Budapesti Közlöny, 1922. június (56. évfolyam, 125-147. szám)
1922-06-01 / 125. szám
4 rendeletében foglaltak, ugyane rendelet 3. a) pontjának megfelelő módosításával, a Kubából Magyarországba behozott áruk vámkezelésére nézve kiterjesztetnek. Az idézett 1921. évi 3.775/P. 31. számú rendelet 1. pontjában megjelölt szerződéses határozmányok és vámtételek tehát a Kubából származó következő árakra nézve és pedig: friss és szárított ,gyümölcs (35—39. t. sz.) friss zöldségnemű (40 —43. t. sz.), faolaj (104. és 106. b) t. sz.), tojás (79. t. sz.), sertés (70. t. sz.), hentesáruk (117. b) és 118. t. sz.) és élő baromfi (73. a) t. sz.), az idézett rendelet 2. pontjában említett határidőig, azaz 1924. évi július hó 26. napjának délutáni 6 órájáig alkalmazandók. Budapest, 1922. évi május hó 29-én. Dr. Kállai Tibor s. k. m. kir. pénzügyminiszter, k m. kir. pénzügyminiszter 92.110 1922. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és az általános forgalmi adók megállapítása szempontjából koronaértékre történő átszámításáról. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a m. kir. fővámhivatalhoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz, valamennyi vámhivatalhoz és az összes m. kir. állampénztárakhoz. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazások alapján a következőket rendelem: 1. §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1922. évi május havában nyilt meg, továbbá az 1922. évi junius havában esedékes fényűzési és általános forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-okban meghatározott kulcsok szerint számítandók át koronaértékre, mégpedig, ha a forgalmi adók alapját képező nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. . Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási, kulcs megállapítva nincs, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámítási kulcs a 3. §-ban közölve van — a forgalmi adók tekintetében — a devizára megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni. 2 §• Pénzek (valuták) árfolyama: Angol font: 1 font............... — 3.480 K Napoleon 1 drb 20 frankos — 3.030 » Dollár: 1 dollár........................ — 780 » Francia bankjegy: 100 frank ........... .■~ 7.140 » Lengyel márka: 100 márka.................... * 18 » Német birodalmi vagy egyenértékű bankjegy: 100 márka........ —1 280 » Olasz bankjegy: 100 lira .................. — 4.100 » Osztrák korona: 100 korona ............. Papirrubel: 100 Romanov rubel Román bankjegy: 100 lei..................... Cseh korona: 100 cseh korona............ = 1.500 . Szerb bankjegy: 100 koronadinár ....... = 1.100 K 100 frankdinár ....... .› 1.100 » 46 * 550 * 3 3. §. Váltók (devizák) árfolyama Amsterdam ....................................... 300 ív Kopenhága .................................... 16.500 » JCrtavtieni» .................................. 14.210 » London ...................... ... 4140 » Paris................. Prága.......................... Stno.Wbnlm ................. ... 20.050 » ... 15.120 » Wien .................... Zágráb ...................... 4. §. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál — tekintettel arra, hogy a közpénztáraknál idegen pénznemekben jelenleg fizetések nem történnek — a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegy- s zés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatározása kérendő ki. Budapest, 1922. évi május hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha s. k., államtitkár. A m. kir. belügyminiszter 56.135 XI. fő. 1922. B. M. számú körrendelete. A Navigazione Generale Italiana génuai hajóstársaság részére kivándorlók szállítására adott engedély. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének A kivándorlásról szóló 1909 : II. t.-c. 6. §-a alapján a Navigazione Generale Italiana génuai gőzhajóstársaságnak engedélyt adtam arra, hogy Magyarországból kivándorlókat szárazföldön át Fiuméba és Triesztbe átmenetileg (mindaddig, amíg a magyar kivándorlók és visszavándorlók akadálytalan és zavartalan elszállítását adriai kikötőből a m. kir. belügyminiszter biztosítottnak nem tartja) Génuába és onnan New York, Boston, Philadelphia, illetve Halifax, Quebeck és St. John N. B. kikötőkön keresztül az Északamerikai Egyesült Államokba és Kanadába szállíthasson. Az engedélyezett gőzhajóstársaság az 1909: II. t.