Budapesti Közlöny, 1922. február (56. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
2 .Elvárom, hogy jelen rendeletem, pontos, végrehajtását a hatóságok a rendelkezésükre álló minden eszközzel biztosítani fogják. Budapest, 1921 január 26. A miniszter helyett: Tóth Elemér s. k., helyettes államtitkár. Budapest, Közlön* 1922 február 1.’ —, ------—■-—----------------------—V te, Mr. pénsögyminiszter 150/1922. P.l. számú rendelete a háború előtt felvett magyar államadósság megjelöléss tárgyában kibocsátott 9.930/1920. M. E. sztvu rendelet módosítása és a külföldiek tulajdonát alkotó címletek különleges megjelölése tárgyában. A háború előtt felvett magyar államadósságmegjelöléséről szóló 9.930/1920. M. E. számú rendelet 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján a Jóvátételi Bizottságnak 1921. évi december hó 12-én kelt 213/11. számú határozata folytán a következőket rendelem:11. §. Mindazok a természetes és jogi személyek, akik a háború előtt felvett magyar államadósság megjelöléséről szóló (a »Budapesti Közlöny« 1920. évi december hó 30-án megjelent 299. számában kihirdetett) 9.930/1920. M. E. sz. rendelet mellékletében felsorolt címleteket Magyarország területén birtokukban vagy őrizetükben tartanak, kötelesek ezeket a címleteket — ha azt ezideig még nem tették meg — 1922. évi február hó 28. napjáig terjedő határidőben az idézett 9930/1920. M. E. számú rendelet rendelkezéseinek megfelelően valamely m. kir. állami pénztárnál jegyzékbefoglalás és az alábbiak szerinti megjelölés céljából bemutatni. Azokat a címleteket, amelyek valamely pénzintézetnél letéti őrizetben vannak, de megjelölésük a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 1. §-ának utolsó bekezdése alapján függőben tartatott és amely címletek számjegyzéke a m. kir. pénzügyminisztériumnak korábban beszolgáltattatott, nem kell valamely állami pénztárnál bemutatni, hanem azoknak a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerinti megjelöléséről a fent megszabott határidő lejárta után a m. kir. pénzügyminisztérium fog gondoskodni. Pénzintézeteknél letéti őrizetben levő háború előtt kibocsátott magyar" államadóssági címleteket csak a jelen rendeletben megszabott valamely megjelöléssel ellátva szabad a letétből kiadni. 2. §: Nem kell a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-ában meghatározott megjelöléssel ellátni azokat a külföldi állampolgárok (jogi személyek) tulajdonát alkotó címleteket, amelyek a magyar kormány valamely rendelkezése folytán őriztettek a trianoni békeszerződés életbelépésének időpontjában (1921. évi július hó 26-án) Magyarország területén vagy amely címletek valamely háborús intézkedés következtében szállíttattak Magyarország területére és azóta is itt őriztetnek. Ehhez képest mindazok a külföldi állampolgárok (jogi személyek), akik igényt tartanak arra, hogy címleteik hivatalos magyar megjelöléssel ne jelöltessenek meg vagy, akik a már megtörtént megjelölés ellen óvást kívánnak emelni, ezt a jelen rendelet 1. §-ában megszabott határidőn belül írásban bejelenthetik, ha az óvásra vonatkozó igényüket kellően igazolni tudják. A bejelentéssel egyidejűleg azt is kérhetik, hogy címleteik a trianoni békeszerződés ,249. vagy más cikke értelmében lebélyegzetlen állapotban adassanak ki. 3. §. Az előbbi §-ban meghatározott kérelmet a címlet bemutatásával egyidejűleg lehet valamely n. kir. állami pénztárnál előterjeszteni. Ha a címletek valamely pénzintézetnél (hitelszövetkezetnél) őriztetnek, a Pénzintézeti Központnál (Budapest, IV., Deák Ferenc utca 1.) ha valamely állami ■ vagy más közpénztárnál vannak letétben, a m. kir. pénzügyminisztériumnál, ha a magyar állami, jegyintézetnél avolt osztrák-magyar banktól átvett letétállományban őriztetnek, a magyar állami jegyintézetnél kell a kérelmet benyújtani A kérelmet két egyenlő példányban kell kiállítani és abban a címlet tulajdonos nevét és lakóhelyét, a címletek nemét, kibocsátási kertét, értékfokozatát