Budapesti Közlöny, 1923. május (57. évfolyam, 98-122. szám)
1923-05-01 / 98. szám
eljárás egyházi állatai, fogatai és csoportosan és egyházi jelvénynyel építésére ; 12. hivatalos működésben jelvénynyel ellátott lelkészek járóművei; 13. temetkezési meneteknél és bucsujáratoknál használt állatok, fogatok és járóművek, ha a menet vonul; 14. a templom, iskola és papiak ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXIII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerőnek, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentőknek, menekülőknek állatai, fogatai és járóművei ; 16. a tűzoltók, mentők állatai, fogatai és járóművei, midőn a vész, illetőleg szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogat vagy hajtott állat azon határon belül, melyhez tartozik; 18. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 19. állami adót szállító, újoncállítás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók által használt állatok, fogatok és járóművek; 20. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 121. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott állatok, fogatok és járóművek, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon állatok, fogatok és járóművek vezetőinek, hajtóinak, amelyek a fenti pontok szerint vámmentesek — amennyiben azok vámmentes jellege különben megállapítható nem volna — megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok., b) A vasútnál a vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. az államfőnek, a kir. uralkodóház minden tagjának és az utóbbiak udvartartásainak szállítmányai ; 2. az államfőhöz, a királyi udvarhoz és közvetlen kíséretükhöz tartozó, szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok kereteinek és képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetőleg vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bírniük; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szolgáló cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdíj megfizetendő; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta- és távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető — községi közlekedési — vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok és pedig akkor is, ha a szállítás vállalat utján történik; a. templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok ; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállítmányai, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 1ö. tűzoltók, mentők szállítmányai, midőn a veszedelem, illetőleg a szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 11. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 12. emberi hullák és azokat magukban foglaló koporsók és borítóládák; 13. átviteli szállítmányok, vagyis azok, amelyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák — a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbuttaznak; 14. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. vi LXX. törvénycikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 16. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatok. Ds vámtulajdonosnak, illetőleg esetleg bérlőnek a vámszedési jog gyakoroltatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a követ’ körökben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-cikkben foglalt határozatok szerint és az ugyanott megállapítottakhoz képest az 1921. évi XXVIII. t.-c. 4. §-a értelmében tízszeresre felemelt büntetések terhe alatt semmi oly dolog után, amelyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén ama dolgok után sem, amelyek az előbbiek szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követeltet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvények határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és jó forgalomképes állapotban tartani; * » b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevételekről és a vámtárgy építése, kezelése és fentartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételekről és kiadásokról vámutulajdonos részéről külön kimutatás készítendő s az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság részéről megfelelő hitelesítéssel ellátva a vármegye alispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, kezelés és fentartás címén felmerülő költségek külön legyenek feltüntetve. 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyiben ilyen körülmény fenforgását észlelnék, kötelességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. 5. A fogalmi adatoknak és azok alapján a vámbevételeknek a jövőben leendő pontos megállapítása és a szükséges ellenőrzés megfelelő gyakorolhatása céljából kötelességévé teszem vámtulajdonosnak, hogy a sorompóknál gyakorolt vámszedésnél, a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen, az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló tárcákat tartalmazó, összfüzött és az1890. évi I. t.-c. hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket szerezzen be s a vámtárgyat használóknak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolásául a lefizetett vámdíjnak megfelelő, a jegyfüzetből leszakított bárcajegyet szolgáltasson ki. A bárcajegy másik fele a jegyfüzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés céljaira fogszolgálni. 1)) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. - 85.§-a értelmében több, mint amennyi szükséges. E) A vámtulajdonos közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalombahelyezését kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. F) A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg — amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tartozik. Ez a rendbüntetés esetenként 2000 koronánál nagyobb nem lehet. G) Úgy a vasúti, mint a sorompóvámra nézve fentebb megállapított vámdíjjegyzék avámszedés helyein a közigazgatási hatóság által , hitelesített példányban, jól látható helyen, olvashatóan írva állandóan kifüggesztve tartandó. .. H) Az 1890. évi I. t.-c.-nek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Síó Budapest., 1923. évi április hó 16-án. A miniszter helyetts Buday s. k., b. államtitkár. Budapesti Közlöny 1923 május 3 1. Magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 55.243. I. 1923. sz. Függelék a Heves vármegye közönsége részére utvámszedés, jog gyakorolhatására vonatkozólag a 61.418 1920. sz. a. kelt K. M. rendelettel kiadott Engedélyokirathoz. Az Engedélyokiratnak azokat a rendelkezéseit, amelyek Hatvan község vasúti állomásán gya,korolható útvámszedési jogra vonatkoznak, ezennel hatályon kívül helyezem. Budapest, 1923. évi április hó 16-án. A miniszter helyetti Buday s. kiir. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 703/P. M. ára a folyó évi május 1-től a következők: Bes. száma rendeletével a katonai térképek A törvényes forgalmi adó minden esetben külön fizetendő. Ezeket a térképeket (a felvételi szelvény kivételével) a m. kir. pénzügyminisztérium XLII/C. osztályának bizományosa, az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Rényi Károly) Budapest, IV. kerület, Kecskeméti utca 3. szám árusítja. Részletes térkép 1 : 75.000 Budapest-Hajj máskor stb. környéktérképek (zöld erdőnyomással) 1 : 75.000 Környék térképek, össznyomat fekete 1 : 75.000 Általános térkép 1 : 200.000 Áttekintő térkép 1 : 750.000 E—55. jelzésű jelkulcs a katonai térképek számára Felvételi szelvény (határlapok nincsenek meg) 1 : 25.000 korona 140 ! ' ! 2001 160 2401 240 300 I esetről-esetre megállapítandó árban.