Budapesti Közlöny, 1922. július (56. évfolyam, 148-173. szám)

1922-07-01 / 148. szám

e­ zettet a küldemény megérkezéséről a megérkezés után nyomban a fenti 3. pontban előírt módon értesíteni köteles, de az értesítésért, ha az elvámolt küldemény a posta által expressz­­ként kézbesíttetik, a küldemény kézbesítésekor az első értesítés fejében a levélpostai expressz­­díj beszedendő és portaként elszámolandó. 5. Minthogy folyó évi július hó 1-étől a cím­zett nem kérheti, hogy a részére érkező külde­ményeket a vámközvetítő postahivatal a vám­hivatalhoz terelje, az eziránti kérelem nyilván­tartásáért szedett összegnek a folyó évi július­­december hóra eső részét az érdekelt vámköz­vetítő hivatal a félnek bélyegtelen nyugtára űzesse vissza s az összeget a tárcai 9. rovaton számolja el kiadásként. 6. A vámhivatalban való vámolás megszorí­tásával kapcsolatban a Magyarországon átmenő áruforgalom megkönnyítése érdekében a P. és T. R. Tára 1908. évi 48. számában közölt­­83.349. számú rendelet módosításaként elrende­lem, hogy kisérőjegygyel ezután ne csak csomagok, hanem ajánlott küldemények is felvétessenek. Az ily ajánlott küldeményre »kisérőjegygyel« szövegű ragjegy (599. sz. nyomt.) kisebbik ré­szét kell alkalmazni. A kisérőjegyet magát tartósan a küldeményhez kell erősíteni. E kisérő­­jegyen előzetesen a postabélyeg felragasztása és értéktelenítése útján 15­0 különleges díjat kell leróni. A felvevő hivatal az ajánlott küldeményt a­­ vámközvetítő, illetve a kiléptető kicserélő hiva­talhoz tartozik utalni. Az ily levelek egyenként (B.-ként) rovatolandók. Megjegyzem, hogy az ily ajánlott küldemé­nyeket, minthogy azokat a vám olykép zárja le, hogy azok tartalmához férni nem lehet, csak levél­díjszabás szerint lehet felvenni. Budapest, 1922. évi junius hó 30-án. A miniszter helyett: Remény Károly s. k., államtitkár. * 72.074/8. 1922. szám. Hirdetmény. A világháború tartama alatt 1916. évi április hó 18-án Mantoa nevű angol hadihajó II. Osz­kár dán kereskedelmi hajót átkutatván, az azon levő hajórakományból a német, osztrák és ma­gyar rendeltetésű árucikkeket és postacsomago­kat lefoglalta. Az elsőfokon eljáró francia­­ zsákmányügyi hatóság (Conseil des Prises) 1921 december hó 1-én hozott ítéletével a lefoglalást jóváhagyta és egyben kötelezte a francia ten­­gerészügyi minisztériumot, hogy a lefoglalt cso­magok vételárának, illetőleg beszerzési árának megfelelő kártérítést fizessen azoknak a szemé­lyeknek, akik igényjogosultságukat igazolják. A lefoglalt postacsomagok ügyé­b­en a foglaló által felvett leltár szerint, amelynek eredetije a m. kir. külügyminisztériumban megtekinthető, a Magyarország ezidőszerinti területén lakó sze­­mélyek közül a következők vannak érdekelve:­­ 1. Kerten Tstram (Kertész István?) Abauj- Torna megye Nagy Szalonog? 2. Petrick Mária Pazdics Zemplén megye. 3. Szeckenyi (Széchenyi ?) Lászlóné Budapest. 4. Kovesi Mihály (Kövesi?) Orosveny (Szö­­rény?) G­ömör megye. 5. Pálffy Mária Bikács Tolna megye. 6. Mohán György Gyulavári Békésmegye. A m. kir. külügyminisztérium ezúton is fel­hívja az érdekelteket, hogy kártérítési igényüket jelentsék be s amennyiben jogorvoslattal élni kívánnak a Conseil des Prises szóbanforgó hatá­rozata ellen a francia másodfokú zsákmányügyi hatósághoz (Conseil d’Etat) beadványaikat továb­bítás céljából a lehető legrövidebb időn belül hozzám nyújtsák be, mivel a francia külügy­minisztérium a jogorvoslatok előterjesztésére határidőül folyó évi július hó 7-ikét tűzte ki. A m. kir. kormány a szóbanforgó határidők meghosszabbítását egyidejűleg kérelmezte. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Gulyás Imre volt budapesti lakos ügyvédet Hajdúnánás, dr. Lajos Ferenc volt budapesti ügyvédet Nyíregyháza székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette, Bényey Gyula derecskei ügyvéd irodáját Derecskéről Debre­­czenbe tette át, Kicska Mór püspökladányi ügy­védet pedig, mivel irodáját Szarvasra tette át, az ügyvédek névjegyzékéből törölte. Budapest? Közlöny 1922 j­nius . A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Fuchs Ignác debreczeni ügyvédet elhalálozása folytán a névjegyzékből törölte. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Imrék Dénes és Salgó László nyug. kir. járásbirót az ügyvédek névjegyzékébe Deb­­reczen székhelyivel felvette. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Aldor Ödön ügyvédet Szekszárd székhelylyel és dr. Felber Arthur ügyvédet Pécs székhelylyel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette, dr. Geiringer Bertalan bátaszéki ügyvédet pedig saját kérelmére az ügyvédek lajstromából törölte. A székesfehérvári ügyvédi kamara közzéteszi, hogy dr. Hajós Zoltán veszprémi ügyvéd az Ü. B. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése miatt az ügyvédség gyakorlatától egy hónapra felfüggesztetett attól a naptól számítva, amely napon ez a hirdetmény a »Budapesti Közlöny«-ben megjelenik. 3.500/1922. E. M. szám. Felhívás. Az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek ne­velését segélyező alapból az 1922 1923. tanévben kiosztható segélyek ügyében. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium szol­gálati ügyköréhez tartozó államerdészeti tiszt­viselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1922/23. tanévre szóló segélyek az 1915. évi 104.197. szám alatt jóváhagyott szabályzat 8. szakaszának 4. pontja értelmében 1922. évi augusztus havában kerülnek kiosztásra. Az idézett szabályzat értelmében segélyben részesülhetnek az állami erdészetnél (kincstári erdőknél, állami kezelésbe vett községi stb. erdők­nél, erdőfelügyelőség­eknél, a bányászati és erdé­szeti faiskolánál, az erdőgazdasági szakiskolánál, az erdészeti kísérleti állomásnál és az erdőőri és vadőri iskoláknál) alkalmazott tényleges szolgálat­ban álló, nyugdíjazott és elhalt összes tisztviselők­nek (erdőtiszteknek, erdészeti tanároknak, erdé­szeti mérnököknek, kincstári erdészeti orvosok­nak, erdőszámvevőségi tisztviselőknek, irodatisz­teknek) mindkét nembeli gyermekei, illetőleg árvái, ha az alább felsorolt belföldi intézetek valamelyikének rendes tanulói közé az 1922— 1923. tanévre felvétettek, továbbá amennyiben már megelőzőleg is iskolába jártak volna, ha a tanulmányi előmenetelt igazoló bizonyítvá­nyaikban kitüntetett összes osztályzatuknak legalább fele kitűnő, jeles, igen jó, vagy jó. Elégtelen osztályzat a segélyezést kizárja. Tornából, énekből, valamint az egyes nem kötelező tantárgyakból nyert osztályzat az igény­jogosultság megállapításánál nem jön számításba. A kérvényhez a folyamodás időpontját köz­vetlenül megelőző tanévről szóló végbizonyít­ványt kell csatolni, kivéve azt az esetet, ha a gyermek erről a tanévről ily bizonyítványt a saját hibáján kívül nem kaphatott, amely eset­ben kellő megokolással a még előbbi évi vég­bizonyítványt kell csatolni. Azok a tanintézetek, melyeknek rendes tanulói a szabályzat 21. §-a szerint segélyben részesít­hetők, a következők: A) Fiúgyermekek részére : 1. az erdészeti főiskola, 2. gimnáziumok, 3. reáliskolák, 4. a felsőkereskedelmi iskolák, 5. tanítóképzők, 6. felső ipariskolák és 7. polgári iskolák. B) Leánygyermekek részére: 1. leánygimnáziumok, 2. országos magyar iparművészeti iskola, 3. tanítónő-, óvónő- és nevelőnőképzők, 4. női kereskedelmi tanfolyamok, 5. felső női ipariskola, 6. felső leányiskolák, 7. polgári leányiskolák. C) Mindkét nembeli gyermekek részére: 1. az elemi iskolák azzal a korlátozással, hogy a fiúgyermekek é­s az I—IV. osztályba­­ járó leánygyermekek segélyben csak akkor ré­szesülhetnek, ha megfelelő helybeli