Budapesti Közlöny, 1923. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

1923 január 3. Budapesti közlöny Vármegyei altiszti és szolgaszemélyzet. 12. §. A vármegyei szolgaszemélyzet tagjai közül­­ rendszeresített altiszti állásra alkalmazottak évi 1200, 1100, 1600, 1800 és 2000 korona fizetést — a megfelelő lakáspénzzel és rendkívüli illetmények­kel, — a szolgaszemélyzetnek többi rendszeresített állásra alkalmazott tagjai pedig évi 800, 900, 1000, 1100, 1200, 1300, 1100, 1500, 1600, 1700 és 1800 korona fizetést — a megfelelő lakáspénzzel és rend­kívüli illetményekkel — kapnak. A szolgaszemélyzet tagjai a magasabb fizetési fokozatba három évenként lépnek elő, ha viselke­désük nem esik kifogás alá. Azt­, hogy az altiszti vagy szolgaszemélyzetinek valamelyik tagja kifogás alá eső viselkedése miatt a fokozatos előlépéstől elesik, az alispán határoza­­tilag állapítja meg. Határozata ellen egyfokú fel­lebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz. Az­ alispáni határozat hatálya a fokozatos elő­­lépésre igényt adó szolgálati idő betöltésének nap­jával kezdődik és hat hónaptól két évig terjedhet. Az a szolga, aki altisztté való kinevezése idejében az altiszti illetmények legalacsonyabb fizetési foko­zatánál magasabb illetményt húzott, ezen maga­sabb illetményt továbbra is megtartja. Azt a szolgálati időt, amelyben az altisztté ki­nevezett szolgaszemélyzeti tag már az altisztnek megfelelő illetményt kapta, a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az az altiszti szolgálatban telt volna el Uj állások szervezése. Tiszteletbeli minőség és helyet­tesi megbízás. 13. §. Vármegyékben uj állásokat ezután csak az V—XI. fizetési osztályok valamelyikére meg­állapított javadalmazással, lehet rendszeresíteni. E törvény hatálybalépte után a vármegyei szol­gálat körében fizetéstelen tisztviselőként vagy segélydíj nélküli közigazgatási gyakornokként sen­kit sem lehet alkalmazni. Az előbbi bekezdés rendelkezései alá nem esnek a tiszteletbeli vármegyei tisztviselők. A tiszteletbeli tisztviselői minőség, valamint a helyettesi megbízás sem a rangsorolás, sem az elő­lépés, sem az illetmények tekintetében nem ad semmine igényt. Költségek fedezése. 14. §. Az e törvény alapján felmerülő költség­­többletek .­— a. 15. §. második bekezdése alapján járó illetmények kivételével — a belügyi tárca terhére esnek. Az egyes vármegyék tisztviselőinek járó illet­ményeket a vármegyék költségvetéseibe az e tör­vénynek megfelelő összegekben kell felvenni. Jogszabályok kiterjedése a vármegyei alkalmazot­takra. 15. §: A vármegyei alkalmazottakat a jelen tör­­­vény alapján járó illetményeken felül megilletik mindazok az egyéb illetmények és a kedvezményes áru természetbeni ellátás, amelyekben az állami fizetési rendszerbe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak törvény vagy rendelet alapján ré­szesülnek. A belügyminiszter és pénzügyminiszter tehát az állami alkalmazottak illetményeire vonat­kozó jogszabályoknak intézkedéseit a vármegyei alkalmazottakra kiterjeszteni tartoznak. Hivatalos kiküldetéseknél és átköltözködéseknél a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak ugyanazokat az illetményeket számíthatják fel, mint az állami rendszerbe tartozó tisztviselők és -­ egyéb alkalmazottak. Fegyelmi rendelkezések módosításai. 16. § A közigazgatási tisztviselők fegyelmi eljárá­sáról szóló 1886 : XXIII. t.-c. némely rendelkezése e törvény hatálybaléptétől kezdve akként módosul, hogy : 1. fegyelmi büntetésként megállapítható cseké­lyebb vétség esetében: a) dorgálás, b) 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés (1921: XXVIII. t.-c. 4. §.); súlyosabb vétség vagy a vétség ismétlése (vissza­esés) esetében, c) 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetés (1921: XXVIII. t.