Budapesti Közlöny, 1922. november (56. évfolyam, 251-275. szám)

1922-11-01 / 251. szám

Budapest, 1922 251. szám. Szerda, november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: az első 10 szőért 40 R, minden további 10 vagy kevesebb szóért 5 K. Ezenfelül beküldendő úz esetk­pcs nyugtabélyeg és tíz esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő éra. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalon Értesítő nélküli Egéna «vra cso kor. Félév» 1 80 kar. Negyedévre 240 kor. Kiadóhivatal: VII., Bárkóczi-út 64. az Athenaeum-épület Telefon : József 15­-9E Magánhirdetések­­ Egy­hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 8 &» Kétszer vagy többször beiktatva 10*/. engedmény. Szerkesztőség s III. Kerület, UtlMtazl-flt 54, «an». Telefon i Jösset 20­21 Egyes szem ara 6 oldal terjedelemig «K Owe » » » 16 » » De — a @­­ » további t oldalan kaoté» 60a A Hivatalos Értesítő éra ............ 6» •— » HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi belügyminiszter elő­terjesztésére Miskolczy Lajost, Hajdú vár­megye és Debreczen szabad királyi város főispánját Bihar vármegye főispáni teen­dőinek ellátásával megbízom. Kelt Budapesten, 1922. évi október hó 23. napján. Horthy s. k. Rakovszky s. k. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Hieronymi­­ái és Szalágyi Egyed vasúti és hajózási fő­felügyelőknek a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, továbbá Stoll Károly és dr. Alszeghy Béla vasúti és hajózási bizto­soknak a magyar királyi vasúti és hajó­zási felügyelői címet adományozom. Kelt Budapesten, 1922. évi október hó 19. napján. Horthy s. k. Walko Lajos a. k. legfeljebb a bizottság megbízatásának hátralevő idejére terjedő hatálylyal kinevezte. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Brózik Dezső berettyóújfalui és Juhász József debreczeni gazdasági szaktanítókat a VII. fize­tési osztályba, Szabó Sándor kalocsai és Riedl­­mayer János hajdúszoboszlói gazdasági szak­tanítókat a VIII. fizetési osztályba, Nikel János kiskundorozsmai és Károlyi László monori gaz­dasági szaktanítókat a IX. fizetési osztályba kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Rother­­mann Vilmos okleveles gazdát ideiglenes minő­ségű m. kir. gazdasági segédfelügyelővé nevezte ki. A magyar királyi vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére Audli Lajost, az önálló gazdasági népiskolák szakfelügyeletével megbízott és a vallás- és a közoktatásügyi minisztériumba szol­gálattételre beosztott önálló állami gaz­dasági népiskolai igazgatót a VI. fizetési osztályba" kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1922. évi szeptember hó 20. napján. Horthy s. k. Gróf Biebehberg Kuno s. k. A nemzetgyűlés elnöke a nemzetgyűlés gyors­irodájában dr. Fábró Henrik gyorsirodai taná­csosi címmel felruházott .gyorsirodai osztály­­tanácsost az V. fizetési osztályba gyorsirodai tanácsossá, illetőleg főnökké, dr. Siklóssy László gyorsirodai titkárt a VI. fizetési osztályba gyorsirodai osztálytanácsossá, dr. Bründl Károly gyorsirodai fogalmazót a VII. fizetési osztályba gyorsirodai segédtit­kárrá és dr. Nesz Gyula gyorsirodai segédfogalmazót a IX. fizetési osztályba gyorsirodai fogalmazóra nevezte ki, továbbá dr. Rajkc Busán gyorsirodai tanácsosi cím­mel felruházott gyorsirodai osztálytanácsost a gyorsirodai másodfőnöki teendők végzésével bizt­­ meg. _______ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Sági Istvánt, az állami Erzsébet nőiskola pol­gári iskolai tanárnőképző főiskolájához a magyar nyelvészet előadására beosztott tanárt az Orsz. Polgáriskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjává a magyar nyelvészetre további intézkedésig, de A magyar királyi minisztérium 8.888. 1922. M. E. számú rendelete a betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabá­lyozásáról szóló 5.400/1919. M. E. számú rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. A magyar királyi minisztérium a betegségi és a balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról Szőlő 6.400/1919. M. E. számú rendeletnek (M. B. T. 1919. évf. 1 730. lap) és az ezt kiegészítő és módosító rendeleteknek további kiegészítése és ráadositása képen az 1990. f. f.-c. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : I. Betegségi biztosítás. 1. §. Az 1907 : XIX. t.-c. 1. és 2. §-ában felsorolt alkalmazottak közül a tisztviselők, a művezetők, a kereskedősegédek­ és általában a hasonló állásban levő, rendszerint évi vagy havi fizetéssel alkalmazottak betegségi biztosí­tási kötelezettség alá esnek, ha munkabérük évenként 240.000 koronát, illetőleg naponként 800 koronát meg nem halad. 