Budapesti Közlöny, 1922. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
Budapest, 1922 Szombat, január 28. NEMZE TUAJDONA 23. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: TH. Semle, Rálóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—SI. Kiadóhivatal: VII, Isákónczi-út 54. sz. Athenaeum-és Jule. Telefon : József 13—91 Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetásek : Egy fiaiotilistsiLos milliméter sor (,#?az annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Aétszer vagy többször beiktatva 18«.. engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 430 kor. Egyes szim ára 8 oldal terjedelemig S kor. * ‹ ‹ 16 s a» n » › ‹ ‹ további S oldalanként . › A Hivatalos Értesítőára ..................... 4 ‹ HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére dr. báró Hetriehevich Horváth Emil belügyminisztériumi államtitkárt népjóléti és munkaügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezem. Kelt Budapesten, 1921. évi december hó 29. napján. Horthy s. k. Dr Berneltík Nándor sz. k. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke az 1922. évi január hó 9. napján 1922 Bl. VIII. C. 3—4. sz. a. kelt rendeletével a miskolczi királyi törvényszéknél szervezett esküdtbiróság részére az 1897. évi XXXIII. t.-c 2. §-a alapján az 1922. év tartamára elnökül dr. Perjéssy Mihály kir. kúriai birót, kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökül pedi dr. Maurer László miskolczi kir. törvényszéki tanácselnököt jelölte ki. A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke az 1897. XXXIII. t.-c. 2. §-a értelmében a nyíregyházi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökéül 1922. évre dr. Zdenka Lajos kir. kúriai bírói címmel ég jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökül pedig Kocinszky Károly kir. törvényszéki tanácselnököt jelölte ki. A m. kir. fininisztérumok 163/1922. H. E. szánó rendelete A saját használatra való 200 palántás dohánytermelésnek az 1922. évre engedélyezése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1920: VI. .törvénycikkben kapott felhatalmazás alapján rendeli: 1. §. A saját használatra való 200 palántás dohánytermelést a m. kir. pénzügyminiszter kivételesen még az 1922. termelési évre a következő §-okban megszabott feltételek mellett engedélyezheti. 2. §. A saját használatra való és 200 palántára szóló dohánytermelésre engedélyt — Budapest székesfőváros és a hozzátartozó külterületek kivételével— bármely községben (városban) csakis belsőségekre vagy belsőséggel összefüggő földterületekre, tanyán, pusztán, szőlőben (hegyközségben) pedig csakis lakóházak melletti bekerített vagy egyébként elhatárolt földterületre és csakis azoknak lehet adni, akik mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkoznak, földjüket saját maguk mívelik, jövedéki kihágás miatt eljárás alatt nem állottak, illetőleg büntetve nem voltak, végül elfogadhatóan igazolják, hogy belsőséghez tartozó vagy a belsőséggel közvetlenül összefüggő földterületet tulajdoni, haszonélvezeti vagy haszonbérleti jogon bírnak. Ezenfelül saját használatra való dohánytermelésre engedélyt nyerhetnek azok is, akik belsőséghez tartozó vagy a belsőséggel közvetlenül összefüggő földterületet gazdatiszti állásuk vagy gazdasági alkalmaztatásuk után birtokolnak és annak növelésében saját maguk is részt vesznek. Jogi személyeknek saját használatra való dohánytermelésre engedély nem adható. Azok az engedélyesek, akik tanyán, pusztán, szőlőben (hegyközségben) fekvő területen termelnek dohányt, egyetemleg kötelesek az ellenőrző pénzügyőri közegek kiszállásához szükséges fuvart az illetékes községben az elöljáróság (városban a polgármester) felhívására haladéktalanul szolgáltatni. A szolgáltatást elmulasztó felet a kincstárnak okozott fuvarköltség megtérítésére a pénzügyigazgatóság kötelezi, amelynek határozata közigazgatási úton közadók módjára hajtandók végre. A saját használatra termelt dohányt kizárólag az engedélyes termelő és csak mint pipadohányt fogyaszthatja s azt a község (város) határából kivinni avagy abból másnak részére bármit is eladni vagy egyébként elidegeníteni tilos. 3. §. Egy-egy termelő csakis 200 dohánypalánta kiültetésére nyerhet engedélyt; ennél sem kevesebb, sem több palánta kiültetését semmi körülmények közt sem szabad engedélyezni. A saját használatra való 200 palántás dohánytermelési engedély után az engedélyes termelő — palántánként 6 koronájával számítva — egy összegben 1200 korona engedélyilletéket köteles előzetesen lefizetni. 