Budapesti Közlöny, 1922. október (56. évfolyam, 225-250. szám)

1922-10-01 / 225. szám

$ 450 K földbirtokrendezői különdíjat számít­hatnak fel. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és alkalmazást, nyer mindazokban az esetekben, amelyekben a számvevőség az uti­­számlát érvényesítési záradékkal még el nem látta. Budapest, 1922 szeptember 29-én. Dr. Daruváry Géza s. k., m. kir. igazságü­gyminiszter. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kecskeméti rom. kath. leánygimnázium I—VI. osztályainak a nyilvánossági jogot a folyó 1922/23. tanévre megadta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 118.957/1922. II. számú rendelete az orsz. tanári nyugdíjintézet kötelékébe tartozó nyugdíjasok és özvegyek (lakbérnyugdíjpótlékot helyettesítő) drágasági segélypótlékának újabb megállapítása tárgyában. Tekintettel arra, hogy a m. kir. minisztérium­nak 5.990/1922. M. E. számú rendeletével az állami nyugdíjasok és özvegyek részére a 3.500. 1920. M. E, illetőleg a 3.800/1921. M. E. számú rendelettel megállapított lakbérnyugdíjpótlék fel­emeltetett, a m. kir. minisztertanács 1922. évi szeptember hó 22-én tartott ülésében nyert fel­hatalmazás alapján az 1894. évi XXVII-ik t.-c.-kel alkotott, illetőleg az 1914. évi XXXVI t.-c.-kel fenntartott országos tanári nyugdíjinté­zet kötelékébe sorolt nyugdíjasok és özvegyek drágasági segélypótléka tárgyában, az 1921. évi 163.614/IX. számú V. K. M. rendeletnek (közzé­téve a Budapesti Közlönynek 1921. évi 257. számában) részben való módosításával, a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg a következőket rendelem: 1. Az említett nyugdíjintézet kötelékébe tar­tozó és a törvényszerű lakbérnyugdíjnak, vala­mint 886/1919. Évi. számú V. K. M. rendelet szerint az azt kiegészítő vagy az azt helyettesítő lakbérnyugdíj drágasági segélyre jogosult nyug­díjasok és özvegyek drágasági segélypótlékát, amely a 87.082/1920. IX. a., illetőleg a 163.614. 1921. IX. számú V. K. M. rendelettel enge­délyeztetett s amely csakis az elszámolás érde­kében, célszerűségi okokból jelöltetett meg ezzel az elnevezéssel, lényegét tekintve azonban az állami ellátottak részére a fent említett számú rendeletekkel megállapított lakbérnyugdíjpótlék jellegével bír. 1922. évi augusztus hó 1-től kezdve az alábbiak szerint kell megállapítani: a) az állandóan Budapesten lakó ellátottak részére, az őket megillető törvényszerű lakbér­nyugdíj és a 886/1919. évi. számú V. K. M. rendelet szerint az azt kiegészítő vagy az azt helyettesítő lakbérnyugdíj drágasági segély egy évi együttes összegének alapul vétele mellett, abban az esetben ha ez az egy évi együttes összeg, évi 1000 koronát nem halad meg, akkor annak 440°/o-ával, ha ez az évi együttes összeg 1000 K-nál több, de évi 1200 koronát nem halad meg, akkor annak 500*/o-ával, ha ez az évi együttes összeg évi 1200 K-nál több, de évi 1400 koronát nem halad meg, akkor annak 550°/o-ával; ha ez az évi együttes összeg 1400 K-nál több, akkor annak 600%-ával; b) az állandóan nem Budapesten, hanem egyebütt lakó ellátottak részére az őket meg­illető törvényszerű lakbérnyugdíj és a 886/1919. évi. sz. V. K. M. rendelet szerint az azt kiegé­szítő vagy az azt helyettesítő lakbérnyugdíj­­drágasági segély egy évi együttes összegének 360%-ával. 2. Az új összegű drágasági segélypótlékoknak a kiutalványozásával egyidejűleg az eddig meg­állapítva volt drágasági segélypótlékokat be kell szüntetni. 3. Az olyan nyugdíjasok és özvegyek részére, akik az őket megillető törvényszerű lakbérnyug­díjnak és a 8­6/1919. évi. sz. V. K. M. ren­delet szerint az azt kiegészítő vagy az azt helyettesítő lakbérnyugdíjdrágasági segélynek, valamint a drágasági segélypótléknak az 1922.