Budapesti Közlöny, 1922. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-17 / 13. szám

Budapest, 1922. 13. szám. Kedd, január 17. HIVATALOS LAP. 1Szerkesztőség: körület, Rákóczi-út 51 szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Vff., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épü­let. Telefon : József 13—01. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldenilő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az" iktatandó hirdetmény­ ek díja előlegesen küldendő be. Martonhirdetések: Egy hatodh­asábos m­ill­­­iné­ter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10®/« engedmény. Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre­­120 kor. Egyes szám ára S oldal terjedelemig 2 kor. * ‹‹16» » 0 ‹ » ‹ ‹ további 8 oldalanként V» » A Hivatalos Értesítő ára .......................... 4 » BUDAPEST­I KÖZLÖNY. Előfizetési árak HIVATALOS RÉSZ. A na. kir pénzügyminiszter előterjesz­tésére Brandstätter Jenő állami végre­hajtót állampénztári igazgatóvá kinevezem. Kelt Budapesten, 1921. évi december hó 7. napján.­­ . " Horthy s. k. Kolitay s. k. A na. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a szegedi kerület lakásügyi miniszteri biztosává Aigner Károly Szeged sz. kir. város főispánját kinevezte. _____ A m. kir. pénzügyminiszter Wente János és Zádori József pénzügyi díjnokokat a budapest­­vidéki m. kir. pénzügyigazgatóságnál a XI. fize­tési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztekké a budapestvidéki m. kir. pénz­­ü­gyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. _______ A győri kir. ítélőtábla elnöke dr. Mar­covits Ferenc ügyvédjelöltet a győri ítélőtábla kerü­letébe joggyakornokká nevezte ki, a m. Sir. minisztárjainak 1922. évi 617. I. S. számi remeke a háború előtt magyar és brit állampolgárok között keletkezett pénztartozások tárgyában. A trianoni békeszerződés 231. cikke a szer­ződés életbeléptétől kezdve megtiltja az érdekelt feleknek mind az említett cikk alá eső tarto­zások kiegyenlítését, mind ezen tartozások ren­dezését célzó minden olyan érintkezést is, amely nem a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalok útján történik. Minthogy azonban a magyar és a brit királyi kormányok között lefolytatott tárgyalások alapján a brit felvizsgáló és ki­egyenlítő hivatal vezetője már rendeletileg intézkede-l­átnám, hogy az érdekelt felek a hivatal jóváhagyásának fentartásával közvet­lenül is érintkezhessenek, ennek követke­zében a magyar kir. minisztérium az 1921: XXXIII. t.-c. 2. íj-a alapján a trianoni békeszerződés részbeni végrehajtásaként a következőket rendeli­k. 1. §. A magyar állampolgár- adósok és brit állampolgár hitelezők a békeszerződés 231. cikké­nek 1—4. pontja alá eső tartozások egyezségi rendezése végett közvetlenül érintkezhetnek, de egyezségi tervezeteiket jóváhagyás céljából közö­sen kötelesek vagy a brit hivatalhoz (Adminis­trator of Hungarian Property Cornwall House, Stamford Street London S. E. L.) vagy a magyar hivatalnak (M. Kir. Felülvizsgáló és Kiegyen­lítő Hivatal Budapest, XV., Deák Ferenc­ utca 1.) beterjeszteni. Az egyezség csak a két hivatal írásbeli jóváhagyása után teljesíthető. A két hivatal bármelyikének ily jóváhagyása hiányában az egyezség érvénytelen. 2. §: Brit adósok és magyar hitelezők kizá­rólag a tartozás tisztázása céljából érintkez­hetnek közvetlenül és a tartozás kiegyenlítésére vonatkozó ajánlatot csak abban az értelemben szabad tenni, hogy a kiegyenlítésnek a két hivatal útján kell történnie. A magyar hitelező köteles a saját idevonatkozó leveleinek máso­latait, valamint az angol adósnak idevonatkozó eredeti leveleit felszólításra a m. kir. felül­vizsgáló és kiegyenlítő hivatalnak bármikor átadni. 3. §. A jelen rendelet intézkedéseinek meg­szegése kihágás, amelynek büntetése tizenöt napig terjedő elzárás és kettőezer koronáig ter­jedő pénzbüntetés; az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1­922. évi január hó 16-án. Gróf Bethlen István s. k., in kír. m­iniszterelnök. h m. kir. gén­2^.?MiE.Séier 1921. évi 173.746. számú rendelete a vagyonvártságról szóló I. törvény harmadik fejezete értelmében váltságkereles és 400/1821. Ill. B., illetőleg 309/1321. P. M. számú rende­­letekkel zárolt külföldi értékpapíroknak a zárolás alól való részletes feloldása tárgyában. A m. kir. minisztériumnak 400/1921. M. B., illetőleg a m­. kir. pénzügyminiszter 369/1921. P. M. számú rendeletével Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területen levő pénzintézeteknél (részvénytársaságoknál és szö­vetkezeteknél) bármely más cégnél, külföldi­­pénzintézeteknek Magyarország magyar köz­­igazgatás