Budapesti Közlöny, 1922. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1922-09-01 / 200. szám

2 A jelölés előadmány alapján történik. Az elő­adói tisztet az érdekelt intézet első tisztviselője, kezdő állások betöltésénél kívüle még a szakmá­jánál fogva legközelebbről érdekelt tanár látja el. A j­elölést a tudományos és a közigazgatási tiszt­viselői karra és a tudományos és műszaki segéd­személyzetre nézve a szaktanács eszközli (a 2. utolsóelőtti bekezdése és a 3. §, 2. pontja, a 4. §. 1., 2. és 3. pontja) az intézetek első tisztviselőinek és a Nemzeti Múzeum osztályai vezetőinek kivé­telével, kikre nézve a jelölés az igazgatótanács ’’hatáskörébe tartozik. A kinevezés, illetve a kinevezésre való előter­jesztés joga a vallás- és­ közoktatásügyi minisztert­­illeti, aki azonban csak a Tanács által jelölt egyént nevezhet ki vagy hozhat javaslatba, egyébként csak a visszautasítás joga illeti meg. Ha azonban az intézet első tisztviselőjét megillető vétójognak másodízben történt alkalmazása következtében jelölés nem jöhetett létre, az illető állásra nézve a kinevezés, illetve az előterjesztéstétel teljes joga a vallás- és közoktatásügyi miniszterre háramlik. Az egyéb közigazgatási alkalmazottakat ellen­ben az intézet első tisztviselőjének előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tanács "közbejötte nélkül nevezi ki. 6­ §• 1 A könyvtárnoki, isvéllárnoki és múzeumi tiszt­viselői gyakorlati tanfolyam és szakvizsga. A 4. §-ban szabályozott elméleti minősítésen felül a könyvtárnoki, levéltárnoki és múzeumi tudományos tisztviselői szakképzés és gyakorlati minősítés rendezése végett a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter az intézetek személyzetének és gyűj­teményeinek felhasználásával, továbbá az intézet kötelékén kívül álló szakemberek bevonásával gya­korlati tanfolyamot szervezhet és szakvizsgálatot rendszeresíthet. A törvény életbelépte előtt három évvel s azután alkalmazott tudományos tisztvise­lők kötelesek a tanfolyamot látogatni és a záró­vizsgát, mely egyben gyakorlati szakvizsga, sike­resen letenni- Aki e kötelességének két év alatt nem felel meg, a szolgálatból elbocsátandó. A tudományos és műszaki segédszemélyzet gya­korlati kiképzésének, ügyét a szervezeti szabály­zatok (3. §, 8. pont és 11. §. III. pont) rendezik. A meddőség és a megférhetetlenség. Meddőnek tekintendő az a tisztviselő, aki a gondjaira bízott gyűjtemény anyagának könyv­tári, l­evéltári, illetve muzeális és tudományos fel­dolgozása terén huzamosabb időn át nem fejt ki eredményes t­evékenységet. Megférhetetlennek kell tekinteni azt, aki vala­mely intézet belbékéjét olyan mértékben bontja m­eg, hogy a társaival való eredményes együtt­működést ezzel lehetetlenné teszi. Ma a Tanács valakire nézve a meddőséget, illetve a megférhetetlenséget megállapítja, szabályszerű elbánásban részesítése iránt a vallás- és közoktatás­ügyi miniszternek előterjesztést tesz. 8. §. A korhatár. Meddőség és megférhetlenség eseteit kivéve az intézetek tudományos tisztviselői hivatalból csakis 70. életévük betöltésével nyugdíjazhatók. Jogában áll azonban a miniszternek a Tanács előterjesz­tésére a magyar tudományosság kimagasló alakjait 70. életévü­k betöltése után is állásukban megtar­tani, de az ily tisztviselők számfelettivé válnak és­­állásuk betölthető. Az Országos Levéltár. Az Országos Levéltár tudományos intézet, mely­ünk hivatása, hogy 1. levéltári anyagát szakszerűen őrizze, gondozza rendezze és gyarapítsa, rendszeresen tanulmányozza, tudományosan ismertesse és kiadja, a tudományos kutatásokat végző feleknek erre az engedélyt meg­adja s ő’k­i szakszerű útbaigazításokkal ellássa ;­­­ a történelmi megvilágítást igénylő kérdé­­sekben a magyar államnak­ tudományos szak­­véleményeket adjon; 3. nemességig ügyekben szakvéleményt adjon; . az át, oltott iratokról hiteles másolatot ké­szítsen. . .