-c. 7. §-a alapján jóváhagyásom mellett mint helyettest dr. Kolossváry Dezső budapesti lakost alkalmazta, aki a hajóstársaságot kivándorlási ügyekben úgy a hatóságok, mint egyesek irányában teljes joggal és felelősséggel képviseli. Egyúttal az 1909:11. t.-c. 20. §-a alapján megengedtem azt is, hogy a társaság a Fiuméba, Triesztbe és az átmeneti időben Génuába jelentkező és szabályszerű útlevéllel ellátott kivándorlókkal az ottani irodáiban is köthessen szállítási szerződést. A kivándorlók szállítására eddig engedélyt nyert hajóstársaságok engedélyét ezen utóbbi engedélyezés nem érinti és azok továbbra is érvényben maradnak. Erről Josáa urat, tudomás és a kéztartás végett értesitem. Budapest, 1922. évi április hó 11-én. Klebelsberg s k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Ber Ilinben »Der Malik-Verlag« kiadásában Fiatalok könyvei könyvsorozat 1. füzeteként megjelent »Hercz György Versek« című sajtóterméktől a postai szállítás jogát megvonta. 8 » . 790 » ■'1 70 . Budapest: Közlöny 1922 június 1. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 69.451/1922. XX K. M. 14. sz. alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Angol-magyar filmszínház r.-t budapesti bej. cég az 1920/1921. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi november hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 68.150/1922. XXI M. 14. sz. alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Általános vasút r.-t. budapesti bel. cég az 1920/21. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi julius hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 69.779/1922. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Schillinger Miksa r.-t. budapesti ber. cég az 1921. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 69.230/1922. K M. 14. száma alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a dr. Budai Emil r.-t. budapesti bej. cég az 1921. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter folyó évi 67.189/1922. XX. K. M. 14. sz. alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Hidegkut-Tamási h. é. vasút r.-t. budapesti bej. cég az 1921. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését. 1922. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. 84.063/XI. a. 1921. szám. Pályázati hirdetés. A Lackenbacher-féle alapítványból a következő kérdés legjobb megoldásáért 1200 azaz egyezerkettőszáz korona tűzetik ki jutalmul: »Refutetur opus novissimum Fr. Dolitzsih: Die grosse Tauschunk«. Csatolandó a használt irodalmi segédeszközök pontos jegyzéke és egy betűrendes tárgymutató. A pályázati feltételek a következők: 1. Nem tarthat számot a jutalomra az a munka, amely nem a »Providentissimus Deus« encyclica szellemének megfelelően oldja meg a kérdést és nem mozdítja elő a tudományos kutatást. Hasonlóképen nem bocsátható pályázatra az a munka, amelyből nem tűnik ki, hogy a szerző járatos azokban a nyelvekben, amelyeknek ismerete a bibliai tanulmányok eredményes növeléséhez elengedhetetlen és amelyeknek megtanulását a Laekenbacher-féle alapítólevél előmozdítani kívánja. 2. A pályamunka nyelve a latin vagy a német teljesen egyenértékű munkák közül azonban a latin nyelven írott előnyben részesül 3. Pályázhat a fent említett jutalomra a bécsi egyetem, a prágai cseh és német egyetemek, valamint a budapesti tudományegyetem theologiai karainak minden rendes hallgatója és a volt osztrák-magyar monarchia minden római katholikus papja, az egyetemi tanárok kivételével. 4. A pályamunkákat a bécsi egyetem theologiai fakultásának dekanátusánál legkésőbb 1928. évi május hó 15-ig kell benyújtani. 5. A pályamunkákat jeligével kell ellátni és sem kívül, sem belül nem szabad elárulniok a szerző nevét, mert különben a pályázatból kizáratnak. A jeligével ellátott munkák lepecsételt boríték kíséretében nyújtandók be, amely borííték külsejére ugyanaz a jelige írandó, amely a pályamunkán olvasható,, belül pedig a szerzi nevét és lakását tartalmazza. A bírálóbizottság által megjutalmazott munka az ezen bizottság által ajánlott vagy határozottan megjelölt változtatásokkal, toldásokkal és javításokkal együtt nyomatandó ki. (Átalányösszeg 500 korona.) Ezért kívánatos, hogy a pályamunkák ne legyenek bekötve és a papírlapnak csak egyik oldalán irva nyujtassanak be. Budapest, 1922. évi május hó 10-én. M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.