Budapesti Közlöny, 1922. november (56. évfolyam, 251-275. szám)
1922-11-01 / 251. szám
tárnak nem volt az igény érvényesítését közvetlenül megelőző két éven belül egy évig tagja; 2. a rágóképesség helyreállítása céljából műfog és műfogsor oly tagnak, aki a pénztárnak nem volt az igény érvényesítését közvetlenül megelőző két éven belül egy évig tagja; 3. csecsemőkelengye a megállapítandó mértékben. 9. §. Nyilvánossági jellegű kórházban ápolt tagok, illetőleg igényjogosult családtagok után a pénztár — az 1907. évi XIX. törvénycikk 59. §-ának első bekezdésében megszabott korlátok között — azt az ápolási díjat űzeti, amelyet a népjóléti és munkaügyi miniszter az Országos Betegápolási Alap, illetőleg az államkincstár terhére ápolt betegek után megállapított. II. Balesetbiztosítás. 10. §. Az 1907 : XIX. t.-c. és az ezt kiegészítő vagy módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál baleset esetére biztosított sérülteknek, úgyszintén a baleset következtében elhalt ily sérültek hozzátartozóinak kártalanítása tekintetében a biztosítottak javadalmazását az 1923. évi január hó 1-től kezdődőleg évi 72.000 korona összegig kell számításba venni. Az 1923. évi január hó 1. előtt történt balesetekből származó kártalanítási igényekre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. 11. §: Az 1922. évi december hó 31. napját követő időben történt baleset alapján a biztosítottak, illetőleg igényjogosult hozzátartozóik kártalanításánál a 72.000 koronát meghaladó évi beszámítható javadalmazás egyharmad részének alapul vételével és a járadék megállapítására vonatkozó szabályok szerint járadékpótlékot kell megállapítani. A javadalmazásnak 120.000 koronát meghaladó része a járadékpótlék szempontjából sem vehető figyelembe. A balesetbiztosítás költségeinek felosztásánál és kirovásánál a biztosított javadalmazása csak évi 120.000 koronáig vehető figyelembe. 12. §. Azok a kézműves iparosok, akik ötnél több alkalmazottat rendszerint nem foglalkoztatnak, 1923. évi január hó 1. napjától kezdve minden egyes alkalmazottért heti 5 korona balesetbiztosítási díjat fizetnek. Azok a háztartási munkaadók, akik rendszerint csak egy háztartási alkalmazottat foglalkoztatnak, a háztartási alkalmazottért heti 3 korona balesetbiztosítási díjat, azok pedig, akik egynél több háztartási alkalmazottat foglalkoztatnak, minden egyes alkalmazottért heti 5 korona balesetbiztosítási díjat fizetnek. A jelentt alapján járó balesetbiztosítási díjat abban az esetben is fizetni kell, ha a munkaviszony egy hétnél rövidebb ideig tart. A balesetbiztosításra kötelezett egyéb kézműves iparosok a balesetbiztosítás költségeit az 1907 : XIX. t.-c. 36., illetőleg 39. §-a szerint viselik. 13. §. Azok a baleseti sérültek és a baleset következtében elhaltaknak azok az igényjogosult hozzátartozói, akik az 1907. évi XIX. t.-cikk és az ezt kiegészítő vagy módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztositó Pénztártól 1923. évi január hó 1. előtt bekövetkezett balesetből kifolyólag járadékban részesülnek, az 1923. évi első esedékességi naptól további intézkedésig ugyancsak járadékpótlékot kapnak. Ezeknek járadékpótléka a (Budapesti Közlöny 1921. évi december hó 14. napján megjelent,181. számában kihirdetett) 10.547/1921. M. E. számú rendelet 7. §-a értelmében járó pótlék figyelmen kívül hagyásával számításba vett járadéknak 3500°/o-a, ha a baleset az 1918. év végéig történt, 1700°/o-a, ha a baleset az 1919. vagy az 1920. évben történt. Ha a baleset az 1921. évben történt a (Budapesti Közlöny 1920. évi december hó 23. napján megjelent 294. számában kihirdetett) 10.624/1920. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján kiszámított járadékpótlék kilencszeres összegét Ha pedig a baleset az 1922. évben történt, a 10.647/1921. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján kiszámított járadékpótlék hétszeres összegét kell járadékpótlékképen megállapítani. Azok, akiknek járadéka az úgynevezett tanácsköztársaság idejében alkalmazásban volt szabályok, illetőleg az 5.400/1919. M. E. számú rendelet intézkedései szerint állapíttatott meg, tekintet nélkül a baleset bekövetkezésének idejére, 1700°/6-os járadékpótlékban részesülnek. Ha azonban a járadéknak és az így megszabott pótléknak összege kevesebb, mint, az 1918. évben érvényben volt szabályok szerint kiszámított járadéknak és a jelent. második bekezdése szerint a járadék alapulvételével kiszámított járadékpótléknak összege, a járadékpótlékot a különbözet összegével fel kell emelni. 14. §. A járadékpótlékokat az Országos Munkásbiztosító Pénztár külön kérelem nélkül hivatalból állapítja meg és a járadékkal együtt előre fizeti. A jogorvoslatok azonosak azokkal, amelyek a járadékok tárgyában érvényesíthetők. 15. §. A járadéknak, illetőleg a járadéknak és a járadékpótléknak együttes havi összegét felfelé egész koronákra kell kiegészíteni. 16. §. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár azoknak, akiknek járadéka, illetőleg járadéka és járadékpótléka együtt havi 200 koronát meg nem halad, a megállapított összeget január és július hónapokban a megfelelő esedékességi napon fél évi részletekben előre fizeti. 17. §. A 10.624/1920. M. E. számú rendelet 8. §-ának második bekezdésében és 12—14. §-ában foglalt rendelkezések a jelen rendelet alapján megállapított járadékpótlékokra is megfelelő alkalmazást nyernek. Korábbi rendeleteknek a járadékpótlékokra vonatkozó rendelkezései az 1922. évi utolsó esedékességi napig hatályosak. III. Vegyes és záró rendelkezések. 18. §. Az 1907: XIX. t.-c.-ben szabályozott betegségi és baleseti biztosításra vonatkozó statisztikai adatoknak összeállítása és a pénztárak által gyűjtött adatoknak feldolgozása a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal feladata. Az adatok gyűjtését és feldolgozását a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel szabályozza. 19. §. Ha a pénztár a betegségi biztosítási járulékokról és a balesetbiztosítási díjakról szóló fizetési meghagyást vagy a balesetbiztosítási járulékokról és járulékelőlegekről szóló kirovó értesítést saját alkalmazottja útján kézbesíti a munkaadónak, fizetési meghagyásban (kirovó értesítésben) a kézbesítés fejében járó összeget a munkaadó terhére fel kell számítani. A munkaadó terhére felszámítható díj mértékét a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. Ha a fizetési meghagyást vagy a kirovóértesítést posta útján kézbesítik, a postai bérmentesítés költségét a munkaadó terhére szintén fel kell számítani. 20. §. Amennyiben a törvény szerint súlyosabb beszámítású büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és a 4.790/1917. M. E. számú (M. B. T. 1917. évfolyam 2.369. lap) rendelet 40. §-ában megállapított büntető rendelkezések alá esik: 1. az a munkaadó, aki biztosításra kötelezett alkalmazottjának munkába lépését, annak fizetését vagy bérét, a munkaviszonyban beállott változást vagy annak a munkából történt kilépését egyáltalában nem vagy nem a törvényes határidőben vagy nem a törvényes szabályok szerint jelenti be; 2. az a munkaadó, aki balesetbiztosításra kötelezett üzemét vagy az üzemben vagy az üzem tulajdonosának személyében beállott, változásokat egyáltalában nem vagy nem a törvényes határidőben vagy nem a törvényes szabályok szerint jelenti be. Az 1907: XIX. t.-c. 187. §-a, 188. §. a) pontja és 190. §. b) pontja hatályon kívül helyeztetik. 21. §. A jelen rendeletnek a betegségi biztosításra vonatkozó rendelkezései (189. §.) 1922. évi ,december hó 4. napján, a balesetbiztosításra vonatkozó rendelkezései (10—17. §.) 