Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-29 / 72. szám

Budapest, 1923. 72. szám. Csütörtök­ március 29. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Kiadóhivatal, VII., Kaká Csi-tit Sí, sz. Albenaeum­-épi­let. Telefon­­ József 13—31. Hivatalos hirdetések: Az első 108zóé-t SZ-SOK,minden további 10 vagy kevesebb szóé.-t 13‘50 K. Ezenfelül bekü­ldendő az esetleges nyugóbélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy tiatalh­asábos milliméter­kor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva IS­K, Kétszer , vagy többször beiktatva 10*/. engedmény. A nagyméltáságri magyar királyt belügyminiszter ur jtvAhagyistínak ftnulqiMtSvti. Hatóságoknak : Félévre .......IOSm K Negyedévre 300 » s‹ › A Hivatalos Értesíts ára ................... 12 . HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: HI. kerület, Rákóczi-út 54. szám« TelefonJózsef 20-21. Előfizetési árak a nagyméltóságű magyar király) belügy»­miniszter ur jóváhagyásának fenntartásával. Hivat­alos Értesítő nélkül: Magánosoknak: Félévre ....... 1200 K Negyedévre 600 Egyes szám I-'a g oldal terjedjrsemig .... , további * oldatonként HIVATALOS RÉSZ. 1923. ÉVI XV. TÖRVÉNYCIKK. a sütőipari munkának szabályozásáról. (Kithirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi március h­ó 29. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­­zetgyű­lése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Kenyeret, pók- vagy cukrászsüteménye­ket előállító iparüzemekben az előállítási mun­kálatoknál tizennégy évesnél fiatalabb gyerme­ket foglalkoztatni tilos. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki a tizennégy évesnél fiatalabb oly gyermekre, aki tanoncké­nt már 1922. évi július bó 21-én alkalmazásban állott, 2. §. Tizennyolc évesnél fiatalabb személyt az 1. §-ban említett üzemekben az ott megjelölt munkálatokra akár tanoncként, akár más minő­ségben alkalmazni csak abban az esetben sza­bad, ha hatósági vagy munkásbiztosítópénztári orvos bizonyítványával igazolja, hogy egészséges és a szóban levő munkára testileg alkalmas. Az orvosi vizsgálatra és a bizonyítványra vonatkozó közelebbi szabályokat a kereskede­lemügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve állapítja m­eg. 3. § Az 1. §-ban említett üzemekben az ott megjelölt cikkek előállítási munkájának esti kilenc és reggeli négy, Budapest székesfőváros területén, valamint a vele szomszédos más köz­ségek és városok­­közül, azokban, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter rendelettel megjelöl, esti kilenc és reggeli öt óra között szünetelni kell. (Éjjeli idő.) A kovászkészítés reggel egy órával előbb megkezdhető. Reggeli négy, Budapest székes­főváros területén, valamint a vele szomszédos más községek és városok közül azokban, amelye­ket a kereskedelemügyi miniszter rendelettel megjelölt reggeli öt óra előtt azonban a kovász­­készítéssel is, amennyiben a sütemény előállí­­tásánál foglalkoztatott alkalmazottak száma tíz­nél nem több, legfeljebb egy, amennyiben tíz­nél több, de husznál kevesebb, legfeljebb két, amennyiben a húszat eléri, legfeljebb három és végül minden további tíz alkalmazott után legfeljebb egy-egy tizennyolc évesnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad foglalkoztatni. A­ kemence begyújtása és fűtése nem esik az 1. bekezdésben megállapított korlátozás alá. A sütemény előállításánál foglalkoztatott alkal­mazottat azonban esti kilenc és reggeli négy, Budapesten reggeli öt óra közt a kemence begyújtásával vagy intésével foglalkoztatni nem szabad. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást nyer, hogy — amennyiben a termelés és a fogyasztás viszonyai megengedik — egyes váro­sokra vagy községekre, esetleg az egész országra kiterjedő hatálylyal elrendelhesse, hogy a jelen §-ban említett munkák az előző bekezdésekben megállapított időnél csak egy órával később kezdhetők meg. 4. §: A tizennyolcadik életévét még be nem töltött alkalmazottat az 1. §-ban megjelölt üzemekben az ott megjelölt munkával napi nyolc óránál, az idősebb alkalmazottat napi tíz­­ óránál tovább foglalkoztatni nem­ szabad. A napi munka befejezése után az alkalma­zottak részére egyhuzamban legalább tizenegy órai pihenőidőt kell biztosítani. Az előző két bekezdés nem érinti a­ folytonos üzemekben (5. §.) foglalkoztatott személyzet munkaidejének a csapatváltás következtében időnként szükségessé váló meghosszabbítását. 5. §. Olyan gyári üzemekben, amelyekben az alkalmazottak hármas csapatban huszonnégy óránként nyolc óránál tovább nem dolgoznak s amelyeknél a törvény kihirdetését megelőző egy év gyártási átlagából igazolhatóan a termált kenyérmennyiségnek legalább 50%-a az ellátan­­dóknak rendelt hatósági kenyér volt, a keres­kedelemügyi miniszter visszavonásig megenged­heti, hogy a tizennyolc évesnél idősebb férfi­­alkalomazottak kizárólag az ellátandóknak rendelt hatósági kenyérnek előállításával éjjel is foglal­koztathatók legyenek. Az ellátan­dóknak rendelt hatósági kenyéren kívül az 1. §-ban megjelölt minden más cikk előállítási munkálatainak éjjel az ilyen gy­árban is szünetelni kell. Majd az 1. bekezdés korlátai közt is egy-egy alkalmazott legfeljebb csak minden harmadik héten foglalkoztatható. Az éjjeli és nappali csa­patok felváltása alkalmával a napi nyolc órai munkaidő a felváltás keres-.­tu­l-n feléhez szüksé­ges mértékben meghosszabbítható. A kereskedelem­ügyi miniszter az 1. bekezdés alapján éjjeli munkára adott engedélyben meg­szabhatja azt az időpontot, amelynél előbb az éjjel előállított kenyeret a gyárból elszállítani tilos.­­ « ■6. §. A kereskedelemügyi miniszter rendelet­ben megállapítandó feltételekkel megengedhetni, hogy ha rendkívül súlyos körülmények miatt a közérdek múlhatatlanul megköveteli, a munka éjjel is végezhető legyen és az iparos a tizen­nyolc évesnél idősebb férfialkalmazottakat éjjel is foglalkoztassa. 7. §. Az iparos a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottaknak a 7. §. 1. bekezdésében meg­állapított napi munkaidejét legfeljebb két órá­val meghosszabbíthatja, a napi munka befejezése után egyhuzamban nyújtandó pihenőidejét leg­feljebb tíz órára leszállíthatja, továbbá munkát éjjel is (8. §.) végezhet, végül pedig a tizen­nyolc évesnél idősebb alkalmazottat éjjel is fog­lalkoztathatja: a) az üzem­ megszakításával fenyegető veszély­nek elhárítása vagy az üzem megszakítását elő­idéző erőhatalom következményeinek megszün­tetése végett­ . ( b) ha gyorsan romló nyersanyagoknak egész­vagy félgyártmányoknak másképen el nem érhető megóvása azt elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Az 1. bekezdés alapján éjjel­ foglalkoztatott nőalkalmazottnak napi munkaideje nyolc óránál több nem lehet. Az iparos az I. bekezdés alapján éjjel végzett munkáról az iparhatóságnak az elrendelt módon (9. §.) jelenet tenni köteles. Az e szakter alapján éjjel előállított sütemé­nyeket reggeli hét óra előtt az előállítás szín­helyéről elszállítani tilos. 