Budapesti Közlöny, 1922. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
n doskorsal óhajtok, az 1921. évi november hó 15-én kelt 54.853/1921. számú rendeletem (megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi november hó 16-iki 285. számában) módosítása és kiegészítéseként az 1921. évi december hó 30-án megtartott minisztertanács felhatalmazása alapján a következőket rendelem: 1. Azoknak a »Megállapodásioknak az, érvényét, amelyeket az igényjogosult tisztviselő, nyugdíjas, özvegy vagy a szülőtlen árva törvényes képviselője valamely orvossal a saját és családtagjai háziorvosi gyógykezelésének biztosítása érdekében az 54.853/1921. X. M. M. számú rendelet IX. fejezete értelmében, 1922. évi január hó elsejét megelőzőleg megkötött, 1922. évi január hó elsejétől kezdődőleg, egyelőre az 1922. évi március hó 31-ig terjedő három hó tartamára, meghosszabbítottnak tekintem, ha a szerződést a felek valamelyike fel nem mondja és ezt a népjóléti és munkaügyi minisztérium XII-ik főosztályának 1922. évi január hó 15-ig bélyegmentes beadványban írásban be nem jelenti. 2. A háziorvos évi tiszteletdíját az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési alap terhére minden családfő után 600-600 koronában, minden igényjogosult családtag után pedig 200—s 200 koronában állapítom meg, a kiérdemelt tiszteletdíjakat negyedévi utólagos részletekben közvetlenül a háziorvos címére hivatalból fogom utalványozni. Ezenfelül a háziorvost igénybevevő igényjogosultat arra kötelezem, hogy a háziorvosnak minden egyes beteglátogatás alkalmával a beteg lakásán történt látogatásért 20 korona, az orvos lakásán történt látogatásért pedig 10 korona tiszteletdíjat fizessen. Az 1921 november hó 15 — december hó 31 között lefolyt idő alatt végzett háziorvosi tevékenység tiszteletdíjául 2.500.000 koronát bocsátottam az Országos Orvosszövetség rendelkezésére, amely a vállalt munka arányában fogja ezt az összeget az érdekelt orvosok közt fel osztani. 3. Az az igényjogosult, aki háziorvosi megállapodást nem létesített, úgyszintén az, akinek az 1922. évi január hó elseje előtt kötött megállapodása folytatólagos meghosszabbítást nemnyert, orvosi kezelést igénylő súlyosabb megbetegedés és komoly szükség esetén az általa fizetett orvosi tiszteletdg fedezése céljából a népjóléti és munkaügyi miniszterhez mérsékelt segélyért folyamodhatik. 4. Addig is, míg a szakorvosi (specialista) kezelés minden irányban intézményesen biztosítható lesz, már most hajlandó vagyok a szakorvosi kezelésre szoruló igényjogosultak részére is segélyt biztosítani. Ezt a gyógykezelési segélyt az összes viszonyok mérlegelésével esetenként állapítom meg; elvül fog szolgálni, hogy mindenszakorvosi ténykedés, vagyis minden látogatás után átlag 50 korona jár. A segélyt az igényjogosult fél kérelmére fogom utalványozni. A kér-vényhez, mely az illetékes számfejtőhivatal igazolási záradékával látandó el, mellékelendő a szakorvos bizonyítványa, melyben a betegség, az alkalmazott gyógyeljárás és a látogatások száma ismertetendő. Az igényjogosultaknak az 54.853/1921. X. M. M. számú rendelet VIII, XII. és XIII-ik pontjában biztosított kórházi (klinikai stb.) szakorvosi kezelésre vonatkozó igénye az előbbi bekezdésben irt kiegészítéssel továbbra is változatlanul életben marad. 5. Az igényjogosult szülőnők részére a gyermekágyi segélyt esetenként 3000 koronában állapítom meg. Ezen segélyért az igényjogosult nő terhességének előrehaladtával a népjóléti és munkaügyi minisztériumhoz folyamodik. Kérvényéhez mellékelje vagy a terhességét igazoló orvosi bizonyítványt, vagy pedig a gyermek születését igazoló állami anyakönyvi kivonatot. 6. Az igényjogosult tényleges vagy nyugdíjas állományú tisztviselő elhalálozása esetén ennek özvegye, utóbbinak hiányában az elhunyt gyermekei a népjóléti és munkaügyi minisztertől az OrszágosTisztviselői Betegsegélyezési Alapból temetési segélyt kérhetnek. Ennek a temetési segélynek az összegét az 1912. évi LXV. t.