-c. 4. § ),­­i­) a magasabb fizetési osztályba vagy fizetési fokozatba, avagy a kárpótlék élvezetébe való elő­­lépésnek határozott időre, —­ de legfeljebb 3 évre elvonása, e) hivatalvesztés, saját maga és hozzátartozói ellátási igényeinek érintetlenül hagyásával, f) hivatalvesztés, saját maga és hozzátartozói ellátási igényeinek elvonásával. Az előlépés elvonásának a fegyelmi határozatban megállapított ideje attól a naptól számít, amikor a tisztviselő előlépésére a lehetőség megnyílt. Az az időtartam, amelyre a fegyelmi ítélet az előlépést elvonta, a nyugdíj kiszabásánál számí­tásba jövő szolgálati időbe beszámít, azt azonban a magasabb fizetési osztályba vagy a mil j­abb fizetési fokozatba való előlépéshez szükséges szol­gálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni. 2. Ha a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség tény­­álladékának hiánya okából szüntették be, vagy­ ha fegyelmi büntetésként jogerősen dorgálás állapít­tatott meg, a felfüggesztett tisztviselő visszakapja a felfüggesztése alatt visszatartott illetményeit. Ha a felfüggesztett tisztviselőre a jogerős fe­gyelmi határozat pénzbírságot, az előlépés hatá­rozott időre való elvonását, vagy a hivatalvesztést állapítja meg, a felfüggesztése alatt visszatartott illetményeit nem kapja vissza. Ha a fegyelmi eljárást a tisztviselő lemondása, újra meg nem választása, vagy halála miatt szün­tették be, és annak érdemleges befejezését a tiszt­­viselő (halála esetében ellátásra jogosult hozzá­tartozója) a megszüntetésről szóló értesítéstől szá­mított 15 nap alatt nem kivánta, a felfüggesztés ideje alatt visszatartott illetményrészletek vissza­­térítésén való igény elenyészik. Új választás kihatása az ilétmény igényekre. 17. §. Ha a tisztviselőt más létszámba tartozó olyan állásra választják meg, amelynek fizetési osztálya (legalsó fizetési osztálya) alacsonyabb annnál, mint amelybe korábban viselt állása tar­tozott, a korábbi állásával egybekötve volt maga­sabb fizetési osztályba soroztatásra nem tarthat igényt. Az ilyen tisztviselő — hasonlóan az 1893. évi IV. t.-c. 10. §-ában foglaltakhoz­­— az új és a régi fizetés közötti különbözetet fizetés természe­tével bíró személyi pótlék címén kapja meg, amely személyi pótlékot a fizetés természetével bíró illet­ményeknek emelkedése esetén a többlet erejéig be kell szüntetni. A fentebbi rendelkezések irányadók azokra is, akik nem a választást közvetlenül megelőzően, hanem korábban állottak a törvényhatóság szol­gálatában. " Ázene­lt tisztviselők­. . " A 18. §. E törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azokra a vármegyei tisztviselőkre is, akik a trianoni békeszerződés által elszakított területeken állottak a magyar közigazgatás szol­gálatában, ha az 1922. évi július hó 1-e előtt a magyar állam fennhatósága alá tartozó területre költöztek és itt a közszolgálat bármelyik ágában való ideiglenes beosztás iránti rendelkezéseknek eleget tettek. Ezeknek a tiszt­viselőknek az állásai nem vézet­nek fel az országos összesített létszámba, és az egyes tisztviselőket megillető fizetési osztályt a belügyminiszter a 2. és a 4.­­§. rendelkezései alapján állapítja meg, még­pedig szükség esetében annak figyelembevételével, hogy azokat az országos egyesített létszámban milyen ranghely illetné meg. Ha valamely elszakított vármegyében a tör­vényhatósági bizottság a megszállás miatt nem működhetett és ez okból a tisztviselőválasztást — a kormány képviselőjének rendeletére — valamely más törvényes önkormányzati szerv végezte, az ilyen választást törvényesnek kell tekinteni. 19. §. A vármegyei választott tisztviselők meg­bízatásának újabb meghosszabbításáról szóló 1914: XLIX. t.­cikk rendelkezéseinek hatálya a törvényhozás újabb intézkedéséig, illetőleg a köz­­igazgatási reform életbeléptéig meghosszabbít­­tatik. Az e törvény életbelépésekor üresedésben lévő és az utóbb megüresedő vármegyei tisztviselői ál­lások betöltésére nézve az 1920 : XI. t.