Budapesti Közlöny, 1922. február (56. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

2 .Elvárom,­ hogy jelen rendeletem, pontos, végre­hajtását a hatóságok a rendelkezésükre álló min­den eszközzel biztosítani fogják. Budapest, 1921 január 26. A miniszter helyett: Tóth Elemér s. k., helyettes államtitkár. Budapest, Közlön* 1922 február 1.’ —, ------—■-—----------------------—V te, Mr. pénsögyminiszter 150/1922. P.l. számú rendelete a háború előtt felvett magyar államadósság meg­­jelöléss tárgyában kibocsátott 9.930/1920. M. E. sztvu rendelet módosítása és a külföldiek tulaj­donát alkotó címletek különleges megjelölése tárgyában. A­ háború előtt felvett magyar államadósság­­megjelöléséről szóló 9.930/1920. M. E. számú rendelet 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján a Jóvátételi Bizottságnak 1921. évi december hó 12-én kelt 213/11. számú határozata folytán a következőket rendelem:1­1. §. Mindazok a természetes és jogi személyek, akik a háború előtt felvett magyar államadósság megjelöléséről szóló (a »Budapesti Közlöny« 1920. évi december hó 30-án megjelent 299. számában kihirdetett) 9.930/1920. M. E. sz. ren­delet mellékletében felsorolt címleteket Magyar­­ország területén birtokukban vagy őrizetükben tartanak, kötelesek ezeket a címleteket — ha azt ezideig még nem tették meg — 1922. évi február hó 28. napjáig terjedő határidőben az idézett 9­930/1920. M. E. számú rendelet ren­delkezéseinek megfelelően valamely m. kir. állami pénztárnál jegyzékbefoglalás és az alábbiak szerinti megjelölés céljából bemutatni. Azokat a címleteket, amelyek valamely pénz­intézetnél letéti őrizetben vannak, de megjelö­lésük a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 1. §-ának utolsó bekezdése alapján függőben tar­tatott és amely címletek számjegyzéke a m. kir. pénzügyminisztériumnak korábban beszolgáltat­­tatott, nem kell valamely állami pénztárnál be­mutatni, hanem azoknak a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerinti megjelöléséről a fent megszabott határidő lejárta után a m. kir. pénzügyminisztérium fog gondoskodni. Pénzintézeteknél letéti őrizetben levő háború előtt kibocsátott magyar" államadóssági címlete­ket csak a jelen rendeletben megszabott vala­mely megjelöléssel ellátva szabad a letétből kiadni. 2. §: Nem kell a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-ában meghatározott megjelöléssel ellátni azokat a külföldi állampolgárok (jogi személyek) tulajdonát alkotó címleteket, amelyek a magyar kormány valamely rendelkezése foly­tán őriztettek a trianoni békeszerződés életbe­lépésének időpontjában (1921. évi július hó 26-án) Magyarország területén vagy amely cím­letek valamely háborús intézkedés következtében szállíttattak Magyarország területére és azóta is itt őriztetnek. Ehhez képest mindazok a külföldi állampol­gárok (jogi személyek), akik igényt tartanak arra, hogy címleteik hivatalos magyar megje­löléssel ne jelöltessenek meg vagy, akik a már megtörtént megjelölés ellen óvást kívánnak emelni, ezt a jelen rendelet 1. §-ában meg­szabott határidőn belül írásban bejelenthetik, ha az óvásra vonatkozó igényüket kellően iga­zolni tudják. A bejelentéssel egyidejűleg azt is kérhetik, hogy címleteik a trianoni békeszerző­dés ,249. vagy más cikke értelmében lebélyeg­­zetlen­ állapotban adassanak ki. 3. §. Az előbbi §-ban meghatározott kérelmet a címlet bemutatásával egyidejűleg lehet vala­mely n­. kir. állami pénztárnál előterjeszteni. Ha a címletek valamely pénzintézetnél (hitel­­szövetkezetnél) őriztetnek, a Pénzintézeti Köz­pontnál (Budapest, IV., Deák Ferenc­ utca 1.) ha valamely állami ■ vagy más közpénztárnál vannak letétben, a m. kir. pénzügyminisztérium­nál,­ ha a magyar állami, jegyintézetnél a­­volt osztrák-magyar banktól átvett letétállományban őriztetnek, a magyar állami jegyintézetnél kell a kérelmet benyújtani A kérelmet két egyenlő példányban kell kiál­lítani és abban a címlet tulajdonos nevét és lakóhelyét, a címletek nemét, kibocsátási ker­tét, értékfokozatát és számait pontosan fel kell tüntetni és ha a címletet egyidejűleg nem mu­tatják be, közölni kell azt a helyet (pénzinté­zetet, állampénztárt stb.), ahol a címlet őrizte­tik. A kérelem benyújtásával egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolni kell a folyamodó kül­földi állampolgárságát, valamint azt a körül­ményt is, hogy a címletek legalább a trianoni békeszerződés életbelépése óta a folyamodó tu­lajdonában vak­nak. A kérelem benyújtása­ alkal­mával a­ címlettulajdonos azt is igazolni tarto­zik, hogy címleteire nézve a jelen rendelet 2. §-ának első bekezdésében meghatározott vala­mely eset fennforog. 