Budapesti Közlöny, 1922. november (56. évfolyam, 251-275. szám)

1922-11-01 / 251. szám

­­ tárnak nem volt az igény érvényesítését közvet­lenül megelőző két éven belül egy évig tagja; 2. a rágóképesség helyreállítása céljából mű­­fog és műfogsor oly tagnak, aki a pénztárnak nem volt az igény érvényesítését közvetlenül megelőző két éven belül egy évig tagja; 3. csecsemőkelengye a megállapítandó mér­tékben. 9. §. Nyilvánossági jellegű kórházban ápolt tagok, illetőleg igényjogosult családtagok után a pénztár — az 1907. évi XIX. törvénycikk 59. §-ának első bekezdésében megszabott kor­látok között — azt az ápolási díjat űzeti, amelyet a népjóléti és munkaügyi miniszter az Országos Betegápolási Alap, illetőleg az állam­kincstár terhére ápolt betegek után megállapított. II. Balesetbiztosítás. 10. §. Az 1907 : XIX. t.-c. és az ezt kiegészítő vagy módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztosító Pénztárnál baleset esetére biztosított sérülteknek, úgyszintén a bal­eset következtében elhalt ily sérültek hozzá­tartozóinak kártalanítása tekintetében a bizto­sítottak javadalmazását az 1923. évi január hó 1-től kezdődőleg évi 72.000 korona összegig kell számításba venni. Az 1923. évi január hó 1. előtt történt balesetekből származó kártala­nítási igényekre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. 11. §: Az 1922. évi december hó 31. napját követő időben történt baleset alapján a biztosí­tottak, illetőleg igényjogosult hozzátartozóik kár­talanításánál a 72.000 koronát meghaladó évi beszámítható javadalmazás egyharmad részének alapul vételével és a járadék megállapítására vonatkozó szabályok szerint járadékpótlékot kell megállapítani. A javadalmazásnak 120.000 koronát meg­haladó része a járadékpótlék szempontjából sem vehető figyelembe. A balesetbiztosítás költségeinek felosztásánál és kirovásánál a biztosított javadalmazása csak évi 120.000 koronáig vehető figyelembe. 12. §. Azok a kézműves iparosok, akik ötnél több alkalmazottat rendszerint nem foglalkoz­tatnak, 1923. évi január hó 1. napjától kezdve minden egyes alkalmazottért heti 5 korona bal­esetbiztosítási díjat fizetnek. Azok a háztartási munkaadók, akik rend­szerint csak egy háztartási alkalmazottat fog­lalkoztatnak, a háztartási alkalmazottért heti 3 korona balesetbiztosítási díjat, azok pedig, akik egynél több háztartási alkalmazottat fog­lalkoztatnak, minden egyes alkalmazottért heti 5 korona balesetbiztosítási díjat fizetnek. A jelen­tt alapján járó balesetbiztosítási díjat abban az esetben is fizetni kell, ha a munka­­viszony egy hétnél rövidebb ideig tart. A balesetbiztosításra kötelezett egyéb kéz­műves iparosok a balesetbiztosítás költségeit az 1907 : XIX. t.-c. 36., illetőleg 39. §-a szerint viselik. 13. §. Azok a baleseti sérültek és a baleset következtében elhaltaknak azok az igényjogosult hozzátartozói, akik az 1907. évi XIX. t.-cikk és az ezt kiegészítő vagy módosító törvényes rendelkezések alapján az Országos Munkásbiz­tositó Pénztártól 1923. évi január hó 1. előtt bekövetkezett balesetből kifolyólag járadékban részesülnek, az 1923. évi első esedékességi nap­tól további intézkedésig ugyancsak járadék­pótlékot kapnak. Ezeknek járadékpótléka a (Budapesti Köz­löny 1921. évi december hó 14. napján meg­jelent,­­181. számában kihirdetett) 10.547/1921. M. E. számú rendelet 7. §-a értelmében járó pótlék figyelmen kívül hagyásával számításba vett járadéknak 3500°/o-a, ha a baleset az 1918. év végéig történt, 1700°/o-a, ha a baleset az 1919. vagy az 1920. évben történt. Ha a baleset az 1921. évben történt a (Buda­pesti Közlöny 1920. évi december hó 23. nap­ján megjelent 294. számában kihirdetett) 10.624/1920. M. E. számú rendelet 4. §-a alapján kiszámított járadékpótlék kilencszeres összegét Ha pedig a baleset az 1922. évben történt, a 10.647/1921. M. E. számú rendelet 4. §-a alap­ján kiszámított járadékpótlék hétszeres összegét kell járadékpótlékképen megállapítani. Azok, akiknek