Budapesti Közlöny, 1922. december (56. évfolyam, 276-296. szám)

1922-12-01 / 276. szám

f A m. kir. pénzügyminiszter 178.746/1922. szám­ú rendelete az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári részesedés újabb szabályozása tárgyában kiadott 187.937/1922. sz. rendelet kiegészítése tárgyában. Félreértések elkerülése végett kijelentem, hogy az ásványolajtermékek után fizetendő kincstári árrészesedés újabb szabályozása tárgyában kiadott 167.937/1922. számú rendeletben (Buda­pesti Közlöny 243/1922.) foglaltaknak meg­­felelőleg 1922. évi november hó 1-től kezdődő­­leg az 1921. évi 15.981. számú rendelet (L B. K. 1921. évi február 24-én megjelent 44. sz.,­ az 1921. P. K. 5. sz.) végrehajtási rendelkezései­nek g) pont ff) és gg) alpontjai önérthetőleg akként módosulnak, hogy a tovatekenőcs min­den kg. tiszta súly után 5 K 60 fillér, a kocsi­­kenőcs pedig 4 K kincstári árrészesedés alá esik. Budapest, 1922. évi november hó 27-én. A miniszter helyett: . Dr. Vértesy Sándor s. k., államtitkár, a n. kir. pénzügyminiszter 1922. évi 192.400. számú rendelete ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áru­­raktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról szóló 1922. évi XXVII. t.-c. végrehajtása tárgyá­ban kiadott 177.000/1922. számú utasítás módosí­tásáról. Az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áru­raktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságának kedvezményes lerovásáról szóló 1922. évi XXVII. t.-c. végrehajtása tár­gyában 1922. évi november 10-én kelt 177.000. számú utasítást (Budapesti Közlöny 1922. évi 262. szám) a következő rendelkezésekkel egészí­tem ki: 1. Az 1922 : XXVII. t.-c. 3. §-a szerint va­­gyonváltságfizetési kötelezettségének teljes mér­tékben eleget tesz a fél akkor, ha a terhére kivethető váltságösszeg 80%-át 1922. évi novem­ber hó 30-ig a kivetés bevárása nélkül önként befizeti. Tekintettel arra, hogy a váltság fizetésére kötelezettek jelentékeny része önhibáján kívül nem volt képes ez alatt a határidő alatt a ked­vezményes fizetést teljesíteni, elhatároztam, hogy a törvényhozástól ennek a határidőnek 1922. évi december hó végéig való kiterjesztését fogom kérni. A törvényhozás ily értelmű ren­delkezésének reményében és utólagos jóváhagyá­sának fentartásával az 1922: XXVII. t.-c. 3. §-ának első bekezdésében foglalt határidőt 1922. évi december hó 31-ig meghosszabbítom. Ennélfogva vagyonváltságfizetési kötelezett­ségének teljes mértékben eleget tesz az a fél, aki a 100.000 K-nál kisebb összegű, készpénz­ben fizetendő vagy bármely összegű, búzaárban fizetendő vagyonváltságának 80°/6-át 1922. évi december hó 31-ig a kivetés bevárása nélkül önként befizeti. Az 1922: XXVII. t.-c. végrehajtása tárgyá­ban kiadott 177.000/1922. sz. rendeletnek mind­azon intézkedései tehát, amelyek az 1922. évi november hó 30-ig teljesített fizetésekre vonat­koznak, az 1922. évi december hó 31-ig teljes­­tett fizetésekre is alkalmazandók. 2. A vagyonváltságról szóló II. törvény (1921. évi XLV. t.-c.) 1. §-ának 3. bekezdésé­ben említett, a községek (városok) belterületén fekvő beépítetlen ingatlanok (háztelkek) vagyon­­váltságát illetőleg felmerült kételyek eloszlatása céljából a következőket rendelem: A vagyonváltságról szóló II. törvény 4. §-ának 2. pontja alá eső beépítetlen ingatlan (ház­telek)e­gyanánt csakis olyan földterületet kell érteni, amely a község (város) összefüggő építkezése által­­határolt területén fekszik és nincs beépítve. Idetartozik tehát elsősorban a község (város) urai, utcái és terei mellett fekvő­ . olyan telek, amelyen, épület nincs. Beépítetlen ingatlan (háztelek) gyanánt vonandó váltság alá az olyan terület, amely háztelekre van felparcellázva, habár az egyes parcellák még művelés alatt állanak. Nem lehet azonban a vagyonváltságról szóló TT törvény 4. §. 