Budapesti Közlöny, 1922. március (56. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
«. Ugyanabban a létszámban magasabb fizetési osztályba történt előléptetésnek vagy szolgálati pótlékban részesítésnek időpontja a korábbi rangsort nem érinti, kivéve, ha az előléptetést vagy a szolgálati pótlékban részesítést az érdemesség hiánya késleltette. A kedvezményes évek (millenáris év, hadiévek stb.) a rangsorozásnál nem számíthatók. Olyan közszolgálatban eltöltött időt azonban, amely némelyik vármegyében a nyugdíjszabályzat értelmében beszámít, rangsorozás szempontjából számításba kell venni valamennyi ■ tisztviselő javára. 4. §. A belügyminiszter az összeállított rangsort a »Belügyi Közlönyében közzététeti. Aki a rangsorozást magára nézve sérelmesnek találja, a »Belügyi Közlöny« illető számának keltétől számított 30 nap alatt,— felettes hatósága útján — kérheti a belügyminisztertől a rangsor helyesbítését. A rangsorhelyesbítés kérdésében a belügyminiszter végérvényesen dönt. 5. §. A kiegészítő pótlék összegét a 3—3 éves várakozási idő elteltével a magasabb fizetési fokozattal egybekötött illetmények mértékére kell felemelni. Azokban az állásokban, amelyek több fizetési osztályú állásának megfelelő kiegészítő pótlékban részesülnek (2. §. 5—15. pont) a kiegészítő pótlék összegét — üresedés esetében — a magasabb fizetési osztálylyal járó illetmények összegére hivatalból (automatikusan) kell felemelni. Az üresedés beálltát — a vármegye által esetről-esetre haladéktalanul bejelentett adatok alapján — a belügyminiszter állapítja meg és ugyanő nevezi meg a rangsor szerinti magasabb összegű kiegészítő pótlékra jogosult tisztviselőt. Ha a rangsor szerint jogosult tisztviselő ellen fegyelmi eljárás (megelőző vizsgálat) van folyamatban, a magasabb összegű kiegészítő pótlék kiutalása a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig függőben marad. 6. §. Az e rendelet alapján járó kiegészítő pótlék 1922. évi március hó 1-étől kezdve illeti meg a tisztviselőt, ha igényjogosultsága nem következett be ennél a napnál utóbb. , Ha az igényjogosultság később áll be, kiegészítő pótlék megfelelő összege az igényjogosultság bekövetkezését követő hó 1-étől (lakbérnegyedscől) illeti meg a tisztviselőt. Ha az igényjogosultság hatályossá válását a fegyelmi eljárás függesztette fel — a fegyelmi eljárás megszüntetése vagy dorgálás büntetés megállapítása esetében a kiegészítő pótlék az igény megnyíltát követő hó 1-étől (lakbéregyedtől) —■ pénzbírság kiszabása esetében azonban csak a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő hó 1-étől (lakbérnegyedtől) illeti meg a tisztviselőt. 7. §. A 42.915/1920. B. M. számú rendelet alapján utalványozott ideiglenes pótlék ennek a rendeletnek hatálybaléptével megszűnik. Ha azonban a tisztviselőnek eddigi illetményei az ideiglenes pótlék hozzászámításával nagyobb összegre rúgtak, mint az a rendelet alapján kiegészítő pótlékkal felemelt illetmények összege, különbözet továbbra is mindaddig megilleti, míg illetményei további emelkedés következtében ezt az összeget el nem érik. Ha a tisztviselőnek ugyanabban az állásban a nyugdíjba beszámítható illetményei hatályban álló jogszabályok alapján emelkednek, kiegészítő pótlékát az emelkedés erejéig be kell szüntetni. ■ 8. §: A vármegyei közigazgatási gyakornokok országos összesített létszámba foglaltatnak és ennek keretében rangsoroztatnak. Az első egyharmadot évi 1600 korona, a második egyharmadot évi 1300 korona, a harmadik egyharmadot évi 1000 korona segélydíj illeti meg. Azok a közigazgatási gyakornokok, akik a rangsorozás alkalmával a második csoportba kerülnek és évi 1300 koronának, valamint azok,, akik a harmadik csoportba jutnak és évi 1000 koronánál magasabb összegű segélydíjat élveznek, a különbözetet előlépésükig továbbra is megtartják. A rangsorozásnál és a magasabb összegű kiegészítő segély megállapításánál a 3. és 5. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 9. §. A vármegyei szolgaszemélyzet fizetését és háborús segélyét kiegészítő pótlékkal a következőképen kell felemelni: a) a rendszeresített altiszti állásra alkalmazottak fizetését évi 1200, 1400, 1600, 1800 és ,2000 koronára; ^ b) a szolgaszemélyzet rendszeresített állásra alkalmazott többi tagjának fizetését pedig évi 800, 900, 1000,1100, 1200, 1300, 1400, 1500, 1600, 1700 és 1800 koronára. A háborús segélyt a fentebbi összegek alapján kell megállapítani. . A szolgaszemélyzet tagjai magasabb kiegészítő pótlékba három évenként lépnek elő, ha viselkedésük nem esik kifogás alá. Azt az altisztet, vagy szolgát, akinek magaviselete kifogás alá esik, az alispán az előlépéstől 6 hónaptól 2 évig terjedő időre eltilthatja. Az alispán határozata ellen egyfokú felebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz. Az előlépést felfüggesztő határozat hatálya azelőlépésire igényt adó szolgálati idő betöltésével kezdődik. Az a szolga, aki altisztté kinevezése idejében fizetés és a fizetést kiegészítő pótlék címén az altiszti illetmények legalacsonyabb fizetési fokozatánál magasabb illetményeket hozott, ezt a magasabb illetményt továbbra is megtarthatja. Azt a szolgálati időt, amely alatt az altisztté kinevezett fizetés és a fizetést kiegészítő pótlék címén együttvéve már az altisztnek megfelelő összegű illetményt kapott, a fokozatos előlépés (magasabb kiegészítő pótlékban részesülés) szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az az altiszti szolgálatban telt volna el. 10. §: E rendelet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azokra a vármegyei tisztviselőkre is, akik a trianoni békeszerződés által elszakított területeken állottak a magyar közigazgatás szolgálatában, ha e rendelet életbelépte, előtt a magyar állam fenhatósága alá tartozó területre költöztek, itt a közszolgálat bármelyik ágában ideiglenes beosztást kaptak és e rendelet életbelépte idejében tényleges szolgálatot teljesítenek, azonban valamely igazgatási ág körében nincsenek véglegesen elhelyezve. Ezek a tisztviselők a 3. §-ban említett öszszesített országos létszámba nem vétetnek fel, kiegészítő pótlékuk mérvét azonban a belügyminiszter a 2. és a 3. §§. rendelkezései alapján állapítja meg ahhoz képest, hogy őket az országos összesített létszámban milyen ranghely illetné meg. Amennyiben a remix e szakaszának hatálya alá eső alkalmazottak Bármelyike az állami közszolgálat bármely ágában végleges elhelyezést nyerne, kinevezésénél úgy tekintendő, mintha abba a fizetési osztályba tartoznék, amelynek illetményei összegéig ezen rendelet alapján kiegészítő pótlékot kap. 11. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe, hatályossága azonban 1922. évi március hó 1-étől kezdődik. Ezt a rendeletet a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hajtja végre. Az e rendelet alapján esedékes összegeket a vármegyei házipénztár terhére kell kiutalványozni, amelynek azt a belügyminiszter megtéríti. Az e címen felmerülő költségek a belügyi tárca terhére esnek. Budapest, 1922. évi február hó 25-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1922 márczius 1. A m. Mr. kormánynak 2.141/1922.1. I. száma rendelet® a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők kiegészítő pótlékban részesítéséről. A községi és közjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményszabályozásáról szóló és a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat nem kerülvén érdemleges tárgyalás alá, az emiatt elmaradt fizetésrendezés pótlása végett a m. kir. kormány a törvényhozás intézkedéséig a következőket rendeli: 1- A jegyzők és közjegyzők jelenlegi fizetés természetével bird illetményei az állami rendszerű IX, illetőleg VIII. fizetési osztálynak megfelelő, 2600 koronától 4400 koronáig terjedő összeg erejéig, a segédjegyzők jelenlegi fizetés természetével bíró illetményei pedig az állami rendszerű XI, illetőleg X. fizetési osztálynak megfelelő, 1400 koronától 2400 koronáig terjedő összeg erejéig az állam részéről pótlékkal kiegészíttetnek. Fizetés természetével bíró illetmények alatt az 1913: IX. t.