Budapesti Közlöny, 1922. július (56. évfolyam, 148-173. szám)
1922-07-01 / 148. szám
e zettet a küldemény megérkezéséről a megérkezés után nyomban a fenti 3. pontban előírt módon értesíteni köteles, de az értesítésért, ha az elvámolt küldemény a posta által expresszként kézbesíttetik, a küldemény kézbesítésekor az első értesítés fejében a levélpostai expresszdíj beszedendő és portaként elszámolandó. 5. Minthogy folyó évi július hó 1-étől a címzett nem kérheti, hogy a részére érkező küldeményeket a vámközvetítő postahivatal a vámhivatalhoz terelje, az eziránti kérelem nyilvántartásáért szedett összegnek a folyó évi júliusdecember hóra eső részét az érdekelt vámközvetítő hivatal a félnek bélyegtelen nyugtára űzesse vissza s az összeget a tárcai 9. rovaton számolja el kiadásként. 6. A vámhivatalban való vámolás megszorításával kapcsolatban a Magyarországon átmenő áruforgalom megkönnyítése érdekében a P. és T. R. Tára 1908. évi 48. számában közölt83.349. számú rendelet módosításaként elrendelem, hogy kisérőjegygyel ezután ne csak csomagok, hanem ajánlott küldemények is felvétessenek. Az ily ajánlott küldeményre »kisérőjegygyel« szövegű ragjegy (599. sz. nyomt.) kisebbik részét kell alkalmazni. A kisérőjegyet magát tartósan a küldeményhez kell erősíteni. E kisérőjegyen előzetesen a postabélyeg felragasztása és értéktelenítése útján 150 különleges díjat kell leróni. A felvevő hivatal az ajánlott küldeményt a vámközvetítő, illetve a kiléptető kicserélő hivatalhoz tartozik utalni. Az ily levelek egyenként (B.-ként) rovatolandók. Megjegyzem, hogy az ily ajánlott küldeményeket, minthogy azokat a vám olykép zárja le, hogy azok tartalmához férni nem lehet, csak levéldíjszabás szerint lehet felvenni. Budapest, 1922. évi junius hó 30-án. A miniszter helyett: Remény Károly s. k., államtitkár. * 72.074/8. 1922. szám. Hirdetmény. A világháború tartama alatt 1916. évi április hó 18-án Mantoa nevű angol hadihajó II. Oszkár dán kereskedelmi hajót átkutatván, az azon levő hajórakományból a német, osztrák és magyar rendeltetésű árucikkeket és postacsomagokat lefoglalta. Az elsőfokon eljáró francia zsákmányügyi hatóság (Conseil des Prises) 1921 december hó 1-én hozott ítéletével a lefoglalást jóváhagyta és egyben kötelezte a francia tengerészügyi minisztériumot, hogy a lefoglalt csomagok vételárának, illetőleg beszerzési árának megfelelő kártérítést fizessen azoknak a személyeknek, akik igényjogosultságukat igazolják. A lefoglalt postacsomagok ügyében a foglaló által felvett leltár szerint, amelynek eredetije a m. kir. külügyminisztériumban megtekinthető, a Magyarország ezidőszerinti területén lakó személyek közül a következők vannak érdekelve: 1. Kerten Tstram (Kertész István?) Abauj- Torna megye Nagy Szalonog? 2. Petrick Mária Pazdics Zemplén megye. 3. Szeckenyi (Széchenyi ?) Lászlóné Budapest. 4. Kovesi Mihály (Kövesi?) Orosveny (Szörény?) Gömör megye. 5. Pálffy Mária Bikács Tolna megye. 6. Mohán György Gyulavári Békésmegye. A m. kir. külügyminisztérium ezúton is felhívja az érdekelteket, hogy kártérítési igényüket jelentsék be s amennyiben jogorvoslattal élni kívánnak a Conseil des Prises szóbanforgó határozata ellen a francia másodfokú zsákmányügyi hatósághoz (Conseil d’Etat) beadványaikat továbbítás céljából a lehető legrövidebb időn belül hozzám nyújtsák be, mivel a francia külügyminisztérium a jogorvoslatok előterjesztésére határidőül folyó évi július hó 7-ikét tűzte ki. A m. kir. kormány a szóbanforgó határidők meghosszabbítását egyidejűleg kérelmezte. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Gulyás Imre volt budapesti lakos ügyvédet Hajdúnánás, dr. Lajos Ferenc volt budapesti ügyvédet Nyíregyháza székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette, Bényey Gyula derecskei ügyvéd irodáját Derecskéről Debreczenbe tette át, Kicska Mór püspökladányi ügyvédet pedig, mivel irodáját Szarvasra tette át, az ügyvédek névjegyzékéből törölte. Budapest? Közlöny 1922 jnius . A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Fuchs Ignác debreczeni ügyvédet elhalálozása folytán a névjegyzékből törölte. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Imrék Dénes és Salgó László nyug. kir. járásbirót az ügyvédek névjegyzékébe Debreczen székhelyivel felvette. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Aldor Ödön ügyvédet Szekszárd székhelylyel és dr. Felber Arthur ügyvédet Pécs székhelylyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette, dr. Geiringer Bertalan bátaszéki ügyvédet pedig saját kérelmére az ügyvédek lajstromából törölte. A székesfehérvári ügyvédi kamara közzéteszi, hogy dr. Hajós Zoltán veszprémi ügyvéd az Ü. B. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése miatt az ügyvédség gyakorlatától egy hónapra felfüggesztetett attól a naptól számítva, amely napon ez a hirdetmény a »Budapesti Közlöny«-ben megjelenik. 3.500/1922. E. M. szám. Felhívás. Az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1922 1923. tanévben kiosztható segélyek ügyében. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium szolgálati ügyköréhez tartozó államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1922/23. tanévre szóló segélyek az 1915. évi 104.197. szám alatt jóváhagyott szabályzat 8. szakaszának 4. pontja értelmében 1922. évi augusztus havában kerülnek kiosztásra. Az idézett szabályzat értelmében segélyben részesülhetnek az állami erdészetnél (kincstári erdőknél, állami kezelésbe vett községi stb. erdőknél, erdőfelügyelőségeknél, a bányászati és erdészeti faiskolánál, az erdőgazdasági szakiskolánál, az erdészeti kísérleti állomásnál és az erdőőri és vadőri iskoláknál) alkalmazott tényleges szolgálatban álló, nyugdíjazott és elhalt összes tisztviselőknek (erdőtiszteknek, erdészeti tanároknak, erdészeti mérnököknek, kincstári erdészeti orvosoknak, erdőszámvevőségi tisztviselőknek, irodatiszteknek) mindkét nembeli gyermekei, illetőleg árvái, ha az alább felsorolt belföldi intézetek valamelyikének rendes tanulói közé az 1922— 1923. tanévre felvétettek, továbbá amennyiben már megelőzőleg is iskolába jártak volna, ha a tanulmányi előmenetelt igazoló bizonyítványaikban kitüntetett összes osztályzatuknak legalább fele kitűnő, jeles, igen jó, vagy jó. Elégtelen osztályzat a segélyezést kizárja. Tornából, énekből, valamint az egyes nem kötelező tantárgyakból nyert osztályzat az igényjogosultság megállapításánál nem jön számításba. A kérvényhez a folyamodás időpontját közvetlenül megelőző tanévről szóló végbizonyítványt kell csatolni, kivéve azt az esetet, ha a gyermek erről a tanévről ily bizonyítványt a saját hibáján kívül nem kaphatott, amely esetben kellő megokolással a még előbbi évi végbizonyítványt kell csatolni. Azok a tanintézetek, melyeknek rendes tanulói a szabályzat 21. §-a szerint segélyben részesíthetők, a következők: A) Fiúgyermekek részére : 1. az erdészeti főiskola, 2. gimnáziumok, 3. reáliskolák, 4. a felsőkereskedelmi iskolák, 5. tanítóképzők, 6. felső ipariskolák és 7. polgári iskolák. B) Leánygyermekek részére: 1. leánygimnáziumok, 2. országos magyar iparművészeti iskola, 3. tanítónő-, óvónő- és nevelőnőképzők, 4. női kereskedelmi tanfolyamok, 5. felső női ipariskola, 6. felső leányiskolák, 7. polgári leányiskolák. C) Mindkét nembeli gyermekek részére: 1. az elemi iskolák azzal a korlátozással, hogy a fiúgyermekek és az I—IV. osztályba járó leánygyermekek segélyben csak akkor részesülhetnek, ha megfelelő helybeli