Budapesti Közlöny, 1922. június (56. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-01 / 125. szám

4 rendeletében foglaltak, ugyane rendelet 3. a) pontjának megfelelő módosításával, a Kubából Magyarországba behozott áruk vámkezelésére nézve kiterjesztetnek. Az idézett 1921. évi 3.775/P. 31. számú ren­delet 1. pontjában megjelölt szerződéses határoz­­mányok és vámtételek tehát a Kubából szár­mazó következő árakra nézve és pedig: friss és szárított ,gyümölcs (35—39. t. sz.) friss zöldség­­nemű (40 —4­3. t. sz.), faolaj (104. és 106. b) t. sz.), tojás (79. t. sz.), sertés (70. t. sz.), hentes­áruk (117. b) és 118. t. sz.) és élő baromfi (73. a) t. sz.), az idézett rendelet 2. pontjában emlí­tett határidőig, azaz 1924. évi július hó 26. napjának délutáni 6 órájáig alkalmazandók. Budapest, 1922. évi május hó 29-én. Dr. Kállai­ Tibor s. k. m. kir. pénzügyminiszter, k m. kir. pénzügyminiszter 92.110 1922. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és az általános forgalmi adók megállapítása szempont­jából koronaértékre történő átszámításáról. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigaz­­gatósághoz, a m. kir. fővámhivatalhoz, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz, vala­mennyi vámhivatalhoz és az összes m. kir. állam­­pénztárakhoz.­ Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, vala­mint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert felhatalmazások alapján a következőket rendelem: 1. §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyi­ben a kincstár joga erre az illetékre 1922. évi május havában nyilt meg, továbbá az 1922. évi junius havában esedékes fényűzési és általános forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-okban meghatározott kulcsok szerint számí­tandók át koronaértékre, még­pedig, ha a forgalmi adók alapját képező nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizá­ban, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. . Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási, kulcs megállapítva nincs, de a meg­felelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámí­tási kulcs a 3. §-ban közölve van — a forgalmi adók tekintetében — a devizára megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely kül­földi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni. 2­ §• Pénzek (valuták) árfolyama: Angol font: 1 font............... — 3.480 K Napoleon 1 drb 20 frankos — 3.030 » Dollár: 1 dollár........................ — 780 » Francia bankjegy: 100 frank ........... .■~ 7.140 » Lengyel márka: 100 márka.................... * 18 » Német birodalmi vagy egyen­értékű bankjegy: 100 márka........ —1 280 » Olasz bankjegy: 100 lira .................. — 4.100 » Osztrák korona: 100 korona ............. Papirrubel: 100 Romanov rubel Román bankjegy: 100 lei..................... Cseh korona: 100 cseh korona............ = 1.500 . Szerb bankjegy: 100 koronadinár ....... = 1.100 K 100 frankdinár ....... .› 1.100 » 46 * 550 * 3 3. §. Váltók (devizák) árfolyama Amsterdam ....................................... 300 ív Kopenhága .................................... 16.500 » JCrtavtieni» .................................. 14.210 » London ...................... ... 4140 » Paris................. Prága.......................... Stno.Wbnlm ................. ... 20.050 » ... 15.120 » Wien .................... Zágráb ...................... 4. §. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál — tekintettel arra, hogy a közpénztáraknál idegen pénznemek­­­­ben jelenleg fizetések nem történnek — a kül­­­­földi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti­­ vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az illeték­­­­kötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolya­­­­mot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegy- s zés nem volt, az azt megelőző legközelebbi­­ tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatározása kérendő ki. Budapest, 1922. évi május hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha s. k., államtitkár. A m. kir. belügyminiszter 56.135 XI. fő. 1922. B. M. számú körrendelete. A Navigazione Generale Italiana génuai hajós­társaság részére kivándorlók szállítására adott engedély. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének A kivándorlásról szóló 1909 : II. t.-c. 6. §-a alapján a Navigazione Generale Italiana génuai gőzhajóstársaságnak engedélyt adtam arra, hogy Magyarországból kivándorlókat szárazföldön át Fiuméba és Triesztbe átmenetileg (mindaddig, amíg a magyar kivándorlók és visszavándorlók akadálytalan és zavartalan elszállítását adriai kikötőből a m. kir. belügyminiszter biztosított­nak nem tartja) Génuába és onnan New­ York, Boston, Philadelphia, illetve Halifax, Quebeck és St. John N. B. kikötőkön keresztül az Észak­­amerikai Egyesült Államokba és Kanadába szállíthasson. Az engedélyezett gőzhajóstársaság az 1909: II. t.