1923. évi január hó 1. napján, egyéb rendelkezései pedig a kihirdetés napján lépnek hatályba. A pénztárak feljogosíttatnak, hogy a jelen rendelet kihirdetése után a munkaadókra egy ízben betegségi biztosítási járulékelőleget rójanak ki. A járulékelőleg az 1922. évi augusztus hóra előírt betegségi biztositási járuléknak minden egyes munkaadóra eső négyszeresét meg nem haladhatja és azt 15 nap alatt kell a pénztárhoz a betegségi biztositási járulékok befizetésére vonatkozó törvényes következmények terhével beszolgáltatni. A A m. kir. minisztériumnak 8.908/1922. M. E. számú rendelete a kivételes hatalom alapján kibocsátott egyes rendeletek hatályon kivül helyezése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1922:XVII.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezés alapján a következőket rendeli: 1. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján hatályukat vesztik a kivételes hatalom alapján kibocsátott és hatályukban a 6.976/1922. M. E. számú rendelettel ideiglenesen fenntartott alábbi rendeletek: 4.401/1915. M. E. A jelen háború alkalmából a szolgálati időhöz hozzászámítandó hadiévek tárgyában. 269/1916. M. E. A részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlésének idejéről, a mérleg készítéséről és a nyereség felosztásáról. 5.151/1919. M. E. A forgalomban levő egyes fizetési eszközök értékének szabályozásával kapcsolatos magánjogi viszonyok és egyéb jogi vonatkozások tárgyában. 6.024/1919. M. E. A részvénytársaságok és a szövetkezetek mérlegéről és közgyűléséről. 7.254/1920. M. E. A pénzintézeteknél elhelyezett gyanús betétek, folyószámlakövetelések és letétek zárolása és a reájuk vonatkozó igények érvényesítése. 8.790/1920. M. E. A kiviteli és behozatali csempészet megakadályozása. 9.860/1920. M. E. Az 5.510/1919. M. E., valamint a 8.790/1920. M. E. számú rendeletek részben való módosítása. 847/1921. M. E. A só, konyhasó, marhasó és iparsó árának újabb megállapítása és az ezzel kapcsolatos tennivalók. 1.120/1921. M. E. A pénzintézeteknél elhelyezett egyes zárt letétek felnyitása. 1.200/1921. M. E. A pénzintézeteknél elhelyezett gyanús betétek, folyószámla követelések és letétek zárolása és a reájuk vonatkozó igények érvényesítése tárgyában a 7.254/1920. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet módosítása. 2.830/1921. M. E. A francia állampolgárok javára fennálló egyes tartozások tekintetében a trianoni békeszerződés 231. cikke b) pontjából folyó állami felelősség csökkentése. 4.213/1921. M. E. A só árának újabb megállapításáról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról szóló 874/1921. M. E. számú rendelet módosítása. 7.328/1921. M. E. A francia állampolgárok javára fennálló egyes pénztartozások rendezéséről szóló 2.547/1921. M. E. számú rendeletben megállapított határidők meghosszabbítása és ezzel kapcsolatos rendelkezések. 1.266/1922. M. E. A kispesti "Wekerle állami munkástelepi lakások után fizetendő közüzemi pótlék megállapítása. 21.022/1920. P. M. A hamispénz forgalmának ideje alatt hatósági letétbe vett összegek pénztári számvitele és kiszolgáltatása körül követendő eljárás. 5.326/1921. P. M. A só árának újabb megállapításáról szóló 847/1921. M. E. számú rendelet végrehajtása. 5.533/1921. P. M. A győri ipartelepek r.-t. budapesti bejegyzett cég fizetési halasztásának meghosszabbítása. 40.849/1921. P. M. Pénzügyminiszteri hirdetmény a 2.547/1921. M. E. számú kormányrendelet végrehajtása tárgyában. 57.920/1921. P. M. Pénzügyminiszteri hirdetmény a francia hitelezőkkel kötendő magánegyességek bejelentésénél követendő eljárás szabályozása tárgyában. 116.160/1921. P. M. A pénzügyminiszteri hirdetmény a 7.328/1921. M. E. számú kormányrendelet végrehajtása tárgyában. 2. §. Az ezen rendelet 1. §-ának rendelkezése következtében hatályukat vesztett rendeleteket . az 1922: XVII. t.-c. 6. §-a értelmében a hatá- Budapesti Közlöny 1922 november 1. járulékelőleget 1923. évi április hónaptól kezdve négy hónapon át havi egyenlő részletekben kell a munkaadók terhére előírt betegségi biztosítási járulékokba beszámítani. 22. §. Ezt a rendeletet a népjóléti és munkaügyi minszter hajtja végre. Budapest, 1922. évi október hó 27-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök.