Budapesti Közlöny, 1922. március (56. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

L3­­0 f _­­ Budapest, xs*z v_­­f 49/szám . Szerda, március 1. BUDAPE­STI ■ K 0 Z L 0 N Y. HIVATALOS LA­P. Szerkesztőség­: VI. kerüld, Rákóczi-tH 54. szám. Telefon: József 20-21. Kiadóhivatal: VIL, llakóczi-út 54. sz. A Mietneum-épület. Vélelem : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 R 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 R 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyu­gtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Maiján hirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kör. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor, » ··16» * (}· » » * további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ....... 4 » Im HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére dr. Bozók­y Ferenc egyetemi magántanár, nagyváradi királyi katholikus jogakadé­miai nyilvános rendkívüli tanárt jogaka­démiai nyilvános rendes tanárrá a VI. fizetési osztályba kinevezem. Kelt Budapesten, 1922. évi január h­ó 19. napján. Horthy s. k. Fass s. k. A n­­. kir. földmivelésügyi miniszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján bir­tokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Abauj-Torna vármegye területére Fáy Árpád földbirtokos, alsóvadászi lakost, Rozmáry Zászló földbirtokos, k­orogdi lakost, Szilágyi István földbirtokos, felsődobszai lakost, Puky János földbirtokos, tömöri lakost, Platthy Mihály föld­­birtokos, felsőkázsmárki lakost, Pap János föld­­birtokos, hidvigardói lakost és dr. Vitéz Győző földbirtokos, fáji lakost jelölte ki. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján bir­tokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Fejér vármegye területére Adamecz Elek uradalmi kor­mányzó, nagylóki lakost, Andráskovits József gazdasági egyesületi titkár, székesfehérvári lakost, Armos Jenő gazdasági egyesületi igazgató, szé­kesfehérvári lakost, Beretzky Lajos nyug. gazda­tiszt, székesfehérvári lakost, Grohmann Károly uradalmi kasznár, nagyvenyimi lakost, Seidel Kál­mán nyug.­ gazdatiszt, székesfehérvári lakost, Sohay Árpád uradalmi kasznár, nagykarácsony­szállási lakost, Schiffer Imre uradalmi felügyelő, gyúrói lakost és Tóth Dezső nyug. gazdatiszt, székesfehérvári lakost jelölte ki. A m­. kir. földmivelésügyi miniszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján birtokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Baranya vármegye területére Hergenröder Antal földbirtokos, szederkényi lakost, Johanodes Géza uradalmi felügyelő, dunaszekcsői lakost, Manninger Adolf uradalmi igazgató, német­­bolyi lakost, Kisanszk­y Elemér uradalmi fel­ügyelő, pécsi lakost Somsich­ Béla gazdasági tanár, pécsi lakost, Stettner Pál főhercegi ura­dalmi igazgató, sátorhelypusztai lakost és Trillax József uradalmi intéző, bakóczai lakost jelölte ki. A m. kir. földmivelésügyi minszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján birtokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Gömör-Kishont vármegye területére Csiszár László földbirtokos, sajópü­spöki lakost, Keresz­­tessy József főintéző, putnoki lakost, Járdánházy Bertalan földbirtokos, szuhafői lakost és­­Dió­­szeghy Dezső földbirtokos, keleméri lakost jelölte ki._______ A m. kir. minisztérium 2.075/1922. M. E. számú rendelete a trianoni békeszerződés 168., 175. és 176. cikkei­ben felsorolt ingóságok bejelentéséről és zár alá vételéről szóló II.165/1921. EVI. E. számú kormány­rendelet kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium a trianoni békeszer­ződés becikkelyezéséről szóló 1921. évi XXXIII. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a 11. 1­65/1921. M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi 295. számában) kiegészítése tárgyában a következőket rendeli el: 1. §. A 11.165/1921()(V„ E. számú rendelet 1. §-án£ik első bekezdée értelmében bejelen­tendő és az ugyanazon 1. §. második bekezdé­sében felsorolt javak közé tartoznak — amit félreértések elkerülése végett közlök — a mű­kincsek, régiségek, továbbá az ékszerek, ezüst­tárgyak, képek és szőnyegek, valamint tudomá­nyos és könyvészeti anyag, iratok, okmányok, bizonylatok, levelek stb. is. 2. §. A t­­ianoni békeszerződés 168., 175. és 176. cikkeiben felsorolt ingóságok bejelentésére nézve a 11.165/1921. M. E. számú rendelet 1. §-ában megállapított és az 1.097/1922. M. E. számú rendelet 1. §-ban 1922. évi február hó 28-ig meghosszabbított bejelentési határidő foly­tatólag 1922. évi március hó 31. napjáig meg­­hosszabbíttatik. 