Budapesti Közlöny, 1922. augusztus (56. évfolyam, 174-199. szám)

1922-08-01 / 174. szám

i­tr Budapesti Közlöny 1922 augusztus 1. , 1 Ha pedig a nutra hektoliterjének súlya (minőségi súlya) 2%-nál nem több idegen keverék mellett 79 kg.-nál kisebb, köteles a malomüzem a 78%-ra való kiőrlésre és a darára vonatkozólag az 1. §-ban megállapí­tott arány változatlan fenntartása mellett a hektolitersúlykülönbözetnek minden teljes .-ja után 0.5 kg.-mal kevesebb finomtészta­­lisztet és ugyanannyival több kenyérlisztet előállítani, mint az az 1. §-ban meg van állapítva. Ha a búza 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keverék­nek minden megkezdett százaléktöbblete után a kenyérlisztre nézve az 1. §-ban meg­határozott mennyiséget 1—1%-kal csökken­teni és ezzel szemben a korpa és hulladék mennyiségét 1—1%-kal megfelelően növelni. 3. % A 2%-nál nem több keveréket tartal­mazó rozsból és kétszeresből, melynek hek­toliterének súlya (minőségi súlya) 76 kg., az egységes korpa és hulladék elvonása után a feldolgozás alá vett terménymennyiség 78 (hetvennyolc) %-nak megfelelő egységes mi­nőségű kenyérlisztet kell előállítani és pe­dig legalább a »Futura« a Magyar Szövetke­zeti Központok Áruforgalmi Részvénytár­sasága által meghatározott szabványos (tí­­pus) minőségben. Ha a rozs vagy kétszeres hektoliterjének súlya (minőségi súlya) 76 kg.-nál nagyobb, a malomüzem a hektolitersúlykülönbözetnek minden megkezdett kilogrammja után 1 kg.-mal több rozskenyérlisztet és ennek meg­felelően kevesebb korpát köteles előállítani, mint az az előbbi bekezdésben meg van álla­pítva. Ha pedig a rozs vagy kétszeres hekto­literjének súlya (minőségi súlya) 76 kg.-nál kisebb, köteles a malomüzem a hektoliter­­súlykülönbözetnek minden teljes kilo­grammja után V* kg.-mal kevesebb egységes kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani, mint a jelen rendelet első bekezdésében meg van állapítva. Ha a rozs vagy kétszeres 2%-nál több ide­gen keveréket tartalmaz, köteles a malom­­üzem a keveréknek minden megkezdett szá­zaléktöbblete után egy-egy százalékkal ke­vesebb kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani. 4. §. Mindaddig, amíg a »Futura« a Ma­gyar Szövetkezeti Központok, Áruforgalmi Részvénytársaság a jelen rendelet szerinti liszttípusokat elkészíti, az eddig érvényben volt típusok kötelezők. 5. 1. A hatósági ellátásra szánt őrlemények minőségének meghatározására a zsákjegyen a következő megjelöléseket kell alkalmazni a zsák tartalmához képest: . V -hatósági búzadara, if. hatósági finom tésztaliszt. hatósági buzafőzőliszt, hatósági buzakenyérliszt,­­ hatósági rozskenyérliszt,­­ hatósági takarmányliszt, hatósági buzakorpa, hatósági rozskorpa. 6. $. A megengedett koptatás és portás, vagyis az összes őrlési hiány maximuma búzánál, rozsnál és kétszeresnél 1*4%. A’ jelen rendelet 1. §-ának 4. bekezdésében és 3. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelke­zések folytén a malom által finom tészta­­lisztben vagy rozslisztben előállott többlet a kincstár tulajdona. 7. §­. Az előző §§-ban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése céljából a malom­üzemek a vonatkozó korábbi rendeletek­ben előírt feljegyzéseket, könyveket és kimutatásokat a jelen rendelet életbeléptének napjával lezárni és az e napot követő időre a jelen rendeletben foglalt intézkedéseknek megfelelően ismét felfektetni, illetve vezetni kötelesek, a fel­jegyzéseknek mindenkor (nedvesítéssel vég­zett őrlés esetén is) a tényleges őrlési ered­ményt kell feltüntetniük, tehát a malterivek alapján kell készülniük. 