2. §. Betegség esetére — amennyiben vala­mely törvényes rendelkezés alapján nem esnek betegségi kötelező biztosítás hatálya alá — orvosi vizsgálat nélkül és tekintet­ nélkül élet­korukra, az 1907 :XIX. t.-c. hatálya alá eső pénztárakkal szerződéses viszonyban álló szü­lésznők önként biztosíthatják magukat­­annál a pénztárnál, amelylyel­ szerződésük van. Ha a szülésznőnek több pénztárral és ezek között kerületi munkásbiztosító pénztárral is van szer­ződése, a biztosítást a lakóhelyére illetékes kerületi munkásbiztosító pénztár látja el, egyéb esetekben pedig a szülésznő a vele szerződéses viszonyban álló pénztárak közül bármelyiknél biztosíthatja magát. Többszörös biztosításnak nincs helye. A szülésznő napibérosztályának megállapítá­sánál számításba kell venni a szülésznői foglal­kozásból eredő összes keresetét (a pénztári java­dalmazáson felül egyéb szülésznői jövedelmét, magángyakorlatból eredő keresetét stb.). A szülésznő az önkéntes belépés alkalmával keresetét a valóságnak megfelelően a biztosítást teljesítő pénztárnál bejelenteni köteles. A beje­lentés valótlansága a tagság elvesztését vonja maga után. Ugyancsak köteles a szülésznő a keresetében beállott változást is ennek bekövet­kezésétől számított nyolc nap alatt a tagság különbeni elvesztésének terhével bejelenteni. A valótlan bejelentés következtében jogtalanul kiszolgáltatott segélyeket és a pénztárnak ebből eredő egyéb kárát a szülésznő mindenesetre meg­téríteni köteles. A szerződéses viszony megszűnésével a szülész­nőnek ezen az alapon szerzett önkéntes tagsága megszűnik. Egyebekben a jelen §. alapján való önkéntes tagságra is a betegségi önkéntes biztosításra vonatkozó általános szabályok irányadók. 3. §. Az, aki a munkaadótól vagy ily szol­­gáltatmány nyújtására hivatott intézménytől mint a betegség esetére biztosítottnak özvegye vagy más családtagja nyugdíjban, baleseti jára­dékban vagy ezekkel egy tekintet alá eső ellá­tásban részesül — ha kereseti foglalkozást tényleg nem gyakorol — orvosi vizsgálat és életkorra való tekintet nélkül betegség esetére önként biztosítható, ha az erre irányuló igényt a nyugdíj, a baleseti járadék vagy az ezek­kel egy tekintet alá eső ellátás joghatályos megállapításától számított három hónap alatt a pénztárnál bejelenti. A jelen rendelet hatálybalépése után három hónapon belül önkéntes tagságra vonatkozó kérelmüket előterjeszthetik azok is, akikre az első bekezdésben megállapított három hónap egészben vagy részben lejárt, de a jogosítságnak egyébkénti feltételei fennforognak. A jelen­tt alapján önként biztosítottak táp­pénzre nem igényjogosultak és ezek napibérosz­­­tályát az alapszabály vágj­a (Budapesti Köz­löny 1921. évi Október 14. napján megjelent 230. számában kihirdetett) 8­524/1921. M. E. számú rendelet 2. §-ának utolsó bekezdésében megjelölt rendelet állapítja meg. 4. §. Nem lehet önkéntesen biztosított, sem önként továbbfizető nem maradhat, akinek mint alkalmazottnak keresete évenkénti 360.000 koro­nát, illetőleg naponkénti 1200 koronát meghalad, 5. §. A napibérosztály megállapításánál figyel­men kívül kell hagyni azokat a természetben nyújtott járandóságokat, amelyeket a munkaadó szerződéses vagy ezzel egyenlő hatályú jogalapon alkalmazottjának betegsége tartamára kiszolgál­tatni köteles, ha ezt a munkábalépés vagy a kötelezettség jogalapjának keletkezése alkalmá­val a pénztárnál szabályszerűen bejelenti. 6. §. Az a háztartási munkaadó, aki rend­szerint egynél több háztartási alkalmazottat fog­lalkoztat, ily alkalmazottai betegségi biztosítási járulékát az átlagos napibér 6°/6-a alapján fizeti. 7. §. A pénztár a biztosított nőnek járó szop­tatási segély fejében naponként másfél liter tejet, az igényjogosult női családtagnak járó szoptatási segély fejében pedig naponként egy liter tejet természetben szolgáltat ki. Ha a pénztár a tejet természetben kiszolgál­tatni nem tudja, a biztosított nőttek naponként 100 korona, az igényjogosult női családtagnak pedig naponként 75 korona készpénzsegélyt fizet. A népjóléti és munkaügyi miniszter a készpénz­segély összegét rendelettel módosíthatja. A biztosítottal egy háztartásban élő igény­jogosult női családtag terhességi és gyermek­ágyi segélyének legnagyobb összege napi 300 korona. 8. §. Az 1907: XIX. t.-c. 51. §-ában és a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 14. §-ában felsorolt segélyeken kívül az 1907: XIX. t.-c. 51. §-ának utolsó bekezdésében megállapított feltétellel a következő segélyek is adhatók: 1. költségesebb gyógyászati segédeszköz (mű­­kar, műláb, rögzítőtök stb.) oly tagnak, illetőleg oly tag igényjogosult családtagjának, aki a pénz­. Egyes szám­ára 13 korona 50 fillér.

Next