3. §. A 11.165/1921. M. E. számú rendelet 1. §-ában megállapított bejelentési kötelezettség kiterjesztetik a trianoni békeszerződés VIII. részének III. függeléke 5. §-ában említett folyam­­hajokra és egyéb folyamhajózási járművekre. Ennélfogva a jelenlegi birtokos köteles a jelen rendelet 2. §-ában megállapított határidőben bejelenteni mindazt a folyamhajót és folyam­hajózási járművet, amely 1914. évi július 28. napja óta a szövetséges és társult hatalmak vagy azok állampolgárainak tulajdonából bár­milyen jogcímen birtokába jutott. 4. §. A 11.165/1921. M. E. számú kormány­­rendelet 3—7. §-ainak rendelkezései a jelen rendelet 1. és 3. §-aiban felsorolt javak tekin­tetében megfelelően alkalmazást nyernek. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1922. évi február hó 27-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök, javaslat nem kerülvén érdemleges tárgyalás alá, a m. kir. minisztérium a törvényhozás intézke­déséig a következőket rendeli: 1. §. A vármegyei tisztviselők (tiszti, segéd- és kezelőszemélyzet) illetményeit (fizetés, fizetés természetével bíró szolgálati, esetleg személyi pótlék, kárpótlék, háborús, drágasági és rend­kívüli segély) nyugdíjba be nem számítható kiegészítő pótlékkal olyan összegre kell fel­emelni, amely a vármegyei tisztviselőket akkor illetné meg, ha a 2. §-nak megfelelő fizetési osztályú állami tisztviselői állásokat töltené­­nek be. 2. §: A kiegészítő pótlék összegének megálla­pítása szempontjából a vármegyei tisztviselői állások olyan tekintet alá esnek, mintha 1. az alispánok az V., 2. a főjegyzők a VI., 3. az­­árvaszéki elnökök a VI., 4. a tiszti főügyészek a VI., 5. a másodfőjegyzők egyharmad része a VI., kétharmad része a VII., 6. a főszolgabirák felerésze a VI., másik felerésze a VII., 7. az árvaszéki ülnökök egyh­armad része a VI., egyharm­ad része a VII., egyharmad része a VIII., 8. a vármegyei alügyészek (árvaszéki ügyészek) felerésze a VIII., másik felerésze a IX., 9. a vármegyei aljegyzőknek és szolgabiráknak együttvéve egyharmad része a Vill., egyharmad része a IX. és egyharmad része a X., 10. a tiszti főorvosok egyharmad része a VI., kétharmad része a Vll., 11. a járási orvosok (vármegyei alorvosok) egyharmad része a VIII., egyharmad része a IX. és egyharmad része a X., 12. a főlevéltárosok egyharmad része a VII., egyharmad része VIII. és egyharmad része a IX., 13. az allevéltárosok felerésze a IX., másik felerésze a X., 14. az irodaigazgatók egyharmad része a VII. kétharmad része a VIli., 15. az irodatiszteknek, irodasegédtiszteknek és az e­v. utolsó bekezdésében említett díjno­­koknak együttvéve egykilenced része a VIli., kétkilenced része a IX., háromkilenced része X. és háromkilenced része a XI. fizetési osztályokba sorozott állami tisztviselői állást töltenének be. Az a vármegyei aljegyző vagy szólgabiró, aki ezekben az állásokban együttvéve 18 évet töl­tött el, a kiegészítő pótlék összegének megálla­pítása szempontjából olyan tekintet alá esik, mintha a VII. fizetési osztályba sorozott állami tisztviselői állást töltene be. Mindaz a vármegyei díjnok, aki az 1383. I. t.-c. 19. §-a második bekezdésében megszabott képesítéssel rendelkezik, ha 1918. évi december hó 31-én már legalább hat év óta állott vár­megyei szolgálatban és ez időszerint ideiglenes pótlékot kap, e rendelet alapján akkora kiegé­szítő pótlékban részesül, amely illetményeit az állami tisztviselők XI. fizetési osztályára meg­állapított illetmények összegére egészíti ki. 3. §. A belügyminiszter a 2. §, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 15. pontjai alatt felsorolt tisztviselőket a kiegészítő pótlék mér­vének m­­egállapíthtatása végett külön-külön országos összesített létszámba foglalja és ennek keretében rangsorozza. A rangsorozásnál az 1893. évi IV. t.-cikk 4. §-ának rendelkezéseit kell — az alábbi kiegészítésekkel — megfelelően alkalmazni. Az országszerte egyidőben végbement általá­nos tisztujitásokat és az azokon történt válasz­tásokat úgy kell tekinteni, mintha azok az illető év december 31-én történtek volna. A m. kir. minisztérium 1922. évi 2.140/M. E. számú rerelete a vármegyei alkalmazottaknak kiegészítő pótlék­ban való részesitéséről. A vármegyei alkalmazottak illetményeinek (valójában létszámviszonyainak) szabályozásáról szóló és a nemzetgyűlés elé terjesztett törvény­ Egyes szám­ára 3 n­orona.

Next