Budapesti Közlöny, 1923. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
1923 január 3. Budapesti közlöny Vármegyei altiszti és szolgaszemélyzet. 12. §. A vármegyei szolgaszemélyzet tagjai közül rendszeresített altiszti állásra alkalmazottak évi 1200, 1100, 1600, 1800 és 2000 korona fizetést — a megfelelő lakáspénzzel és rendkívüli illetményekkel, — a szolgaszemélyzetnek többi rendszeresített állásra alkalmazott tagjai pedig évi 800, 900, 1000, 1100, 1200, 1300, 1100, 1500, 1600, 1700 és 1800 korona fizetést — a megfelelő lakáspénzzel és rendkívüli illetményekkel — kapnak. A szolgaszemélyzet tagjai a magasabb fizetési fokozatba három évenként lépnek elő, ha viselkedésük nem esik kifogás alá. Azt, hogy az altiszti vagy szolgaszemélyzetinek valamelyik tagja kifogás alá eső viselkedése miatt a fokozatos előlépéstől elesik, az alispán határozatilag állapítja meg. Határozata ellen egyfokú fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz. Az alispáni határozat hatálya a fokozatos előlépésre igényt adó szolgálati idő betöltésének napjával kezdődik és hat hónaptól két évig terjedhet. Az a szolga, aki altisztté való kinevezése idejében az altiszti illetmények legalacsonyabb fizetési fokozatánál magasabb illetményt húzott, ezen magasabb illetményt továbbra is megtartja. Azt a szolgálati időt, amelyben az altisztté kinevezett szolgaszemélyzeti tag már az altisztnek megfelelő illetményt kapta, a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az az altiszti szolgálatban telt volna el Uj állások szervezése. Tiszteletbeli minőség és helyettesi megbízás. 13. §. Vármegyékben uj állásokat ezután csak az V—XI. fizetési osztályok valamelyikére megállapított javadalmazással, lehet rendszeresíteni. E törvény hatálybalépte után a vármegyei szolgálat körében fizetéstelen tisztviselőként vagy segélydíj nélküli közigazgatási gyakornokként senkit sem lehet alkalmazni. Az előbbi bekezdés rendelkezései alá nem esnek a tiszteletbeli vármegyei tisztviselők. A tiszteletbeli tisztviselői minőség, valamint a helyettesi megbízás sem a rangsorolás, sem az előlépés, sem az illetmények tekintetében nem ad semmine igényt. Költségek fedezése. 14. §. Az e törvény alapján felmerülő költségtöbbletek .— a. 15. §. második bekezdése alapján járó illetmények kivételével — a belügyi tárca terhére esnek. Az egyes vármegyék tisztviselőinek járó illetményeket a vármegyék költségvetéseibe az e törvénynek megfelelő összegekben kell felvenni. Jogszabályok kiterjedése a vármegyei alkalmazottakra. 15. §: A vármegyei alkalmazottakat a jelen törvény alapján járó illetményeken felül megilletik mindazok az egyéb illetmények és a kedvezményes áru természetbeni ellátás, amelyekben az állami fizetési rendszerbe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak törvény vagy rendelet alapján részesülnek. A belügyminiszter és pénzügyminiszter tehát az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó jogszabályoknak intézkedéseit a vármegyei alkalmazottakra kiterjeszteni tartoznak. Hivatalos kiküldetéseknél és átköltözködéseknél a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak ugyanazokat az illetményeket számíthatják fel, mint az állami rendszerbe tartozó tisztviselők és - egyéb alkalmazottak. Fegyelmi rendelkezések módosításai. 16. § A közigazgatási tisztviselők fegyelmi eljárásáról szóló 1886 : XXIII. t.-c. némely rendelkezése e törvény hatálybaléptétől kezdve akként módosul, hogy : 1. fegyelmi büntetésként megállapítható csekélyebb vétség esetében: a) dorgálás, b) 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés (1921: XXVIII. t.-c. 4. §.); súlyosabb vétség vagy a vétség ismétlése (visszaesés) esetében, c) 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetés (1921: XXVIII. t.