Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-21 / 65. szám

Budapest, 1923. 65. szám. BUDAPESTI Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. száma. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal: VII., Rákóc­zi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért az'50 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 12-50 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 15 K. Kétszer vagy többezer beiktatva 10 K­, engedmény. 4 nagyméltóságu magyar királyi belügyminiszter ur jóváhagyásának fmntaridsdual.­te Szerda, március 2. KÖZLÖNY. Előfizetési árak a nagyméltóságu magyar királyi ----­miniszter ur jóváhagyásának fenntartásáv Hivatalos Értesítő nélkül: Magánosoknak: I Hatóságoknak: Félévre .... 1200 K Félévre ...... JOSÓ K Negyedévre COO » 1 Negyedévre S40 * Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 9 » · » · további 8 oldalanként... 9 » A Hivatalos Értesítő ára .......... *8 » HIVATALOK RÉSZ: 4­ pt. kir. igazságügyminiszter dr. Aigner Dezső kir. törvényszéki tanácselnököt az 1913. évi VII. t.-c. 2. §-a alapján 3 év tartamára a gyulai kir. törvényszékhez a fiatalkorúak birájául kijelölte. _______ A m­. kir. kereskedelemügyi miniszter a Győr, Mosoni Sopron, Vas, Borsod és csonka Gömör vármegyék, valamint Győr törvényhatósági jog­gal felruházott sz. kir. város területeire kiter­jedő III. közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Barna Bertalan miniszteri osztály­­tanácsost bízta meg. A m. kir. külügyminisztérium vezetésével meg­bízott m. kir. igazságügyminiszter a miniszter­­tanácsnak folyó évi március hó 9-én tartott ülésében történt hozzájárulása alapján Bruck Károly pénzügyi számvizsgálót a m. kir. külügy­minisztérium számvevőségéhez miniszteri szám­­vizsgálóvá nevezte ki. A m. kir. minisztérium 1­882 1923. SI. n. számú rendelete a hajóforgalom ellenőrzése tárgyában.* AJ Általában. 1. A hajózási forgalom ellenőrzését gyakorolják 5 .jam. kir. belügyminiszter, a rendészeti szervek és a m. kir. révkapitányságok utján közigazgatási, közbiztonsági, államrendészeti, folyamrendészeti, hajózási, forgalmi és kikötőrendészeti szempontból; a magyar királyi népjóléti és munkaügyi minisz­ter közegészségügyi szempontból, a m. kir. föld­mi­velés­ügyi miniszter állategészségügyi szempont­ból, mindketten ugyancsak a rendészeti szervek és a m. kir. révkapitányságok útján ; b) a m. kir. vámigazgatás közegei (vámhivatalok és vámhivatali kirendeltségek, vámőrség, pénzügy­­őrség) a vámjövedék, behozatali és kiviteli tilalmak, a fogyasztási és forgalmi adók és állami egyedáru­­ság szempontjából ; ezeket a szempontokat a jelen rendelet a továbbiakban — rövidség okáért — »vámjövedéki szempont« összefoglaló kifejezéssel jelöli meg; c) a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség hajó­zási, forgalmi, műszaki és üzemi biztonsági szem­pontból. Más hatósági közegek. %. q.1 Az 1. pontban említett és az igazságügyi, valamint a bűnügyi nyomozó hatóságok közegein kívül más hatósági közegek a hajón vagy a hajó­zási forgalomban csakis írásba foglalt külön meg­bízás alapján fejthetnek ki hivatalos ténykedést. b) Ilyen esetben a kirendelt hatósági közeg ki­küldési rendeletét működésének megkezdése előtt a m. kir. révkapitányságnál és amennyiben a hajó vámhivatali ellenőrzés alatt áll, a vámigazgatás szolgálatot teljesítő közegénél is bemutatni köteles, hogy működésében minden lehető támogatásban részesíthető legyen. * A »Budapesti Közlöny« 60. számában a hajó­forgalom ellenőrzése tárgyában megjelent rendelet tévedésből mint »A pt kir. belügyminiszter 30 624/1623. szám« alatti rendelete közöltetek, holott az kormány­­rendelet. Ez a tévedés jelen közléssel helyesbbittetik. H­a a helyszínen révkapitányság nincsen, vagy halaszthatatlanul sürgős esetről van szó, a kiküldési rendeletet a legközelebbi folyamrendészeti közeg­nél, illetve a hajó vezetőjénél kell bemutatni, ha azok támogatása kívánatos. c) Amennyiben a megbízatás természete ki nem zárja (bizalmas megfigyelés stb.), a működést a hajó vezetőjének is mindenkor be kell jelenteni. Más közegek által végzett ellenőrzés. 3. A 2. pontban felsorolt rendelkezések nem érintik a m. kir. földmivelésügyi miniszter fenn­hatósága alá tartozó hatóságoknak, hivataloknak és alkalmazottaknak jogkörét, sem a partbérlőknek vagy parttulajdonosoknak, a vásárcsarnoki és nyil­vános tárházi közegeknek a parton végzett műkö­dését, továbbá a haj­ótulaj­donosok közegei által a hajón vagy parton végzett ellenőrzést vagy vizs­gálatot. Igazságszolgáltatás körébe eső cselekmények. 4. Azokra a hatósági személyekre, akik a hajókon az igazságszolgáltatás körébe eső eljárási cselekmé­nyeket végeznek, minden tekintetben a vonatkozó eljárási szabályok rendelkezései irányadók. Ru­zat. 5. Az 1. pontban említett hatóságok közegei — hacsak a szolgálat érdekében polgári ruha viselése célszerűbbnek nem mutatkozik — rendszerint egyenruhában (szolgálati jelvénynyel) és állomás­helyükön kívül szolgálati igazolványnyal (kiküldő rendelettel) végzik a szolgálatot. 2. §. Hajózási alkalmazottak: 1. Hivatalos külföldi kiküldetésben levő hajózási alkalmazottakat a fényképes szolgálati igazol­ványon kívül írásos kiküldetési rendelettel is el kell látni. 2. Ezeket a kiküldetési rendeleteket úgy kell kezelni, mint az útleveleket. 3. §. Területi hatáskör. 1. A m. kir. folyamőrség különleges szolgálatára érzett hatásköre az egyéb rendészeti szervei köz­iztonsági ténykedéseinek­ érintése nélkül ki­terjed Magyarország összes hajózható vizeire és azok partjaira. 2. A m. kir. révkapitányságok hatásköre arra a szakaszra terjed ki, amelyet felsőbb hatóságok részükre megállapított­­. A kikötőben az induló és érkező, úgyszintén az álló vízijárművek helyét — amennyiben a hajó­tulajdonosnak állandó (bérelt) kikötőhelye nincs —, a révkapitány jelöli ki. A kikötőhelyet a rév­kapitány engedélye nélkül egy vízi jár­mű sem hagyhatja el, vagy változtathatja meg. 2. Külföldre induló és onnan érkező vizijármű­­vek helyének megállapítása a vámügyi hatósággal egyetértőleg történik. A kikötőben tartózkodó minden vizijármű és azok személyzete — nemzetiségre való tekintet nélkül — a kikötőben való tartózkodás ideje alatt kikötőrendészeti szempontból a révkapitány­ság hatósága alá tartozik és annak utasításait és rendelkezéseit követni köteles. 6. §: Hatósági közegek jogosítványai, , A révkapitányságok közegei, valamint az 1. §-ban felsorolt közegek hivatásuk teljesítésében b­ármely vizijárműre bármely időben beszállhat­nak s a hajóvezetőtől a hajózásra — illetve a v­ámigazgatás közegei a rakományra — vonatkozó adatokat követelhetik. A jármű vezetője, illetve megbízottja, valamint a jármű személyzete köteles az említett hatósági közegeknek szolgálatuk ellá­tásában segédkezni és a kívánt felvilágosításokat megadni. . 7. §. Tartózkodás az álló hajókon. A hajók indulása előtt vagy érkezése alkalmával az álló hajón és az ehhez lekötött járművön az 1. §. 1. pontjában megjelölt hatóságok közegein valamint az illető hajózási vállalat szolgálatban álló alkalmazottain és a hajó utasain kívül csak a révkapitány írott haj­óralépési engedélyével ellátott egyének tartózkodhatnak. A menetrendszerű állomásokon kívül menet­közben a vízijárművekre sem utasokat, sem a hajózási alkalmazottakat felvenni vagy partra­­szállítani — veszély esetét kivéve — nem szabad. 9. §. Csónak partraküldése veszély esetében. 1. Ha­leset vagy veszély esetében a vizijármű­nek csónakot kell a partra küldeni, kiküldött hajós­alkalmazottak személyazonosságukat megfelelően igazolni kötelesek. A csónak személyzete nappal integetéssel és kiáltással, éjjel fehér lámpa elválá­sával köteles a parti őrség figyelmét felhívni arra, hogy ki akar kötni. 2. Közvetlen veszély esetében az igazolás és jel­zés elmaradhat, ilyen esetben azonban a parti őrség figyelmeztetésére a hajóvezető köteles vész­­jeleket adni. 1. A kikötőbe érkező vizijármű vezetője vagy annak helyettese köteles közvetlenül a vizijármű kikötése után, de legkésőbb 6 órán belül a rév­kapitányságnál jelentkezni és a személyzeti lajstro­mot, a rakományjegyzéket és esetleg az egészség­­ügyi levelet átadni, valamint szükség esetén a kérdőívet kitölteni. A személyzeti lajstrom és a rakományjegyzék egy-egy másolati példánya a révkapitányság őri­zetében marad. 2. Ha az érkezés 21 óra után történik, akkor a jelentkezésnek legkésőbb reggel 8 óráig kell meg­történnie. 3. Jelentkezni a nap minden szakában lehet, minthogy a révkapitánysá­g állandó szolgálatot tart. 4. A távozást azonos módon, az indulás előtt 2—4 órával kell bejelenteni. 5. Ha a kikötőhelyen nincs révkapitányság, akkor a bejelentést a legközelebbi olyan kikötőhelyen kell utólag megtenni, ahol van révkapitányság. 11. §. Közlekedés a­­parttal. 1. A kikötőbe érkező minden hajó vezetője vagy helyettese, a jelentkezéssel járó alakiságok el­intézése után a révkapitánysá­gtól »partközlekedési engedélyt« kap az egész hajószemélyzet részére beleértve a vontatmány személyzetét is­­ . 2. Különösen megokolt esetben a révkapitányság a hajószemélyzet partraszállását megtilthatja, vagy névre szóló engedélyekhez kötheti. 3. A révkapitányságok a rendőrhatóságokat utóbbiak kívánságára tájékoztatni kötelesek a rendelkezésükre álló minden adatról. 12. §. Forgalmi jelentések: menetrendszerű személyszállító hajók személy­es áruforgalmáról a végállomások főnökei napon­ 1. §. Ellenőrző hatóságok (közegek). A 4. §. Kikötőhely kijelölése. 5. §. Alárendeltség. A 8. §. Utasfelvétel menetközben. 10. §. Jelentkezés. Egyes szám ára 9 korona.

Next