Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-29 / 72. szám
Budapest, 1923. 72. szám. Csütörtök március 29. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Kiadóhivatal, VII., Kaká Csi-tit Sí, sz. Albenaeum-épilet. Telefon József 13—31. Hivatalos hirdetések: Az első 108zóé-t SZ-SOK,minden további 10 vagy kevesebb szóé.-t 13‘50 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugóbélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy tiatalhasábos milliméterkor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva ISK, Kétszer , vagy többször beiktatva 10*/. engedmény. A nagyméltáságri magyar királyt belügyminiszter ur jtvAhagyistínak ftnulqiMtSvti. Hatóságoknak : Félévre .......IOSm K Negyedévre 300 » s‹ › A Hivatalos Értesíts ára ................... 12 . HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: HI. kerület, Rákóczi-út 54. szám« TelefonJózsef 20-21. Előfizetési árak a nagyméltóságű magyar király) belügy»miniszter ur jóváhagyásának fenntartásával. Hivatalos Értesítő nélkül: Magánosoknak: Félévre ....... 1200 K Negyedévre 600 Egyes szám I-'a g oldal terjedjrsemig .... , további * oldatonként HIVATALOS RÉSZ. 1923. ÉVI XV. TÖRVÉNYCIKK. a sütőipari munkának szabályozásáról. (Kithirdettetett az Országos Törvénytárban 1923. évi március hó 29. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Kenyeret, pók- vagy cukrászsüteményeket előállító iparüzemekben az előállítási munkálatoknál tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket foglalkoztatni tilos. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki a tizennégy évesnél fiatalabb oly gyermekre, aki tanoncként már 1922. évi július bó 21-én alkalmazásban állott, 2. §. Tizennyolc évesnél fiatalabb személyt az 1. §-ban említett üzemekben az ott megjelölt munkálatokra akár tanoncként, akár más minőségben alkalmazni csak abban az esetben szabad, ha hatósági vagy munkásbiztosítópénztári orvos bizonyítványával igazolja, hogy egészséges és a szóban levő munkára testileg alkalmas. Az orvosi vizsgálatra és a bizonyítványra vonatkozó közelebbi szabályokat a kereskedelemügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. 3. § Az 1. §-ban említett üzemekben az ott megjelölt cikkek előállítási munkájának esti kilenc és reggeli négy, Budapest székesfőváros területén, valamint a vele szomszédos más községek és városokközül, azokban, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter rendelettel megjelöl, esti kilenc és reggeli öt óra között szünetelni kell. (Éjjeli idő.) A kovászkészítés reggel egy órával előbb megkezdhető. Reggeli négy, Budapest székesfőváros területén, valamint a vele szomszédos más községek és városok közül azokban, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter rendelettel megjelölt reggeli öt óra előtt azonban a kovászkészítéssel is, amennyiben a sütemény előállításánál foglalkoztatott alkalmazottak száma tíznél nem több, legfeljebb egy, amennyiben tíznél több, de husznál kevesebb, legfeljebb két, amennyiben a húszat eléri, legfeljebb három és végül minden további tíz alkalmazott után legfeljebb egy-egy tizennyolc évesnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad foglalkoztatni. A kemence begyújtása és fűtése nem esik az 1. bekezdésben megállapított korlátozás alá. A sütemény előállításánál foglalkoztatott alkalmazottat azonban esti kilenc és reggeli négy, Budapesten reggeli öt óra közt a kemence begyújtásával vagy intésével foglalkoztatni nem szabad. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást nyer, hogy — amennyiben a termelés és a fogyasztás viszonyai megengedik — egyes városokra vagy községekre, esetleg az egész országra kiterjedő hatálylyal elrendelhesse, hogy a jelen §-ban említett munkák az előző bekezdésekben megállapított időnél csak egy órával később kezdhetők meg. 4. §: A tizennyolcadik életévét még be nem töltött alkalmazottat az 1. §-ban megjelölt üzemekben az ott megjelölt munkával napi nyolc óránál, az idősebb alkalmazottat napi tíz óránál tovább foglalkoztatni nem szabad. A napi munka befejezése után az alkalmazottak részére egyhuzamban legalább tizenegy órai pihenőidőt kell biztosítani. Az előző két bekezdés nem érinti a folytonos üzemekben (5. §.) foglalkoztatott személyzet munkaidejének a csapatváltás következtében időnként szükségessé váló meghosszabbítását. 5. §. Olyan gyári üzemekben, amelyekben az alkalmazottak hármas csapatban huszonnégy óránként nyolc óránál tovább nem dolgoznak s amelyeknél a törvény kihirdetését megelőző egy év gyártási átlagából igazolhatóan a termált kenyérmennyiségnek legalább 50%-a az ellátandóknak rendelt hatósági kenyér volt, a kereskedelemügyi miniszter visszavonásig megengedheti, hogy a tizennyolc évesnél idősebb férfialkalomazottak kizárólag az ellátandóknak rendelt hatósági kenyérnek előállításával éjjel is foglalkoztathatók legyenek. Az ellátandóknak rendelt hatósági kenyéren kívül az 1. §-ban megjelölt minden más cikk előállítási munkálatainak éjjel az ilyen gyárban is szünetelni kell. Majd az 1. bekezdés korlátai közt is egy-egy alkalmazott legfeljebb csak minden harmadik héten foglalkoztatható. Az éjjeli és nappali csapatok felváltása alkalmával a napi nyolc órai munkaidő a felváltás keres-.tul-n feléhez szükséges mértékben meghosszabbítható. A kereskedelemügyi miniszter az 1. bekezdés alapján éjjeli munkára adott engedélyben megszabhatja azt az időpontot, amelynél előbb az éjjel előállított kenyeret a gyárból elszállítani tilos. « ■6. §. A kereskedelemügyi miniszter rendeletben megállapítandó feltételekkel megengedhetni, hogy ha rendkívül súlyos körülmények miatt a közérdek múlhatatlanul megköveteli, a munka éjjel is végezhető legyen és az iparos a tizennyolc évesnél idősebb férfialkalmazottakat éjjel is foglalkoztassa. 