-c. alapján megállapított alapilletmény és kárpótlék együttes összegét kell érteni. 2. Figyelemmel a jegyzők és közjegyzőknek, valamint a segédjegyzőknek ebben a minőségben egyfolytában eltöltött szolgálati idejükre, a fizetéskiegészítési segélylyel együtt a következő összegű javadalmazást kapják : a) jegyzők és körjegyzők: akinek szolgálati ideje három évnél rövidebb, évi............................... 2.600 K-1 akinek három évnél hosszabb, de hat évnél rövidebb, évi................ 2.900 Ľ akinek hat évnél hosszabb, de kilenc évnél rövidebb, évi ------ 3.200 » akinek kilenc évnél hosszabb, de tizenkét évnél rövidebb, évi....... 3.600 » akinek tizenkét évnél hosszabb, de tizenöt évnél rövidebb, évi ....... 4.000 » akinek tizenöt évnél hosszabb, évi 4.400 » b) segédjegyzők akinek ez a szolgálati ideje két évnél rövidebb, évi ..................... 1.400 K akinek két évnél hosszabb, de öt évnél rövidebb, évi ..................... 2.000 » akinek öt évnél hosszabb, de nyolc évnél rövidebb, évi .................... 2.200 » akinek nyolc évnél hosszabb, évi... 2.400 » Nem részesülhet fizetéskiegészítési segélyben az, akinek fizetés természetével bíró illetménye a fentebb meghatározott szolgálati idő után az a) és b) alattiak szerint járó összeget eléri vagy meghaladja. 3. A két pont a) és b) bekezdése szerinti fizetéskiegészítéseknél a szolgálati időket ugyanolyan alapon kell számítani, mint ahogy az a kárpótlék megállapításánál történt. 4. E rendelet határozmányait megfelelően kell alkalmazni azokra a községi és körjegyzőkre, valamint segédjegyzőkre, akik a trianoni békeszerződés által elszakított területen állottak a magyar közigazgatás szolgálatában, a jelen rendelet életbelépése előtt a magyar állam fennhatósága alá tartozó területre költöztek, itt a fennálló szabályoknak megfelelően szolgálatra jelentkeztek és a szolgálati kirendelésük esetén ennek eleget tesznek. 5. A jelen rendelet alapján járó fizetéskiegészítési segélyek engedélyezése körül felmerülő vitás kérdésekben végső fokon a belügyminiszteri dönt, akinek határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 6. E rendeletben foglaltak 1922. évi március hó 1-étől válnak hatályosakká. Ezt a rendeletet a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hajtja végre. Budapest, 1922. évi február hó 25-én. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. Mr. belügyminiszter 30.305/IV.b. 1922. B. M. számú körrendelete a városi közigazgatási tisztviselők illetményeinek pótlékkal kiegészítése. Valamennyi törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsa város közönségének. Mint bizonyára ismeretes a város közönsége előtt, a vármegyei alkalmazottak, továbbá a városi közigazgatási tisztviselők, a községi és közjegyzők, valamint segédjegyzők illetményeinek rendezéséről a nemzetgyűléshez törvényjavaslatot terjesztettem be, amely törvényjavaslatok azonban a politikai viszonyok miatt érdemleges tárgyalás alá nem kerülhettek. Hogy a törvényjavaslatok törvényhozási tárgyalásának elmaradása miatt az alkalmazottak anyagi hátrányt ne szenvedjenek, a kormány elhatározta, hogy addig is, míg a szóban levő törvényjavaslatok ismét a törvényhozás elé kerülhetnek, a vármegyei alkalmazottaknak, valamint a községi, köz- és segédjegyzőknek ideiglenesen rendeleti úton megadassanak mindazok az előnyök, melyeket a törvényjavaslatok részükre biztosítanak. Abból a célból, hogy a városi közigazgatási tisztviselők a vármegyei alkalmazottakkal, továbbá a községi és körjegyzőkkel, valamint segédjegyzőkkel szemben hátrányosabb helyzetbe ne jussanak, méltányosnak és szükségesnek tartom, hogy mindazok az előnyök, amelyeket a városok fejlesztéséről szóló 1912. LVIII. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat és az ezen a törvényhozási tárgyalás alkalmával általam tenni szán* —