tanintézet­ hiányában másutt kénytelenek tanulni. Atyát- tan-anyátlan árvák minden esetben szülői házon kívül tanulóknek tekintetnek, 2. siketnémák, vakok stb. oktatására szolgáló­ gyógypedagógia intézetek és pedig tekintet nélkül a gyermekek életkorára és előképzettségére. Más tanintézetek tanulói, a fentebb felsorolt­­tanintézetek rendkívüli, vendég- és magántanulói, nemkülönben a különböző időszaki (téli, esti stb.) tanfolyamok hallgatói segélyben nem részesít­hetők. A segélyek adományozása a folyamodó tiszt­viselő, illetőleg árva vagyoni viszonyainak számbavételével történik. Egyenlő igényjogo­sultság mellett előnyben részesülnek az árvák s azok a tisztviselők, kiknek több ellátatlan gyer­mekük van, vagy akiknek hivatali székhelyén tanintézet nincsen. A tisztviselő rendesen csak egy gyermek ne­velésére nyerhet segélyt, 2 gyermek vagy rend­kívüli esetben 3 gyermek után csak akkor, ha az illetőnek első esetben legalább 4, vagy a má­sodik esetben legalább 5, még szülői ellátást igénylő gyermeke van. A segély a szabályzat értelmében mindenkori csak egy-egy tanévre szól. A segélyben részesül, a kö­vetkező tanévben is részesülhet segélyben,­ de csak új kérvény alapján. Az alap a segélyeket minden év szeptember havától kezdve tíz egyenlő havi részletben (a­ már letelt hónapokra visszamenőleg egyszerre)! szolgáltatja ki, de csak abban az esetben, ha a­ gyermek tényleg a fent elősorolt tanintézetek? valamelyikében tanul és a gyemeknek az illető­ tanintézetben megtörtént felvétele megfelelően­ igazoltatik. A segélyezés iránt benyújtott kérvényekben»! kell­ kitüntetni: a folyamodó évi fizetését, ideée­től­eg nyugdíját, összes ellátatlan gyermekeinek számát és korát; a tanintézetet, melyet látogat­nak; az esetleg élvezett ösztöndíj vagy más ilynemű állandó segély összegét; s a kérvény­­­hez csatolni kell az összes gyermekek legutolsó iskolai bizonyítványait, nemkülönben a szülők vagyoni állásáról szóló hatósági bizonyítványt,­­ illetőleg atyátlan-anyátlan árváknál az árvaszék­­ igazolványát. Az özvegyek, illetőleg árvák kérü­­­­vényeiben még azt is ki kell tüntetni, hogy­­ az özvegyi ellátás, illetőleg a nevelési járu­lék az új vagy még a régi nyugdíjtörvény­ alapján lett-e és mily összegben megállapítva ? Végül a kérvényben fel kell említeni azt is, hogy a szülő melyik gyermeke részére folyamo­dott segélyért egyidejűleg az állami alkalma­­­­zottak gyermekeinek nevelését előmozdító segít­­­­ségeket kiosztó bizottsághoz.­­ Amennyiben a kérvényekhez a szükséges isko­­l­­ai bizonyítványok valamilyen körülmények miatt egyidejűleg csatolhatók nem volnának, a kérü­l­vényt az alább kitűzött határidőre iskolai bizo­nyítvány nélkül is feltétlenül be kell nyújtani és az iskolai bizonyítványt annak elnyerése után, pótlólag bemutatni. Felhívom az érdekelt szülőket, illetőleg gyá­mokat, hogy az alapból nyerhető segélyek ado­­mányozására irányuló bélyegtelen kérvényüket legkésőbb 1922. évi július hó 8-ig »Az állam­erdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap intéző bizottságához« (Budapest, V. ker., Zoltán­ utca 16. szám) beküldték. Budapest, 1922. évi május hó. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 36.690/VIII. 2. 1922. szám. Pályázati hirdetmény az egri, a kecskeméti és a tarczali m. kir. sző­lészeti és borászati szakiskolába az 1922—23. tanévre szóló felvételre. Felvételi kellékek : 1. Legalább 16 éves életkor anyakönyvi ki­vonattal való igazolás. 2. Legalább az elemi iskola 6. osztályának sikeres elvégzését tanúsító bizonyitvány. 3­ EP) erős, egészséges, a gyakorlati munkák elvégzésére alkalmas testalkatot s a himlő ellen való beoltást igazoló orvosi bizonyítvány. 4. Községi erkölcsi bizonyítvány. 5. A szülő vagy gyám beleegyő és kötelező nyilatkozata arról, hogy a felvett tanulót .

Next