járadéka az úgynevezett tanács­­köztársaság idejében alkalmazásban volt szabá­lyok, illetőleg az 5.400/1919. M. E. számú ren­delet intézkedései szerint állapíttatott meg, tekintet nélkül a baleset bekövetkezésének ide­jére, 1700°/6-os járadékpótlékban részesülnek. Ha azonban a járadéknak és az így megszabott pótléknak összege kevesebb, mint, az 1918. évben érvényben volt szabályok szerint kiszámított járadéknak és a jelen­t. második bekezdése szerint a járadék alapulvételével kiszámított járadékpótléknak összege, a járadékpótlékot a különbözet összegével fel kell emelni. 14. §. A járadékpótlékokat az Országos Munkás­biztosító Pénztár külön kérelem nélkül hivatal­ból állapítja meg és a járadékkal együtt előre fizeti. A jogorvoslatok azonosak azokkal, amelyek a járadékok tárgyában érvényesíthetők. 15. §. A járadéknak, illetőleg a járadéknak és a járadékpótléknak együttes havi összegét felfelé egész koronákra kell kiegészíteni. 16. §. Az Országos Munkásbiztosító Pénztár azoknak, akiknek járadéka, illetőleg járadéka és járadékpótléka együtt havi 200 koronát meg nem halad, a megállapított összeget január és július hónapokban a megfelelő esedékességi napon fél évi részletekben előre fizeti. 17. §. A 10.624/1920. M. E. számú rendelet 8. §-ának második bekezdésében és 12—14. §-ában foglalt rendelkezések a jelen rendelet alapján megállapított járadékpótlékokra is meg­felelő alkalmazást nyernek. Korábbi rendeleteknek a járadékpótlékokra vonatkozó rendelkezései az 1922. évi utolsó esedékességi napig hatályosak. III. Vegyes és záró rendelkezések. 18. §. Az 1907: XIX. t.-c.-ben szabályozott betegségi és baleseti biztosításra vonatkozó statisztikai adatoknak összeállítása és a pénz­tárak által gyűjtött adatoknak feldolgozása a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal feladata. Az adatok gyűjtését és feldolgozását a nép­jóléti és munkaügyi miniszter rendelettel szabá­lyozza. 19. §. Ha a pénztár a betegségi biztosítási járulékokról és a balesetbiztosítási díjakról szóló fizetési meghagyást vagy a balesetbiztosítási járulékokról és járulékelőlegekről szóló kirovó értesítést saját alkalmazottja útján kézbesíti a munkaadónak, fizetési meghagyásban (kirovó érte­sítésben) a kézbesítés fejében járó összeget a munkaadó terhére fel kell számí­tani. A munka­adó terhére felszámítható díj mértékét a nép­jóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. Ha a fizetési meghagyást vagy a kirovó­­értesítést posta útján kézbesítik, a postai bér­­mentesítés költségét a munkaadó terhére szin­tén fel kell számítani. 20. §. Amennyiben a törvény szerint súlyo­sabb beszámítású büntetendő cselekmény fenn nem forog, kihágást követ el és a 4.790/1917. M. E. számú (M. B. T. 1917. évfolyam 2.369. lap) rendelet 40. §-ában megállapított büntető ren­delkezések alá esik: 1. az a munkaadó, aki biztosításra kötele­zett alkalmazottjának munkába lépését, annak fizetését vagy bérét, a munkaviszonyban beál­lott változást vagy annak a munkából történt kilépését egyáltalában nem vagy nem a tör­vényes határidőben vagy nem a törvényes sza­bályok szerint jelenti be; 2. az a munkaadó, aki balesetbiztosításra kötelezett üzemét vagy az üzemben vagy az üzem tulajdonosának személyében beállott, vál­tozásokat egyáltalában nem vagy nem a tör­vényes határidőben vagy nem a törvényes sza­bályok szerint jelenti be. Az 1907: XIX. t.-c. 187. §-a, 188. §. a) pontja és 190. §. b) pontja hatályon kívül helyeztetik. 21. §. A jelen rendeletnek a betegségi bizto­sításra vonatkozó rendelkezései (189. §.) 1922. évi ,december hó 4. napján, a balesetbiztosításra vonatkozó rendelkezései (10—17. §.) 