Budapesti Közlöny, 1922. augusztus (56. évfolyam, 174-199. szám)
1922-08-01 / 174. szám
itr Budapesti Közlöny 1922 augusztus 1. , 1 Ha pedig a nutra hektoliterjének súlya (minőségi súlya) 2%-nál nem több idegen keverék mellett 79 kg.-nál kisebb, köteles a malomüzem a 78%-ra való kiőrlésre és a darára vonatkozólag az 1. §-ban megállapított arány változatlan fenntartása mellett a hektolitersúlykülönbözetnek minden teljes .-ja után 0.5 kg.-mal kevesebb finomtésztalisztet és ugyanannyival több kenyérlisztet előállítani, mint az az 1. §-ban meg van állapítva. Ha a búza 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után a kenyérlisztre nézve az 1. §-ban meghatározott mennyiséget 1—1%-kal csökkenteni és ezzel szemben a korpa és hulladék mennyiségét 1—1%-kal megfelelően növelni. 3. % A 2%-nál nem több keveréket tartalmazó rozsból és kétszeresből, melynek hektoliterének súlya (minőségi súlya) 76 kg., az egységes korpa és hulladék elvonása után a feldolgozás alá vett terménymennyiség 78 (hetvennyolc) %-nak megfelelő egységes minőségű kenyérlisztet kell előállítani és pedig legalább a »Futura« a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága által meghatározott szabványos (típus) minőségben. Ha a rozs vagy kétszeres hektoliterjének súlya (minőségi súlya) 76 kg.-nál nagyobb, a malomüzem a hektolitersúlykülönbözetnek minden megkezdett kilogrammja után 1 kg.-mal több rozskenyérlisztet és ennek megfelelően kevesebb korpát köteles előállítani, mint az az előbbi bekezdésben meg van állapítva. Ha pedig a rozs vagy kétszeres hektoliterjének súlya (minőségi súlya) 76 kg.-nál kisebb, köteles a malomüzem a hektolitersúlykülönbözetnek minden teljes kilogrammja után V* kg.-mal kevesebb egységes kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani, mint a jelen rendelet első bekezdésében meg van állapítva. Ha a rozs vagy kétszeres 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után egy-egy százalékkal kevesebb kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani. 4. §. Mindaddig, amíg a »Futura« a Magyar Szövetkezeti Központok, Áruforgalmi Részvénytársaság a jelen rendelet szerinti liszttípusokat elkészíti, az eddig érvényben volt típusok kötelezők. 5. 1. A hatósági ellátásra szánt őrlemények minőségének meghatározására a zsákjegyen a következő megjelöléseket kell alkalmazni a zsák tartalmához képest: . V -hatósági búzadara, if. hatósági finom tésztaliszt. hatósági buzafőzőliszt, hatósági buzakenyérliszt, hatósági rozskenyérliszt, hatósági takarmányliszt, hatósági buzakorpa, hatósági rozskorpa. 6. $. A megengedett koptatás és portás, vagyis az összes őrlési hiány maximuma búzánál, rozsnál és kétszeresnél 1*4%. A’ jelen rendelet 1. §-ának 4. bekezdésében és 3. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezések folytén a malom által finom tésztalisztben vagy rozslisztben előállott többlet a kincstár tulajdona. 7. §. Az előző §§-ban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése céljából a malomüzemek a vonatkozó korábbi rendeletekben előírt feljegyzéseket, könyveket és kimutatásokat a jelen rendelet életbeléptének napjával lezárni és az e napot követő időre a jelen rendeletben foglalt intézkedéseknek megfelelően ismét felfektetni, illetve vezetni kötelesek, a feljegyzéseknek mindenkor (nedvesítéssel végzett őrlés esetén is) a tényleges őrlési eredményt kell feltüntetniük, tehát a malterivek alapján kell készülniük. 8. §. Azt, hogy az 1922—923. termésévben közfogyasztás céljaira a kormány rendelkezésére álló árpa, tengeri, köles és tatárkarikájnt és milyen feltételek mellett dolgoztassék fel, a m. kir. közélelmezésügyi miniszter állapítja meg. 9. §. Azon célból, hogy a hatósági ellátásra szánt lisztnek a malomból történő kiszolgáltatásánál az illetékes gabonakormánybiztosi kirendeltség kiküldöttje is jelen lehessen, a hatósági lisztnek a malomból való átvételével megbízott minden közeg köteles kellő időben bejelenteni az illetékes G. O. K. kirendeltségnél, hogy a kezei közt lévő kiutalás adatai szerint mely malomból, mely, időpontban fog lisztet átvenni. Amennyiben a hatósági liszt átvételével megbízott szervnek a rendelkezésre álló idő rövidsége folytán nem állna módjában az előbbi bekezdésben részletezett bejelentést kellő időben eszközölni, vagy pedig az illetékes G. O. K. kirendeltségnek a minősítéssel megbízott közege bármily oknál fogva is nem volna jelen a liszt átvételénél, köteles a lisztet átvevő szerv akár az átvétel alkalmával a malomban, a malomtulajdonos vagy alkalmazottjának közben jöttével, akár pedig hatósági közeg közbenjöttével saját raktárában is, de minden esetben bontatlan zsákból és raktárhelyiségében eszközlendő mintavételnél hatósági közeg (rendőr, esküdt stb.) jelenlétében 3 darab kb. V*—V* kg. súlyú mintát venni, ezen mintát lepecsételni és félretenni mindaddig, míg a mintának megfelelő liszt kiosztása megkezdődött és a szétosztással megbízott szervnek módjában volt meggyőződni arról, hogy a minta szerinti liszt minősége ellen kifogás nem merült fel. Amennyiben a liszt minősége ellen kifogások merülnének fel, köteles az átvevő közeg az előbbi bekezdés szerint eszközölt lisztminta vételről, a minta vételének a jelen volt hatósági közeggel oly értelmű jegyzőkönyvet felvenni, melyben ezen hatósági közeg igazolja, hogy jelenlétében, bontatlan zsákból eszközöltetett a lisztminta vétele s ezen jegyzőkönyv a mintával további eljárás végett haladéktalanul a m. kir. közélelmezésügyi minisztériumhoz terjesztendő fel. Ha a kiutalt hatósági liszt vizsgálatát az átvevő közeg a malomtulajdonos vagy alkalmazottjának közbenjöttével a malomban végzi és a megvizsgált liszt minősége nem megfelelő, köteles az átvevő közeg a liszt átvételét megtagadni és a malomtól megfelelő minőségű liszt kiszolgáltatását követelni. 