tanintézet hiányában másutt kénytelenek tanulni. Atyát- tan-anyátlan árvák minden esetben szülői házon kívül tanulóknek tekintetnek, 2. siketnémák, vakok stb. oktatására szolgáló gyógypedagógia intézetek és pedig tekintet nélkül a gyermekek életkorára és előképzettségére. Más tanintézetek tanulói, a fentebb felsorolttanintézetek rendkívüli, vendég- és magántanulói, nemkülönben a különböző időszaki (téli, esti stb.) tanfolyamok hallgatói segélyben nem részesíthetők. A segélyek adományozása a folyamodó tisztviselő, illetőleg árva vagyoni viszonyainak számbavételével történik. Egyenlő igényjogosultság mellett előnyben részesülnek az árvák s azok a tisztviselők, kiknek több ellátatlan gyermekük van, vagy akiknek hivatali székhelyén tanintézet nincsen. A tisztviselő rendesen csak egy gyermek nevelésére nyerhet segélyt, 2 gyermek vagy rendkívüli esetben 3 gyermek után csak akkor, ha az illetőnek első esetben legalább 4, vagy a második esetben legalább 5, még szülői ellátást igénylő gyermeke van. A segély a szabályzat értelmében mindenkori csak egy-egy tanévre szól. A segélyben részesül, a következő tanévben is részesülhet segélyben, de csak új kérvény alapján. Az alap a segélyeket minden év szeptember havától kezdve tíz egyenlő havi részletben (a már letelt hónapokra visszamenőleg egyszerre)! szolgáltatja ki, de csak abban az esetben, ha a gyermek tényleg a fent elősorolt tanintézetek? valamelyikében tanul és a gyemeknek az illető tanintézetben megtörtént felvétele megfelelően igazoltatik. A segélyezés iránt benyújtott kérvényekben»! kell kitüntetni: a folyamodó évi fizetését, ideéetőleg nyugdíját, összes ellátatlan gyermekeinek számát és korát; a tanintézetet, melyet látogatnak; az esetleg élvezett ösztöndíj vagy más ilynemű állandó segély összegét; s a kérvényhez csatolni kell az összes gyermekek legutolsó iskolai bizonyítványait, nemkülönben a szülők vagyoni állásáról szóló hatósági bizonyítványt, illetőleg atyátlan-anyátlan árváknál az árvaszék igazolványát. Az özvegyek, illetőleg árvák kérüvényeiben még azt is ki kell tüntetni, hogy az özvegyi ellátás, illetőleg a nevelési járulék az új vagy még a régi nyugdíjtörvény alapján lett-e és mily összegben megállapítva ? Végül a kérvényben fel kell említeni azt is, hogy a szülő melyik gyermeke részére folyamodott segélyért egyidejűleg az állami alkalmazottak gyermekeinek nevelését előmozdító segítségeket kiosztó bizottsághoz. Amennyiben a kérvényekhez a szükséges iskolai bizonyítványok valamilyen körülmények miatt egyidejűleg csatolhatók nem volnának, a kérülvényt az alább kitűzött határidőre iskolai bizonyítvány nélkül is feltétlenül be kell nyújtani és az iskolai bizonyítványt annak elnyerése után, pótlólag bemutatni. Felhívom az érdekelt szülőket, illetőleg gyámokat, hogy az alapból nyerhető segélyek adományozására irányuló bélyegtelen kérvényüket legkésőbb 1922. évi július hó 8-ig »Az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap intéző bizottságához« (Budapest, V. ker., Zoltán utca 16. szám) beküldték. Budapest, 1922. évi május hó. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 36.690/VIII. 2. 1922. szám. Pályázati hirdetmény az egri, a kecskeméti és a tarczali m. kir. szőlészeti és borászati szakiskolába az 1922—23. tanévre szóló felvételre. Felvételi kellékek : 1. Legalább 16 éves életkor anyakönyvi kivonattal való igazolás. 2. Legalább az elemi iskola 6. osztályának sikeres elvégzését tanúsító bizonyitvány. 3 EP) erős, egészséges, a gyakorlati munkák elvégzésére alkalmas testalkatot s a himlő ellen való beoltást igazoló orvosi bizonyítvány. 4. Községi erkölcsi bizonyítvány. 5. A szülő vagy gyám beleegyő és kötelező nyilatkozata arról, hogy a felvett tanulót .