{­ib!J- batolgoknak és hivataloknak pta‘t, mely­ek k­evesek és ennél régebbi keletűek. [­* *• P°ntbRn felsorolt levéltári anyag között 11­ §• Vegyes és átmeneti rendelkezések. I. Az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum és az Egyetemi Könyvtár által az őrizet­ükben­ levő iratokról kiállított másolatok hiteles másolatok természet­ével bírnak. II. Ha valaki az Országos Magyar Gyűjtemény­­egyetem tudományos tisztviselő karába a Magyar Történelmi Társulat Bécsi Tudományos Intéze­tétől vagy a Római Magyar Történeti Intézettől neveztetik ki, amely intézeteknél töltött idő az 1912 . LIIV. törvénycikk határozmányai szerint beszámításra nem alkalmas, a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter a pénzügyminiszter előzetes hozzá­járulásával az illető részére a kinevezéskor bizto­síthatja azt, hogy a főiskolai képzettség megszer­zésétől a fent említett tudományos tisztviselői karba történt kineveztetésig eltelt idő vagy annak egy meghatározott része az ellátás megállapításá­nál az 1912 : LXV. törvénycikk értelmében be­­számolható szolgálati időhöz hozzá fog számít­tatni. A jelen szakasz alapján hozzászámítható időnek tartamát a polgári időszámítás szerint kell meghatározni és az tíz évet meg nem haladhat. III. Az első szervezéskor a Tanácsnak tanár- és műértő tagjait (2. §. 2. és 3. pontja) a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes jelölés nélkül hívja meg s első alkalommal a Tanács szervezeti és ügyviteli szabályzatát is rendeleti uton maga állapítja meg (3. §. 8. pont). IV. Ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter a Tanács munkálatainak megindulása után a Tanács elnökségétől visszavonul (2. §. második bekezdése), az elnököt a Tanács előterjesztésére az első öt évi időköz hátralévő részére nevezi ki. V. E törvény életbeléptétől számított öt év alatt a tudományos tisztviselői karba való kineve­zésre minősít a középiskolai tanári oklevél is (­L !)­AT. Az intézetek személyzetének összlétszámba való egyesítése (4. 8. utolsó bekezdése) alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tudományos tisztviselői karra vonatkozólag az illető tisztviselők tudományos és szolgálati érdemeire való tekin­tettel rangsort készíttet és itt az esetleges helyes­bítéseket foganatosítja. E rangsor megállapítása alkalmával a vallás- és közoktatásügyi miniszter a személyzet bármely tagját szabályszerű elbánás alá vonhatja. ATT. A törvény 1. §-ába­n felsorolt közgyűjte­mények ingatlanainak és ingóságainak az Országos Magyar Gyűjteményegyetemre való átruházása, továbbá a Gyűjteményegyetem javára tett ado­mányok és hagyományok vagyonátruházási illeték alá nem esnek. Akii. A vidéki közgyűjtemények ügyeinek ren­dezéséről a vallás- és közoktatásügyi miniszter köteles külön törvényjavaslatot a­­nemzetgyűlés (országgy­űlés) elé terjeszteni. IX. A törvény életbeléptével hatályukat vesztik a vele ellentétes összes jogszabályok s ezek sorá­ban az 1883. évi I. t.-c. 13. §-ának az Országos Levéltárra vonatkozó rendelkezései is. 12­ §. Végrehajtási záradék. E törvény végrehajtásával a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­kettedik évi augusztus hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k. Magyarország kormányzója, Gróf Bethlen István s. k., m. tár. miniszterelnök. " (P. H.) 1922. ÉVI XX. TÖRVÉNYCIKK a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak beszolgáltatásáról szóló 1897. évi XLI. t.