-c. 4. § ),i) a magasabb fizetési osztályba vagy fizetési fokozatba, avagy a kárpótlék élvezetébe való előlépésnek határozott időre, — de legfeljebb 3 évre elvonása, e) hivatalvesztés, saját maga és hozzátartozói ellátási igényeinek érintetlenül hagyásával, f) hivatalvesztés, saját maga és hozzátartozói ellátási igényeinek elvonásával. Az előlépés elvonásának a fegyelmi határozatban megállapított ideje attól a naptól számít, amikor a tisztviselő előlépésére a lehetőség megnyílt. Az az időtartam, amelyre a fegyelmi ítélet az előlépést elvonta, a nyugdíj kiszabásánál számításba jövő szolgálati időbe beszámít, azt azonban a magasabb fizetési osztályba vagy a mil jabb fizetési fokozatba való előlépéshez szükséges szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni. 2. Ha a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség tényálladékának hiánya okából szüntették be, vagy ha fegyelmi büntetésként jogerősen dorgálás állapíttatott meg, a felfüggesztett tisztviselő visszakapja a felfüggesztése alatt visszatartott illetményeit. Ha a felfüggesztett tisztviselőre a jogerős fegyelmi határozat pénzbírságot, az előlépés határozott időre való elvonását, vagy a hivatalvesztést állapítja meg, a felfüggesztése alatt visszatartott illetményeit nem kapja vissza. Ha a fegyelmi eljárást a tisztviselő lemondása, újra meg nem választása, vagy halála miatt szüntették be, és annak érdemleges befejezését a tisztviselő (halála esetében ellátásra jogosult hozzátartozója) a megszüntetésről szóló értesítéstől számított 15 nap alatt nem kivánta, a felfüggesztés ideje alatt visszatartott illetményrészletek visszatérítésén való igény elenyészik. Új választás kihatása az ilétmény igényekre. 17. §. Ha a tisztviselőt más létszámba tartozó olyan állásra választják meg, amelynek fizetési osztálya (legalsó fizetési osztálya) alacsonyabb annnál, mint amelybe korábban viselt állása tartozott, a korábbi állásával egybekötve volt magasabb fizetési osztályba soroztatásra nem tarthat igényt. Az ilyen tisztviselő — hasonlóan az 1893. évi IV. t.-c. 10. §-ában foglaltakhoz— az új és a régi fizetés közötti különbözetet fizetés természetével bíró személyi pótlék címén kapja meg, amely személyi pótlékot a fizetés természetével bíró illetményeknek emelkedése esetén a többlet erejéig be kell szüntetni. A fentebbi rendelkezések irányadók azokra is, akik nem a választást közvetlenül megelőzően, hanem korábban állottak a törvényhatóság szolgálatában. " Ázenelt tisztviselők. . " A 18. §. E törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azokra a vármegyei tisztviselőkre is, akik a trianoni békeszerződés által elszakított területeken állottak a magyar közigazgatás szolgálatában, ha az 1922. évi július hó 1-e előtt a magyar állam fennhatósága alá tartozó területre költöztek és itt a közszolgálat bármelyik ágában való ideiglenes beosztás iránti rendelkezéseknek eleget tettek. Ezeknek a tisztviselőknek az állásai nem vézetnek fel az országos összesített létszámba, és az egyes tisztviselőket megillető fizetési osztályt a belügyminiszter a 2. és a 4.§. rendelkezései alapján állapítja meg, mégpedig szükség esetében annak figyelembevételével, hogy azokat az országos egyesített létszámban milyen ranghely illetné meg. Ha valamely elszakított vármegyében a törvényhatósági bizottság a megszállás miatt nem működhetett és ez okból a tisztviselőválasztást — a kormány képviselőjének rendeletére — valamely más törvényes önkormányzati szerv végezte, az ilyen választást törvényesnek kell tekinteni. 19. §. A vármegyei választott tisztviselők megbízatásának újabb meghosszabbításáról szóló 1914: XLIX. t.cikk rendelkezéseinek hatálya a törvényhozás újabb intézkedéséig, illetőleg a közigazgatási reform életbeléptéig meghosszabbíttatik. Az e törvény életbelépésekor üresedésben lévő és az utóbb megüresedő vármegyei tisztviselői állások betöltésére nézve az 1920 : XI. t.