-c. IV. fejezetének 77. és 78. §-ai szerint járó temetkezési járulék összegében állapítom meg. Ugyanilyen összegű temetési segély illeti meg az igényjogosult gyermekeket is özvegy édesanyjuk elhalálozása esetén. Ha a tényleges vagy nyugállományú állami tisztviselőnek, úgyszintén ha a nyugdíjas (kegyi díjas) özvegynek olyan családtagja elhalálozik, májd után családi pótlékban vagy nevelési járulékban részesült, az elhalálozott családtag után az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap terhére a temetési segélyre szintén igényt tarthat. A temetési segély azonos azzal az összeggel, amely az 1912: LXV. t.-c. 77. és 78. §-aiban az elhalálozott állami tisztviselő személye után temetkezési járulék címén van megállapítva. 7. A gyógyszerek kiszolgáltatására, a gyógyászati segédeszközökre és a kórházi ápolásra vonatkozó 54.853/1921. és 56.293/1921. X. M. M. számú" rendeletek rendelkezései oly változtatással maradnak érvényben, hogy a gyógyszer árának 20%-át az igényjogosult köteles a vényt elkészítő gyógyszerésznek megfizetni és a gyógyszerész az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap terhére csak a gyógyszer árának 80%-át számíthatja fel. Egyéb kedvezmények, így különösen a fogorvosi kezelés engedélyezése, úgyszintén a rendszeresített kedvezményeknek más kategóriákra leendő kiterjesztése iránt, a szerzendő tapasztalatok és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap pénzügyi helyzetéhez képest, későbbi időpontban fog intézkedés tétetni. Egyúttal megjegyzem, hogy a tisztviselők és egyéb igényjogosultak fizetéséből az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap javára, ezen ideiglenes szabályozás tartama alatt, levonás történni nem fog. Végül felhívom az összes állami hatóságok, hivatalok, intézetek és üzemek vezetőit, hogy az összes, nekik alárendeltszerveket, illetőleg az ügykörükbe tartozó mindazon személyeket, akik jelen rendeletemről a »Budapesti Közlöny« útján közvetlenül tudomást nem szerezhetnek, őket annak tartalma felöl, késedelmet nem ismerve, a legalkalmasabb módon tájékoztassák. Budapest, 1921 december hó 31. Dr. Bernolák Nándor s. k., m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1922 január 1. A ra.kir. pénzügyminiszter 142.909/VIII. b. 1921. számú rendelete a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1920. évi 90.000. számú utasítás némely rendelkezésének a személyszállitó automobilokra vonatkozó kiegészítése tárgyában. A fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1920. évi 90.000. számú utasítás (Budapesti Közlöny 258. szám és Pénzügyi Közlöny 26. szám) némely rendelkezésének, valamint ennek a végrehajtási utasításnak módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 1921. évi 23.062. számú rendelet (Budapesti Közlöny 129. szám és Pénzügyi Közlöny 16. szám) 6. §-ának a személyszállító automobilra vonatkozó kiegészítése tárgyában az 1920. évi XVI. t.-c. 6. §-ának 2. pontja, valamint az őrlési és forgalmi adóról szóló 1921. évi XXXIX. t.-c. 70. §-a alapján — a m. kir. kereskedelemügyi miniszter urral egyetértve — a következőket rendelem : 1. §. (1.) Az 1920. évi 90.000. számú végrehajtási utasítás 32. §-át helyettesítő 1920. évi 23.062. számú rendelet 6. §-ának 1. pontja a következőkkel egészíttetik ki: (2.) A személyszállításra szolgáló automobilnak külön eladás esetében is adóköteles alkatrészei és tartozékai a következők: az alváz, a csukott vagy nyitott karosszéria, finomabb kivitelű fényszórók és lámpák, a kézikürtök kivételével minden más jelzőkészülék, a magasságmérők, motoros szivattyúk, necessairek, virágvázák, hamutartók, szivargyújtók, mennyezetlámpák, automobil világítására szolgáló dinamók, bot- és esernyőtartók, szócsövek, telefonok, tükrök, automobilbőründök, csomagtartók, fűtőkészülékek, hűtődíszek, lökhárítók, függönyök, szőnyegek és általában az automobilnak minden olyan felszerelése, amely luxus, illetve kényelmi célt szolgál. 2. §. Az 1920. évi 90.000. számú végrehajtási utasítás 32. §-át helyettesítő 1920 évi 23.062. számú rendelet 6. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: (3.) A személyszállításra szolgáló automobilnak és alkatrészeinek (az alváznak, a karosszériának, a motornak) a magánforgalomban vagyis nem keresetszerűleg — történő átruházása is tárgya a fényűzési forgalmi adónak. Magánforgalomban történő átruházás (eladás, csere) az amikor az átruházó automobiloknak keresetszerű á darusításával nem foglalkozik. -—-• •-3. §. Az 1920. évi 90.000. számú végrehajtási utasítás 70. §-a a következőkkel egészíttetik ki: (4.) A személyszállító automobilnak és alkatrészeinek a magánforgalomban történő átruházása (32. §.) után járó fényűzési forgalmi adóra vonatkozó fizetési kötelezettség úgy az átruházót (eladót), mint a megszerzőtvevőt egyetemlegesen terheli. Az adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha az automobil esetleg használhatatlan állapotban adatott el. 4. §. Az 1920. évi 90.000. számú végrehajtási utasítás 109. §-a a következőkkel egészíttetik ki: II. (1.) Személyszállító automobilnak és alkatrészeinek a magánforgalomban történő átruházása (32. §.) után járó fényűzési forgalmi adót legkésőbb az adásvételi (csere) jogügylet megkötését követő 8 nap alatt az átruházó (eladó) lakhelyére nézve illetékes m. kir. állampénztárnál, Budapesten pedig a IX. ker. állampénztárnál kell befizetni. A fényűzési forgalmi adót a szerződő feleknek sajátkezűleg vagy pedig az adásvételi (csere) jogügylet megkötésére feljogosított meghatalmazottjuk által aláírt közös bejelentés alapján az említett állampénztár szabja ki. Az említett meghatalmazott cselekményéért vagy mulasztásáért a meghatalmazó felelős. Ez a bélyegmentes bejelentés két egyenlő eredeti példányban állítandó ki és adandó be. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia : a) Az eladó (átruházó) és a vevő (megszerző) nevét, foglalkozását és állandó lakóhelyét; b) az automobil gyártmányának és lóerőszámának, valamint a karosszéria nemének megjelölését, továbbá az alváznak és a motornak gyártási számát; c) az automobil forgalmi számát; d) az automobilnak és valamennyi tartozékának együttes eladási árát; e) annak a községnek (városnak) megnevezését, ahova a vevő (megszerző) az automobilt elszállítja; végül f) az adásvételi (csere) jogügylet megkötésének napját. (2.) A magyar kir. állampénztár a bejelentésnek mind a két példányát azonos szám alatt soronkívül beiktatja, azonnal megállapítja a végrehajtási utasítás GÉL §-a alapján járó fényűzési forgalmi adóösszegét és a befizetővel a napló okmányául szolgáló ellennyugtát állíttat ki. A befizetett fényűzési forgalmi adóról szóló szabályszerű nyugtát a bejelentés egyik példányának hátlapjára rávezeti a következő megjegyzéssel: „A forgalmi engedély e nyugta bevonása mellett kiadható«. A bejelentésnek ezt a példányát azután visszaadja a befizetőnek. A bejelentés másik példányára pedig rávezeti a befizetési napló tételszámát, a befizetett fényűzési forgalmi adó összegét, a befizetés napját és még ugyanazon a napon felterjeszti azt az illetékes pénzügyigazgatósághoz, Budapesten a n. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalhoz. Ha az állampénztárnak a bevallott eladási ár valódisága tekintetében aggálya támad, akkor egyben ezt is bejelenti. (3.) A pénzügyigazgatóság, illetőleg Budapesten a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrzi hivatal tüzetesen felülvizsgálja a bejelentés adatait és ha az eladási ár valódisága tekintetében aggálya támad, akkor a végrehajtásiutasítás 162. §-a értelmében haladék nélkül megállapítja a valóságos eladási árat. Ugyanígy jár el akkor is, ha az automobil ellenértéke egészben vagy részben nem pénz, hanem más szolgáltatás, pl. cseretárgy, munkateljesítmény stb. Ennek során — szükség esetében — szaksértőt is meghallgathat. Ilyen esetben az ellenszolgáltatás pontos pénzbeli értékét, vagy ha ezt nem lehet, akkor az automobil közönséges forgalmi értékét kell megállapítani. (4.) A pénzügyigazgatóság (az adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal) azután erről, valamint a még fizetendő " fényűzési forgalmi adó összegéről a bejelentő feleket fizetési meghagyással, az állampénztárt pedig a bejelentés másolatának kiadása mellett értesíti, ha pedig adócsalás esete forog fenn, akkor a végrehajtása utasítás 165. 1j-ának megfelelően a büntető eljárás megindításáról is gondoskodik. III. (1.) Ha a szerződő felek a személyszállító automobil átruházására a törvény értelmében, adómentességi igényt támasztanak, akkor a jelen §. II. részének első bekezdésében említett adatokat tartalmazó bejelentést két egyenlő eredeti példányban az adómentesség j..gí /mének igazolása mellett a vevő (megszerző) lakhelyére nézve • illetékes pénzügyigazgatósághoz, Budapesten pek dj» a magyar kjír. adóiptri útmutató 4s «IW»