egyesitett járadék (január és julius szel­vényesedétt) (4 proz. konv. einheitliche Rente) (Verzinsungstermine Jänner bis Juli vom 1. Juli 1868.) 4. 1868 november 1-én kibocsátott 4%-os konv. egyesített járadék (május—novemberi szel­vényesetek) (4 proz. konv. einheitliche Rente) (Verzinsungstermine Mai—November vom 1. November 1868.) 5. 1876 október 1-én kibocsátott 4%-os adó­mentes osztrák aranyjáradék (Steuerfreie , proz. Österreichische Gokkrente, vom 1. Oktober 1876 ) 6. 1893 március 1-én és 1910 március 8-án kibocsátott 4%-os adómentes osztrák állami járadék (március—szeptemberi szelvényesedés (Steuerfreie 4 proz. Österreichische Staats­rente XVerzinsungstemi­e Juni—Dezember vom HL Jänner 1912)

Next