Budapesti Közlöny, 1922. november (56. évfolyam, 251-275. szám)
1922-11-01 / 251. szám
Budapest, 1922 251. szám. Szerda, november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: az első 10 szőért 40 R, minden további 10 vagy kevesebb szóért 5 K. Ezenfelül beküldendő úz esetkpcs nyugtabélyeg és tíz esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő éra. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalon Értesítő nélküli Egéna «vra cso kor. Félév» 1 80 kar. Negyedévre 240 kor. Kiadóhivatal: VII., Bárkóczi-út 64. az Athenaeum-épület Telefon : József 15-9E Magánhirdetések Egyhatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 8 &» Kétszer vagy többször beiktatva 10*/. engedmény. Szerkesztőség s III. Kerület, UtlMtazl-flt 54, «an». Telefon i Jösset 2021 Egyes szem ara 6 oldal terjedelemig «K Owe » » » 16 » » De — a @ » további t oldalan kaoté» 60a A Hivatalos Értesítő éra ............ 6» •— » HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére Miskolczy Lajost, Hajdú vármegye és Debreczen szabad királyi város főispánját Bihar vármegye főispáni teendőinek ellátásával megbízom. Kelt Budapesten, 1922. évi október hó 23. napján. Horthy s. k. Rakovszky s. k. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Hieronymiái és Szalágyi Egyed vasúti és hajózási főfelügyelőknek a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, továbbá Stoll Károly és dr. Alszeghy Béla vasúti és hajózási biztosoknak a magyar királyi vasúti és hajózási felügyelői címet adományozom. Kelt Budapesten, 1922. évi október hó 19. napján. Horthy s. k. Walko Lajos a. k. legfeljebb a bizottság megbízatásának hátralevő idejére terjedő hatálylyal kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Brózik Dezső berettyóújfalui és Juhász József debreczeni gazdasági szaktanítókat a VII. fizetési osztályba, Szabó Sándor kalocsai és Riedlmayer János hajdúszoboszlói gazdasági szaktanítókat a VIII. fizetési osztályba, Nikel János kiskundorozsmai és Károlyi László monori gazdasági szaktanítókat a IX. fizetési osztályba kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Rothermann Vilmos okleveles gazdát ideiglenes minőségű m. kir. gazdasági segédfelügyelővé nevezte ki. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Audli Lajost, az önálló gazdasági népiskolák szakfelügyeletével megbízott és a vallás- és a közoktatásügyi minisztériumba szolgálattételre beosztott önálló állami gazdasági népiskolai igazgatót a VI. fizetési osztályba" kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1922. évi szeptember hó 20. napján. Horthy s. k. Gróf Biebehberg Kuno s. k. A nemzetgyűlés elnöke a nemzetgyűlés gyorsirodájában dr. Fábró Henrik gyorsirodai tanácsosi címmel felruházott .gyorsirodai osztálytanácsost az V. fizetési osztályba gyorsirodai tanácsossá, illetőleg főnökké, dr. Siklóssy László gyorsirodai titkárt a VI. fizetési osztályba gyorsirodai osztálytanácsossá, dr. Bründl Károly gyorsirodai fogalmazót a VII. fizetési osztályba gyorsirodai segédtitkárrá és dr. Nesz Gyula gyorsirodai segédfogalmazót a IX. fizetési osztályba gyorsirodai fogalmazóra nevezte ki, továbbá dr. Rajkc Busán gyorsirodai tanácsosi címmel felruházott gyorsirodai osztálytanácsost a gyorsirodai másodfőnöki teendők végzésével bizt meg. _______ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Sági Istvánt, az állami Erzsébet nőiskola polgári iskolai tanárnőképző főiskolájához a magyar nyelvészet előadására beosztott tanárt az Orsz. Polgáriskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjává a magyar nyelvészetre további intézkedésig, de A magyar királyi minisztérium 8.888. 1922. M. E. számú rendelete a betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. A magyar királyi minisztérium a betegségi és a balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról Szőlő 6.400/1919. M. E. számú rendeletnek (M. B. T. 1919. évf. 1 730. lap) és az ezt kiegészítő és módosító rendeleteknek további kiegészítése és ráadositása képen az 1990. f. f.-c. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : I. Betegségi biztosítás. 1. §. Az 1907 : XIX. t.-c. 1. és 2. §-ában felsorolt alkalmazottak közül a tisztviselők, a művezetők, a kereskedősegédek és általában a hasonló állásban levő, rendszerint évi vagy havi fizetéssel alkalmazottak betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek, ha munkabérük évenként 240.000 koronát, illetőleg naponként 800 koronát meg nem halad. 