7. §. Az iparos a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottaknak a 7. §. 1. bekezdésében megállapított napi munkaidejét legfeljebb két órával meghosszabbíthatja, a napi munka befejezése után egyhuzamban nyújtandó pihenőidejét legfeljebb tíz órára leszállíthatja, továbbá munkát éjjel is (8. §.) végezhet, végül pedig a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottat éjjel is foglalkoztathatja: a) az üzem megszakításával fenyegető veszélynek elhárítása vagy az üzem megszakítását előidéző erőhatalom következményeinek megszüntetése végett . ( b) ha gyorsan romló nyersanyagoknak egészvagy félgyártmányoknak másképen el nem érhető megóvása azt elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Az 1. bekezdés alapján éjjel foglalkoztatott nőalkalmazottnak napi munkaideje nyolc óránál több nem lehet. Az iparos az I. bekezdés alapján éjjel végzett munkáról az iparhatóságnak az elrendelt módon (9. §.) jelenet tenni köteles. Az e szakter alapján éjjel előállított süteményeket reggeli hét óra előtt az előállítás színhelyéről elszállítani tilos. 1. §. Az elsőfokú iparhatóság az iparos kérelmére, egy naptári évben legfölebb tíz napra, esetenként megállapítandó feltételekkel, az iparosok és az alkalmazottak illetékes érdekképviseleteinek meghallgatása után megengedheti, hogy az iparos a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottnak a 4. §. 1. bekezdésében megállapított napi munkaidejét legfeljebb két órával meghosszabbítsa és napi munka után egyhuzamban nyújtandó pihenőidejét legfeljebb tíz órára" leszállítsa, hogy továbbá munkát éjjel is végezzen, végül, hogy a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottat ily alkalmakkor éjjel is foglalkoztassa. A kereskedelemügyi miniszter az iparosok és az alkalmazottak illetékes érdekképviseleteinek meghallgatása után egyes városokra vagy községekre kiterjedő hatállyal, esetenként megállapítandó feltételekkel megengedheti, hogy az olyan alkalmakkor, amikor nem helybelieknek a városba vagy községbe tódulása folytán az 1. s1-ban megjelölt cikkek tekintetében időlegesen másképen ki nem elégíthető fokozott szükséglet támad, az iparosok a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottak napi munkaidejét legfeljebb felső órával meghosszabbítsák és az alkalmazottaknak a napi munka után egyhuzamban nyújtandó pihenőidejét legfeljebb tízórára leszállítsák, továbbá hogy munkát éjjel is végezzenek és hogy a tizennyolc évesnél idősebb alkalmazottakat éjjel is foglalkoztassák. Az 1. és 2. bekezdés alapján éjjel is foglalkoztatott nőalkalmazottnak napi munkaideje nyolc óránál több nem lehet 9. §. A kereskedelemügyi miniszter a 7. §-ban elrendelt bejelentésnél és a 8. §-ban említett engedélyek kérelmezésénél követendő eljárást, valamint az idézett szakaszok alapján bejelentett és megengedett túlmunkának, valamint éjjeli munkának hatósági nyilvántartását rendelettel szabályozza. A 7. és 8. §-ok alapján a hatósághoz intézett jelentések és kérvények bélyegmentesek. 10. §: Az iparos a 6., 7. és 8. §-ok alapján a 4. §-ban megállapított időn túl vagy a 3. §-ban pihenő időül megállapított időben teljesített munkát a megállapított készpénzbeli munkabérnél legalább 50%-kal magasabban köteles díjazni. 11. Munkaközben az alkalmazottak részére megfelelő szüneteket kell biztosítani. Ha a tényleges napi munkaidő nyolc óránál nem több, a közbeeső szüneteket együttvéve legalább félórában, ha a tényleges napi munkaidő nyolc óránál hosszabb, a szüneteket együttvéve legalább egy órában, ha tíz óránál hosszabb, legalább egy és fél órában kell megállapítani. A munkaközi szünet részletekben is biztosítható. A munkának egy negyed óránál rövidebb megszakítása azonban munkaközi szünetnek nem tekinthető. Az iparfelügyelő kötelező utasítást adhat a munkaközi szünetek száma és beosztása iránt. 12. §: Kenyeret és péksüteményt tizenhat évesnél fiatalabb személylyel házról-házra járva árusíttatni tilos. Nem esik e korlátozás alá a süteménynek szállítása a megrendelőhöz. Olyan időben, amelyben az előállítási munkának szünetelni kell, az alkalmazottakat kihordási munkával sem szabad foglalkoztatni. 13. §: Az 1. §-ban említett cikkek előállítására szolgáló iparüzemeknek berendezésére vonatkozó, továbbá az előállítással, kihordással és árusítással kapcsolatos közegészségügyi követelményeknek, valamint az alkalmazottak egészségének, testi épségének és erkölcsének megóvására szükséges rendelkezéseket az iparosok Egyes számára 18 korona.