-c. 2. §-ának idevonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. 20. §. Vármegyékben a törvényhatósági bizott­sági tagok választása — a közigazgatásnak küszö­bön álló újjászervezésére való tekintettel — a törvényhozás további intézkedéséig, de legfeljebb 1923. év végéig nem tartható meg. A választott bizottsági tagoknak időközben lejárt vagy lejáró megbízatása e határidőig meghosszabbíttatik. 21. §. Ez a törvény a kihirdetése napján lép életbe, hatálya azonban 1922. évi március hó 1-től számít (9. §­). Azokat a vármegyei alkalmazotta­kat, akiket az 1922. évi július hó 1-ét megelőzőleg, de e törvény hatálybalépte után valamely más 1923. ÉVI III. TÖRVÉNYCIKK a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló 1913 :LX. törvénycikk módosításáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi január hó 3. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. A jegyzőknek (nagyközségi főjegyző, nagy­községi jegyző, körjegyző) —a község (községek) által természetben adott lakáson, esetleg lakás­pénzen felül, — valamint az 1913: LX. törvény­cikk 3. §-ában meghatározott segédjegyzőknek­ a jelen törvényben megállapított fizetésre van igényük. 2. §. A jegyzők az állami rendszerű IX., VIII., illetőleg VII. fizetési osztályban, a segédjegyzők az állami rendszerű XI., X., illetőleg IX. fizetési osztályban megállapított összegekig terjedő fize­tés természetével bíró illetményeket kapják. A jegyző kilenc évi szolgálati idő után a VIII. és huszonöt évi szolgálati idő után a VII. fizetési osztálynak megfelelő javadalom, a segédjegyző két évi szolgálati idő után a X., tizenöt évi szolgá­lati idő után a IX. fizetési osztálynak megfelelő javadalom birtokába lép elő. Az egyes fizetési osztályok keretén belül a ma­gasabb fizetési fokozatokba az előlépés három­­évenként történik. E törvény életbelépte után új jegyzői állást csak az állami rendszerű IX. fizetési osztály har­madik fokozatának megfelelő, új segédjegyzői állást pedig az állami rendszerű XI. fizetési osztály harmadik fokozatának megfelelő fizetéssel lehet rendszeresíteni. 3. §. A jegyző és a segédjegyző jelenlegi, fizetés természetével bíró illetményeit a 2. §-ban említett összegre a,, állam egészíti ki. Aki e törvény életbeléptekor fizetés természeté­vel bíró járandóságok címén az engedélyezett állami hozzájárulással együtt magasabb összegű illetményt élvez, mint amennyi őt a 2. §. értelmé­ben megilletné, a különbözet részére személyi pót­lék címén továbbra is jár mindaddig, amíg a to­vábbi fizetésemelkedés a személyi pótlék összegét el nem éri. 4. §. A m. kir. minisztériumnak 1922. évi február hó 25. napján 2.141. M. E. szám alatt kiadott rendeletével engedélyezett kiegészítő pótlék a jelen törvénynyel megállapított illetményt­öbblet­be be­olvad. E törvény hatályba lépte után a jegyzőt és segédjegyzőt korpótlék nem illeti meg többé. 5. §: A fizetési osztályokba sorozás, valamint a fizetési fokozatokba való előlépés szempontjából a beszámítható szolgálati időket ugyanolyan ala­pon kell számítani, mint ahogy az a korpótlék megállapításánál történt. 6. §. Az 1913 : LX. törvénycikk 9. §-ában emlí­tett alapilletmény és korpótlék együttes összege helyett a jelen törvényben megállapított fizetést kell érteni. 7. §. Az 1913. évi LX. törvénycikknek a jelen tör­vény­nyel ellentétben nem álló rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. A­­ z igazgatási ág körébe kineveztek vagy megválasz­tottak, az e törvény alapján járó magasabb illet­mények a kinevezés, illetőleg megválasztás idő­pontjáig szintén megilletik. Ezt a törvényt a belügyminiszter a pénzügy-,­miniszterrel egyetértve hajtja végre. E törvény életbeléptével az 1904 :X. és a­­ 1912 : LVII. t.-cikkek hatályukat vesztik. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszon­­harmadik évi január hó második napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Bethlen István s k. (P- H.)

Next