-c. kiegészítéséről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1922. évi szeptember hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyű­lése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Az 1897. évi XLI. t.-c. 1. §-ának első bekezdése következőképen módosittatik: A Magyarországon nyomtatott, gépi sok­szorosítás utján készült nyomdatermékekből a nyomtató tudományos célokra három példányt tartozik ingyen beszolgáltatni, és pedig: 1. egy példányt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, 2. egy példányt a Magyar Tudományos Aka­démiának, 3. egy példányt a Nemzetgyűlés (Képviselő­ház) könyvtárának. 2. §. A nemzetgyűlés (képviselőházi könyv­­táránának beszolgáltatandók a gépi sokszorosí­tás útján kötetes vagy füzetes alakban kiadott, önálló vagy fordított a) jog- és államtudományi művek (politika, alkotmánytörténet és tételes közjog, közigazga­tási és pénzügyi jog, nemzetgazdaságtan és pénz­ügytan, anyagi és alaki magán- és büntetőjog, jogbölcselet, statisztika), c) az egyén, a társadalom, az egyház és a közü­let (állam, vármegye, község) bárminő er­kölcsi, szellemi, gazdasági vagy egyéb élet­­nyilvánulásával, tevékenységével, jelenségével foglalkozó művek, az orvostudományi munkák kivételével, ellenben ideszámítva a röpirat-iro­­dalmat is, c) történeti, föld- és néprajzi művek és tér­képek, az elemi és népoktatás céljait szolgáló tankönyvek és vezérfonalak kivételével, (l) a nagyobb könyvtárak címjegyzékei, c) szótárak, enciklopédiák, t­ évkönyvek, cím- és névtárak. 3. §. Az 1897. évi XLI. t.-c. 1. §-ának második bekezdése, valam­int 2—18. §-ai érvény­ben hagyatnak azzal a kiegészítéssel, hogy az 5—14. §-ok rendelkezései a Nemzetgyűlés (Kép­viselőház) könyvtárára is kiterjesztetnek. 4. §. A vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi miniszterek felhatalmaztatak, hogy a nemzetgyűlés (képviselőház) elnökének átira­tára a 2. §-ban felsorolt csoportokat megfelelő újabbakkal rendeleti úton bővíthessék vagy esetleg megszoríthassák. 5. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba s végrehajtásával a vallás- és közoktatás­­ügyi és az igazságügyi miniszterek bízatnak meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kell Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­kettedik évi augusztus hő harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) Budapest, Közlöny 1922 szeptember A leendő további megőrzés végett át kell adni az Országos Levéltárnak­. Az átadásnak és a szük­ségessé váló selejtezésnek módozatait az Országos Levéltár meghallgatása után a minisztérium külön rendelettel szabályozza. A 2. pontban felsorolt tudományos szakvéle­ményt az Országos Levéltártól csak a vallás- és közoktatásügyi miniszt­er közvetít­ésével lehet kérni. Ha a tudományos szakvélemény szükségessége tekintetében a vallás- és közoktatásügyi és más érdekelt miniszter között nézeteltérés merül fel, a minisztertanács határoz. A 3. és 4. pontban felsorolt tennivalókat az Or­szágos Levéltár a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter által rendeleti úton megállapítandó díjak le­fizetése ellenében látja el. Az ekként befolyó ösz­­szegek az Országos Levéltári Alapba utalandók, mely az Országos Levéltár tudományos feladataira fordítandó (3. §, 11. pont), 10. §. Jogfentartás a budapesti tudományegyetem javára. E törvény a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem, könyvtárára nézve csak abban az esetben nyer alkalmazást, ha ehhez az egyetem hozzájárul. Ha ez alapon az Egyetemi Könyvtár a Tanács fennhatósága alá helyeztetik (1. ij. 5. pont), ez a körülmény a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemnek a könyvtárhoz való egyéb jogait nem érinti.

Next