2. §. Betegség esetére — amennyiben valamely törvényes rendelkezés alapján nem esnek betegségi kötelező biztosítás hatálya alá — orvosi vizsgálat nélkül és tekintet nélkül életkorukra, az 1907 :XIX. t.-c. hatálya alá eső pénztárakkal szerződéses viszonyban álló szülésznők önként biztosíthatják magukatannál a pénztárnál, amelylyel szerződésük van. Ha a szülésznőnek több pénztárral és ezek között kerületi munkásbiztosító pénztárral is van szerződése, a biztosítást a lakóhelyére illetékes kerületi munkásbiztosító pénztár látja el, egyéb esetekben pedig a szülésznő a vele szerződéses viszonyban álló pénztárak közül bármelyiknél biztosíthatja magát. Többszörös biztosításnak nincs helye. A szülésznő napibérosztályának megállapításánál számításba kell venni a szülésznői foglalkozásból eredő összes keresetét (a pénztári javadalmazáson felül egyéb szülésznői jövedelmét, magángyakorlatból eredő keresetét stb.). A szülésznő az önkéntes belépés alkalmával keresetét a valóságnak megfelelően a biztosítást teljesítő pénztárnál bejelenteni köteles. A bejelentés valótlansága a tagság elvesztését vonja maga után. Ugyancsak köteles a szülésznő a keresetében beállott változást is ennek bekövetkezésétől számított nyolc nap alatt a tagság különbeni elvesztésének terhével bejelenteni. A valótlan bejelentés következtében jogtalanul kiszolgáltatott segélyeket és a pénztárnak ebből eredő egyéb kárát a szülésznő mindenesetre megtéríteni köteles. A szerződéses viszony megszűnésével a szülésznőnek ezen az alapon szerzett önkéntes tagsága megszűnik. Egyebekben a jelen §. alapján való önkéntes tagságra is a betegségi önkéntes biztosításra vonatkozó általános szabályok irányadók. 3. §. Az, aki a munkaadótól vagy ily szolgáltatmány nyújtására hivatott intézménytől mint a betegség esetére biztosítottnak özvegye vagy más családtagja nyugdíjban, baleseti járadékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellátásban részesül — ha kereseti foglalkozást tényleg nem gyakorol — orvosi vizsgálat és életkorra való tekintet nélkül betegség esetére önként biztosítható, ha az erre irányuló igényt a nyugdíj, a baleseti járadék vagy az ezekkel egy tekintet alá eső ellátás joghatályos megállapításától számított három hónap alatt a pénztárnál bejelenti. A jelen rendelet hatálybalépése után három hónapon belül önkéntes tagságra vonatkozó kérelmüket előterjeszthetik azok is, akikre az első bekezdésben megállapított három hónap egészben vagy részben lejárt, de a jogosítságnak egyébkénti feltételei fennforognak. A jelentt alapján önként biztosítottak táppénzre nem igényjogosultak és ezek napibérosztályát az alapszabály vágja (Budapesti Közlöny 1921. évi Október 14. napján megjelent 230. számában kihirdetett) 8524/1921. M. E. számú rendelet 2. §-ának utolsó bekezdésében megjelölt rendelet állapítja meg. 4. §. Nem lehet önkéntesen biztosított, sem önként továbbfizető nem maradhat, akinek mint alkalmazottnak keresete évenkénti 360.000 koronát, illetőleg naponkénti 1200 koronát meghalad, 5. §. A napibérosztály megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a természetben nyújtott járandóságokat, amelyeket a munkaadó szerződéses vagy ezzel egyenlő hatályú jogalapon alkalmazottjának betegsége tartamára kiszolgáltatni köteles, ha ezt a munkábalépés vagy a kötelezettség jogalapjának keletkezése alkalmával a pénztárnál szabályszerűen bejelenti. 6. §. Az a háztartási munkaadó, aki rendszerint egynél több háztartási alkalmazottat foglalkoztat, ily alkalmazottai betegségi biztosítási járulékát az átlagos napibér 6°/6-a alapján fizeti. 7. §. A pénztár a biztosított nőnek járó szoptatási segély fejében naponként másfél liter tejet, az igényjogosult női családtagnak járó szoptatási segély fejében pedig naponként egy liter tejet természetben szolgáltat ki. Ha a pénztár a tejet természetben kiszolgáltatni nem tudja, a biztosított nőttek naponként 100 korona, az igényjogosult női családtagnak pedig naponként 75 korona készpénzsegélyt fizet. A népjóléti és munkaügyi miniszter a készpénzsegély összegét rendelettel módosíthatja. A biztosítottal egy háztartásban élő igényjogosult női családtag terhességi és gyermekágyi segélyének legnagyobb összege napi 300 korona. 8. §. Az 1907: XIX. t.-c. 51. §-ában és a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 14. §-ában felsorolt segélyeken kívül az 1907: XIX. t.-c. 51. §-ának utolsó bekezdésében megállapított feltétellel a következő segélyek is adhatók: 1. költségesebb gyógyászati segédeszköz (műkar, műláb, rögzítőtök stb.) oly tagnak, illetőleg oly tag igényjogosult családtagjának, aki a pénz. Egyes számára 13 korona 50 fillér.