4. §: Aki a kincstár számára dohányt termel, az saját használatra való dohánytermelésre engedélyt nem nyerhet. A kincstári dohánytermelők azonban előzetes bejelentés után saját termésükből a maguk részére — ha férfiak—, továbbá a dohánytermelés felügyeletével és vezetésével megbízott gazdatisztjük, végül legkevesebb négy kataszteri holdat mívelő minden feles dohánykertészük, valamint e kertészeknek a velük közös háztartásban élő legalább 16 éves és dohánytermeléssel hivatásszerűen foglalkozó férficsaládtagjai részére is holdanként 6 q-ig terjedő termés esetében fejenként 5 kg., holdanként 5 q-n felüli termés esetében pedig fejenként 10 kg. közönséges pipadohányt saját fogyasztás céljára visszatarthatnak, ha a visszatartott dohány után kilogrammonként 120 korona engedélyilletéket lerónak. Azok a kincstári dohánytermelők, akik — községi bizonyítványnyal igazolt elemi csapás (jégverés, aszály, féregrágás, tűzvész, árvíz stb.) esetein kívül — az előirányzott dohánymennyiségnél indokolatlanul kevesebbet szolgáltatnak be, sem maguk, sem bármilyen alkalmazottjuk az előző bekezdésben említett kedvezményben nem részesíthetők. 5. §. A jelen rendelet végrehajtásához szükséges további részletes szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg. 6. §. Aki dohányt saját használatra engedély nélkül termel vagy a kincstár számára termelt dohányból bejelentés nélkül visszatart, továbbá aki a saját használatra termelt, vagy a 4. §. alapján saját fogyasztásra visszatartott dohányból másnak részére bármit is elad vagy egyébként elidegenít, a község (város) határából kivisz avagy a jelen rendelet rendelkezéseit bármi más módon megszegi, azt — amennyiben cselekménye súlyosabb ,büntető rendelkezés alá nem esik —jövedéki kihágás miatt a fennálló dohányjövedéki törvények és szabályok szerint kell büntetni. Ily jövedéki kihágás esetében a saját használatra termelt vagy saját fogyasztásra visszatartott s a földről már leszedett egész dohánykészletet a kincstár javára el kell kobozni, az engedély nélkül vagy az engedélyezett mennyiségen túl vagy az engedélytől egyébként eltérően ültetett s a földről még le nem szedett dohánypalántákat pedig meg kell semmisíteni, végül a tettes vagy részes birtokában levő engedélyokmányt, illetőleg mérlegjegyet is be kell vonni. Az elkobzott dohánykészlettel a dohányjövedékre vonatkozó szabályok szerint az illetékes pénzügyigazgatóság rendelkezik. 7. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1922. évi január hó 13-án. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. pénzügyminister 2.283/1920. számi resítve az 1922. évi saját használatra való 200 palántás dohánytermelés engedélyezésénél követendő eljárás tárgyában. A m. kir. minisztérium 1922. évi január hó 13-án kelt 163/1922. M. E. számú rendeletének 5. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §. 1. Saját használatra való 200 palántás dohánytermelésre engedélyt — Budapest főváros és a hozzátartozó külterületek kivételével — bármely községben (városban) csakis belsőségekre vagy belsőséggel összefüggő földterületre, tanyán, pusztán, szőlőben (hegyközségben) pedig csakis lakóházak melletti bekerített vagy egyébként elhatárolt földterületre és csakis a 2. pontban megjelölt feltételek mellett lehet adni. A dohánytermelésre csakis egy darabban levő, körülbelül 20 C-ös nagyságú földterület használható fel, mely a lehetőséghez képest szabályos □-alakban hasítandó ki. A dohánynövényeknek más növényekkel való vegyes ültetése vagy dohánynövényeknek más növények között elszórt ültetése tilos. Úgyszintén tilos az engedélyezett palántákat megosztva több darabból álló — akár saját, akár részben idegen — területen kiültetni, az engedélyezett palántamennyiséget mással vagy másokkal bármily címen megosztani, vagy az engedélyezett palánták egy részét kiültetés céljából másoknak — akár ingyen is — átengedni. 2. A saját használatra való dohánytermelésre csakis azok nyerhetnek engedélyt, akik mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkoznak, földjüket saját maguk mívelik, jövedéki kihágás miatt eljárás alatt nem állottak, illetőleg büntetve nem voltak, végül elfogadhatóan igazolják, hogy belsőséghez tartozó vagy a belsőséggel közvetlenül összefüggő földterületet tulajdoni, haszonélvezeti vagy haszonbérleti jogon bírnak. Akik tehát a mezőgazdasági termelést nem hivatásszerűen, hanem csak mellékfoglalkozás képen űzik (pl kisiparosok, kereskedők, ipari vagy gyári munkások, nyugdíjasok, tisztviselők, altisztek stb.), azok sajátcélú dohánytermelésre engedélyt nem nyerhetnek. Ugyancsak nem részesíthetők saját használatra való dohánytermelési engedélyben a jogi személyek. Saját használatra való dohánytermelésre engedélyt nyerhetnek azok is, akik belsőséghez tartozó vagy a belsőséggel közvetlenül összefüggő földterületet gazdatiszti állásuk vagy gazdasági alkalmaztatásuk után birtokolnak és annak mívelésében saját maguk is részt vesznek. Azok az engedélyesek, akik tanyák, puszták, szőlők (hegyközségek) lakóház melletti bekerített vagy egyébként elhatárolt földterületein termelnek dohányt, a fenti feltételeken kívül egyetemleg kötelesek az ellenőrző pénzügyőri közegek kiszállásához szükséges fuvart esetről-esetre az illetékes községben — az elöljáróság (városban a polgármester) felhívására — a megjelöltidőben haladéktalanul szolgáltatni, illetőleg a községbe haladéktalanul beküldeni. A szolgáltatást elmulasztó felel a kincstárnak okozott fuvarköltség megtérítésére a pénzügyigazgatóság Egyesszámára 3 korona.