Budapesti Közlöny, 1922. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-17 / 13. szám
Budapest, 1922. 13. szám. Kedd, január 17. HIVATALOS LAP. 1Szerkesztőség: körület, Rákóczi-út 51 szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Vff., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—01. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldenilő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az" iktatandó hirdetmény ek díja előlegesen küldendő be. Martonhirdetések: Egy hatodhasábos millinéter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10®/« engedmény. Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre120 kor. Egyes szám ára S oldal terjedelemig 2 kor. * ‹‹16» » 0 ‹ » ‹ ‹ további 8 oldalanként V» » A Hivatalos Értesítő ára .......................... 4 » BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetési árak HIVATALOS RÉSZ. A na. kir pénzügyminiszter előterjesztésére Brandstätter Jenő állami végrehajtót állampénztári igazgatóvá kinevezem. Kelt Budapesten, 1921. évi december hó 7. napján. . " Horthy s. k. Kolitay s. k. A na. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a szegedi kerület lakásügyi miniszteri biztosává Aigner Károly Szeged sz. kir. város főispánját kinevezte. _____ A m. kir. pénzügyminiszter Wente János és Zádori József pénzügyi díjnokokat a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatóságnál a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztekké a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. _______ A győri kir. ítélőtábla elnöke dr. Marcovits Ferenc ügyvédjelöltet a győri ítélőtábla kerületébe joggyakornokká nevezte ki, a m. Sir. minisztárjainak 1922. évi 617. I. S. számi remeke a háború előtt magyar és brit állampolgárok között keletkezett pénztartozások tárgyában. A trianoni békeszerződés 231. cikke a szerződés életbeléptétől kezdve megtiltja az érdekelt feleknek mind az említett cikk alá eső tartozások kiegyenlítését, mind ezen tartozások rendezését célzó minden olyan érintkezést is, amely nem a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalok útján történik. Minthogy azonban a magyar és a brit királyi kormányok között lefolytatott tárgyalások alapján a brit felvizsgáló és kiegyenlítő hivatal vezetője már rendeletileg intézkede-látnám, hogy az érdekelt felek a hivatal jóváhagyásának fentartásával közvetlenül is érintkezhessenek, ennek következében a magyar kir. minisztérium az 1921: XXXIII. t.-c. 2. íj-a alapján a trianoni békeszerződés részbeni végrehajtásaként a következőket rendelik. 1. §. A magyar állampolgár- adósok és brit állampolgár hitelezők a békeszerződés 231. cikkének 1—4. pontja alá eső tartozások egyezségi rendezése végett közvetlenül érintkezhetnek, de egyezségi tervezeteiket jóváhagyás céljából közösen kötelesek vagy a brit hivatalhoz (Administrator of Hungarian Property Cornwall House, Stamford Street London S. E. L.) vagy a magyar hivatalnak (M. Kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal Budapest, XV., Deák Ferenc utca 1.) beterjeszteni. Az egyezség csak a két hivatal írásbeli jóváhagyása után teljesíthető. A két hivatal bármelyikének ily jóváhagyása hiányában az egyezség érvénytelen. 2. §: Brit adósok és magyar hitelezők kizárólag a tartozás tisztázása céljából érintkezhetnek közvetlenül és a tartozás kiegyenlítésére vonatkozó ajánlatot csak abban az értelemben szabad tenni, hogy a kiegyenlítésnek a két hivatal útján kell történnie. A magyar hitelező köteles a saját idevonatkozó leveleinek másolatait, valamint az angol adósnak idevonatkozó eredeti leveleit felszólításra a m. kir. felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalnak bármikor átadni. 3. §. A jelen rendelet intézkedéseinek megszegése kihágás, amelynek büntetése tizenöt napig terjedő elzárás és kettőezer koronáig terjedő pénzbüntetés; az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1922. évi január hó 16-án. Gróf Bethlen István s. k., in kír. miniszterelnök. h m. kir. gén2^.?MiE.Séier 1921. évi 173.746. számú rendelete a vagyonvártságról szóló I. törvény harmadik fejezete értelmében váltságkereles és 400/1821. Ill. B., illetőleg 309/1321. P. M. számú rendeletekkel zárolt külföldi értékpapíroknak a zárolás alól való részletes feloldása tárgyában. A m. kir. minisztériumnak 400/1921. M. B., illetőleg a m. kir. pénzügyminiszter 369/1921. P. M. számú rendeletével Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területen levő pénzintézeteknél (részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél) bármely más cégnél, külföldipénzintézeteknek Magyarország