és számait pontosan fel kell tüntetni és ha a címletet egyidejűleg nem mutatják be, közölni kell azt a helyet (pénzintézetet, állampénztárt stb.), ahol a címlet őriztetik. A kérelem benyújtásával egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolni kell a folyamodó külföldi állampolgárságát, valamint azt a körülményt is, hogy a címletek legalább a trianoni békeszerződés életbelépése óta a folyamodó tulajdonában vaknak. A kérelem benyújtása alkalmával a címlettulajdonos azt is igazolni tartozik, hogy címleteire nézve a jelen rendelet 2. §-ának első bekezdésében meghatározott valamely eset fennforog. 4. §. Azokat a címleteket, amelyeknek megjelölése ellen a jelen rendelet 2. §-a alapján óvás emeltetett, abban az esetben, ha a címletek a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel még ellátva nincsenek, az óvás jogosságának elbírálásáig ily megjelöléssel ellátni nem szabad. Az óvás elfogadása vagy el nem fogadása felett a m. kir. pénzügyminiszter nevében az általa kijelölendő szerv dönt. Ha a megjelölés ellen benyújtott óvásnak hely nem adatik, a címleteket és a hozzájuk tartozó szelvényutalványokat »A« betűs megjelöléssel, ha pedig az óvásnak azelőterjesztett igazolások alapján hely adatik, akkor »B« betűs megjelöléssel kell ellátni és úgy az »A« betűs, mint pedig a »B« betűs megjelöléssel ellátott címletekről elkülönített jegyzékeket kell vezetni. Ugyanígy kell a címleteket megjelölni akkor is, ha azok a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel már el vannak látva. A jegyzékeknek, amelyek kölcsönnemek szerint elkülönítve vezetendők, tartalmaznak kell a címletek tulajdonosának nevét, lakóhelyét, a címletek névértékét és számait. A 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel már ellátott ily címletekről és a hivatalos megjelöléssel még el nem látott ily címletekről külön jegyzékeket kell vezetni. Igy az »A« betűs, mint a betűs megjelöléssel ellátandó címletekre és a hozzájuk tartozó szelvényutalványokra az óvás bejelentés időpontjának, az illető csoportba tartozó címletekről külön vezetett jegyzék sorszámának feltüntetése mellett, annak a pénzintézetnek vagy jogi személynek a bélyegzőjét kell alkalmazni, amelynél a címletek megjelölése történik. Az óvás azokra a címletekre nézve lesz csak elfogadható, amely címletekhez tartozó szelvények közül az 1919. évi április hététől kezdődőleg esedékessé vált szelvények nem váltottak be, hanem a szelvényiveken rajta vannak. 5. §: Azokat a háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címleteket, amelyek háborús intézkedések folytán valamely Magyarországtól elszakadt területen levő állami vagy más közpénztár lététe gyanánt hozattak Magyarország területére és azóta is itt őriztetnek, nem szabad a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel ellátni Az ily cím-eteket az illető menekült közpénztár megnevezése mellett a címletek nemei szerinti elkülönítve ezeken belül értékfokozatok szerint és számszerűre felsorolva külön jegyzékekbe kell foglalni és a címletekre, valamint a hozzájuk tartozó szelvényutalványokra a letétekt őrző közpénztár bélyegzőjének lenyomata mellett csupán »C« betűs megjelölést kell alkalmazni. Az így készült jegyzékek legkésőbb 1922. évi február hó 28-ig a m. kir. pénzügyminisztériumhoz felterjesztendő!». Az úgynevezett menekült állami pénztárak letételben őrzött háború előtt kibocsátott címletek hivatalos megjelölése ellen ehhez képest a tulajdonosoknak külön óvást emelni nem kell (1. §. Figyelemmel arra, hogy a biztosító társaságoknak a Magyarországtól elszakadt területekre eső biztosítási állományuk fedezetére szolgáló díjtartalékok ügye ezideig még rendezést nem nyert, a biztosító társaságok a jelen rondelét 1. §-ában megszabott határidőn belül leérhetik, hogy a háború előtt kibocsátott magyarállamadóssági címleteik nem a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel, hanem ideiglenesen más megjelöléssel láttassanak el. Ezirányú