4. §. Azokat a címleteket, amelyeknek meg­jelölése ellen a jelen rendelet 2. §-a alapján óvás emeltetett, abban az esetben, ha a címle­tek a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel még ellátva nincsenek, az óvás jogosságának elbírálásáig ily megjelöléssel ellátni nem szabad. Az óvás elfogadása vagy el nem fogadása felett a m. kir. pénzügyminiszter nevében az általa kijelölendő szerv dönt. Ha a megjelölés ellen benyújtott óvásnak hely nem adatik, a címleteket és a hozzájuk tartozó szelvényutalványokat »A« betűs megjelöléssel, ha pedig az óvásnak az­­előterjesztett igazolások alapján hely adatik, akkor »B« betűs megjelö­léssel kell ellátni és úgy az »A« betűs, mint pedig a »B« betűs megjelöléssel ellátott címletek­ről elkülönített jegyzékeket kell vezetni. Ugyan­­így kell a címleteket megjelölni akkor is, ha azok a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a sze­rinti megjelöléssel már el vannak látva. A jegyzékeknek, amelyek kölcsönnemek szerint elkülönítve vezetendők, tartalmaznak kell a címletek tulajdonosának nevét, lakóhelyét, a címletek névértékét és számait. A 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelö­léssel már ellátott ily címletekről és a hivatalos megjelöléssel még el nem látott ily címletekről külön jegyzékeket kell vezetni. I­gy az »A« betűs, mint a betűs meg­jelöléssel ellátandó címletekre és a hozzájuk tar­tozó szelvényutalványokra az óvás bejelentés idő­pontjának, az illető csoportba tartozó címletek­ről külön vezetett jegyzék sorszámának feltün­tetése mellett, annak a pénzintézetnek vagy jogi személynek a bélyegzőjét kell alkalmazni, amely­nél a­ címletek megjelölése történik. Az óvás azokra a címletekre nézve lesz csak elfogadható, amely címletekhez tartozó szelvé­nyek közül az 1919. évi április hé­t­­étől kez­­dődőleg esedékessé vált szelvények nem váltot­tak be, hanem a szelvényiveken rajta vannak. 5. §: Azokat a háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címleteket, amelyek háborús intéz­kedések folytán valamely Magyarországtól elsza­kadt területen levő állami vagy más közpénz­tár lététe gyanánt hozattak Magyarország területére és azóta is itt őriztetnek, nem­ sza­bad a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel ellátni Az ily cím-­­­eteket az illető menekült közpénztár megneve­zése mellett a címletek nemei szerinti elkülö­nítve ezeken belül értékfokozatok szerint és számszerűre felsorolva külön jegyzékekbe kell foglalni és a címletekre, valamint a hozzájuk tartozó szelvényutalványokra a letétekt őrző köz­pénztár bélyegzőjének lenyomata mellett csupán »C« betűs megjelölést kell alkalmazni. Az így készült jegyzékek legkésőbb 1922. évi február hó 28-ig a m. kir­. pénzügyminisztériumhoz fel­terjesztendő!»­. Az úgynevezett menekült állami pénztárak letételben őrzött háború előtt kibo­csátott­ címletek hivatalos megjelölése ellen ehhez képest a tulajdonosoknak külön óvást emelni nem kell (1. §. Figyelemmel arra, hogy a biztosító tár­saságoknak a Magyarországtól elszakadt terü­letekre eső biztosítási állományuk fedezetére szolgáló díjtartalékok ügye ezideig még rende­zést nem nyert, a biztosító társaságok a jelen rondelét 1. §-ában megszabott határidőn belül leérhetik, hogy a háború előtt kibocsátott magyar­­államadóssági címleteik nem a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti megjelöléssel, hanem ideiglenesen más megjelöléssel láttas­sanak el. Ezirányú kérelmek a Pénzintézeti