Budapesti Közlöny, 1922. március (56. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

«. Ugyanabban a létszámban magasabb fizetési osztályba történt előléptetésnek vagy szolgálati pótlékban részesítésnek időpontja a korábbi rang­sort nem érinti, kivéve, ha az előléptetést vagy a szolgálati pótlékban részesítést az érdemesség hiánya késleltette. A kedvezményes évek (millenáris év, hadiévek stb.) a rangsorozásnál nem számíthatók. Olyan közszolgálatban eltöltött időt azonban, amely némelyik vármegyében a nyugdíjszabályzat értelmében beszámít, rangsorozás­ szempontjából számításba kell venni valamennyi ■ tisztviselő javára. 4. §. A belügyminiszter az összeállított rang­sort a »Belügyi Közlönyében közzététeti. Aki a rangsorozást magára nézve sérelmes­nek találja, a »Belügyi Közlöny« illető számá­nak keltétől számított 30 nap alatt,— felettes hatósága útján — kérheti a belügyminisztertől a rangsor helyesbítését. A rangsorhelyesbítés kérdésében a belügy­miniszter végérvényesen dönt. 5. §. A kiegészítő pótlék összegét a 3—3 éves várakozási idő elteltével a magasabb fize­tési fokozattal egybekötött illetmények mérté­kére kell felemelni. Azokban az állásokban, amelyek több fizetési osztályú állásának megfelelő kiegészítő pótlék­ban részesülnek (2. §. 5—15. pont) a kiegészítő pótlék összegét — üresedés esetében — a maga­sabb fizetési osztálylyal járó illetmények össze­gére hivatalból (automatikusan) kell felemelni. Az üresedés beálltát — a vármegye által esetről-esetre haladéktalanul bejelentett ada­tok alapján — a belügyminiszter állapítja meg és ugyanő nevezi meg a rangsor szerinti maga­sabb összegű kiegészítő pótlékra jogosult tiszt­viselőt. Ha a rangsor szerint jogosult tisztviselő ellen fegyelmi eljárás (megelőző vizsgálat) van folya­matban, a magasabb összegű kiegészítő pótlék kiutalása a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig függőben marad. 6. §. Az e rendelet alapján járó kiegészítő pótlék 1922. évi március hó 1-étől kezdve illeti meg a tisztviselőt, ha igényjogosultsága nem következett be ennél a napnál utóbb. , Ha az igényjogosultság később áll be, kiegé­szítő pótlék megfelelő összege az igényjogosultság bekövetkezését követő hó 1-étől (lakbérnegyed­­scől) illeti meg a tisztviselőt. Ha az igényjogosultság hatályossá válását a fegyelmi eljárás függesztette fel — a fegyelmi eljárás megszüntetése vagy dorgálás büntetés megállapítása esetében a kiegészítő pótlék az igény megnyíltát követő hó 1-étől (lakbéregyed­­től) —■ pénzbírság kiszabása esetében azonban csak a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő hó 1-étől (lakbérnegyedtől) illeti meg a tisztviselőt. 7. §. A 42.915/1920. B. M. számú rendelet alapján utalványozott ideiglenes pótlék ennek a rendeletnek hatálybaléptével megszűnik. Ha azonban a tisztviselőnek eddigi illetmé­nyei az ideiglenes pótlék hozzászámításával nagyobb összegre rúgtak, mint az a rendelet alapján kiegészítő pótlékkal felemelt illetmények összege, különbözet továbbra is mindaddig meg­illeti, míg illetményei további emelkedés követ­keztében ezt az összeget el nem érik. Ha a tisztviselőnek ugyanabban az állásban a nyugdíjba beszámítható illetményei hatályban álló jogszabályok alapján emelkednek, kiegészítő pótlékát az emelkedés erejéig be kell szüntetni. ■ 8. §: A vármegyei közigazgatási gyakornokok országos összesített létszámba foglaltatnak és ennek keretében rangsoroztatnak. Az első egyharmadot évi 1600 korona, a második egyharmadot évi 1300 korona, a har­madik egyharmadot évi 1000 korona segélydíj illeti meg. Azok a közigazgatási gyakornokok, akik a rangsorozás alkalmával a második csoportba kerülnek és évi 1300 koronának, valamint azok,, akik a harmadik csoportba jutnak és évi 1000 koronánál magasabb összegű segélydíjat élvez­nek, a különbözetet előlépésükig továbbra is megtartják. A rangsorozásnál és a magasabb összegű ki­egészítő segély megállapításánál a 3. és 5. §-ok rendelkezéseit megfelelően k­ell alkalmazni. 9. §. A vármegyei szolgaszemélyzet fizetését és háborús segélyét kiegészítő pótlékkal a követ­kezőképen kell felemelni: a) a rendszeresített altiszti állásra alkalma­zottak fizetését évi 1200, 140­0, 1600, 1800 és ,2000 koronára; ^ b) a szolgaszemélyzet rendszeresített állásra alkalmazott többi tagjának fizetését pedig évi 800, 900, 1000,­­1100, 1200, 1300, 1400, 1500, 1600, 1700 és 1800 koronára. A háborús segélyt a fentebbi összegek alapján kell megállapítani. . A szolgaszemélyzet tagjai magasabb kiegé­szítő pótlékba három évenként lépnek elő, ha viselkedésük nem esik kifogás alá. Azt az altisztet, vagy szolgát, akinek maga­viselete kifogás alá esik, az alispán az előlépés­­től­ 6 hónaptól 2 évig terjedő időre eltilthatja. Az alispán határozata ellen egyfokú felebbezés­­nek van helye a közigazgatási bizottsághoz. Az előlépést felfüggesztő határozat hatálya az­­előlépésire igényt adó szolgálati idő betöltésé­vel kezdődik. Az a szolga, aki altisztté kinevezése idejében fizetés és a fizetést kiegészítő pótlék címén az altiszti illetmények legalacsonyabb fizetési fokozatánál magasabb illetményeket hozott, ezt a magasabb illetményt továbbra is megtart­hatja. Azt a szolgálati időt, amely alatt az altisztté kinevezett fizetés és a fizetést kiegé­szítő pótlék címén együttvéve már az altisztnek megfelelő összegű illetményt kapott, a fokozatos előlépés (magasabb kiegészítő pótlékban része­sülés) szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az az altiszti szolgálatban telt volna el. 10. §: E rendelet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azokra a vármegyei tiszt­viselőkre is, akik a trianoni békeszerződés által elszakított területeken állottak a magyar közigazgatás szolgálatában, ha e rendelet élet­belépte, előtt a magyar állam fenhatósága alá tartozó területre költöztek, itt a közszolgálat bármelyik ágában ideiglenes beosztást kaptak és e rendelet életbelépte idejében tényleges szolgálatot teljesítenek, azonban valamely igaz­gatási ág körében nincsenek véglegesen elhe­lyezve. Ezek a tisztviselők a 3. §-ban említett ösz­­szesített országos létszámba nem vétetnek fel, kiegészítő pótlékuk mérvét azonban a belügy­miniszter a 2. és a 3. §§. rendelkezései alapján állapítja meg ahhoz képest, hogy őket az or­szágos összesített létszámban milyen ranghely illetné meg.­­ Amennyiben a remix e szakaszának hatálya alá eső alkalmazottak Bármelyike az állami köz­­szolgálat bármely ágában végleges elhelyezést nyerne, kinevezésénél úgy tekintendő, mintha abba a fizetési osztályba tartoznék, amelynek illetményei összegéig ezen rendelet alapján ki­egészítő pótlékot kap. 11. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe, hatályossága azonban 1922. évi március hó 1-étől kezdődik. Ezt a rendeletet a belügyminiszter a pénzügy­­miniszterrel egyetértve hajtja végre. Az e rendelet alapján esedékes összegeket a vármegyei házipénztár terhére kell kiutalvá­nyozni, amelynek azt a belügyminiszter megtéríti. Az e­ címen felmerülő költségek a belügyi tárca terhére esnek. Budapest, 1922. évi február hó 25-én. Gróf Bethlen István s. k., m­. kir. miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1922 márczius 1. A m. Mr. kormánynak 2.141/1922.1. I. száma rendelet® a községi és körjegyzők, valamint a segéd­jegyzők kiegészítő pótlékban részesítéséről. A községi és közjegyzők, valamint a segéd­jegyzők illetményszabályozásáról szóló és a nem­zetgyű­lés elé terjesztett törvényjavaslat nem kerülvén érdemleges tárgyalás alá, az emiatt elmaradt fizetésrendezés pótlása végett a m. kir. kormány a törvényhozás intézkedéséig a következőket rendeli: 1- A jegyzők és közjegyzők jelenlegi fizetés természetével bird illetményei az állami rend­szerű IX, illetőleg VIII. fizetési osztálynak megfelelő, 2600 koronától 4400 koronáig ter­jedő összeg erejéig, a segéd­jegyzők jelenlegi fizetés természetével bíró illetményei pedig az állami rendszerű XI, illetőleg X. fizetési osz­tálynak megfelelő, 1400 koronától 2400 koro­náig terjedő összeg erejéig az állam részéről pótlékkal kiegészíttetnek. Fizetés természetével bíró illetmények alatt az 1913: IX. t.