Budapesti Közlöny, 1923. május (57. évfolyam, 98-122. szám)

1923-05-01 / 98. szám

eljárá­s egyházi állatai, fogatai és csoportosan és egyházi jelvénynyel építésére ; 12. hivatalos működésben jelvénynyel ellátott lelkészek járóművei; 13. temetkezési meneteknél és bucsujáratok­­nál használt állatok, fogatok és járóművek, ha a menet vonul; 14. a templom, iskola és papiak ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) ese­tében az elöljáróság által az 1886. évi XXIII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerőnek, tűz­vész, árvíz vagy háború idején a mentőknek, menekülőknek állatai, fogatai és járóművei ; 16. a tűzoltók, mentők állatai, fogatai és járóművei, midőn a vész, illetőleg szerencsétlen­ség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogat vagy hajtott állat azon határon belül, melyhez tartozik; 18. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; to­vábbá a fegyveres erő élelmezése céljából be­szerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felm­utatniok; 19. állami adót szállító, újoncállítás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók által használt állatok, fogatok és járóművek; 20. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 1­21. a vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott állatok, fogatok és járóművek,­ ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon állatok, fogatok és járóművek vezetői­nek, hajtóinak, amelyek a fenti pontok szerint vámmentesek — amennyiben azok vámmentes jellege különben megállapítható nem volna — megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok., b) A vasútnál a vámdíjak fizetése alól­ men­­­tesek: 1. az államfőnek, a kir. uralkodóház minden tagjának és az utóbbiak udvartartásainak szállít­mányai ; 2. az államfőhöz, a királyi udvarhoz és köz­vetlen kíséretükhöz tartozó, szállítmányok; 3. az idegen hatalmasságok kereteinek és kép­viselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállít­mányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetőleg vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bírniük; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szol­gáló cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdíj megfizetendő; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta- és távirda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető — községi közlekedési — vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok és pedig akkor is, ha a szállítás vállalat utján történik; a. templom, iskola és paplak építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállít­mányok ; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tűz stb.) ese­tében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállít­mányai, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 1ö. tűzoltók, mentők szállítmányai, midőn a veszedelem, illetőleg a szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek; 11. a vaspályának saját szükségleteire szol­gáló szállítmányai; 12. emberi hullák és azokat magukban fog­laló koporsók és borítóládák; 13. átviteli szállítmányok, vagyis azok, ame­lyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák — a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbuttaznak; 14. azok a lovak és teherhordó állatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. vi LXX. törvénycikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából be­szerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 15. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok; 16. a vámtulajdonos által önként vámmen­teseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azok­nak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatok. Ds v­ámtulajdonosnak, illetőleg esetleg bér­lőnek a vámszedési jog gyakoroltatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a követ­’­ körökben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. t.-cikk­­ben foglalt határozatok szerint és az ugyanott megállapítottakhoz képest az 1921. évi XXVIII. t.-c. 4. §-a értelmében tízszeresre felemelt bün­tetések terhe alatt semmi oly dolog után, amelyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében köte­lezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén ama dolgok után sem, amelyek az előbbiek sze­rint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követeltet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvények határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­­tulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és jó forgalomképes állapotban tartani;­­ * » b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a­ szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a­­ vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy­ esetleges újból való építésének költségeire nem­ fordítható. A vámszedési jog gyakorlásából eredő bevé­telekről és a vámtárgy építése, kezelése és fen­­tartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételek­ről és kiadásokról vámutulajdonos részéről külön kimutatás készítendő s az­ 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság részéről megfelelő hitelesítéssel ellátva a vár­megye alispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles for­galmi adatok feltüntetése mellett díjtételek sze­rint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az építés, kezelés és fentartás címén fel­merülő költségek külön legyenek feltüntetve. 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt ható­ságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyi­­ben ilyen körülmény fenforgását észlelnék, kö­telességük a vámdíjtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. 5. A fogalmi adatoknak és azok alapján a vámbevételeknek a jövőben leendő pontos meg­állapítása és a szükséges ellenőrzés megfelelő gyakorolhatása céljából kötelességévé teszem vámtulajdonosnak, hogy a sorompóknál gyako­rolt vámszedésnél, a vámbevételek terhére ki­adásként elszámolható költségen, az egyes vám­díjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszel­vényből álló tárcákat tartalmazó, összfüzött és az­­1890. évi I. t.-c. hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket szerezzen be s a vámtárgyat hasz­nálóknak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolásául a lefizetett vámdíjnak megfelelő, a jegyfüzetből leszakított bárcajegyet szolgáltasson ki. A bárcajegy másik fele a jegyfüzetben ma­radván, az ellenőrzés és adatgyűjtés céljaira fog­­szolgálni. 1)) A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-c. - 85.­­§-a értelmében több, mint amennyi szükséges. E) A vámtulajdonos közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló léte­sítmények államköltségen való megépítését és forgalombahelyezését kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. F) A vámtulajdonos mindazt, amit az 1890. évi I. t.-c. és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, esetleg — amennyiben az idé­zett törvény más büntetést nem határozna — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tar­tozik. Ez a rendbüntetés esetenként 2000 koro­nánál nagyobb nem lehet. G) Úgy a vasúti, mint a sorompóvámra nézve fentebb megállapított vámdíjjegyzék a­­vámszedés helyein a közigazgatási hatóság által , hitelesített példányban, jól látható helyen, olvas­hatóan írva állandóan kifüggesztve tartandó. .. H) Az 1890. évi I. t.-c.-nek a vámokra vo­­­natkozó minden egyéb határozata a jelen vámra i­s kiterjed. Síó Budapest., 1923. évi április hó 16-án. A miniszter helyetts Buday s. k., b. államtitkár. Budapesti Közlöny 1923 május 3 1. Magyar kir. kereskedelemügyi miniszter 55.243. I. 1923. sz. Függelék a Heves vármegye közönsége részére utvám­szedés, jog gyakorolhatására vonatkozólag a 61.418 1920. sz. a. kelt K. M. rendelettel kiadott Engedélyokirathoz. Az Engedélyokiratnak azokat a rendelkezéseit, amelyek Hatvan község vasúti állomásán gya­,­korolható útvámszedési jogra vonatkoznak, ezen­nel hatályon kívül helyezem. Budapest, 1923. évi április hó 16-án. A miniszter helyetti Buday s. ki­ir. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 703/P. M. ára a folyó évi május 1-től a következők: Bes. száma rendeletével a katonai térképek A törvényes forgalmi adó minden esetben külön fizetendő. Ezeket a térképeket (a felvételi szelvény kivételével) a m. kir. pénzügyminisztérium XLII/C. osztályának bizományosa, az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Rényi Károly) Budapest, IV. kerület, Kecskeméti­ utca 3. szám árusítja. Részletes térkép 1 : 75.000 Budapest-Haj­­j máskor stb. környéktérké­­pek (zöld erdő­­nyomással) 1 : 75.000 Környék térképek, össznyomat fekete 1 : 75.000 Általános térkép 1 : 200.000­­ Áttekintő térkép 1 : 750.000 E—55. jelzésű­ jelkulcs a katonai térké­pek számára Felvételi szel­­vény (határ­­lapok nincse­nek meg) 1 : 25.000 k­or­o­n­a 140 ! ' ! 2001 160 2401 240 300 I esetről-esetre megállapí­tandó árban.

Next