-c. 2. §-ának idevonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. 20. §. Vármegyékben a törvényhatósági bizottsági tagok választása — a közigazgatásnak küszöbön álló újjászervezésére való tekintettel — a törvényhozás további intézkedéséig, de legfeljebb 1923. év végéig nem tartható meg. A választott bizottsági tagoknak időközben lejárt vagy lejáró megbízatása e határidőig meghosszabbíttatik. 21. §. Ez a törvény a kihirdetése napján lép életbe, hatálya azonban 1922. évi március hó 1-től számít (9. §). Azokat a vármegyei alkalmazottakat, akiket az 1922. évi július hó 1-ét megelőzőleg, de e törvény hatálybalépte után valamely más 1923. ÉVI III. TÖRVÉNYCIKK a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1913 :LX. törvénycikk módosításáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi január hó 3. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. A jegyzőknek (nagyközségi főjegyző, nagyközségi jegyző, körjegyző) —a község (községek) által természetben adott lakáson, esetleg lakáspénzen felül, — valamint az 1913: LX. törvénycikk 3. §-ában meghatározott segédjegyzőknek a jelen törvényben megállapított fizetésre van igényük. 2. §. A jegyzők az állami rendszerű IX., VIII., illetőleg VII. fizetési osztályban, a segédjegyzők az állami rendszerű XI., X., illetőleg IX. fizetési osztályban megállapított összegekig terjedő fizetés természetével bíró illetményeket kapják. A jegyző kilenc évi szolgálati idő után a VIII. és huszonöt évi szolgálati idő után a VII. fizetési osztálynak megfelelő javadalom, a segédjegyző két évi szolgálati idő után a X., tizenöt évi szolgálati idő után a IX. fizetési osztálynak megfelelő javadalom birtokába lép elő. Az egyes fizetési osztályok keretén belül a magasabb fizetési fokozatokba az előlépés háromévenként történik. E törvény életbelépte után új jegyzői állást csak az állami rendszerű IX. fizetési osztály harmadik fokozatának megfelelő, új segédjegyzői állást pedig az állami rendszerű XI. fizetési osztály harmadik fokozatának megfelelő fizetéssel lehet rendszeresíteni. 3. §. A jegyző és a segédjegyző jelenlegi, fizetés természetével bíró illetményeit a 2. §-ban említett összegre a,, állam egészíti ki. Aki e törvény életbeléptekor fizetés természetével bíró járandóságok címén az engedélyezett állami hozzájárulással együtt magasabb összegű illetményt élvez, mint amennyi őt a 2. §. értelmében megilletné, a különbözet részére személyi pótlék címén továbbra is jár mindaddig, amíg a további fizetésemelkedés a személyi pótlék összegét el nem éri. 4. §. A m. kir. minisztériumnak 1922. évi február hó 25. napján 2.141. M. E. szám alatt kiadott rendeletével engedélyezett kiegészítő pótlék a jelen törvénynyel megállapított illetménytöbbletbe beolvad. E törvény hatályba lépte után a jegyzőt és segédjegyzőt korpótlék nem illeti meg többé. 5. §: A fizetési osztályokba sorozás, valamint a fizetési fokozatokba való előlépés szempontjából a beszámítható szolgálati időket ugyanolyan alapon kell számítani, mint ahogy az a korpótlék megállapításánál történt. 6. §. Az 1913 : LX. törvénycikk 9. §-ában említett alapilletmény és korpótlék együttes összege helyett a jelen törvényben megállapított fizetést kell érteni. 7. §. Az 1913. évi LX. törvénycikknek a jelen törvénynyel ellentétben nem álló rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. A z igazgatási ág körébe kineveztek vagy megválasztottak, az e törvény alapján járó magasabb illetmények a kinevezés, illetőleg megválasztás időpontjáig szintén megilletik. Ezt a törvényt a belügyminiszter a pénzügy-,miniszterrel egyetértve hajtja végre. E törvény életbeléptével az 1904 :X. és a 1912 : LVII. t.-cikkek hatályukat vesztik. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonharmadik évi január hó második napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s k. (P- H.)