magyar közigazgatás alatt álló területén levő fiókjainál, állami pénztáraknál, gyámpénztáraknál, közjegyzőknél, ügyvédeknél vagy idegen vagyont kezelő bármely más természetes vagy jogi személynél akár szabad, akár kötött (terhelt) letétben levő külföldi értékpapíroknak, mégpedig minden egyes letétben levő ugyanazon fajú értékpapíroknak a névérték alapján számítandó busz (20) °/o-a zároltatott. Az idézett rendelet szempontjából oly értékpapírokat kellett külföldi értékpapíroknak tekinteni, amelyek kibocsátójának székhelye vagy amelyeknek kibocsátási helye az idézett rendelet életbelépése napján a békeszerződés előtti Magyarországnak területén kívül van, ideértve Horvát-Szlavonországokat, valamint Fiumét. A 389/1921. P. M. számú rendelet 5. §-a értelmében avégből, hogy a záloghitelezők jogosult érdekei olyan esetekben, amidőn más fedezet rendelkezésre ne/n áll, ebből a zárolási rendeletből folyólag csorbát ne szenvedjenek, a szükséges intézkedések később fognak megtörténni. Az 1921. évi XV. t.-c. 34. §-a értelmében a külföldi értékpapírok vagyonváltságának a kulcsa általában 20%. Amennyiben azonban a váltságköteles bebizonyítja, hogy vagyonváltság alá kerülő külföldi értékpapírjaira 1920. évi december 20-ika előtt ezeknek az értékpapíroknak 1920 december 20-iki árfolyamértékének 30%-át meghaladó kölcsönt vett fel, úgy az ilyen kölcsönökkel terhelt értékpapírok után 10%-ot, ha pedig 50%-ot is meghaladó kölcsönt vett fel, 5%-ot kell fizetnie. Az 1921. évi XLV. t e. 179. §-a értelmében pedig az 1920. évi december 19-ike után szerzett külföldi értékpapírok tekintetében az 1921. évi január 19-ig keletkezett kölcsönöket is megfelelően figyelembe kell venni. A kölcsönök fedezetének biztosíthatása céljából megengedem, hogy a pénzintézetek, bankcégek 20%-os zárolás alá vont zálogkölcsönnel terhelt külföldi értékpapírokból vagyonváltság címén a megterhelés arányához képest 5, illetve 10% erejéig beszolgáltatandó értékpapírokat meghaladó részt saját felelősségükre a zárolás alól még a váltság megállapitásáról szóló kimutatásnak részükre történt kézbesítése, illetve az ettől számított 16 nap eltelte (55.000/1921. sz. végr. ut. 103. §.) előtt eloldják. A külföldi értékpapíroknak 5, illetőleg 10%-a azonban ilyenkor is zárolás alatt marad. Amennyiben a pénzintézet (bankcég) tévesen számolta ki a számbavehető zálogteher arányát, az 5, illetve 10%-os váltságkulcs alkalmazhatását és az 5, illetve 10%-os kulcs alkalmazásával továbbra is zárolás alatt tartandó értékpapírok számát, ezért a felelősség őt terheli és az adókivető hatóság megállapítása szerint beszolgáltatandó külföldi értékpapírokat ilyenkor is természetben köteles beszolgáltatni. Budapest, 1922. évi január hó 16-án. Dr. Kollay Tibor b. k., m. kir. pénzügyminiszter. Egyes szám ara 5 korona. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 50.181/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Országos Bérszántó Vállalat r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 96.8930921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Szentlürincz—Szlatvina—Xasiczi h. é. vasút r.-t. budapesti hel. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi január hó 31-ig elhalaszthassa. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Antos Jenő kisújszállási ügyvéd irodája részére a tanácsköztársaság megszűnte óta távolléte miatt ideiglenes irodagondnokul dr. Herczeg Béla kisújszállási ügyvédet rendelte ki. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Sípos Orbán szolnoki ügyvédet munkaképtelenség folytán a névjegyzékből törölte. Irodagondnok kirendelésének szüksége fenn nem forog. _______ A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Tóth Kálmán kisújszállási ügyvédet elhalálozás folytán a névjegyzékből törölte és irodája részére gondnokul dr. D. Tóth Ferenc kisújszállási ügyvédet rendelte ki. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében közölt hirdetmények kivonata. A Hivatalos Értesítő kaphatóa koronáért a kiadás- ravatalban VII., Rákóczi út 51. szám. . Hivatalos hirdetmények. Arvsréssk. 42/1.722. sz. Elzálogosított 152 láda 15019 drb kasza és 5 láda 662 kg. lakatéra Budapesten, Tátra u. 4. a. 1922 jan. 20-án ,10 órakor. Kikiáltási ár 1488750 kg Jeszenszky István kir. közjegyző. ‘ ' 670 201367/1920. sz. 2900 K becsér'taki ' cipők és más Ingó Sások Bpesten, Forene-u UI. a. 1922 január 17-én 12 órakor. Pongrácz Olivér bír végrehajtó. 672 236806/1921. sz. 5000 K becsértókü képek és plakett Bpesten, Király u. 108. III. 4. a. 1922 jan. 19-én 5 órakor. Füredy Ferenc bír. végrehajtó. 673