-c. 7. §-a alapján jóváhagyásom mellett mint helyettest dr. Kolossváry Dezső budapesti lakost alkalmazta, aki a hajóstársaságot kiván­dorlási ügyekben úgy a hatóságok, mint egye­sek irányában teljes joggal és felelősséggel kép­viseli. Egyúttal az 1909:11. t.-c. 20. §-a alapján megengedtem azt is, hogy a társaság a Fiu­méba, Triesztbe és az átmeneti időben Génuába jelentkező és szabályszerű útlevéllel ellátott ki­vándorlókkal az ottani irodáiban is köthessen szállítási szerződést. A kivándorlók szállítására eddig engedélyt nyert hajóstársaságok engedélyét ezen utóbbi engedélyezés nem érinti és azok továbbra is érvényben maradnak. Erről Josáa urat, tudom­ás és a kéztar­tás végett értesitem. Budapest, 1922. évi április hó 11-én. Klebelsberg s k. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Ber­ I­linben »Der Malik-Verlag« kiadásában Fiatalok­­ könyvei könyvsorozat 1. füzeteként megjelent »Hercz György Versek« című sajtóterméktől a postai szállítás jogát megvonta. 8 » . 790 » ■'1 70 . Budapest: Közlöny 1922 június 1. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 69.451/1922. XX K. M. 14. sz. alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Angol-magyar filmszínház r.-t budapesti bej. cég az 1920/1921. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi novem­ber hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 68.150/1922. XX­I M. 14. sz. alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Általános vasút r.-t. buda­pesti bel. cég az 1920/21. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi julius hó 31-ig elhalaszthassa. A m­.­­ kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 69.779/1922. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Schillinger Miksa r.-t. budapesti ber. cég az 1921. üzletévre vonat­kozó évi rendes közgyűlését 1922. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. A m­. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 69.230/1922. K M. 14. száma alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alap­ján megengedte, hogy a dr. Budai Emil r.-t. budapesti bej. cég az 1921. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter folyó évi 67.189/1922. XX. K. M. 14. sz. alatt kiadott rendeletével a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Hidegkut-Tamási h. é. vasút r.-t. budapesti bej. cég az 1921. üzlet­évre vonatkozó évi rendes közgyűlését. 1922. évi szeptember hó 30-ig elhalaszthassa. 84.063/XI. a. 1921. szám. Pályázati hirdetés. A Lackenbacher-féle alapítványból a követ­kező kérdés legjobb megoldásáért 1200 azaz egyezerkettőszáz korona tűzetik ki jutalmul: »Refutetur opus novissimum­ Fr. Dolitzsih: Die grosse Tauschunk«. Csatolandó a használt irodalmi segédeszközök pontos jegyzéke és egy betűrendes tárgymutató. A pályázati feltételek a következők: 1. Nem tarthat számot a jutalomra az a munka, amely nem a »Providentissimus Deus«­­ encyclica szellemének megfelelően oldja meg a­­ kérdést és nem mozdítja elő a tudományos kuta­­­­tást. Hasonlóképen nem bocsátható pályázatra az a munka, amelyből nem tűnik ki, hogy a szerző járatos azokban a nyelvekben, amelyek­nek ismerete a bibliai tanulmányok eredményes növeléséhez elengedhetetlen és amelyeknek meg­tanulását a Laekenbacher-féle alapítólevél elő­mozdítani kívánja. 2. A pályamunka nyelve a latin vagy a né­met­ teljesen egyenértékű munkák közül azon­ban a latin nyelven írott előnyben részesül 3. Pályázhat a fent említett jutalomra a bécsi egyetem, a prágai cseh és német egye­temek, valamint a budapesti tudományegyetem theologiai karainak minden rendes hallgatója és a volt osztrák-magyar monarchia minden római katholikus papja, az egyetemi tanárok kivételével. 4. A pályamunkákat a bécsi egyetem theo­logiai fakultásának dekanátusánál legkésőbb 1928. évi május hó 15-ig kell benyújtani. 5. A pályamunkákat jeligével kell ellátni és sem kívül, sem belül nem szabad elárulniok a szerző nevét, mert különben a pályázatból kizá­ratnak. A jeligével ellátott munkák lepecsételt­­ boríték kíséretében nyújtandók be, amely borí­­í­ték külsejére ugyanaz a jelige írandó, amely a­­ pályamunkán olvasható,, belül pedig a szerzi nevét és lakását tartalmazza. A bírálóbizottság által megjutalmazott munka az ezen bizottság által ajánlott vagy határozot­­tan megjelölt változtatásokkal, toldásokkal és javításokkal együtt nyomatandó ki. (Átalány­­összeg 500 korona.) Ezért kívánatos, hogy a pályamunkák ne legyenek bekötve és a papír­lapnak csak egyik oldalán irva nyujtassanak be. Budapest, 1922. évi május hó 10-én. M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Next