­­ évi augusztus vagy augusztus és szeptember hónapjaira eső részletét már 1922. évi augusz- Budapesti Közlőn? 1922 október 1. tus hó elseje előtt felvették, önként érthetőleg az eddigi és az új összegek közötti különbözet­nek csak 1922. évi augusztus, illetőleg augusz­tus és szeptember hónapjaira eső részletét lehet kifizetni. 4. Az 1921. évi 163.614. sz. V. K. M. ren­deletnek határozmányai a jelen rendelettel nem szabályozott kérdésekben továbbra is érvényben maradnak. Budapest, 1922. évi szeptember hó 30-án. A miniszter helyett: Petri s. k., államtitkár. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 118.967/1922. IX. számú rendelet az orsz. tanstól nyugdíjintézet kötelékébe tartozó nyugdíjasok és özvegyek (lakbérnyugdijpótlékot helyettesítő) drágasági segélypótlékának újabb megállapítása tárgyában. Tekintettel arra, hogy a m. kir. minisztérium­nak 5.990/1922. M. E. számú rendeletével az állami nyugdíjasok és özvegyek részére a 3.500/1920. M. E., illetőleg a 3.800/1921. M. E. számú rendelettel megállapított lakbérnyugdíj­pótlék felemeltetett, a m. kir. minisztertanács 1922. évi szeptember bó 22-én tartott ülésében nyert felhatalmazás alapján, az 1875. évi XXXII. t.-cikkel alkotott, illetőleg az 1891. évi XLIII. t.-cikkel fentartott orsz. tanítói nyug­díjintézet kötelékébe sorolt nyugdíjasok és özvegyek drágasági segélypótléka tárgyában, az 1921. évi 163.613/IX. sz. V. K. M. rendeletnek (közzétéve a Budapesti Közlönynek 1921. évi 257. számában) részben való módosításával, a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg a követ­kezőket rendelem: 1. Az emlitett nyugdíjintézet kötelékébe tar­tozó és az 1919. évi 19.800. Y. K. M. számú rendelet alapján lakbérsegélyre jogosult nyug­díjasok és özvegyek drágasági segélypótlékát, — amely a 145.059/1920., illetőleg a 163.613/1921. Y. K. M. számú rendelettel engedélyeztetett és amely csakis az elszámolás érdekében célszerű­ségi okokból jelöltetett meg ezzel az elnevezéssel, lényegét tekintve azonban az állami ellátottak részére a fent említett számú rendeletekkel meg­állapított lakbérnyugdíjpótlék jellegével bír. — 1922. évi augusztus hó 1-től kezdve az alábbiak szerint kell megállapítani: a) az állandóan Budapesten lakó ellátottak részére, az őket az 1919. évi 19.800. sz. V. K. M. rendelet szerint megillető lakbérsegély alapul­vétele mellett, abban az esetben, ha az évi 1000 K-t nem halad meg, akkor a lakbérsegély egy évi összegének 440°/o-ával, ha az 1000 K-nál több, de évi 1200 K-t nem halad meg, akkor a lakbérsegély egy évi összegén­ek 500%-ával, ha az 1200 K-nál több, de évi 1400 K-t nem halad meg, akkor a lakbérsegély egy évi összegének 550%-ával, ha az 1400 K-nál több, akkor a lakbér­segély egy évi összegének 600%-ával; b) az állandóan nem Budapesten, hanem egyebütt lakó ellátottak részére az őket az 1919. évi 19.800. számú V. K. M. rendelet szerint megillető lakbérsegély egy évi összegének 360%-ával. 2. Az uj összegű drágasági segélypótlékok­nak a kiutalványozásával egyidejűleg az eddig megállapítva volt drágasági segélypótlékokat be kell szüntetni. 3. Az olyan nyugdíjasok és özvegyek részére, akik az őket megillető lakbérsegélynek és drága­sági segélypótléknak az 1922. évi augusztus vagy augusztus és szeptember hónapjaira eső részle­tét már 1922. évi augusztus­ hó 1-je előtt fel­vették, önként érthetőleg az eddigi és az új összegek közötti különbözetnek csak az 1922. évi augusztus, illetőleg augusztus és szeptember hónapjaira eső részletét lehet kifizetni. 4. Az 1921. évi 163.613. számú V. K. M. rendeletnek határozmányai a jelen rendelettel nem szabályozott kérdésekben továbbra is érvény­ben maradnak. Budapest, 1922. évi szeptember hó 30-án. A miniszter helyett: Petri b. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek Z. 41449. számú rendelete a buzanyilásliszt (0, Og és Ogy), valamint a búzadara kivitele alkalmával fizetendő kiviteli illetéknek felemelése tárgyában. A kiviteli illetékről szóló 1920. évi XIII. t.-c. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszter urakkal egyetértőleg a most idézett törvény végrehajtása iránt tett intézke­dések további módositásaképen elrendelem a következőket: 1. §. A buzanyilásliszt (0, Og, Ogg és búza­dara) kiviteli illetékének újabb szabályozása tárgyában 1922. évi julius 8-án 7. 30.611. sz. a. kelt rendeletemet (közzététetett a Budapesti Közlöny 1922. évi 162. számában) akként módosítom, hogy a vámkülföldre kivinni szán­dékolt, búzából készült nullásliszt 0, Og, és Ogg), valamint búzadara minden métermázsája után teltsúly szerint 65 (hatvanöt) kg. búza szolgáltatandó be az államkincstárnak az ezen §-ban idézett rendeletben megállapított feltéte­lek és minőség szerint. 2. §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép életbe, nem érinti azonban a hatályát azoknak a kiviteli engedélyeknek, amelyeket a földmive­­lésügyi m. kir. miniszter úr jelen rendeletem kihirdetése előtt adott ki, miért is csak azokra a szállítmányokra nyer alkalmazást, amelyekre vonatkozó kiviteli engedélyek ennek a rendelet­nek a közzététele napján vagy későbben keltek. Budapest, 1922. évi szeptember hó 30-án. Dr. Kállay Tibor s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A ra. kir. pénzügyminiszternek 1922. évi 128.794. számú rendelete új mintájú bélyeges kincstári útlevélárlapok for­­galombabocsátása tárgyában. (Körrendelet a m­. jár. pénzügyigazgatóságokhoz és pénzügyigazgatósági kirendeltségeihez, a m. kir. központi bélyegraktár és bélyegjelzési hiva­talhoz, a m. kir. kerületi bélyegraktárakhoz és az ezek székhelyeire illetékes m. kir. állam­pénztárakhoz.) A m. kir. belügyminiszter úrral egyetértve 1922. évi október 1-ével új mintájú bélyeges kincstári útlevélárlapokat bocsátok forgalomba. Ezzel kapcsolatban — tekintettel arra, hogy útlevélkiállítás joga, amely a háború alatt az ország egész területén a kormányhatóság részére volt fentartva, az 1903: VI. t.-c. 6. §-ában meg­határozott útlevélkiállító hatóságok hatáskörébe már az 1920. évben visszautaltatott — az útlevél­­kiállító hatóságoknak útlevélárlapokkal való ellátására nézve a jelenleg fennálló s az 1917. évi 156.096. számú pénzügyminiszteri kör rende­letén (közzétéve a Pénzügyi Közlöny 1918. évi 3. számában a 86. lapon) alapuló rend 1922. évi november 1-től kezdve megszüntetem s az utóbbi naptól kezdve az ellátás régi rendjét, az 1904. évi 102.843. számú pénzügyminiszteri körrendelettel (közzétéve a Pénzügyi Közlöny 1904. évi 33. számában a 859. lapon) szabályo­zott rendet visszaállítom. Azzal az eltéréssel azonban, hogy az útlevél­­kiállító hatóságok részére az útlevélárlapokat — szabályszerű megrendelés és az ellenérték előzetes befizetése ellenében — az útlevélkiállító hatóság székhelyén levő kerületi bélyegraktár, illetőleg ha a székhelyén kerületi bélyegraktár nincs, a székhelyéhez legközelebb eső kerületi bélyegraktár szolgáltatja ki. Az útlevélkiállító hatóságok megrendeléseiket és az ellenérték befizetését annál a kerületi bélyegraktárnál teszik meg, amelyhez útlevél­­árlappal való ellátás tekintetében utalva vannak. Abban az esetben pedig, ha ez a kerületi bélyeg­raktár nem állampénztár, a megrendelést és az ellenérték befizetését annál az állampénztárnál teljesítik, amely az útlevélárlapok kiszolgálta­tására hivatott kerületi bélyegraktár székhelyére illetékes. Az­ egyes kerületi bélyegraktárakhoz utalt útlevélkiállító hatóságokat az ehhez a rendelet­hez mellékelt kimutatás tünteti fel. _A régi mintájú útlevélárlapok mindaddig, míg a készlet tart, továbbra is forgalomban maradnak.

Next