Budapesti Közlöny, 1921. december (55. évfolyam, 271-296. szám)

1921-12-01 / 271. szám

Budapest, 1921. 271. szám. Csütörtök, december 1. BUDAPESTI* KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. száma. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal: dr.­ Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­, iktatandó hirdetmények díja előlegesen kft sitő ára. Az a hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánh­irdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10®/* engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kjO& Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor» · »‹16» · 6». » » » további 8 oldalanként 3 ‹ A Hivatalos Értesítő ára ........... £ * HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Ur­­ Főméltósága 1921. évi november hó 1-én kelt magas elhatározásával a. m. kir. belügyminiszter előterjesztésére kegye­sen megengedni méltóztatott, hogy Márku­ István földbérlő, nyírábrányi lakosnak hazafias és egy­házi célok támogatásával tanusított példaadó áldozatkészségéért elismerése tudtát adassék. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter 56.789/1921. VII. számú rendelete a betegség esetére önkéntes továbbfizetéssel biztosított foglalkozásnélküliek napibérosztálya .­­ tárgyában. , A betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet kiegészítésére és módosítására vonatkozó 8.524/1921. M. E. számú rendelet (Budapesti Köz­löny 1921. évi október hó 14-én megjelent 230. számában) 2. §-a alapján az alapszabályokban teendő intézkedés hatálybalépéséig elrendelem, hogy az önkéntes továbbfizetéssel biztosított fog­­lalkozás nélkül levők közül az I. napibérosztályba tartozók az önkéntes továbbfizetéssel fentartott tagságuk egy évének leteltével is ebben a napi­­bérosztályban mara­dnak, a lí—IX. napibérosz­­tályba tartozók pedig az önkéntes továbbfize­téssel fentartott tagságuk egy esztendejének le­teltével egy-egygyel alacsonyabb napibérosztályba soroztatnak. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1921 november hó 19. Dr. Bernoldk Nándor s. k., m. Mr. népjóléti és munkaügyi miniszter. A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921. évi XV. t.) 9. §. negyedik bekezdésében fog­lalt eme felhatalmazás alapján a folyó kamat nagyságát az Országos Pénzügyi Tanács meg­hallgatása után 2 (kettő) %-ban állapítom meg. Folyó évi 112 589. számú rendeletemmel (meg­jelent a Budapesti Közlöny 1921. évi augusztus 24-iki számában) a magyar koronaértékről szóló betétek, folyószámlakövetelések és letétek, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövetelések után járó vagyonváltsá­­gost egészében behívtam. A behívás folytán azok a pénzintézetek (bankcégek), amelyeknél a ren­deletnek 1921. évi augusztus hó 24-én történt közzétételéig a jóváírás még nem következett be, a jóváírás napjától, amelyeknél pedig a jóvá­írás a rendelet közzétételéig már megtörtént, a rendelet közzétételének napjától számított tizen­ötödik napig tartoznak a folyó kamatot fizetni, mert a­ behívói rendelet értelmében utóbbiaknál a jóváírás napjától számitott 15-ik napon beáll az esedékesség. Ha a pénzintézet (bankcég) az ese­dékesség előtt fizeti be a vagyonváltságot, úgy természetesen csakis a jóváírástól a befizetés napjáig jár a folyó kamat. Amennyiben a vagyonváltság az 1921. évi 96 401. számú rendelet folytán 30°/6-os előleg gyanánt részben már a jóváirás előtt befizette­tett, az ily módon előre befizetett vagyonváltság után folyó kamat a pénzintézettel (bankcéggel) szemben nem számítható fel. Budapest, 1921 november hó 20-án. A miniszter helyetti Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. évi 128.920. számú­endelete A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921. évi XV. 1)­9. §. negyedik bekezdése értelmében járó folyó kamat megállapítása tárgyában. Körrendelet Valamennyi m. kir. pénzügyigazgat­ósághoz, a székesfővárosi kivételével, a m. kir. adófelügyelő­höz és az összes m. kir. állampénztárakhoz. A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921. évi XV. t.) 9. §-a elrendeli, hogy a magyar koronaértékről szóló betétek, folyószámla köve­telések és letétek után magyar koronaértékben, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövetelések után az illető külföldi pénznemben megállapított vagyonváltságnak meg­felelő összeget a" pénzintézetek (bankcégek) az érvényesített kimutatás kézbesítésétől számított 15 napon belül a »Magyar királyi államkincs­tárt illető vagyonváltság« című számlán az állam­­kincstár javára irni kötelesek. A jóváírt össze­geket a pénzügyminiszter tetszése szerinti idő­közökben és részletekben hívja be. A pénzügy­­miniszter által ekként behívot­t összegek a be­hívásra irányuló rendelet kézbesítésétől számított tizenötödik napon esedékesek. A pénzintézet (bankcég) az államkincstár javára irt vagyonváltság összeg után a jóváírás napjától az esedékességig a kincstárnak folyó kamatot köteles fizetni, amelynek magasságát a pénzügyminiszter az Országos Pénzügyi Tanács meghallgatása után rendelettel állapítja meg. A m. kir. pénzügyminiszternek 1921. évi 128.940. szám­ú rendelete a magyar koronaértékről szóló betétek, folyó­számlakövetelések és letétek, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövete­­lések után megállapított vagyonváltságnak behívá­sáról szóló 1921. évi 112.589. számú rendeletnek a cseh-szlovák állampolgárok és jogi személyekre való alkalmazása tárgyában. Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz a székesfőváros kivételével s a székesfővárosi m. jár.­adó felügy­előhöz. A vagyonváltságról szóló I. törvény végre­hajtása tárgyában kiadott 1921. évi 55.000. számú pénzügyminiszteri utasítás 5. §. i) és j) pontjai értelmében a cseh-szlovák állampolgárok és jogi személyek betétei folyószámlakövetelései és lététei ugyanolyan feltételek mellett vagyon­­váltságkötelesek, mint amely feltételek fenn­forgása esetében a magyar állampolgárok és jogi személyek vagyonváltság alá esnek. Külföldi állampolgárokra és jogi személyekre nézve a törvényben biztosított kedvezőbb elbírálás tehát nem terjed ki a cseh-szlovák állampolgárokra és jogi személyekre nézve mindaddig, míg a viszonosság alapján a cseh-szlovák köztársaság­gal más megállapodás nem létesül. Az utasítás 11. §. utolsó bekezdése értelmé­ben külön kimutatásokat kell készíteni a cseh­szlovák állampolgárok és jogi személyek (vagyon­összességek) tulajdonát képező betétekről, folyó­számlák, vetélésekről és letétekről. A kivetést a pénzügyi hatóságnak azért meg kell ejteni, mivel a külön kimutatás készítésének csupán az volt az indoka, hogy megkönnyíttessék a vagyonváltság törlése, illetőleg visszautalása arra az esetre, ha a cseh-szlovák köztársaság­gal a viszonosság létrejön. Az 1921. évi 112.589. számú rendeletemmel el­rendeltem a vagyonváltság behívását. Ennek foly­tán a magyar korona értékéről szóló betétek, folyó­számla követelések és letétek, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövete­lések után megállapított vagyonváltság azokra a pénzintézetekre (bankcégekre) nézve, amelyek­nél a jóváírás a behívó rendelet közzétételét megelőzőleg következett be, a közzététel napját (1921 augusztus 24.) követő 15. napon esedé­kessé vált, azokra a pénzintézetekre és bank­cégekre nézve, amelyeknél a jóváírás 1921 augusztus 24-ike után következett be, a jóvá­írást követő 15. napon áll be az esedékesség. Mivel a cseh-szlovák állampolgárok és jogi személyek (vagyonösszeségek) betétei, folyó­számlakövetelései és letétel után járó vagyon­váltság is kivetendő, ennélfogva ez is esedé­kessé válik és befizetendő. Gyakorlati célszerű­ségi okokból azonban kivételesen megengedem, hogy az utasítás 11. §. utolsóelőtti bekezdése értelmében külön­­ kimutatásba foglalt cseh­szlovák betétek, folyószámlakövetelések és letétek után kivetett vagyonváltság befizetése függőben tartassák további rendelkezésekig. Amennyiben azonban a pénzintézet (bankcég) a vagyonvált­ságot már befizette volna, ez okból jelen rende­letem­ alapján visszatérítésnek helye nincsen. A jelen rendelettel halasztást nyert cseh­szlovák betétek, folyószámlakövetelések és letétek befizetési határidejét, amennyiben a viszonossági tárgyalások sikerre nem vezetné­nek, annak idején rendeletileg fogom megálla­pítani és e határidőig késedelmi kamat nem jár, a pénzintézet (bankcég) azonban az 1921. évi 128.920. sz. rendeletmel meghatározott folyó kamatot köteles e határidőig fizetni. Budapest, 1921 november hó 20-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. Eg­yes szám, arattkoron­a, 160.123/1921. szám. Hirdetmény. Értékpapirforgalmi adónak készpénzben vált lerovása. Az 1900. évi XL­­.-c. és az annak végre­hajtása iránt az 1900. évi 1.881. P. M. szám alatt kiadott utasítás 39. §-a alapján a Magyar­­olasz bank r.-t. szegedi (Vörösmarty­ u. 5.), Szeged-alsóvárosi (Boldogasszony Sugárút 79.), hódmezővásárhelyi, szombathelyi és miskolczi fiókjai bel. cégek engedélyt nyertek arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett érték­­papirforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értelmében járó értékpapírforgalmi adót a vonatkozó lajstromkivonatainak beterjesz­tése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az illetékes szegedi, hódmezővásárhelyi, szombathelyi, illetőleg miskolczi m. kir. állam­­pénztárnál készpénzben fizethessék le. Budapest, 1921. évi november hó 23-án. M. kir. pénzügyminisztérium. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 92.376/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Murány völgyi h. é. vasu.t r.-t.

Next