1. §. Az elsőfokú iparhatóság az iparos kérel­mére, egy naptári évben legfölebb tíz napra, esetenként megállapítandó feltételekkel, az ipa­rosok és az alkalmazottak illetékes érdekkép­viseleteinek meghallgatása után megengedheti, hogy az iparos a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottnak a 4. §. 1. bekezdésében meg­állapított napi munkaidejét legfeljebb két órával meghosszabbítsa és napi munka után egyhuzam­ban nyújtandó pihenőidejét legfeljebb tíz órára" leszállítsa, hogy továbbá munkát éjjel is végez­zen, végül, hogy a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottat ily alkalmakkor éjjel is foglal­koztassa. A kereskedelemügyi miniszter az iparosok és az alkalmazottak illetékes érdekképviseleteinek meghallgatása után egyes városokra vagy köz­ségekre kiterjedő hatállyal, esetenként megálla­pítandó feltételekkel megengedheti, hogy az olyan alkalmakkor, amikor nem helybelieknek a városba vagy községbe tódulása folytán az 1. s1-ban megjelölt­­ cikkek tekintetében időlegesen más­képen ki nem elégíthető fokozott szükséglet támad, az iparosok a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottak napi munkaidejét legfeljebb felső órával meghosszabbítsák és az alkalmazottaknak a napi munka után egyhuzamban nyújtandó pihenőidejét legfeljebb tíz­­órára leszállítsák, továbbá hogy munkát éjjel is végezzenek és hogy a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottakat éjjel is­ foglalkoztassák. Az 1. és 2. bekezdés alapján éjjel is foglal­koztatott nőalkalmazottnak napi munkaideje nyolc óránál több nem lehet 9. §. A kereskedelemügyi miniszter a 7. §-ban elrendelt bejelentésnél és a 8. §-ban említett engedélyek kérelmezésénél követendő eljárást, valamint az idézett szakaszok alapján bejelentett és megengedett túlmunkának, vala­mint éjjeli munkának hatósági nyilvántartását rendelettel szabályozza. A 7. és 8. §-ok alapján a hatósághoz inté­zett jelentések és kérvények bélyegmentesek. 10. §: Az iparos a 6., 7. és 8. §-ok alapján a 4. §-ban megállapított időn túl vagy a 3. §-ban pihenő időül megállapított időben telje­sített munkát a megállapított készpénzbeli munkabérnél legalább 50%-kal magasabban köteles díjazni. 11. Munkaközben az alkalmazottak részére megfelelő szüneteket kell biztosítani. Ha a tény­leges napi munkaidő nyolc óránál nem több, a közbeeső szüneteket együttvéve legalább félórá­ban, ha a tényleges napi munkaidő nyolc óránál hosszabb, a szüneteket együttvéve legalább egy órában, ha tíz óránál hosszabb, legalább egy és fél órában kell megállapítani. A munkaközi szünet részletekben is biztosít­ható. A munkának egy negyed óránál rövidebb megszakítása azonban munkaközi szünetnek nem tekinthető. Az iparfelügyelő kötelező utasítást adhat a munkaközi szünetek száma és beosztása iránt. 12. §: Kenyeret és péksüteményt tizenhat évesnél fiatalabb személylyel házról-házra járva árusíttatni tilos. Nem esik e korlátozás alá a süteménynek szállítása a megrendelőhöz. Olyan időben, amelyben az előállítási mun­kának szünetelni kell, az alkalmazottakat kihor­dási munkával sem szabad foglalkoztatni. 13. §: Az 1. §-ban említett cikkek előállítá­sára szolgáló iparüzemeknek berendezésére vonat­kozó, továbbá az előállítással, kihordással és árusítással kapcsolatos közegészségügyi követel­ményeknek, valamint az alkalmazottak egész­ségének, testi épségének és erkölcsének meg­óvására szükséges rendelkezéseket az iparosok Egyes szám­ára 18 korona.

Next