Budapesti Közlöny, 1923. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

59050% I 1. szám. Budapest, 1923. Szerda, Január & «* BUDAPEST KÖZLÖNY. H­uw­A­TALOS LAP. .­-------—---------- —____ Szerkesztőség: VII. kérőjét, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 30-21. Kiadóhivatal, vy., Rákóvizi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések:­­ Az első 10 szóért 37­ SO­K, minden további 10 vagy kev­esebb szilért 12'SO­K. Ezenfelül küildendő az esetleges nyugtabélyeg és az estiig raegkülde­dö lappéldány és a Hivatalos Élesítő ára. Az iktatandó BircUtraények díjz előlegesen küldendő be. Malámihird­etések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak trfogata) egyszer beiktatva lí­r. Kétszer vagy többször beiktatva 0*/. engedmény. A nachméltóságu magyar királyi beltlaaminiszte­r ur jóodhamlásának finntarúttvai, a nagyméltóségu magyar királyi belügy* miniszter ur jóváhagyásának fenntartására Hivatalos Értesítő nélkül: Magánosoknak: I Hatóságoknak | Félévre ___ 1200 K ! Félévre ...... JOSO­K Negyedévre COO­K i Negyedévre 540 » Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig ... 9 » ‹ . . további 8 oldalanként... 9 » A Hivatalos Értesítő óra ....................... 13 » HIVATALOS RÉSZ. 1923. ÉVI I. TÖRVÉNYCIKK a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi január hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §■ Az Akadémia rendes évi segélyezése. A nemzet jövőjébe vetett tántoríthatatlan hitéről és életerejéről azzal is tanúságot tesz, hogy a magyar tudományos munka folytonosságát mostoha helyzetében is biztosítja. Ennek előmoz­dítására az állam a magyar tudományosság leg­főbb szervének, a Magyar Tudományos Akadémiá­nak (könyvkiadásra, folyóiratok fentartására, tudo­mányos pályadíjakra «*# tudományos megbízá­sokra stb.) évi 12 millió korona rendes segélyt biz­tosít az ágammal szemben való elszámolás köté­sé»- ci.* sége né/k'ii­.- »4 Vefr SSsifPj^ '1$$Sí­ségvetési évvel kezdődik. 2- §■ Az Akadémia állandó alkalmazottainak a Gyű­jte­­ményegyetem személyzetének összlétszámába való felvétele. A Magyar Tudományos Akadémia ténylege­sen szolgáló állandó alkalmazottai a főtitkár, az osztálytitkárok és a főkönyvtárnok kivételével az Országos Magyar Gyűjteményegyetem személyze­tének összlétszámába felvétetnek. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter az Akadémia meghallgatásá­val, a Gyűjteményegyetem Tanácsának előterjesz­tésére a személyzetet, figyelemmel elméleti minő­sítésére és az Akadémiánál az átvétel időpontjá­ban elfoglalt állására, az 1922. évi XIX. t.-c. 4. §-ának 1—3. pontjaiban felsorolt csoportokba és a megfelelő fizetési osztályokba kinevezi és az összlétszám rangsorába megfelelően elhelyezi. Az Akadémia és a Gyüjteményegyetem Ta­nácsa időről-időre egyességileg állapítja meg, hogy jövőben a Gyüjteményegyetem összlétszámából hány és milyen minőségű alkalmazott osztassék be szolgálattétel­re az Akadémiához. Ehhez az ügyességhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Az Akadémia elnökének hozzájárulása nélkül sem a Gyű­jteményegyetemnek az Akadémiához beosztott alkalmazottait az Akadémiától más köz­gyűjteményhez áthelyezni, sem a Gyűjtemény­­egyetem személyzetéből új erőt az Akadémiához beosztani nem lehet. 3. §. Az Akadémia részvétele a Gyüjtemény­egyetem Tanácsában. A Gyüjteményegyetem Tanácsába pótlólag felvétetik. 6­­. az Akadémia főtitkára, aki azokkal a jogok­kal é­bir, mint a nemzeti nagy közgyűjtemények első tisztviselői s így az igazgatótanácsnak is hiva­talból tagja. Az ügyvezető alelnökség tisztét azon­ban nem viseli; 2. az Akadémia által választott két tag. Az 1922. évi XIX. t.­e. 3. §-ának 2—4. pont­jaiban felsorolt azokban az esetekben, melyekben a Gyűjtem­­ényegyetem­nek az Akadémiához beosz­tott alkalmazottairól van szó, a szaktanácsot (az 1922. évi XIX. t.-c. 2. §-ának utolsóelőtti bekez­dése) úgy kell megalakítani, hogy a Gyűjtemény­egyetem Tanácsának elnökén kívül az Akadémia főtitkárából, az Akadémia által választott tét tag­ból és a Magyar Királyi Országos Levéltár vagy a Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselőjéből álljon. Abban az esetben, ha az 1922. évi XIX. t.-c. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében szer­vezendő szaktanácsok határozatai között ellentét mutatkozik, az ügyet a Gyüjteményegyetem igaz­­gatótanácsa dönti el. Bírói jogvédelem. Az Akadémia vagy a Gyűjteményegyetem panasza alapján­ a m. kir. közigazgatási bíróság hi­vatott mindazoknak a vitás jogi kérdéseknek eldön­tésére, melyek a magyar állam, illetve a Gyű­jte­­ményegyetem­ és az Akadémia között e törvény, alapján létrejött jogviszonyból kifolyólag felmerül-, nek & i - v'-t;, ■ , w*n 'zpfc* ;i . H.?, . igazgatási bíróság előtt a miniszternek vagy a mi­niszter bármely közegének az 1922. évi XIX. t.-c.-ken létesített Országos Magyar Gyűjteményegyetemre sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen is azon az alapon, hogy azzal a miniszter vagy a miniszternek közege a Gyűjteményegyetemnek, a Gyűjteményegyetem szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti, a Gyüjteményegyetem­­mel szemben valamely hatósági jogot törvény­ellenesen gyakorol, törvényt vagy más törvényes szabályt sért. Az e szakasz alapján emelhető pa­nasz joga megilleti a Gyűjteményegyetem Taná­csának teljes ülését, ha pedig az határozatképes számmal nem gyűlt volna össze, az igazgatóta­nácsot.­­ E szakasz mindkét bekezdésének esetében a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásban az 1907. évi LX. t.-c. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A közigazgatási bíróság az e törvény által hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben a panasznak helyt ad, a megtámadott rendeletet, határozatot vagy intézkedést csak megsemmisít­heti, de érdemlegesen nem intézkedhetik, kivéve azt az esetet, ha a miniszter az e törvény 1. §-ában megállapított államsegélyt törvényellenesen nem szolgáltatja ki, amikor is a közigazgatási bíróság a minisztert erre kötelezi. 5. §: A Gyűjteményegyetem Tanácsa szervezeti és ügy­viteli szabályrendeletének kiegészítése. E törvény életbelépésétől számított egy hó­napon belül a Gyűjteményegyetem Tanácsának szervezeti és ügyviteli szabályrendeletét megfelelően ki kell egészíteni. Végrehajtási záradék. E törvény végrehajtásával a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­harmadik évi január hó második napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnöse (P. H.) ■■ ■ x.v'­ — 1923. ÉVI II. TÖRVÉNYCIKK a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi január hó 3. napján.)E­­­lékezetül adom ezennel mindenki­kit illet, hogy Magyarország nem­elése a következő törvénycikket a: ■*‡- ,M Áy ‘ A vármegyei tisztviselők, Kincsi osztályai és illet­ fizetési osztályba lép elő; 10. a tiszti főorvosi állások felerésze a VI.-, fele­­része a VII. fizetési osztályba ; 11. a járási orvosi (vármegyei alorvosi) állások felerésze a VIli., felerésze a IX. fizetési osztályba ; 13. a főlevéltárosi állások egyharmadrésze a VII., egyharmadrésze a VIII. és egyharmadrésze a IX.­ fizetési osztályba ; 1. §. A vármegyei tisztviselői (tiszti, segéd- és kezelőszemélyzeti) állások az állami alkalmazot­takra nézve megállapított V—XI. fizetési osztá­lyokba soroztatnak. A vármegyei tisztviselők ugyanolyan rendes és rendkívüli illetményekben részesülnek, mint ami­­neket a törvény vagy törvényes felhatalmazás alap­ján kiadott miniszteri rendeletek a megfelelő fize­tési osztályba beosztott állami tisztviselők részére megállapítanak.­Fizetési osztályokba besorozás: 2. §. Az egyes tisztviselői állások az alábbi fize­tési osztályokba soroztatnak: 1. az alispáni állás az V. fizetési osztályba; 2. a főjegyzői állás a VI. fizetési osztályba; 3. az árvaszéki elnöki állás a VI. fizetési osz­zt­ályba ; 4. a tiszti főügyészi állás a VI. fizetési osz- t tályba; 5. a másodfőjegyzői állások egyharmadrésze a VI., kétharmadrésze a VII. fizetési osztályba; 6. a főszolgabírói állások felerésze a VI., másik­ felerésze a VII. fizetési osztályba; 7. az árvaszéki ülnöki állások egyharmadrésze a VI., egyharmadrésze a VII. és egyharmadrésze­­ a VIII. fizetési osztályba ; 8. a vármegyei alügyészi (árvaszéki ügyészi) állások felerésze a VIII., másik felerésze a IX. fize­tési osztályba; 9. a vármegyei aljegyzői és szolgabirói állások együttesen egyharmadrészben a VIII., egyharmad­­részben a IX. és egyharmadrészben a X. fizetési osztályba, az a vármegyei aljegyző vagy szolga­­biró, aki ezekben az állásokban együttvéve tizen­nyolc évet eltöltött, saját személyére nézve a VII.6. §. »• Egyes szám­ára 18 korona.

Next