1923. évi január hó 1. napján, egyéb rendelkezései pedig a kihirdetés napján lépnek hatályba. A pénztárak feljogosíttatnak, hogy a jelen ren­delet kihirdetése után a munkaadókra egy ízben betegségi biztosítási járulékelőleget rójanak ki. A járulékelőleg az 1922. évi augusztus hóra előírt betegségi biztositási járuléknak minden egyes munkaadóra eső négyszeresét meg nem haladhatja és azt 15 nap alatt kell a pénztárhoz a betegségi biztositási járulékok befizetésére vonatkozó törvé­nyes következmények terhével beszolgáltatni. A A m. kir. minisztériumnak 8.908/1922. M. E. számú rendelete a kivételes hatalom alapján kibocsátott egyes rendeletek hatályon kivül helyezése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1922:XVII­­.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezés alapján a követ­kezőket rendeli: 1. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján hatályukat vesztik a kivételes hatalom alapján kibocsátott és hatályukban a 6.976/1922. M. E. számú rendelettel ideiglenesen fenntartott alábbi rendeletek: 4.401/1915. M. E. A jelen háború alkalmá­ból a szolgálati időhöz hozzászámítandó hadi­évek tárgyában. 269/1916. M. E. A részvénytársaságok és szö­vetkezetek közgyűlésének idejéről, a mérleg készí­téséről és a nyereség felosztásáról. 5.151/1919. M. E. A forgalomban levő egyes fizetési eszközök értékének szabályozásával kap­csolatos magánjogi viszonyok és egyéb jogi vonat­kozások tárgyában. 6.024/1919. M. E. A részvénytársaságok és a szövetkezetek mérlegéről és közgyűléséről. 7.254/1920. M. E. A pénzintézeteknél elhelye­zett gyanús betétek, folyószámlakövetelések és letétek zárolása és a reájuk vonatkozó igények érvényesítése. 8.790/1920. M. E. A kiviteli és behozatali csempészet megakadályozása. 9.860/1920. M. E. Az 5.510/1919. M. E., vala­mint a 8.790/1920. M. E. számú rendeletek rész­ben való módosítása. 847/1921. M. E. A só, konyhasó, marhasó és iparsó árának újabb megállapítása és az ezzel kapcsolatos tennivalók. 1.120/1921. M. E. A pénzintézeteknél elhelye­zett egyes zárt letétek felnyitása. 1.200/1921. M. E. A pénzintézeteknél elhe­lyezett gyanús betétek, folyószámla követelések és letétek zárolása és a reájuk vonatkozó igé­nyek érvényesítése tárgyában a 7.254/1920. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet módosítása. 2.830/1921. M. E. A francia állampolgárok javára fennálló egyes tartozások tekintetében a trianoni békeszerződés 231. cikke b) pontjából folyó állami felelősség csökkentése. 4.213/1921. M. E. A só árának újabb meg­állapításáról és az ezzel kapcsolatos tennivalók­ról szóló 874/1921. M. E. számú rendelet módosítása. 7.328/1921. M. E. A francia állampolgárok javára fennálló egyes pénztartozások rendezésé­ről szóló 2.547/1921. M. E. számú rendeletben megállapított határidők meghosszabbítása és ezzel kapcsolatos rendelkezések. 1.266/1922. M. E. A kispesti "Wekerle állami munkástelepi lakások után fizetendő közüzemi pótlék megállapítása. 21.022/1920. P. M. A hamispénz forgalmá­nak ideje alatt hatósági letétbe vett összegek pénztári számvitele és kiszolgáltatása körül követendő eljárás. 5.326/1921. P. M. A só árának újabb meg­állapításáról szóló 847/1921. M. E. számú ren­delet végrehajtása. 5.533/1921. P. M. A győri ipartelepek r.-t. budapesti bejegyzett cég fizetési halasztásának meghosszabbítása. 40.849/1921. P. M. Pénzügyminiszteri hirdet­mény a 2.547/1921. M. E. számú kormány­­rendelet végrehajtása tárgyában. 57.920/1921. P. M. Pénzügyminiszteri hirdet­mény a francia hitelezőkkel kötendő magán­­egyességek bejelentésénél követendő eljárás szabályozása tárgyában. 116.160/1921. P. M. A pénzügyminiszteri hirdetmény a 7.328/1921. M. E. számú kor­mányrendelet végrehajtása tárgyában. 2. §. Az ezen rendelet 1. §-ának rendelkezése következtében hatályukat vesztett rendeleteket . az 1922: XVII. t.-c. 6. §-a értelmében a hatá- Budapesti Közlöny 1922 november 1. járulékelőleget 1923. évi április hónaptól kezdve négy hónapon át havi egyenlő részletekben kell a munkaadók terhére előírt betegségi biztosítási járulékokba beszámítani. 22. §. Ezt a rendeletet a népjóléti és munka­ügyi minszter hajtja végre. Budapest, 1922. évi október hó 27-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök.

Next