10. §. A jelen rendelet rendelkezéseit a m. kir. közélelmezésügyi miniszter a szükséghez képest módosíthatja. 11. §. A jelen rendeletbe ütköző szabálytalanságok elkövetése esetén a m. kir. közélelmezésügyi miniszternek jogában áll a hibás malmot üzemen kívül helyezni és a malomnak az egész gazdasági évre szóló hatósági zár alatt tartását is elrendelni. A hatósági őrlést végző malom ellen felmerült panaszok esetén a m. kir. közélelmezésügyi miniszter által a malom ellen megindítandó hatósági vizsgálat tartamára is jogában áll a közélelmezésügyi miniszternek a malom üzemét felfüggeszteni. 12. §. Aki a jelen rendeletnek vagy a m. kir. közélelmezésügyi miniszter által a jelen rendelet 8. §-a alapján kiadandó rendeletnek valamelyik rendelkezését megszegi vagy annak megszegésében bármily módon közreműködik, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezési, alá, különösen az 1908 .évi XXXVI. t.-c. (ötévig terjedhető fegyházzal járó) 50. §. 6. pontja alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságok mint rendőri büntető bíróságok, az államrendőrség működési területén pedig annak hatáskörébe tartozik. 13. §. Ez a rendelet 1922. évi augusztus hó 6. napján lép életbe. Budapest, 1922 julius hó 28. napján. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 6421 922. M. E. sz. rendelete a kormány által közfogyasztás céljaira szánt terményekből előállított (hatósági) liszt árának megállapítása tárgyában. 1. §. A kormány által közfogyasztás céljaira szánt búzából, rozsból és kétszeresből előállított (hatósági) lisztért a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalmon kívül (4. §.) követelhető legmagasabb árak ínétermázsánként a következőkben állapíttatnak meg : búzadara és finom tésztaliszt . K 3500.—■ főzőliszt..................................... . K 2500.-t búzakenyérliszt, egységes rozsliszt, valamint ezen lisztek bármilyen keveréke........................K 1500.—• 2. $. Az 1. §-ban megállapított legmagasabb árak magukban foglalják a rakodó állomáshoz való kiszállítás költségeit is és métermázsánként (100 kg.) tiszta súlyra, zsák nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére értendők. Az eladó a zsák súlyát az eladott liszt súlyába nem számíthatja be, jogosult, azonban az általa szolgáltatott zsák árát külön felszámítani. Az eladó által kölcsönadott zsákokért követelhető letétre,valamint a kopási és használati díjra és a felszámítandó költségekre, továbbá a zsákok visszaszolgáltatásának módozataira nézve a vonatkozó rendeletek irányadók. A vételár hitelezése esetén a megállapított legmagasabb áron felül legfeljebb 6 (hat)»/» kamat követelhető. 3. §. Azt, hogy a közfogyasztás céljaira rendelkezésre álló árpából készült liszt és árpagyöngy, továbbá kölesből, tatárkából és tengeriből készült liszt, illetve kása milyen áron hozassanak forgalomba, a m. kir. közélelmezési miniszter állapítja meg. 4. §. A hatósági lisztért (gyöngyért, kásáért) a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalomban követelhető legmagasabb árakat a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg, köteles azonban határozatát a m. kir. közélelmezési miniszterhez felterjeszteni, aki szükség esetén ezt a határozatot megváltoztathatja. 5. §. Azt, hogy a »Futura«, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R. T. a malomvállalatoktól átvett őrleményekért milyen árt térit meg, a Közélelmezési és Pénzügyminiszterrel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. 6. §. Ez a rendelet 1922. évi augusztus hó 6. napján lép életbe, ezen időponttól kezdje hatósági liszt a malmok által kizárólag csak a fenti árakon szolgáltatható ki, tekintet nélkül a kiutalás időpontjára vagy azon körülményre, hogy a lisztkiutalásban részesült fél a liszt árát vagy ennek egy részét már fenti időpontot megelőzőleg kifizette-e vagy sem, Budapest, 1922. július hó 28-án. Gróf Bethlen István s. k. m. kir .miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 6.470/1922. M. E. számú rendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére engedélyezett átmeneti segélyeknek, valamint a 60. életévüket meghaladott nyugdíjasok és nyugbéresek részére engedélyezett külön rendkívüli segélyeknek folytatólagos kifizetése tárgyában. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére engedélyezett átmeneti segélyek, valamint a 60. életévüket meghaladott nyugdíjasok és nyugbéresek részére engedélyezett külön rendkívüli segélyek az 1922. évi 4.200. M. E. számú, illetőleg az 1922. évi 4.440/M. E. számú rendeletekkel (megjelentek a Budapesti Közlöny 1922. évi 113., illetőleg 118. számában, továbbá a Pénzügyi Közlöny 1922. évi 12. számában) az 1922. évnek május, június és július hónapjaira engedélyeztettek. Az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állam