Budapesti Közlöny, 1922. február (56. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

* éu crap® sz, 26. szám. Szerva, február f* HIVATALOS LAP. Szerkesztőség­: VII. kerület, Rákóczi-u­t 54. szám. Telefon: József 20—21 Kiadóhivatal: VH-* Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13--91 Hivatalos hirdetések: ^ s, Az első 10 szóért 7 KI 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezen fel­ül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül* Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Magánhirdetések­­ Egy hatod­­asábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétezer vagy többször beiktatva 10"/o engedmény. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig p kor. ‡ » » 16 » » O » 1 › ‹ további S oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ................. 4 » BUMPE­STI KÖZLÖNY. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter dr. Tor­day Ferenc budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetemi magántanár­nak a nevezett egyetem orvostudományi karán »A gyermekgyógyászat, különös tekintettel a csecsemő kór- és gyógytanára« című tárgykörből történt magántanári képesítésének a »Gyermek­védelem« című tárgykörre történt kiterjesztését jóváhagyólag tudomásul vette és őt ezen minő­ségében megerősítette. A minisztertanács felhatalmazása alapján a la. kir. kincstári jogügyi igazgató dr. kiscsep­­elényi ifj. Sántha György budapesti lakost a m. kir. kincstári jogügyi igazgatósághoz ideig­lenes minőségű jogügyi segédfogalmazóvá ne­vezte ki. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke Lukács Iván jogszigorló, szegedi lakost a vezetése alatt álló ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségű díjas joggyakornokká nevezte ki. Faszt Pál horvátnádaljai születésű, róm. kath. vallásu, akóberkifalui illetőségű és lakos, vendéglős családi nevének »Székely« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 569/VI­. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Sámel Ede gencsi születésű, vázsnoki illető­ségű és lakos, ref. vallásű­, szőlőtulajdonos, valamint János, Béla és Lili nevű kiskorú gyer­mekei családi nevének örökhagyó nevelőatyja által viselt »Szilágyi« névre kért átváltoztatása az 1922. évi 2­058/VIII. számú belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett. Dr. Garf­unkel Rózsa Julia magyarláposi születésü, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, orvos családi nevének »Gál« névre kért átvál­toztatása az 1­922. évi 8­ 585/VIII. számú belügy­miniszteri rendelettel m­egeng­edtetett. Ig Misi­cz Elemér egri születésű, róm. kath.­­ vallásu, budapesti lakos, m. kir. államnyomdai tiszt családi nevének »Csortos« névre kért át­változtatása az 1921. évi 112431/VIII. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. minisztériumnak 1.018/1922. H. E. szám­ú rendelete a géperejű járműveknél vasabroncsok használa­tának korlátozásáról szóló 8.770/1920. M. E. számú rendelet hatályának a gépkocsik által vontatott pótkocsikra való kiterjesztése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1920. évi VI. törvénycikkben foglalt felhatalmazás alapján a géperejű járműveknél vasabroncsok használatá­nak korlátozása tárgyában 1920. évi október 13. napján 8.770/1920. M. E szám alatt kiadott (a »Budapesti Közlöny« 1920. évi október hó 21-ik napján megjelent 251-ik számában kihir­detett) rendelet hatályát 1922. évi május hó 1. napjától kezdődőleg a gépkocsik által vontatott pótkocsikra is kiterjeszti. Ehhez képest 1922. évi május hó 1. napja után a gépkocsik által vontatott pótkocsikon is csak rugalmas tömör­­gummiabroncsokat vagy pneumatikokat szabad használni. 1. Ez a tilalom azonban nem terjed ki a trak­torok, motorokék és nehéz műhelykocsik által vontatott olyan pótkocsikra, amelyek a köz­­utakról szóló 1890. évi I. t.-c. 129. §. második bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezé­seknek megfelelő abroncsfelületekkel vannak ellátva. Budapest, 1922. évi január hó 24-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter az 1922. évi január hó 2-án 96.622/1920. szám alatt kelt rendele­tével a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrral egyetértőkig megengedte, hogy a József kir. herceg Szanatórium Egyesület szanatóriuma fenntartási költségeinek fedezésére és a tüdővész elleni küzdelem céljaira az ország egész területén gyűjtőívekkel és perselyekkel 1922. évi január bó 15-től számított egy évi időtartamon át pénz­beli adományokat gyűjthessen. A m. kir. belügyminiszter az 1922. évi január bő. 14-én 117.561/1921. szám alatt kelt rende­letével a m. kir. vallás- és közoktatási miniszter úrral egyetértőkig megengedte, hogy a »Sz­őd­­ligeti Települők Egyesülete« a Sződligeten léte­sítendő iskola építéséhez szükséges anyagi esz­közök megszerzése céljából 1922. évi február hó 1-től számított hat havi időtartamon át az ország egész területén gyüjtőkönyvekkel pénz­beli adományokat gyűjthessen. A magyar királyi földmivelésügyi minisz­ter 65.955/1922. XIV—1. szám­ú körren­delete a gyümölcsfahernyók kötelező irtása tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tiss­­­v­is­el­őj­ének. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-c. 50. §-a szerint minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március bő végéig a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és ker­tekben levő fáit és bokrait a kártékony her­nyóktól, illetőleg hernyófészkektől és lepketojá­soktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyó­kat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. Ugyanezen törvényszakasz szerint a később mutatkozó kártékony hernyókat is megfelelő módon pusztítani kell. Elődömnek az 1921. évi január hó 16-án 19.111. szám alatt kelt rendeletére beérkezett jelentésekből megelégedéssel értesültem arról, hogy a gyümölcsfahernyók irtása az elmúlt évben eredményesen eszközöltetett és azok csak egyes helyeken léptek fel tömegesebben. A gyümölcstermelésnek a mai közgazdasági viszo­nyok között való fokozott jelentőségére való figyelemmel a hernyók kötelező irtásának lelki­­ismeretes végrehajtására különös súlyt helyez­vén, a sikeres védekezés érdekében a folyó évre vonatkozólag is elrendelem a következőket: 1. A községi elöljáróságok (városi polgármes­terek) kötelesek a gyümölcsfahernyók irtására vonatkozó törvényes kötelezettséget legkésőbb február hó 28-áig a legszélesebb körben köz­hírré tenni. Ahol a dobszóval való hirdetés szokásos, az irtás köteles teljesítésének kihir­detését időközönként a szükséghez képest több­ször meg kell ismételni.­ 2. A hernyóirtás elvégzésére a határidőt a törvényben megjelölt időn belül a helyi és égalji viszonyoknak megfelelően oly időpontra kell kitűzni, hogy a hernyóirtás még a rügyek fakadása előtt tényleg foganatosíttassék. Az ily módon megállapított határidőre az 1. pont értelmében teljesítendő kihirdetéskor a figyelmet külön is fel kell hívni. Figyelmeztetni kell az érdekelteket arra, hogy a hernyók irtá­sát feltétlenül még a tavasz kinyitta előtt igye­kezzék mindenki elvégezni, mert az irtás akkor még sokkal könnyebb és kisebb munkával hajt­ható végre, mint tavaszszal, mikor a sok pete kikelt és a hernyók a fa koronájában annak lombozata között szertekusztak. 3. A kihirdetés alkalmával figyelmeztetni kell a bírtokosokat arra is, — hogy aki az irtást a birtokán elmulasztja — az 1894: XII. t.-c. 95. §-ának k) pontja értelmében ki­hágást követ el és a kiszabandó büntetésen felül a községi (városi) elöljáróság fogja az irtást a mulasztó költségére elvégeztetni. Ezzel a figyelmeztetéssel egyidejűleg közzé­teendő a hernyóirtásra vonatkozó mellékelt »Útmutatás« is, melynek kellő számban való sokszorosításáról az érdekelt hatóságok tartoz­nak gondoskodni. 4. Az irtás végrehajtását a községi elöljáró­ság (város tanácsa) a községi (városi) mező­­gazdasági bizottság közreműködésével köteles ellenőrizni. Ehhez képest az ellenőrzésre általuk kijelö­lendő megbízottak tartoznak az irtási határidő lejárta után a mező- és hegyőrök kísérete mel­lett az összes gyümölcsös kerteket és lombos fákkal beültetett területeket bejárni, hogy sze­mélyesen győződjenek meg az irtás kellő foga­natosításáról. A netán tapasztalt mulasztások eseteiben ezeknek a közegeknek válik köteles­ségévé, hogy a mulasztót a törvény rendelke­zése szerint megbüntetése végett a helyi ható­ságnak még aznap bejelentsék, mikor is a községi (városi) elöljáróság az idézett törvény 52. §-ának rendelkezéséhez képest tartozik az irtást mulasztó költségére napszámosokká, azon­nal elvégeztetni. 5. A köztulajdonhoz tartozó fákat és bok­rokat a községi (városi) elöljáróság köteles a hernyóktól megtisztíttatni. Az utak mentén, valamint az úttesten az irtásról az útfentartó köteles gondoskodni. 6. Ha a felügyeleti hatóság (főszolgabiró, polgármester) a részéről is foganatosítandó ellen­őrzés során azt tapasztalná, hogy a jelen ren­­deletem végrehajtása körül a helyi hatóságot valamely mulasztás terheli, a mulasztó közeg ellen a fegyelmi eljárás megindítása iránt hala­déktalanul intézkedni köteles. A hernyóirtást közegeimmel magam is ellen­őriztetni fogom s ha tudomásomra jutna, hogy valahol az irtás kellő időben meg nem történt, a mulasztó tisztviselő vagy hatósági közeg ellen részemről is kénytelen leszek megtorlást alkal­mazni. Végül felhívom a címet, hogy folyó évi június hó 1-ig tegyen hozzám jelentést arról, hogy a) a jelen rendeletevi végrehajtása megtör­tént-e és minő eredménynyel? b) A hernyók milyen mértékben mutatkoztak? c) Hatósági irtás a mulasztók költségére hány esetben foganatosíttatott? d) Hányan ítéltettek el kihágás miatt? e) Kötelességmulasztás címén indíttatott-e fegyelmi eljárás valamely hatósági közeg ellen? Egyes szava ára 3 korona

Next