2. pontjában megszabott vagyon­­váltság alá venni a város belterületén levő olyan nagyobb földterületet, amely rendszeres mező­­gazdasági mívelés alatt áll. Idetartoznak a község (város) beépítetlen területén kívül fekvő, s a tulajdonos házával össze nem függő szérüs­­kertek, kenderáztatók, káposztáskertek stb. Amennyiben valamely telek után, amely a fentiek szerint esik vagy­on váltság alá, már a tulajdonos — egyéb mezőgazdasági ingatlanainak vagyonváltságával együtt — búzaválságot fize­tett volna, a búzaválságnak megfelelő­ része a beltelek vagyonváltságára fizetettnek fog számít­tatni s amennyiben a most fizetett váltságösszeg­­gel együtt teljesített összes lerovás a törvényesen kivethető váltságnál, illetve annak 80%-ánál több, a­­többletre nézve a 177.000/1922. számú végrehajtási utasítás 5. §-ának rendelkezései nyernek alkalmazást. § 3. A 177.000/1922. sz. végrehajtási utasítás 10. §. 4-ik bekezdésébe iktatott e rendelkezés helyébe .Azt a körülményt, hogy a fizetésre felhasználni kívánt háborús államadóssági cím­let az előző bekezdések rendelkezései érelmében felhasználható, saját jegyzésű államadóssági cím­let, a fizetésre kötelezett fél az illető címletekre vonatkozó nosztrifikálási bejelentés bemutatása útján igazolni tartozik«, ez a rendelkezés lép: »Azt a körülményt, hogy a fizetésre felhasz­nálni kívánt háborús államadóssági címlet az előző bekezdések rendelkezései értelmében fel­használható, saját jegyzésű államadóssági címlet, a fizetésre kötelezett fél annak a helynek a tanú­sítványával köteles igazolni, amelynél a vagyon­­váltság fizetésére felhasználni kívánt háborús államadóssági címletet annak idején nosztrifi­­kálták. A nosztrifikálás előkészítésével megbízott helyek a valóságnak megfelelő tanúsítványt kö­telesek a felek kívánságára kiállítani és pedig a m. kir. állampénztárak, a m. kir. postataka­rékpénztár, a m. kir. állami fegyintézet, a Pénz­intézeti Központ és az Országos Központi Hitel­­szövetkezet egy példányban, a többi pénzintézet pedig egy eredeti és egy másolati példányban. A tanúsítvány szövege a következő: »Igazoljuk, hogy .................................... számú, egyenként..................................................... . n. ....................................................................... ...-i esedékességű................%-os háborús magyar államadóssági címletek................tételszám alatt a mi közvetítésünkkel................................... (név ....................-i lakos) részére eredeti jegyzésű cím­letekként nosztrifikáltattak. , Kelt......,...,...,... Budapesti Közlöny, 1922 deczember­i vagyonváltságok után az 1. pontban megállapo­­tott válságösszegeknek nem a »harmadrészét«, hanem a »kétharmadrészét« kell fizetni, Budapest, 1922. évi november hó 29-én. Dr. Kátay Tibor s. k. m. Hr. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminisztériumnak 1921 évi 196.387. számú rendelete az idegen államok pénznemeiben megállapítot értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzőéi és a általános forgalmi adók megállapítása szempont­­jából koronaértékre történő átszámításáról. (Körrendelet valamennyi m. tár. pénzügyigaz­gatósághoz, a m. thhr. fővámhivatalhoz, a m. tír. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz, vala­mennyi vámhivatalhoz és az összes m. kir. állami­pénztárakhoz.) Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, vala­mint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 82. §-ában nyert felhatalmazások alapján a következőket rendelem: 1. §. Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyi­­ben a kincstár joga erre az illetékre 1922. évi november havában nyilt meg, továbbá az 1922. évi december havában esedékes fényűzési és általános forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a 2. és 3. §-okban meghatározott kulcsok szerint számí­­tandók át koronaértékre, még­pedig ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizá­­ban, a 3. §-ban megállapított átszámítási kincs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincs, de a meg­felelő kifizetésre (devizára) vonatkozó átszámí­tási kulcs a 3. §-ban közölve van, a forgalmi adók tekintetében a devizákra megállapított kulcsot kell alkalmazni és megfordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely kül­földi pénznemre átszámítási kulcs megállapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügyminisztérium döntését kell kikérni.­ ­ §• Pénzek (valuták) árfolyama: Angol font: 1 font............................ - 11.160 K Bolgár bankjegy: 100 leva.................. — 1.700 K Napoleon: Hivatalos (cég) bélyegző (cégszerű aláírás.) Azok a m. kir. állampénztárak, amelyeknél a vagyonváltság lerovása történik, kötelesek a pénzintézetek által kiállított tanúsítványok másolati példányát — az adatok valódiságának utólagos ellenőrzése céljából — a Pénzintézeti Központnak (Budapest, IV., Deák Ferenc­ utca 1. sz.) havonként megküldeni. Ha a Pénzintézeti Központnak a m. kir. állampénztárhoz intézett­­ értesítése szerint a tanúsítvány adatai a valóságnak meg nem felel­nek, a m. kir. állampénztár köteles ezt a pénz­ügyigazgatóságnak bejelenteni. A pénzügyigazgatóság a m. kir. állampénz­tárnak e jelentése alapján köteles: 1. a váltság fizetésére kötelezett ellen az 1921 : XLV. t.-c. 160. §-a 3. pontjában, 2. az ilyen hamis tanúsítványt kiállító pénz­intézet ellen pedig az 1921: XLV. t.-c, 163. §-a 2. pontjában szabályozott eljárást azonnal meg­indítani. Az állampénztárak a kedvezményes fizetések alkalmával a tanúsítvány helyességét vizsgálni nem tartoznak. Amennyiben a fizető fél a jelen rendelkezésre való figyelmeztetés dacára ragaszkodnék ahhoz, hogy az általa beadni szándékozott kötvények elfogadtassanak, az állampénztár (községi elöljáróság) az átvételt nem tagadhatja meg. Amennyiben azonban az utólagos igazolási eljárás során a bemutatott, illetve beszolgáltatott kötvények a váltság fize­tésére el nem fogadhatók, a hiányos fizetés visz­­szes következményeit a fél tartozik viselni. (4) A 177.000/1922. sz. végrehajtási utasítás 81. §-ának (3) bekezdésében levő sajtóhiba kiiga­­z­­vításaként közlöm­, hogy az örökölt drágaságok 1 drb 20 frt................ — 9.130 * Dollár: 1 dollár......................... — 2.500 * Francia bankjegy: 100 frank ................... — 15.740 * Lengyel márka: 100 márka.................... — 17­20 * Német birodalmi vagy egyen­értékű bankjegy: 100 márka.................... — 43 40 » Olasz bankjegy: 100 lira ........................ «­« 10.330 * Osztrák korona: 100 korona ................... — 330 » Hollandi forint: 1 forint ......................... »— —.— » Papirrubel: 100 Romanov rubel ... — —.— * Román bankjegy: 100 lei............................. — 1,580 * Cseh korona: 100 cseh korona............ 7.900 » Svájci bankjegy: 100 frank.......................... ~ 45.610 » Szerb bankjegy: 100 koronadinár ......... «== 3.740 » 100 frankdinár ............. «=­= 3.740 * 3. §. *­­ * Váltók (devizák) árfolyama: Amsterdam ..................... 990 ]© Kopenhága .......................................... 50.530 * Krisztiánia ........... 45.330 »• London.............. 11.160 * Newyork­­..............................................­ 2.500 » Berlin .................................................. 43 40 » Milano ................................................... 10.300 * Paris....................................................... 16.740 *

Next