-c. alapján megállapított alap­­illetmény és kárpótlék együttes összegét kell érteni. 2. Figyelemmel a jegyzők és közjegyzőknek, valamint a segédjegyzőknek ebben a minőség­ben egyfolytában eltöltött szolgálati idejükre, a fizetéskiegészítési segélylyel együtt a követ­kező összegű javadalmazást kapják : a) jegyzők és körjegyzők: akinek szolgálati ideje három évnél rövidebb, évi............................... 2.600 K-1 akinek három évnél hosszabb, de hat évnél rövidebb, évi................ 2.900 Ľ akinek hat évnél hosszabb, de­­­ kilenc évnél rövidebb, évi ------ 3.200 » akinek kilenc évnél hosszabb, de tizenkét évnél rövidebb, évi....... 3.600 » akinek tizenkét évnél hosszabb, de tizenöt évnél rövidebb, évi ....... 4.000 » akinek tizenöt évnél hosszabb, évi 4.400 » b) segéd­jegyzők­­ akinek ez a szolgálati ideje két évnél rövidebb, évi ..................... 1.400 K­­ akinek két évnél hosszabb, de öt évnél rövidebb, évi ..................... 2.000 » akinek öt évnél hosszabb, de nyolc évnél rövidebb, évi .................... 2.200 » akinek nyolc évnél hosszabb, évi... 2.400 » Nem részesülhet fizetéskiegészítési segélyben az, akinek fizetés természetével bíró illetménye a fentebb meghatározott szolgálati idő után az a) és b) alattiak szerint járó összeget eléri vagy meghaladja. 3. A két pont a) és b) bekezdése szerinti fizetéskiegészítéseknél a szolgálati időket ugyanolyan alapon kell számítani, mint ahogy az a kárpótlék megállapításánál történt. 4. E rendelet határozmányait megfelelően kell alkalmazni azokra a községi és körjegyzőkre, valamint segédjegyzőkre, akik a trianoni béke­­szerződés által elszakított területen állottak a magyar közigazgatás szolgálatában, a jelen ren­delet életbelépése előtt a magyar állam fenn­hatósága alá tartozó területre költöztek, itt a fennálló szabályoknak megfelelően szolgálatra jelentkeztek és a szolgálati kirendelésük esetén ennek eleget tesznek. 5. A jelen rendelet alapján járó fizetéskiegé­szítési segélyek engedélyezése körül felmerülő vitás kérdésekben végső fokon a belügyminiszteri dönt, akinek határozata ellen további jogorvos­latnak helye nincs. 6. E rendeletben foglaltak 1922. évi március hó 1-étől válnak hatályosakká. Ezt a rendeletet a belügyminiszter a pénzügy­­miniszterrel egyetértve hajtja végre. Budapest, 1922. évi február hó 25-én. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. Mr. belügyminiszter 30.305/IV.b. 1922. B. M. számú körrendelete a városi közigazgatási tisztviselők illetményeinek pótlékkal kiegészítése. Valamennyi törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsa város közönségének. Mint bizonyára ismeretes a város közönsége előtt, a vármegyei alkalmazottak, továbbá a városi közigazgatási tisztviselők, a községi és közjegyzők, valamint segédjegyzők illetményei­nek rendezéséről a nemzetgyűléshez törvényjavas­latot terjesztettem be, amely törvényjavaslatok azonban a politikai viszonyok miatt érdemleges tárgyalás alá nem kerülhettek. Hogy a törvényjavaslatok törvényhozási tárgya­lásának elmaradása miatt az alkalmazottak anyagi hátrányt ne szenvedjenek, a kormány elhatározta, hogy addig is, míg a szóban levő törvényjavaslatok ismét a törvényhozás elé ke­rülhetnek, a vármegyei alkalmazottaknak, vala­mint a községi, köz- és segédjegyzőknek ideig­lenesen rendeleti úton megadassanak mindazok az előnyök, melyeket a törvényjavaslatok részükre biztosítanak. Abból a célból, hogy a városi közigazgatási tisztviselők a vármegyei alkalmazottakkal, to­vábbá a községi és körjegyzőkkel, valamint segédjegyzőkkel szemben hátrányosabb hely­zetbe ne jussanak, méltányosnak és szüksé­gesnek tartom, hogy mindazok az előnyök, amelyeket a városok fejlesztéséről szóló 1912. LVIII. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításá­ról szóló törvényjavaslat és az ezen a törvény­hozási tárgyalás alkalmával általam tenni szán­­* —

Next