kérelmek a Pénzintézeti Központnál nyújthatók be és abban a címletek nemét, névértékét és számait, valamint azt, hogy a címletek hol őriztetnek, pontosan fel kell tüntetni. Ezirányú kérelmek felett a jelen rendelet 4. §-ának második bekezdése értelmében létesítendő szerv dönt. A kérelem teljesítése esetén az ily címletek és a hozzájuk tartozó szelvényutalványok »D« betűs megjelöléssel és az ebben a csoportba tartozó címletekről külön vezetendő jegyzékek sorszámával fognak eljutatni. A m. kir. pénzügyminiszter kivételesen más hasonló természetű esetekben is megengedheti, hogy a címletek ugyanilyen »D« betűs ideiglenes megjelöléssel jelöltessenek meg. 7. §. A Jóvátételi Bizottság 213/11. számú határozatához képest a Magyarország területén őrzött összes háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletekre vonatkozó adatok 1922. évi február 28-ika után haladék nélkül, de legkésőbb 1922. évi március hó 31-ig a Jóvátételi Bizottságnak rendelkezésére bocsátandók tekintet nélkül arra, hogy a címletek a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti hivatalos megjelöléssel, vagy pedig a jelen rendelet alapján alkalmazott más megjelöléssel el vannak látva. Azok a címletek, amelyek a Jóvátételi Bizottság részére készülő jegyzékekben nem foglaltatnak benn, a Jóvátételi Bizottság által a trianoni békeszerződés 186. cikkében foglalt rendelkezések végrehajtása szempontjából nem fognak figyelembe vétetni. A háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek megjelölése vagy a megjelölés ellen óvás emelése tárgyában a jelen rendelet életbelépése előtt beadott kérelmek tárgytalannak tekintetnek és a jelen rendelet 1. §-ában megszabott határidő lejárta után beérkező ily kérelmek nem fognak figyelembe vétetni. 8. §. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését szándékosan megszegi vagy kijátssza, vagy megszegésénél vagy kijátszásánál szándékosan közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 9.930. 1920. M. E. számú rendelet 5. §-a szerint büntetendő. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1922. évi január hó 30. Dr. Kátay Tibor s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1922. évi 21.831. számú körrendelete a fényűzés forgalmi adóról szóló 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 1922. évi 1900. számú rendeletből a likőrre vonatkozó rendelkezés életbeléptetésénekhalasztása tárgyában. Valamennyi pénzügyigazgatóságnak — a székesfővárosi felvételével — továbbá a pénzügyigasz gatósági fdrenddrségeknek és a n. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalnak. Tekintettel azokra a tárgyalásokra, amelyek a likőrgyárosokkal a belföldön gyártott likőröknek fényfizési forgalmi adóval való megadóztatása tárgyában megindult, a következőket rendelem: A fényfrzési forgalmi adóról szóló 1920. évi 90.000. számú végrehajtási utasítás némely rendelkezésének, valamint az ezt kiegészítő és módosító 11.811/1921. és 23.062/1921. számú rendeletnek módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 1922. évi 1 900. számú rendelet 13. §. II. 1. pontjának és a 37. §. 9. pontjának a belföldön előállított és bármilyen elnevezésű likőrre vonatkozó rendelkezése nem 1922. évi február hó 1-én, hanem 1922. évi február hó 15-ik napján lép életbe. Budapest, 1922. évi január hó 31-én. A miniszter readsteréből: Csekő s. k., miniszteri tanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1922. évi 51.052. K. M. 14. száma alatt kiadott rendelével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Irtadio r.-t. budapesti bejegyzett cég az 1930/1921. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi május hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1920. évi 52.769. K. M. 14. száma alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Ideál cipőgyár r.-t budapesti bej. cég az 1920. és 1921. üzletévekre vonatkozó külön-külön megtartandó évi rendes közgyűlését egyelőre 1922. évi június hó 30-ig elhalaszthassa.