Központ­nál nyújthatók be és abban a címletek nemét, névértékét és számait, valamint azt, hogy a cím­letek hol őriztetnek, pontosan fel kell tüntetni. Ezirányú kérelmek felett a jelen rendelet 4. §-ának második bekezdése értelmében létesítendő szerv dönt. A kérelem teljesítése esetén az ily címletek­­ és a hozzájuk tartozó szelvényutalványok »D« betűs megjelöléssel és az ebben a csoportba tartozó címletekről külön vezetendő jegyzékek sorszámával fognak elju­tatn­i. A m. kir. pénzügyminiszter kivételesen más hasonló természetű esetekben is megengedheti, hogy a címletek ugyanilyen »D« betűs ideig­lenes megjelöléssel jelöltessenek meg. 7. §. A Jóvátételi Bizottság 213/11. számú határozatához képest a Magyarország területén őrzött összes háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletekre vonatkozó adatok 1922. évi február 28-ika után haladék nélkül, de leg­később 1922. évi március hó 31-ig a Jóvátételi Bizottságnak rendelkezésére bocsátandók tekin­tet nélkül arra, hogy a címletek a 9.930/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a szerinti hivatalos megjelöléssel, vagy pedig a jelen rendelet alapján alkalmazott más megjelöléssel el vannak látva. Azok a címletek, amelyek a Jóvátételi Bizott­ság részére készülő jegyzékekben nem foglaltat­nak benn, a Jóvátételi Bizottság által a tria­noni békeszerződés 186. cikkében foglalt rendel­kezések végrehajtása szempontjából nem fognak figyelembe vétetni. A háború előtt kibocsátott magyar állam­adóssági címletek megjelölése vagy a megjelölés ellen óvás emelése tárgyában a jelen rendelet életbelépése előtt beadott kérelmek tárgyta­lannak tekintetnek és a jelen rendelet 1. §-ában megszabott határidő lejárta után beérkező ily kérelmek nem fognak figyelembe vétetni. 8. §. Aki a jelen rendelet valamely rendelke­zését szándékosan megszegi vagy kijátssza, vagy megszegésénél vagy kijátszásánál szándékosan közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 9.930. 1920. M. E. számú rendelet 5. §-a szerint bün­tetendő. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1922. évi január hó 30. Dr. Kátay Tibor s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 1922. évi 21.831. számú körrendelete a fényűzés­ forgalmi adóról szóló 1920. évi 90.000 számú végrehajtási utasítás módosítása és kiegé­szítése tárgyában kiadott 1922. évi 1900. számú rendeletből a likőrre vonatkozó rendelkezés életbeléptetésének­­­halasztása tárgyában. Valamennyi pénzügyigazgatóságnak — a székes­­fővárosi felvételével — továbbá a p­énzügyigasz gat­ósági fdr­enddrségekn­ek­ és a n­. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalnak. Tekintettel azokra a­ tárgyalásokra, amelyek a likőrgyárosokkal a belföldön gyártott likő­röknek fényfizési forgalmi adóval való meg­adóztatása tárgyában megindult, a következőket rendelem: A fényfrzési forgalmi adóról szóló 1920. évi 90.000. számú végrehajtási utasítás némely ren­delkezésének, valamint az ezt kiegészítő és módo­sító 11.811/1921. és 23.062/1921. számú rende­letnek módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 1922. évi 1­ 900. számú rendelet 13. §. II. 1. pontjának és a 37. §. 9. pontjának­­ a belföldön előállított és bármilyen elnevezésű likőrre vonatkozó rendelkezése nem 1922. évi február hó 1-én, hanem 1922. évi február hó 15-ik napján lép életbe. Budapest, 1922. évi január hó 31-én. A miniszter readsteréből: Csekő s. k., miniszteri tanácsos. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1922­. évi 51.052. K. M. 14. száma alatt kiadott rendelével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Magyar Irtadio r.-t. budapesti bejegyzett cég az 1930/1921. üzletévre vonat­kozó évi rendes közgyűlés­ét 1922. évi május hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1920. évi 52.769. K. M. 14. száma alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy az Ideál cipőgyár r.-t budapesti bej. cég az 1920. és 1921. üzletévekre vonatkozó külön-külön megtartandó évi rendes közgyűlését egyelőre 1922. évi június hó 30-ig elhalaszthassa.

Next