8. §. Azt, hogy az 1922—923. termésévben közfogyasztás céljaira a kormány rendelke­zésére álló árpa, tengeri, köles és tatárka­rikájnt és milyen feltételek mellett dolgoz­tassék fel, a m. kir. közélelmezésügyi minisz­ter állapítja meg. 9. §. Azon célból, hogy a hatósági ellátásra szánt lisztnek a malomból történő kiszolgál­tatásánál az illetékes gabonakormánybiztosi kirendeltség kiküldöttje is jelen lehessen, a hatósági lisztnek a malomból való átvételé­vel megbízott minden közeg köteles kellő időben bejelenteni az illetékes G. O. K. ki­­rendeltségnél, hogy a kezei közt lévő kiutalás adatai szerint mely malomból, mely, idő­pontban fog lisztet átvenni. Amennyiben a hatósági liszt átvételével megbízott szervnek a rendelkezésre álló idő rövidsége folytán nem állna módjában az előbbi bekezdésben részletezett bejelentést kellő időben eszközölni, vagy pedig az illeté­kes G. O. K. kirendeltségnek a minősítés­sel megbízott közege bármily oknál fogva is nem volna jelen a liszt átvételénél, köteles a lisztet átvevő szerv akár az átvétel alkalmá­val a malomban, a malomtulajdonos vagy alkalmazottjának közben jöttével, akár pedig hatósági közeg közbenjöttével saját raktá­rában is, de minden esetben bontatlan zsák­­ból és raktárhelyiségében eszközlendő minta­vételnél hatósági közeg (rendőr, esküdt stb.) jelenlétében 3 darab kb. V*—V* kg. súlyú mintát venni, ezen mintát lepecsételni és félretenni mindaddig, míg a mintának meg­felelő liszt kiosztása megkezdődött és a szét­osztással megbízott szervnek módjában volt meggyőződni arról, hogy a minta szerinti liszt minősége ellen kifogás nem merült fel. Amennyiben a liszt minősége ellen kifo­gások merülnének fel, köteles az átvevő kö­zeg az előbbi bekezdés szerint eszközölt lisztminta vételről, a minta vételének a je­len volt hatósági közeggel oly értelmű jegy­zőkönyvet felvenni, melyben ezen hatósági közeg igazolja, hogy jelenlétében, bontatlan zsákból eszközöltetett a lisztminta vétele s ezen jegyzőkönyv a mintával további eljá­rás végett haladéktalanul a m. kir. közélel­mezésügyi minisztériumhoz terjesztendő fel. Ha a kiutalt hatósági liszt vizsgálatát az átvevő közeg a malomtulajdonos vagy alkal­mazottjának közbenjöttével a malomban végzi és a megvizsgált liszt minősége nem megfelelő, köteles az átvevő közeg a liszt átvételét megtagadni és a malomtól megfe­lelő minőségű liszt kiszolgáltatását köve­telni. 10. §. A jelen rendelet rendelkezéseit a m. kir. közélelmezésügyi miniszter a szükséghez képest módosíthatja. 11. §. A jelen rendeletbe ütköző szabályta­lanságok elkövetése esetén a m. kir. közélel­mezésügyi miniszternek jogában áll a hibás malmot üzemen kívül helyezni és a malom­nak az egész gazdasági évre szóló hatósági zár alatt tartását is elrendelni. A hatósági őrlést végző malom ellen felmerült pana­szok esetén a m. kir. közélelmezésügyi minisz­ter által a malom ellen megindítandó ható­sági vizsgálat tartamára is jogában áll a közélelmezésügyi miniszternek a malom üze­mét felfüggeszteni. 12. §. Aki a jelen rendeletnek vagy a m. kir. közélelmezésügyi miniszter által a jelen rendelet 8. §-a alapján kiadandó rendeletnek valamelyik rendelkezését megszegi vagy an­nak megszegésében bármily módon­ közre­működik, amennyiben a cselekmény súlyo­sabb büntető rendelkezési, alá, különösen az 1908 .évi XXXVI. t.-c. (öt­­évig terjedhető fegyházzal járó) 50. §. 6. pontja alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendő. A kihágások miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságok mint rendőri büntető bírósá­gok, az államrendőrség működési területén pedig annak hatáskörébe tartozik. 13. §. Ez a rendelet 1922. évi augusztus hó 6. napján lép életbe. Budapest, 1922 julius hó 28. napján. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 6421 922. M. E. sz. rendelete a kormány által közfogyasztás céljaira szánt terményekből előállított (hatósági) liszt árá­nak megállapítása tárgyában. 1. §. A kormány által közfogyasztás cél­jaira szánt búzából, rozsból és kétszeresből előállított (hatósági) lisztért a közvetlen fo­gyasztást szolgáló forgalmon kívül (4. §.) kö­vetelhető legmagasabb árak ínétermázsán­­ként a következőkben állapíttatnak meg : búzadara és finom tésztaliszt­­ . K 3500.—■ főzőliszt..................................... . K 2500.-t búzakenyérliszt, egységes rozs­liszt, valamint ezen lisztek bár­milyen keveréke........................K 1500.—• 2. $. Az 1. §-ban megállapított legmagasabb árak magukban foglalják a rakodó állomás­hoz való kiszállítás költségeit is és métermá­zsánként (100 kg.) tiszta súlyra, zsák nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére értendők. Az eladó a zsák súlyát az eladott liszt súlyába nem­ szá­míthatja be, jogosult, azonban az általa szol­gáltatott zsák árát külön felszámítani. Az eladó által kölcsönadott zsákokért kö­vetelhető letétre,­­valamint a kopási és hasz­nálati díjra és a felszámítandó költségekre, továbbá a zsákok visszaszolgáltatásának mó­dozataira nézve a vonatkozó rendeletek irányadók. A vételár hitelezése esetén a megállapított legmagasabb áron felül legfeljebb 6 (hat)»/» kamat követelhető. 3. §. Azt, hogy a közfogyasztás céljaira ren­delkezésre álló árpából készült liszt és árpa­gyöngy, továbbá kölesből, tatárkából és ten­geriből készült liszt, illetve kása milyen áron hozassanak forgalomba, a m. kir. közélelme­zési miniszter állapítja meg. 4. §. A hatósági lisztért (gyöngyért, kásá­ért) a közvetlen fogyasztást szolgáló forga­lomban követelhető legmagasabb árakat a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg, köteles azonban határozatát a m. kir. közélelmezési miniszterhez felterjeszteni, aki szükség esetén ezt a határozatot megváltoz­tathatja. 5. §. Azt, hogy a »Futura«, a Magyar Szö­vetkezeti Központok Áruforgalmi R. T. a ma­lomvállalatoktól átvett őrleményekért milyen árt térit meg, a Közélelmezési és Pénzügy­­miniszterrel egyetértőleg a kereskedelem­ügyi miniszter állapítja meg. 6. §. Ez a rendelet 1922. évi augusztus hó 6. napján lép életbe, ezen időponttól kezdje ha­tósági liszt a malmok által kizárólag csak a fenti árakon szolgáltatható ki, tekintet nél­kül a kiutalás időpontjára vagy azon körül­ményre, hogy a lisztkiutalásban részesült fél a liszt árát vagy ennek egy részét már fenti időpontot megelőzőleg kifizette-­e vagy sem, Budapest, 1922. július hó 28-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir .miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 6.470/1922. M. E. számú rendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkal­mazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére engedélyezett átmeneti segélyek­nek, valamint a 60. életévüket meghaladott nyug­díjasok és nyugbéresek részére engedélyezett külön rendkívüli segélyeknek folytatólagos kifize­tése tárgyában. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szület­len árvák) részére engedélyezett átmeneti segé­lyek, valamint a 60. életévüket meghaladott nyugdíjasok és nyugbéresek részére engedélyezett külön rendkívüli segélyek az 1922. évi 4.200. M. E. számú, illetőleg az 1922. évi 4.440/M. E. számú rendeletekkel (megjelentek a Budapesti Közlöny 1922. évi 113., illetőleg 118. számá­ban, továbbá a Pénzügyi Közlöny 1922. évi 12. számában) az 1922. évnek május, június és július hónapjaira engedélyeztettek. Az 1922/23. költségvetési év első hat hónap­jában viselendő közterhekről és fedezendő állam

Next