alatt álló területén levő fiókjainál, állami pénztáraknál, gyámpénztáraknál, köz­jegyzőknél, ügyvédeknél vagy idegen vagyont kezelő bármely más természetes vagy jogi sze­mélynél akár szabad, akár kötött (terhelt) letét­ben levő külföldi értékpapíroknak, még­pedig minden egyes letétben levő ugyanazon fajú értékpapíroknak a névérték alapján számítandó busz (20) °/o-a zároltatott. Az idézett rendelet szempontjából oly érték­papírokat kellett külföldi értékpapíroknak tekin­teni, amelyek kibocsátójának székhelye vagy amelyeknek kibocsátási helye az idézett rende­let életbelépése napján a békeszerződés előtti Magyarországnak területén kívül van, ideértve Horvát-Szlavonországokat, valamint Fiumét. A 389/1921. P. M. számú rendelet 5. §-a értelmében avégből, hogy a záloghitelezők jogo­sult érdekei olyan esetekben, amidőn más fede­zet rendelkezésre ne/n áll, ebből a zárolási rendeletből folyólag csorbát ne szenvedjenek, a szükséges intézkedések később fognak meg­történni. Az 1921. évi XV. t.-c. 34. §-a értelmében a külföldi értékpapírok vagyonváltságának a kul­csa általában 20%. Amennyiben azonban a váltságköteles bebizonyítja, hogy vagyonváltság alá kerülő külföldi értékpapírjaira 1920. évi december 20-ika előtt ezeknek az értékpapíroknak 1920 december 20-iki árfolyamértékének 30%-át meghaladó kölcsönt vett fel, úgy az ilyen köl­csönökkel terhelt értékpapírok után 10%-ot, ha pedig 50%-ot is meghaladó kölcsönt vett fel, 5%-ot kell fizetnie. Az 1921. évi XLV. t­ e. 179. §-a értelmében pedig az 1920. évi decem­ber 19-ike után szerzett külföldi értékpapírok tekintetében az 1921. évi január 19-ig kelet­kezett kölcsönöket is megfelelően figyelembe kell venni. A kölcsönök fedezetének biztosíthatása cél­jából megengedem, hogy a pénzintézetek, bank­cégek 20%-os zárolás alá vont zálogkölcsönnel terhelt külföldi értékpapírokból vagyonváltság címén a megterhelés arányához képest 5, illetve 10% erejéig beszolgáltatandó értékpapírokat meghaladó részt saját felelősségükre a zárolás alól még a váltság megál­lapitásáról szóló ki­mutatásnak részükre történt kézbesítése, illetve az ettől számított 16 nap eltelte (55.000/1921. sz. végr. ut. 103. §.) előtt eloldják. A külföldi értékpapíroknak 5, illetőleg 10%-a azonban ilyenkor is zárolás alatt marad. Amennyiben a pénzintézet (bankcég) tévesen számolta ki a számbavehető zálogteher arányát, az 5, illetve 10%-os váltságkulcs alkalmazhatását és az 5, illetve 10%-os kulcs alkalmazásával továbbra is zárolás alatt tartandó értékpapírok számát, ezért a felelősség őt terheli és az adókivető hatóság megállapítása szerint beszolgáltatandó külföldi értékpapírokat ilyenkor is természetben köteles beszolgáltatni. Budapest, 1922. évi január hó 16-án. Dr. Kollay Tibor b. k., m. kir. pénzügyminiszter. Egyes szám ara 5 korona. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 50.181/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy az Országos Bérszántó Vállalat r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 96.8930921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Szentlürincz—Szlatvina—­­Xasiczi h. é. vasút r.-t. budapesti hel. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes köz­gyűlését 1922. évi január hó 31-ig elhalaszthassa. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Antos Jenő kisújszállási ügyvéd iro­dája részére a tanácsköztársaság megszűnte óta távolléte miatt ideiglenes irodagondnokul dr. Herczeg Béla kisújszállási ügyvédet rendelte ki. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Sípos Orbán szolnoki ügyvédet munka­képtelenség folytán a névjegyzékből törölte. Irodagondnok kirendelésének szüksége fenn nem­ forog. _______ A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Tóth Kálmán kisújszállási ügyvédet elhalálozás folytán a névjegyzékből törölte és irodája részére gondnokul dr. D. Tóth Ferenc kisújszállási ügyvédet rendelte ki. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében közölt hirdetmények kivonata. A Hivatalos Értesítő kapható­­a koronáért a kiadás- ravatalban VII., Rákóczi­ út 51. szám. . Hivatalos hirdetmények. Arvsréssk. 42/1.722. sz. Elzálogosított 152 láda 1501­9 drb kasza és 5 láda 662 kg. lakatéra Budapesten, Tátra­ u. 4. a. 1922 jan. 20-án ,10 órakor. Kikiáltási ár 1488750 kg Jeszenszky István kir. közjegyző. ‘ ' 670 201367/1920. sz. 2900 K becsér'taki­ ' cipők és más Ingó Sások Bpesten, Forene-u UI. a. 1922 január 17-én 12 órakor. Pongrácz Olivér bír végrehajtó. 672 236806/1921. sz. 5000 K becsértókü képek és plakett Bpesten, Király­ u. 108. III. 4. a. 1922 jan. 19-én 5 óra­kor. Füredy Ferenc bír. végrehajtó. 673

Next